Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-19 / 85. szám
4 TQLNMEűYEI DJSlfl 1941 november 19. lőnők, teleporvosok és a hatósági orvosok rendszeresen foganatosították. u Istálló trűsydnak műtrásyák áltól való helyettesítése. Irta: Hayt Ferenc, Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács titkára. Évről-évre fokozódik a gazda gondja és kiadása, hogy honnan, niily árban tudja beszerezni és pótolni szőlője talajából a terméssel elvont tápanyagokat. A szőlősgazdák nagy része istállózott állatot nem tart, a jelenlegi háborús állapot és az utóbbi évek abnormis időjárása miatt drágán kell megfizetni a trágyát és annak szállítását, amelynek magas ára mel* lett legtöbbször még tápanyagokban szegény is, — ezért évek óta mindig nagyobb mérvben veszik igénybe a műtrágyák alkalmazását, még nagyobb gazdaságokban is, az állatállományuk csökkentésével járó istállótrágya hiánya miatt. Mielőtt a műtrágyák kérdésével foglalkoznék, röviden óhajtom az istállótrágya értékének és ennek mikénti csökkenését ismertetni. Az istállótrágya értéke függ mindig az állat fajtájától, — annak korától, — a feletetett takarmánytól, — a felhasznált alomtól és végül a trágya kezelésétől. Istállózott házi állataink között a legjobb trágyát adja a szarvasmarha, trágyája hideg, lassú hatású, több éven át egyenletesen látja el növényeinket a talajnedvesség és az esők által feloldott gyökerekhez lemosott benne levő tápsóival Heves, gyorsan bomló trágya a ló és juh-é, összetételűk tápsókban valamivel kisebb az előbbinél, azonban több nitrogént és ammoniákot tartalmaz, nehezebb agyag és nyirok talajokban gyors bomlásuk miat hatásuk legjobban érvényesül. Az állat kora nagyban befolyásolja a trágya tápanyagértékét. Fiatal növendék állatok utján származott trágya mindig kevesebb növényi tápanyagot tartalmaz, mégpedig azért, mert ezek saját testűk gyarapodására az elfogyasztott takarmányban a tápértékét jól kihasználják és bélcsatornáikon kérésziül kikerülve ezért a bélsár kevés növényi tápanyagot tartalmaz Ugyancsak kevesebb a trágya értéke, ha az állat kevés vagy semmi abrakon, rossz minőségű szénán, vagy a fejős tehenek csak tengeri száron, répán, zabszalmán rágódnak, vagy a sertések csak moslékon, tökön tengődnek, — az ilyen állatoktól tápanyagokban megfelelő jó trágyát nem várhatunk. Lényeges szerepe van az állomnak is. Rothadt szalmából, udvarban összesepert korhadék ból nem készülhet jó trágya, kevés szalma, sok szilárd ürülék adja meg annak a trágya értékét. Igen fontos, hogy az istállóból a telepre kihordott trágya hogyan lett felhasználásig kezelve, — mert ha az nem lett egyenletesen rétegezve, meleg időben időben trágyalével öntözve és jól megtaposva, akkor a lazán összedobált trágya a bent szorult levegő következtében meg- penészedik, erősen felmelegszik, a baktériumok a nagy hő következtében elpusztulnak, nem fejthetik ki bomlasztó hatásukat, sok értékes tápanyag elpusztul, és még há ehhez a nagyobb esők alkalmával a feloldott és kilúgozott híg rész eltá- vozhatik, akkor ilyen trágyával nem tápsókat, hanem csak humuszt a- dunk talajunknak. Legértékesebb isfállótrágya a hízó állatoké, amelyek szemes takarmányon tartattak. Ilyen a hizó marha- és sertéstrágya. Az istállótrágya kisebb mennyiségben ugyan, de a növények fejlődéséhez szükséges összes tápanyagot tartalmazza és ezzel nemcsak humuszt ad a talajnak, annak fizikai tulajdonságát a növény fejlődésére kedvezően befolyásolja, levegő, vizfelfogható képességét növeli, azt lazítja és egyenletesen tárja fel hosszabb ideig a tápanyagokat. Ezzel szemben a trágyának tengelyen való szállítása rossz utak * és ’időjárás esetén a gazda türelmét és zsebét sokszor teljesen kimeríti és ha számításba vészük, hogy a növények részére szükséges és fontos nitrogén, káli és foszfor legtöbbször kis mennyiségben van benne és ha még hozzá rosszul is volt kezelve a trágya az előállott veszteség következtében aránylag mindig drágán kell megfizetni, különösen akkor ha szekérszámra kell beszerezni. Nem szabad számításon kívül hagyni, hogy istállótrágyát műtrágyával helyettesíteni csak humuszban dús földben lehet jó eredménynyel, ebben szegény talajoknál ha nincs istállótrágyánk, azt komp oszt, zöld trágya, szalma és törekkel kell megelőzőleg pótolni. A műtrágyák hatásának és érvényesülésének megvannak a feltételei, ha azokat alkalmas megtelelő időben, helyen és módon hajtjuk végre. Ezért ismernünk kell a különféle műtrágyákat, azok természetét és hatását, miután ezek csak egy vagy két növényi tápanyagot tartalmaznak, tehát egyoldalulag hatnak, — ezért ott érünk el jó sikert alkalmazásukkal, ahol a talaj azon anyagát pótoljuk, amely legcsekélyebb mennyiségben van jelen és amelyre növényeinknek legnagyobb szüksége van. I. Nitrogén trágyák. Hatásuk a szőlőre abban áll, hogy annak fáját, lombozatát erőteljesen növeszti, akkor, ha a talaj különben jó erőben van, — túl erőteljes növekedés bő adagolás mellett, a bor minőségét rontja. Ha azt látjuk, hogy rendes időnkinti istálló trágyázással nem elegendő magas és vastag a tőkék hajtása, akkor ennek serkentését nitrogén műtrágyával kell elősegíteni, mert az biztos jele a nitrogén hiányának. II. Káli trágyák, fokozzák a termés mennyiségét, de emellett a gyümölcs képzésére és minőségére is befolyással vannak. Agyagtalajok ebben alig szenvednek hiányt, laza vagy homoktalajok viszonylag kevesebbet tartalmaznak. Miután a szőlő sok kálit fogyasztó növény, a műtrágyázásoknál ez mindig figyelembe veendő. III. Foszfor trágyák. A szőlőnek harmadik fő tápanyaga a foszfor, melynek jelenléte különösen a vesz- szők, rügyek és gyümölcs érését segíti elő, tehát a minőségre gyakorol kedvező befolyást. A talajba foszfort tartalmazó kőzetek elmállá- sából jut bele, mint amilyen a bazalt, trachit stb. A foszforsav úgy az állat, mint a növény testében fontos szerepet játszik ; állati csontok nagyobb részben foszforsavas mészből állanak, a növény minden részében, de különösen annak magjában bőven van foszforsav. A fosz1 forsavas műtrágyák kétféle alakban árusittatnak, ugyanis a vízben oldható foszforsav lehet szerves eredetű, ilyenek a csontokból, csontszénből, madár, denevér és egyéb guanó trágyákból stb. állíttatnak elő oly módon, hogy vizben oldatlan foszforsav kénsavval kezeltetik, miáltal oldhatóvá lesz. A másik alakjuk ásványi eredetű, amikor is a foszforsavtartalmu kőzetek kezeltetnek kénsavval, ezek is ugyanazon módon alakíttatnak át vizben oldható foszforsavvá. (Folytatása következik.) TSE-NZTE I: I (I: O) Bajnoki. Szekszárdon. Vezette; Pazar. A pénteki nagy havazás és hófúvás a pályát teljesen betakarta és a délelőtti takarítás segített azon némiképen. Délutánra a nap kissé olvasztotta is és helyenkint latyakos, vizes volt. A játék kezdetekor erős déli szél fújt és a választás úgy hozza, hogy a szekszárdi csapat segítségére van az első félidőben. Eleinte változatosan folyik a játék, mindkét csapat igyekszik megtalálni a játéklehetőséget. A TSE szél segítségével mégis előbb veszélyes és támadásai egymásután gördülnek, de befejezés nincs, mert a helyenkint magasabb hóban a labda ragad, kiszámítani útját éppen ezért nem igen lehet. A kanizsai védelem jól védekezik és időnkint támadásra is nyilik alkalma, de a szekszárdi védelem sikeresen hárítja el azokat. A 35. percben a TSE fölénye gólt hoz. Sárközi iveit labdáját Sárosi kapura fejeli, de a felső lécről lepattan s a befutó Gáli a hálóba pöccinti. 1: 0. Továbbra is támad a szekszárdi együttes, de nem sikerült gólt szereznie. Szünet után a kanizsai csapat játszik hátszéllel és ezt igyekszik is kihasználni. Erősen támad, de a TSE védelem jól avatkozik be és egyelőre nincs gól. A 26. percben szép támadást vezet a szekszárdi csapat, Sárosi végül lefutja a kanizsai védőt és a 16-osról erős lövése a felső lécről pattan ki s azt a ZTE védelem tisztázza. Ugyanez ismétlődik meg később, rövid mezőnyjáték után, de újból a kapufa menti meg a vendégek hálóját a góltól. Válaszképpen a ZTE jobbszélső fut el és jól irányzott lövését Mezey bravúrral tudja csak sarokra védeni, de abból nem lesz semmi. A kanizsai csapat újabb, veszélytelennek látszó támadás után Hőner révén gólt szerez és 1:1 lesz az eredmény. Utána mindkét csapat igyekszik megszerezni a győzelmet jelentő gólt, de most már az egyiknek.sem sikerül. Az első félidő nagy szekszárdi fölényt hozott. A szél segítségét ki kellett volna használni a TSE csa- csapatának és nagyobb erőbedobásával sikerülhetett volna. Eleinte kissé kényelmes játék folyt a nehéz, csúszós talajon, ami sokat kivett a játékosok erejéből, később, amikor nagyobb akarással játszottak, már nem ment úgy, ahogyan kellett volna. A kanizsai csapat lelkesen, nagy becsvággyal küzdött és a mutatott játék alapján megérdemelten jutott a mérkőzés egyik pontjához. Pazar játékvezető egy-két lest elnézett, ami esetleg eldönthette volna a mérkőzés sorsát, ha Váradi és a jól tömörült szekszárdi védelem nem igyekszik. DÚSÉ—SBTC 1*0 (OtO) Bajnoki. Vezette; Vogel, Bpest. A hazai csapat nagy küzdelem árán szerezte meg az* értékes két bajnoki pontot. Ezzel a simontor- nyai csapat csak egy pontnyi különbséget tud felmutatni, de első helye ezidőszerint még biztos. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Perfekt sépirót keres a szekszárdi m. kir. pénzügy-, igazgatóság ideiglenes kisegítőnek. A gyorirásban jártasók előnyben^ Jelentkezés a ni. kir. pénzügy- igazgatóság 36-os számú szobájában 1941 november 21-én délelőtt 12 óráig. 596, Nak község elöljáróságától. 2977/4941 Hirdetmény. Nak község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község korcsmaépületét mészárszékkel Ús mellékhelyiségekkel együtt hat évre, vagyis 1942. évi január hó 1 tői 1947 évi december 31- ig terjedő időre, 1941. évi december hó 2-án délelőtt 9 órakor, Nak községházánál megtartandó nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe adjaA bánatpénz 300 pengő. Árverési feltételek a körjegyzői irodában megtekinthetők, illetve 2 P megtérítése ellenében beszerezhetőkNak, 1941 november 12. Szíjártó Emil Törés Gabor «körjegyző. 595 közs. btró. A szekszárdi kir. törvényszéktől.. P. 499/1940/5, szám. Hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék a m. kir. igazságügyminisz'er ur 67 702M941. I. M. III. számú rendefete alapján Döryz ómba község (.Tolna vm.) határának általános tagosítására az eljárást megindítja és a tagosítás megengedése végett tárgyalási határnapul 1942. évi január hó 7. (Hala» dlk) napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki, arra Döryzomba községházához az érdekelt, birtokosokat a Budapesti Közlönyben és a Tolnamegyei Újság cimü szekszárdi lapban és a Döryzomba, valamint -a vele szomszédos községek elöljáróságai által szokott módon közhírré teendő hirdetménnyel megidézi és közli, hogy a tárgyalás megtartására dr Szentiványi Ferenc kir. törvényszéki bírói küldte ki.. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelt birtokosokat, hogy a m. kir. földmive- lésügyi miniszter ur 139.897/1941. VII. B. 2.. számú határozata szerint a kért tagosításba, ugyanazon határozat 1.1—7. pontjaiban megjelölt ingatlanok kivételével a község egész határa bevonható és a tagosítás a községre hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ennélfogva a kir. törvényszék a tagosítást a 34.700/1935. I. M. számú rend. 50. §-a- értelmében megengedi, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kívánják a község, tagositandó területének */« részét teszi ki, Az állami, törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat a közintézetek, gyámság és gondnokság alatt lévők birtokát a tagosítást kívánó felek birtokához fogja számítani és a tárgyaláson meg nem- jelent feleket úgy fogja tekinteni, mint akik. a tagosításba beleegyeztek. Amennyiben a tagosítás megengedhető- sége kérdésében szavazásra kerülne a sor, a tagosításban érdekeltek csak személyesen szavazhatnak, ezen jogukat meghatalmazol: utján nem gyakorolhatják. Szekszárd, 1941 november 6. Jávor Lehel kt. eln5k, a tanács elnöke. Dr KaleiOBik Kálmán Dr Garauvári Géza t. elnök. 594 kt. bíró, előadó. Molnár-féle nyomdai műintézet ős szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Ráez Pál.) — Megszűnt iskola. A tamási izr. népiskola elnéptelendés folytán megszűnt.
