Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-12-03 / 89. szám
ZXiiL Malms. Szekszűrfl. 1941 dettslier 3. (Szerda) ti szia. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP HxerlcesztOség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Hirdetések órait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazótn: 85 8LÁZS1K FERENC Előfizetési d I): Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A Hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül, — llástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. A magyar advent i Irta: Jánosi György Ismét advent. Minden évben elénk j fordítja az idő az élet titokzatos j mélységéből, mint az eke a régi ékszert a felszínre. Ragyogóan szép, fehér, napsugáros, vagy ködös bánat fátyola alatt világit csendesen mécsfénye, — mindegy. Hatása kedves, megnyugtató meghatottság száll rá lelkünkre és bizakodva emeljük fel lehajtott fejünket: várunk, advent köszöntött ránk, mögötte a karácsony, a mögött a megvalósulás és megszokott robot. Ez a mostani magyar advent a teljesülésnek jegyében kopogtat be hozzánk. A történelem arany kapuja kitárult és napsütéses tájak ragyognak felénk hivogatóan. Mások vagyunk és más világnézet eseményei kóvályognak kuszálían felénk a mesz- szeségből. — Az uj Európában uj * Magyarország, az uj Magyarországban uj magyar nép és gondolkodás alapjait rakja le Isten keze szemünk előtt és bennünk. Keleti győzelmes szereplésünk, a magyar megválta- tás napjainkban végbemenő műve egyre világosabban vési szivünkbe, hogy az, amit várunk, általunk előre megvalósítható kötelességek eredménye lehet csupán. A megváltás vá- rása a megváltás megvalósulásáért történik, a magyar megváltatás megvalósulása a magyar váradalmak füzében edződik. Két nagy feladat megoldását kell véghezvinnünk. Az egyik az Isten, a másik történelmi elhivatásunk előtti felelősségünk kimélyitése. Kétségtelen, hogy a magyar kormány magas eszményeket szolgál akkor, amikor a nemzet összeségé- ■ek megmentéséért a magyar társadalom lelkiismeretére hivatkozik. A magyar benső arcvonal szilárd megvédése az általános győzelem kivívásához csakúgy szükséges, mint a honvédség elszántsága Keleten. Idebent nem kevesebb öntudattal kell megállnunk helyünket a honvédelmi szolgálatban, mint odakint. S ha idebent meginogna a védelam, összeroppanna távol Keleten is minden. De mig Keleten kemény fegyverek döntik el a harcok sorsát, idebent lelki fegyverek vívják ki a győzelmet. Nem kertelünk I Szégyen, hogy akadnak gonosz és elvetemült bűnösök, — és csakis bűnösök I — akik az esztelen hazaárulás szennyében magától értetődően merülnek el. El- I feledkeznek arról, hogy Istennek számot kell adniok mindenről s ami egyébként nyilvánosságra nem keiül, annak megérdemelt büntetésétől megmenti a titkolózás. Szomorúan látjuk, hogy városi helyeken, vagy munkáslakta vidékeken kenyérért, lisztért, zsírért és más táplálékért órák hosz- száig ácsorognak az egyes elosztók előtt, vagy épp a piacokon a fogyasztók. Nincs, nincs l — hangzik, hogy azután felcsillanjon a dugáru olyan árért, ami törvénybe ütközik és olyan módon, ahogy a zsiványok sunnyognak el a sötét éjszakában. Köztudomású, hogy zugforgalom van kialakulóban, amelyik könyörtelen, mocskos, Istent nem ismerő aljassággal épp a legszegényebb, tehét a nincstelen osztály csekélyke életlehetőségéből kovácsol magának ördögi hasznot. A kormány erélye megakadályozta a csatornaarcvonal kialakulását bizonyos kereskedelmi cikkek területén. De hogy tudná ellenőrizni, megtorolni a termelő lelketlen árdrágításait akkor, amikor vevő és eladó közös érdeke a csalás és a titkolds, amikor az, aki vesz, kénytelen az ingét is odaadni a mindennapiért annak, aki nem fél az Istentől, ha ilyen szörnyű árad elfogad. Nem gondol arra, hogy akkor, amikor illetéktelen, becstelen haszonért nyújtja kezét, eladja lelkét a pokolnak és nincs áldás a szennyes utón került pénzen. Nem gondol arra, hogy beköszönt a béke várvavárt ideje, amikor nem köti le a hatóságok erejét, figyelmét a nagy történelmi erőfeszítés sok gondja és ügye s akkor kiássák sírjából, a feledés göröngyei alól az elkövetett vétket s felelősségre vonják az elkövetőt. Hol van a hazafi becsülete és mi lesz a lélek és élet áldása a megnyugvás napjaiban? Hány kommunista vette el utólag megérdemelt büntetését olyan dologért, amiről azt gondolta, hogy rég feledésbe múlt ? ! Egy nemzet nagysága csak a lelkek áldozatos nagyságán épül. Ha megfeledkeznek az állam polgárai kötelességükről, meginog a belső rend ... De a kormánynak van és lesz ereje arra, hogy ez meg ne történjék ... Azonban ez nemcsak kormányzati ügy. Ez elsősorban a magunk Istenre tartozó ügye, ez a történelmi elhivatds ügye, amelynek minden részéi kötelesek vagyunk vállalni azért a jobb, szebb magyar megvalósuláséit, amelyért Keleten fiaink vére, idebent a magyar kötelességtudds és polgári becsületérzés napsugdra hullik. Ne felejtsük el: Isten mindent lát és Isten senkinek A pénzügyminiszter záróbeszéde, melyet a költségvetési vita befejezése és a költségvetés megszavazása követett, több olyan kérdést világitott meg, amely eddig tisztázatlan volt az egyszerűbb emberek előtt, másrészt pedig tápot adott annak a bizonyos suttogó propagandának, amely gazdasági életünknek eddig még tökéletesen és gyökeresen ki nem irtott dudvája. — Amikor a miniszter kalapot emelt a magyar adófizető polgár előtt, aki rájött arra, hogy a nemzetnek adózik, nem pedig valamely külföldi érdekcsoportnak, továbbá amikor megállapította, hogy a magyar nemzeti jövedelem a legutóbbi három év alatt 3Va milliárdról 51/» milliárdra emelkedett, akkor egyúttal megállapította azt is, hogy a magyar gazdasági élet egészséges és bizonyára éppen ezért a suttogó propaganda ma már csak kellemetlen ugyan, de nem gyógyíthatatlan társadalmi bajok forrása. Ezeket természetesen gyógyítani, az okot, a suttogó propagandát pedig irtani és büntetni kell. De igen egészséges gyógymód azoknak a valótlanságoknak feltárása is, amelyeket ez a propaganda terjeszteni és ezzel a kishitüeket ijesztgetni igyekszik. Ezek között a hiób hírek közt az első az, hogy azért emelkednek az árak, mert a pénz értéke romlik. Ezzel szemben a pénzügyminiszter kijelentette, hogy az áremelkedés tudatos árpolitika eredménye, mely arra irányul, hogy a mezőgazdaság rentabilitását helyreállítsa. Az első árszintmegállapitás, tehát 1939 augusztus 23 óta, arra irányult a pénzügyi politika, hogy a mezőgazdasági termelés kifizetődjék. És ma már valóban ki is fizetődik. Az árak további ingadozását azonban el fogja kerülni a kormány, mert az árszintet véglegesen kialakítja. Ezzel az áremelkedés sorozatos periódusai véglegesen lezárulnak. Határozottan megmondta a miniszter azt is, hogy az áruhiány maga nem lehet alapja semmiféle áremelkedésnek. Ha az áru kevé9, ez nem jelentheti azt, hogy drága is. Helyes elosztással kell gondoskodni arról, hogy mindenkinek jusson a kevesebb áruból ugyancsak kevesebb, de semmivel sem drágább. Ezzel kapcsolatban bélyegezte meg a suttogó propagandát, amely az embereket indokolatlanul olyan cikkek tömeges vásárlására ösztönzi, amelyekre talán nincs it szükségük. — Ebből mindnyájukra csak kár származhatik, tehát ott és úgy kell lecsapni rá, ahol és ahogyan módunkban áll. Annál kisebb az ok az ilyen ideges és beteges jelenségekre, mert az ország adóbevételei 25 százalékkal növekedtek a múlt esztendővel szemben. Javult az adók kimunkálása is és érvényesül az az alapvető elv, hogy minél nagyobb részt kap valaki a nemzet jövedelméből, vagy minél kisebb részt vesz valaki a nemzeti munkában, annál nagyobb adóval kell megróni. Ezt az alapelvet bizonyára örömmel köszönti minden munkájából élő adófizető polgár. Ezt éppúgy megköveteli a szociális igazságérzet, mint a miniszternek azt a bejelentését, hogy a tisztviselőfizetések rendezése családi alapon a gyermekek számával arányban fog történni, vagy ameny- nyíre gazdaságilag helytálló a miniszter tőzsdeprogramja, amely lényegében az, hogy a tőzsde legfontosabb szerepe a tőkeelhelyezés legyen, a spekulációt azonban feltétlen meg kell rendszabályozni. A munka költségvetésének vitája ezekkel a korszerű és általános tetszést aratott bejelentésekkel ért i véget. A kőzelláiás biztosítósa Györjfy Bengyel Sándor közellátási miniszter tárcája költségvetésének ismertetésekor nagyszabású beszédben vázolta az ország közellátási helyzetét. A gabonaellátás kérdésében utalt arra, hogy miután a felajánlási rendszer nem váltotta be a reményeket, elrendelte a ga- bonanemüekben fellelhető feleslegek számbavételét. Megváltoztatja a ki- őrlési arányt, hogy jobb kenyérliszt és több, jobb korpa legyen. A kenyérliszt és a korpa ára azonban nem fog változni. A takarékosság általánossá tételére bevezeti a kény ér váltó jegyet, amely megszünteti a vendéglők kétszeres kenyérellátását és havonta 12—13 vagon liszt megtakarítását eredményezi. * A kukorica felhasználásánál az a cél, hogy minél több jusson belőle sertéshizlalásra, egyben azonban gondoskoEgyes szám ara 12 filler I se marad adósa, ha nemzet, ha egyén i az, akivel szemben áll. Árpolitika és adópolitika
