Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-10-08 / 73. szám

2 TOLNAMEGYEI ÜJSlű 1941 oKtóber 8. paksi apátplebános, kormányfőtaná­csos végzett papi segédlettel. A végtisztességtételen megjelen­tek a szekszárdi polgári és katonai hatóságok vezetői és küldöttségei, körülbelül százötvenen és képvisel­tette magát a tolnai helyőrség tiszti­kara is. Ott voltak a vármegye és a környék birtokos családjai úgy­szólván teljes számban és meg­jelent Paks lakosságának óriási tö­mege, hogy lerója a kegyelet adó­ját az iránt a mélységesen vallásos angyali lény iránt, aki rövid földi élete alatt végtelen jóságot, szere- fetet sugárzott szüleire, hozzátarto­zóira, ismerőseire, aki mindenkinek csak örömet szerzett, de fájdalmat, szomorúságot csak most ez egy­szer: váratlan elmúlásával okozott övéinek, Az egyházi szertartás végeztével dr Braun apátplebános rövid gyász­beszédet mondott és a Szentirás sza­vaival vigasztalta, biztosította a szülő­ket gyermekük örök mennyei életéről. A koporsót ezután a Madi Kovács család sírboltjához vitték és a halál által fiatalon letört liliomot nagy­nevű ősei mellé helyezték örök nyu­galomra. Az engesztelő szentmise-áldozatot kedden reggel 9 órakor mutatták be a megboldogult lelkiüdveért a Min­denhatónak a Szekszárd-belvárosi plébániatemplomban, ahol ez alka­lomból megjelent a vármegye tiszti­kara, a szekszárdi helyőrség tiszti küldöttsége, valamint a helybeli hatóságok, hivatalok és testületek vezetősége és számosán mások a város közönsége köréből, hogy ki­fejezzék együttérzésüket a gyászba borult családdal. Vitéz Madi Kovács Imre főispán és családja iránt a tragikus esettel kapcsolatban óriási részvét nyilvá­nult meg. Az állandóan érkező részvétnyilvánitások között az elsők közt voltak: vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Hóman Bá­lint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter, báró Bánffy Dá­niel földmivelésügyi miniszter és számos igen előkelő egyházi-, pol­gári- és katonai funkcionárius tá­viratai. Hesűliapltották a kukorica lemaMI) írat Az árellenőrés országos kormány- biztosa rendeletet adott ki a csöves és szemes tengeri legmagasabb árának meg­állapításáról. Az 1941. évben termett, egész­séges, érett csöves tengeri legma­gasabb termelői ára az ország bár­mely feladóállomásán száz kilogram­monként a kővetkező: 1941 október hóban 13'40 P 1941 november hóban 14*60 P 1941 december hóban 15*30 P 1942 január hóban 16*— P 1942 február hóban 16*60 P 1942 március hóban 17*10 P Megérkeztek az 1941/42-ei ul RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KALMAM Szekszárd, Széchenyi u. 6 Telefon 138 Az 1941. évben termett egészsé­ges szemes tengeri legmagasabb termelői ára az ország bármely fel- adóállomásán száz kilogramonként a következő: 1941 október hóban 18*70 P 1941 november hóban 19*70 P 1941 december hóban 20*40 P 1942 január hóban 21*— P 1942 február hóban 21*60 P szaküzletében — Villany és vizvezetékszerelés 1942 március hóban 22*20 P 1942 április hóban 22*90 P 1942 május hóban 23*50 P A rendelet mind a csöves, mind a szemes tengeri legmagasabb árá­nak megállapításánál közli azt a víztartalom-százalékot, amely mel­lett a megállapított legmagasabb árat még fel lehet számítani. Népművelési szervezési munkók vfírme$yénknen A Vármegyei Iskolánkivüli Nép­művelési Bizottság a közel múltban küldte szét felhívását a községi bi­zottságokhoz s abban az 1941/42. népművelési évadra vonatkozóan kö­zölte irányelveit. Az évadbeli tevé­kenységet megállapító helyi bizott­sági ülések némelyikén a várme­gyei iskolánkivüli népművelési bi­zottság ügyvezető elnöke, dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő is részt- vett. Így az elmúlt héten Várdomb, Alsónána, Szálka, majd Gerjen, Fadd, Paks és Dunakőmlőd községeket látogatta meg Rajczi Péter várme­gyei népművelési titkár társaságá­ban. A magyar nép megérezte a kor­szellem támasztotta követelménye­ket s készségesen fogadja a kul­turális s szociális állam kiépítéséről szóló tanításokat - Széchenyi szelle­mében. Széchenyi tanításainak tér- jesztése képezte eddig is vármegyénk népművelésének egyik legszebb fel­adatát. Meg akarta értetni s vár­megyénk népe megértette, hogy „a könnyű megoldások, lelkes véletle­nek és veszélyes vállalkozások he­lyett a küzdelem, szorgalom, ter­melés szürke, de maradandó eré­nyei azok, amelyek megtartják és megerősítik a magyarságot“. A meglátogatott községekben' dr Sulyok Kálmán ügyvezető elnök lel­kes és buzdító bevezetőt mondott, amelyben rámutatott az ország belső gazdasági, szociális és kulturális frontján szükséges kitartó munka s j küzdelem nemzetfentartó nagy je- 1 lentőségére és a korszerű népmű- I velési munka irányelveire, amely- | nek nemcsak a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, hanem foglal­koznia kell az egész magyar nem­zet sorskérdéseivel is. Ezután a helyi bizottságok gond­nokai előterjesztették az 1941—42. évadbeli tevékenységi tervezetet, a népművelési titkár pedig ismertette a község népművelési törzslapját, majd az illetékes helyi népművelési bizottságok megállapodtak az évi munkarendben. így a meglátoga­tott községek mindegyikében ren­deznek 10—12 előadást az állami élet, az állampolgári jogok és kö­telességek, különösen pedig a min­denkori hatósági intézkedések ala­pos és tárgyilagos ismertetésére, továbbá Széchenyi emlékünnepeket. Várdomb, Gerjen és Fadd köz­ségekben a külterületen lakó leven­ték részére írás-olvasási tanfolya­mokat, Alsónánán és Faddon nő­nevelési (kisgazdaasszonyképző) tan­folyamot. Pakson folytatják az ed­dig oly szép sikereket hozó elő­adásokat a moziban, ahol minden­kor a heti híradót is levethették a közönség részére. Mindegyik bizottság elhatározta, hogy a magyar dalt még bensősé­gesebben ápolja dalosórák támo­gatásával, műsoros estéket és al­kalmi ünnepségeket rendez s egész működésével hozzájárul, hogy meg­valósuljon Széchenyi mondása: „Hazánk örömre készült kert le­gyen, melyben idegen a nyomorult, ahol szent az ember méltósága és amelyben a legszebb disz az erény és ész". Hogyan kell egészségesen főzni? A zöld keresztes élelmezési tan­folyamok sorozatos megtartása f. évi szeptember hó 1-vel Tolna vár­megye területén megkezdődött. A tanfolyam szükségességét iga­zolja az a tény, hogy sok helyen termelik ugyan a zöldségféléket, de azok helyes elkészítését és felhasz­nálását nem ismerik. A mai viszo­nyok figyelmeztetik a háziasszonyt, hogy a rendelkezésére álló élelmi­szereket helyesen használja fel és ismerje azokat az anyagokat, me­lyek a szervezetnek szükségesek. Egészséget, erőt, s hosszú életet, nemcsak hús, zsír és kenyér bizto­sit, hanem elsősorban is vitaminra van szüksége a szervezetnek, melyet leginkább a zöldfőzelékekben, — zöldség- és salátafélékben találha­tunk meg. Köztudomású, hogy a magyar ember nem becsüli sokra ezeket a vitamintartalmú tápanya­gokat, éppen ezért az asszony mun­kája és feladata ezt a helytelen fel­fogást megváltoztatni, mert a főzés az ő tudománya. A természet is kínálja a sok zöldségfélét és salá­tát, tehát gondoskodjunk annak kellő mennyiségben való fogyasztásáról is. Egyaránt fontos felnőttnek és gyermeknek a főzelék fogyasztása, de nem mindegy, hogy hogyan készítjük el Vigyáznunk kell arra, hogy ételeink elkészítésénél a hely­telen főzés közben a legértékesebb tápanyagok ne pusztuljanak el. Az ételeket úgy kell elkészítenünk, hogy azok valóban erőtadók, életet fenn­tartók legyenek. A főzés tehát tu­domány, mellyel az egészséget vagy fenntartjuk és növeljük, vagy pusz­títjuk. Minden magyar asszonynak tudnia I kell, hogy mikor, miből, mit, hogyan, I hányszor adjon enni élelmezettjei- nek, úgyhogy a tápszükségletet a szervezet megkapja és költségelő­irányzatát ne lépje túl. A tudással nemcsak magunk és családunk boldogulását segítjük elő, hanem hazánk javát is szolgáljuk. Tanulni felnőtt korban sem szégyen. Mindannyian tudjuk, hogy az or­vos — visszaadhatja a megromlott egészséget, de erőt, egészséget fenn­tartani és fejleszteni csak a főzés tudományát igazán értő, képzett, tanult háziasszony tud. A zöldkeresztes élelmezési tan­folyamok célja, hogy a hallgatók mindezeket a dolgokat elsajátítsák és megtanulják a helyes, korszerű ételkészítést A tanfolyam Dunafóld- váron kezdődött meg, majd folyta­tódik Felsőnyék, Iregszemcse, Ér­tény, Szakcs, Őcsény, Sióagárd, Szedres, Sárszentlőrinc és Simon- tornya községekben. Lipka Mária vármegyei zSldkeresztes élelmezési elfiaddnd. HaMélel Dr Szénen Sándor kerületi titkár Dombóvár községben a pártveze­tőséggel megbeszélést folytatott az ifjúsági szervezet kiépítéséről és a Széchenyi- emléktanfolyam megszer­vezéséről ; Ujdombóvár község pártvezető­sége beható tárgyalás alá vette a Széchenyi-emléktanfolyam szervezé­sének kérdését, továbbá az őszi és téli hónapok szervezési munkájáról folytatott megbeszélést; Lápafő község párvezetőségével megbeszélést folytatott a házhely­igénylésről és az ifjúsági szervezet kiépitéséről. Ifjúsági vezetőnek Sütő Sándor tanítót kérték fel; Pári községben megbeszélést tar­tott a pártvezetőséggel a község szociális helyzetéről és a téli hó­napok szervezési munkájáról; Iregszemcse község pártvezetősége megbeszélésre gyűlt össze, melyen az ifjúsági szervezetről, a házhely­juttatásról és a község szociális problémáiról tárgyaltak; Nak községben tárgyalt a párt vezetőivel, akik egyben a Gazdakör vezetői is, megbeszélést tartott az ifjúsági szervezet kiépitéséről. Ifjú­sági vezetőnek K. Nagy Mihályt kérték fel; Nagykónyi községben a pártveze­tőséggel megbeszélést folytatott az ifjúsági szervezetről, továbbá az őszi és téli hónapok szervezési mun­kájáról; Várong községben értekezett a párt vezetőivel a község szociális és közellátási problémáiról, az ifjú­sági szervezet kiépitéséről; Bedegkér község pártvezetősége megbeszélést tartott a régi Bedeg és Magyarkér községek szervezetei­nek egységes vezetésének megala-

Next

/
Thumbnails
Contents