Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-15 / 75. szám
2 TOLNAMEGYEI DJSifl 1941 OKtóber 15 Megérkeztek az 1941/42-es ul RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekazárd, Széchenyi u. 6 Telefon *38. — Villany és vizvezetekszerelés Valójában nem is száz, hanem száztíz esztendővel kell visszatekin* teni a múltba, ha azokat az okokat és körülményeket meg akarjuk ismerni, melyek az első magyar bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítását megkövetelték. Az ezer* nyolcszázas évek első évtizedeiben József nádor főherceg megértő szeretettel dolgozott hazánk fejlődése és boldogulása érdekében és gróf Széchenyi István felvilágosító, utatmutató szózatai és áldozatos cselekedetei nyomán egyre többen és többen eszméltek rá, hogy a magyar jövőért cselekedni kell. Pesti kereskedők és patrícius polgárok .határozták el, hogy az egészséges hitelélet megteremtése érdekében bankot alapítanak. Maguk is eleget szenvedtek hitel hiányában, amit a kereskedelem és az iparon kívül a mezőgazdaság is megérzett. Ha valakinek pénzre volt szüksége, akkor a hazai vagy bécsi uzsorásokhoz kellett fordulnia, akik méregdrága kamat mellett folyósították a kölcsönöket. Ezen az áldatlan helyzeten akartak segíteni azok a lelkes férfiak, akik az első magyar bank alapszabályait, üzlettervét kidolgozták és eljuttatták kérvényüket József nádorhoz, kérve, hogy pártfogólag továbbítsa Bécsbe az udvari kancelláriához. Egyenesen a szükség hívta hát életre a bankot és jellemző, hogy az aláirási iveken, melyeket több pesti kereskedőnél „tettek ki“, alig fél esztendő alatt összegyűlt ötszáz darab ötszáz forint n. é. részvény jegyzése ; elsőnek József nádor szerepel a sorban, ahol helyet foglalt gróf Széchenyi István is. A magyar élet úgyszólván minden tehetősebb rétege sietett részvényt jegyezni, de az engedélyokirat ügye ólomlábakon járt. 1835-ben, öt esztendővel azután, hogy a kezdeményezők eljuttatták beadványukat a nádorhoz, szomorúan állapították meg, hogy alig haladtak előre. Bécsban akadályokat emeltek a bankalapítás elé, olyan érvekkel, hogy Pest még nem is elég erős ahhoz, hogy meg- birjon egy bankot, arról nem is szólva, hogy az igazságszolgáltatás lassú menete, a váltótörvény és a kereskedelmi törvény hiánya lehetetlenné teszi egy ilyen bank működését. A részvényesek sorából bizottság alakult akkor gróf Sztáray Albert vezetésével. Nyolcán voltak. Az volt a feladatuk, hogy személyes befolyásukkal sürgessék ki Bécsben az ügyet. Ebbe a nyolctagú bizottságba beválasztották gróf Széchenyi Istvánt is. Bizonyára mindannyian lelkesen fáradoztak a siker érdekében, mégis újabb hat esztendő telt el — s az alapítók első megmozdulása óta immár tizenegy év — amíg 1841 október 14-én V. Fer- dinánd király aláírta a bank szabadalomlevelét. és a mezőgazdaság megkönnyebbülten lélegzett fel: meg volt vetve a hazai hitelélet alapja. A szervezés és a berendezés után 1842-ben megindult a bank működése, hogy feladatának eleget tegyen. Ettől kezdve úgyszólván alig volt köz- gazdasági megmozdulás az országban, hogy a banknak szerepe ne lett volna benne. Kölcsönt adott a Központi Vasúttársaságnak, mely az első magyar gőzvasutat építette. Hitelt nyújtott az első magyar gőzmalomnak, a Pesti Hengermalom Társulatnak, összeköttetésbe került Kossuth Lajos Gyáralapító Társaságával és a kereskedelem és az ipar támogatásáról akkor sem feledkezett meg, mikor Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter szerződést kötött a bankkal a első magyar álladalmi pénzjegy, az úgynevezett Kossuth bankó kibocsátására. Annak a tizenkét és fél milliónak egy részét, mely egy- és kétforintos bankjegy formájában igy forgalomba került, az intézet a pénzügyminiszterrel egyetértésben az ipar és kereskedelem támogatására szánta. Az elkövetkező évtizedek során a bank üzletköre bővül, működése állandóan tágabb keretek között mozog. A nyolcvanas években már a bankszakma minden ágában széleskörű tevékenységet fejt ki és vál lalatokat alapit, amelyek közül az egyik a legnevezetesebb a Magyar Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság létrehozása 1892-ben. Ez a társaság az ország elhanyagolt vidékein vasutakat épített, hogy a távoli országrészek is belekapcsolódhassanak a termelőmunkába. Nyugat és kelet felé egyformán kiépülnek a bank kapcsolatai. Az 19l4-es esztendő legszebb virágzásában találta, működését attól kezdve a világháborús közgazdaság irányítja a világháború végéig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank építette ki azt a szervezetet, amely pénzt juttatott el a magyar hadifoglyoknak a távoli táborokba, s ez a szervezete olyan jól bevált, hogy a szövetséges külföld is igénybe vette. A világháborút követő események után ismét alkalmazkodott a kor szelleméhez és felismerte újabb hivatását. Budapesten kislakásokat épít, hogy a lakásínségen enyhítsen, országutak építéséhez az érdekkörébe tartozó kőbányák utján is hozzájárul és messze tengerentúlról, Amerikából szerez nagyarányú kölcsönöket a mezőgazdaság és a vidéki városok számára s az elszakított területekre került iparvállalatok pótlására, különösen a textilipar terén, újabb vállalatokat alapit. Az első magyar bank hivatása magaslatán állt az uj magyar élet beköszöntése után is, amikor az elszakított területek visszatértek az anyaországhoz. A hazatért országrészekben nyomban kiépitette kapcsolatait és felvette régi összeköttetéseit. Egy évszázad munkássága ugyanabban a jegyben zajlott le: az első magyar banknak a magyar köz- gazdasági életet kell szolgálnia, sosem öncélúan, állandóan a közösség, a nemzet összességének érdekében. A száz éves Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a jól végzett munka öntudatával indul fennállásának második századában uj feladatai felé. * A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az intézet alapításának századik évfordulója alkalmából székházában (Budapest, V., Ferenc Jó- zsef-tér 3. földszint) emlékkiállítást rendez, mely hétköznapokon 9—1 óráig van nyitva. d t/öljysési esperes-kerület tanltóMülfise Október 7-én tartotta a völgységi esperesi kerület őszi tanitógyülését Diósberényben, ahol ez alkalomból megjelentek: dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő, Kaufmann János esperes, kerületi tanfelügyelő, Rajczy Péter népművelési titkár és a kerület papsága és tanítósága teljes számban. Reggel 9 órakor Kaufmann János esperes misét mondott amely után az iskolában megkezdődött a közgyűlés. A Hiszekegy elmondása után Kaufmann János esperes meleg hangon szeretettel üdvözölte a megjelent vendégeket és a közönséget. Majd a köri jegyző felolvasta a múlt évi jegyzőkönyvet. Ezek után Schultz Ádám szakadáti tanító tartotta meg érdekes és zengzetes magyarságu előadását az iskolán- kivüli népművelődésről. Az előadás mindenki tetszésével találkozott, — mert a fiatal előadó bravúrosan oldotta meg feladatát. Az elméleti előadás után a jelenlévők átvonultak a másik tanterembe, ahol már a szakadáti műkedvelők tartották bemutató előadásukat. — TELEFON: 143 Szerdán, október 15. Csütörtökön, október 16 OlLÁflMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az elóadások kezdete: hétköznapokon: */s 7 és ‘/»® órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Ellenségek A német—lengyol határon játszódik a történet. Tour- jánszky mesteri rendezésében idézi fel ezeknek a na póknak a puskaporos hangulatát, amelyre még mindannyian jól emlékezünk. Főszereplők ebben a filmben; Brigitte Horney, Willy Birgel és Ivin Petrowich UFA VILÁQHIRADÓ | Ebben a teremben volt a mezőkövesdi kiállítás is, melyet Major j Mátyás szakadáti tanító rendezett. A kiállított kézimunkák eredeti j matyó munkák voltak. Major tanító ismertette a mezőkövesdi munkákat, majd a szakadáti leányiskola 3 leánynővendéke lépett a közönség elé és kedves szavakkal köszöntötte a megjelent előkelőségeket. A köszöntő után piros, fehér, zöld csokrot nyújtottak át nekik. Majd Major Mátyás ismertette a szakadáti műkedvelők diósberényi szereplésének előzményeit. Ezekután következett a Fülemüle című színdarab, amelyet páratlan ügyességgel és tiszta magyar kiejtéssel adtak elő a szakadáti iskola növendékei. Ezt kővetően Wie Lieschen Braut wird cimü német nyelvű színdarab következett, melyet a szakadáti levente- és leányegyesület tagjai adtak elő. Mindkét előadás teljesen ügyesen volt megrendezve és a szereplők teljes bátran mozogtak a színpadon a sok hozzáértő vendég előtt is. A gyakorlati bemutatások után dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő értékes előadása következett, melyben utasításokat adott a tanítóságnak, hangoztatva, hogy nyelvében él a nemzet és e gondolat ápolása elsősorban a tanítóság feladata. A gyűlést követő kőzebéd alatt több pohárköszöntő hangzott el. A tanítóság Diósberényből egy kellemes nap emlékeivel tért haza. * S * * 8 * * * 12 TfíieU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Mit bánom én ,. . Mit bánom éh, ha fegyverek zaját hozza a fergeteg e megtépázott földeken keresztül s véres emberek jajából újra könny terem! Mit bánom énl Én is megyek! Ördög, pokol, vagy istenek jöhetnek százan ellenem! Az én szivemben nincsenek erek, melyekből könny terem! Magam vagyok! Nem féltenek aggódó, hófehér kezek! S ha elbukok egy szent hegyen hazámért... újra por leszek s belőlem is virág terem .. , Nem bánom én, ha elmegyek! Ha elsodor a fergeteg! A sorsom úgyis egy leszen ... meghaltok ti is emberek egy estén ... vagy egy reggelen!... (Oroszországban.) Kósa Márton. — Uj miserend a szekszárd- belvirosi templomban. A hét elejétől kezdve a szekszárd-belvárosi templomban a hétköznapi miséket 8 órakor, illetve 8 óra 30 perckor tartják. A vasárnapi és ünnepi misék ideje a következő: első mise 8, katonamise 9, diákmise 10, nagymise 11 órakor, utolsó mise pedig 12 óra 30 perckor kezdődik. — Kinevezés. Fekete Ilona ireg- szemcse- csehipusztai községi h. tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyulavárra (Békés m.) áll. tanítónővé nevezte ki. A lomtárak mozgósításával nem* csak hazafias kötelességet teljesítünk, hanem szociális intézkedésben is résztveszünk, mert nyers* anyaggal látjuk el gyárainkat és így megtartjuk a munkaalkalmat számos embernek. Egyben emeljük a nemzet teherbírását is, mert olyan nyersanyagok beszerzését tesszük lehetővé, amelyeket különben külföldről kellene behozni vagy egyáltalán nem lehetne megszerezni. Fontos, hogy ebben az akcióban mindenki résztvegyen, mert most a hulladékok gyűjtésével nemcsak egyes vállalatoknak adunk kereseti ! lehetőséget, hanem magát az álla* I mot támogatjuk, amely ezekből a [ javakból a közjót és így mindenkinek előnyét szolgálja. Október 14-én ünnepelte alapításúnak százéves fordulóját a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
