Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-10-22 / 77. szám

Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ IIlll. Molwm. _________SnkoM, 1941 oktűber 22. (Szerda) n. szám. 0 HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8ierketzt08és fe kladihlTOlal: I Felelős szerkesztő I Hirdetések áralj Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 I BLÁZSIK FERENC IAMMhlrMli4HaMtws* ­K r_ I , . . _ „ . . . - • I széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban ei­I A lap megjelenik minden szerdán es szombaton. I helyezett reklám*« eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron* Előfizetési d I f: I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Jllető | ként 60 fillérbe kerül. - lléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény Egész évre __ 12 pengő || Félévre_______6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. |__________Bankoknak és vállalatoknak S0 százalék felár. ^__ Az árdrágítás letörése A közelmúltban ismét felütötte a fejét a közellátással kapcsolatos spe­kuláció és a közvélemény nyugal­mát lelkiismeretlen egyének külön­féle teljesen alaptalan álhirek ter­jesztésével igyekeztek megzavarni. A közönség egy része a pontrend­szer bevezetése hírének hitelt adott és tömeges vásárlásokkal igyekez­tek bizonyos készleteket beszerezni. Ezzel kapcsolatban illetékes hely­ről idején jelent meg a határozott cáfolat és most legutóbb Győrffy- Bengyel Sándor közellátási minisz­ter tájékoztatta nagyobb nyilatkoza­tában a közvéleményt. A háborús időkben — mondotta a miniszter — a legfontosabb kö­telesség az, hogy mindenki őrizze meg nyugalmát, ne üljön fel alap­talan híreszteléseknek, mert nagyon jól tudjuk, hogy az ellenséges pro­paganda mindent elkövet a külön­böző rémhírek terjesztésével, hogy gyengítse a belső frontot. A miniszter ezután a lelkiisme­retlen spekulációról szólt. Utalt a mesterségesen előidézett tojás­hiányra s arra, hogy e gyalázatos mesterkedésnek rövid idő alatt vé­get vetettek. Emlitést. tett a bur­gonyaellátásban mutatkozó szintén alaptalan hiányokra s kiemelte a spekuláció ráfizetését, mert hiszen hiába rejtették el az árut, miután a burgonya árát nem emelte a ható­ság, hanem éppen ellenkezőleg, le­szállította. A jövőben megvizsgáljuk minden hirtelen fellépő áruhiány okát — folytatta Győrffy-Bengyel Sándor — és ha rájövünk arra, hogy az áru­hiányt a háborús idők kártékony pyerészkedési célzata okozta, úgy iiem riadunk vissza a legdrasztiku- sabb eszközök alkalmazásától sem. Az azonban bizonyos, hogy a mes­terséges áruhiányt előidéző nyerész­kedést, akár a kellő mértékben al­kalmazott árleszállítással, akár más módon mindenkor és mindenkép­pen letörjük. A közellátás felelős irányítói» a közellátási miniszter tá­jékoztatója szerint nem kérnek mást a közönségtől, csak fegyelmezett, nyugodt magatartást és bizalmat. Cáfolta a továbbiakban a dohány­jegy és a pontrendszer bevezetésé­nek hirét, majd így folytatta: Mondhatom, hogy a bizalom és a fegyelmezett magatartás az, amit mindenkitől joggal követelhetek, de ezen tulmenőleg elősegítjük a kö­zönség megnyugtatását azáltal, hogy egyrészt csirájában elfojtjuk a sut­togó aknamunkát, másrészt pedig biztosítani fogjuk, hogy mindenki a hatóságilag megállapított áron sze­rezhesse be szükségleteit! A nagyjelentőségű, igen figye­lemre méltó tájékoztatót a közellá­tási miniszter egy fontos bejelen­téssel zárta. Közölte ugyanis, hogy az országos árfelügyelet kiépítésével az árkormánybiztossal együtt olyan uj rendszert léptet életbe, amely végtelenül könnyűvé teszi az ár­drágítás felismerését, egyben meg­állapíthatóvá teszi, hogy az ország mely részein és milyen cikkekben mutatkozik a rosszindulatú speku­láció. A háborús idők tízparancsolata I 1. Küzdj az árdrágítók ellen! 2. Ha árdrágítóval találkozol, hivj rendőrt, mert ez a kötelességed! 3. Ne fizess többet senkinek a hatóságilag megállapított áraknál 1 4. Segíts az árellenőrzők munká­jában, mert azok rajdat segítenek j 5. Az árakra ne csak magad vi­gyázz, tartasd be másokkal is! 6. Ne ülj fel kósza híreknek, mert azok terjesztése a spekulán­soktól ered! 7. Beosztással élj, ne halmozz árut, a rejtegetőket pedig jelentsd fel! 8. Zugforgalomban ne vásárolj és ne adj el, mert azzal a tisztességes kereskedelem készlete csökken! 9. A nemzet érdekét tartsd szem. előtt és ne engedd kijátszani a ha­tósági rendelkezéseket 1 10. Légy méltó a szovjet ellen harcoló hőseinkhez és vállald az igazságos áldozatot az itthoni gaz­dasági fronton 1 Gól István Babits-előadása a Tudományos Akadémián Október 15-én a Magyar Tudo­mányos Akadémia heti üléstermében a Budapesti Philologiai Társaság keretében egyórás előadást tartott „Babits és az angol irodalom* cím­mel Gál István középiskolai tanár és szerkesztő. Babits Mihály — mondta az elő­adó — Szekszdrdon olvasta először Shakespeare összes műveit s az a korai találkozása a nagy dráma­íróval döntő hatással volt írói tájé­kozódására. A budapesti egyetemen Pauler Ákos és Négyessy László professzorok buzdították a további angol tanulmányokra. Szegeden ta­nár-elődje angol történelmi köny­veinek megvásárlásával, Fogarason londoni uj kiadások hozatalával fej­lesztette tovább angol irodalmi kap­csolatait. Első jelentkezéskor a magyar iro­dalmi életben magyar Poe-nak és magyan Swinburne-nek nevezték el. Babits első tanulmányait a Viktória- korabeli nagy angol költőkről, Swin- butne- ről, Browning-r6\, Tennyson- rólés Meredith-ről irta. Bennük egy uj idealizmus képviselőit tisztelte. Első verseire kétségtelen hatással voltak ezek az irók. De nemcsak líráján, hanem esszéin, drámáján és regé­nyein is kimutatható az angol iro­dalom ösztönzése. A világháború alatt megjelent Shakespeare fordításával megindí­totta a modern magyar irodalom Shakespeare-kultuszát A háború után részletes tervét dolgozta ki a magyarra fordítandó angol művek­nek és őmaga is hozzálátott ennek megvalósításához. Uj fordító- és iró- nemzedéket nevelt föl, akik kész­ségesen segítettek neki tervei végre­hajtásában. Élete utolsó évtizedében megirta nagy önvallomását az Európai Iro­dalom Történetét, melyben a görög költészet és középkori himnusz­irodalom mellett az angol literatu- rának juttatja az elsőséget. Egyéb nagy tervei végrehajtásában, így pl. az Európai Irodalom Olvasókönyve megvalósításában megakadályozta a nagy mestert korai halála. Gál István előadását az irodalmi és tudományos világ nagyszámú megjelent képviselői őszinte tetszés­sel fogadták. A gabonafeleslegek felajánlása Közeledik október vége, október 31-ike, az a dátum, amelynek eltel­téig a gazdatársadalomnak fel kell ajánlani a Hombár bizományosai­nak a gabonafeleslegeket. Erre vo­natkozóan hónapokkal ezelőtt intéz­kedett a kormány s ugyanakkor már a cséplésnél számba vette a ga­bonatermést. A gabonalapok alapján tudja a kormány, hogy kinek mennyi gabona van birtokában, ezen a pon­ton tehát tökéletesen tiszta a helyzet. Ezt a helyzetet ismertette legutóbb Lossonczy István közeltátási állam­titkár, aki rádióbeszédében rámu­tatott a közellátás fontos kérdéseire és a gabonafeleslegek felajánlására hivta fel a gazdatársadalmat. Utalt az elmúlt gazdasági év nehézségeire és emlékeztetett arra, hogy a kor­mány ezeknek kiküszöbölésére és idén már megtette a kellő ered­mény thozó intézkedéseket. A ma­gyar nép, hangoztatta az államtit­kár, fegyelmezetten és bölcs nyu­galommal viseli a reárótt terheket s tudja, hogy azok a háborús idők következményei. A közvélemény és elsősorban a magyar gazdatársa­dalom áldozatkész megértéssel fo­gadta az ezzel kapcsolatos rendel­kezéseket, éppen ezért a keresztény magyar tömegek elkeseredéssel te­kintenek azokra a kevesekre, akik akár láncolással, árdrágítással, akár áruelrejtéssel próbálják a kormány nagy munkáját megnehezíteni. A törvényes rendelkezések biztosítják a terhek egyenlő elosztását s aki ma kötelességei alól igyekszik ki­bújni» az közeljár a hazaáruláshoz» A minisztérium tudvalevőleg ak­ként döntött, hogy aki a számba- vett gabonafeleslegeket október hó 31-ike után szolgáltatja be, az a megszabott egységes árnál tiz szá­zalékkal kevesebbet kap. A terme­lőnek tehát elsőrendű érdeke, hogy gabonafeleslegét az október 31-iki határidő letelte előtt vételre ajánlja fel. Hazafias, erkölcsi kötelesség, ám emellett az észszerűség paran­csa is, mert a kormánynak rendel­kezésére állnak azok eszközök, amelyekkel a feleslegek igénybe­vételét minden körülmények között biztosítani tudja. Itt emlékeztetünk arra az eredményes munkára, amely- lyel a közellátási minisztérium elő­hívta a fővárosban az elrejtett kü­lönböző élelmiszereket és bizonyos, hogyha netán szüksége lenne rá, ugyanez az erély és eredmény jel­lemezné az eltitkolni igyekezett ga­bonafeleslegek előteremtését is. Az eldugott készletek minden körülmé­nyek között napvilágra kerülnek s ezt birtositja az a szakértelem és az a katonás erély, amellyel közellá­tási miniszterünk irányítja az ország közellátásának kérdéseit. Általában megállapítható, hogy a magyar gazdatársadalom megértés­sel teljesítette kötelességét, mégis akadtak egyesek, akik a feleslegek beszolgáltatásával késlekednek. Az államtitkár rádióbeszédében nyoma­tékkai figyelmeztette ezeket a gaz­dákat, hogy már csak rövid idő áll rendelkezésre s kérő szóval fordult hozzájuk, hogy siessenek a kor­mányzat segítségére és a lehető leg­sürgősebben jelentkezzenek a Hom­bár bizományosoknál készleteik fel­ajánlásával. Egyelőre csak kérelem hangzott el, mert a kormányzat bi"* zik minden magyar gazda megérté­sében, áldozatkészségében és el­kívánja kerülni a szigorú intézke­4 Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents