Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-01 / 71. szám
2 1941 október 1. felesleges élelmiszer és akkor meg- látják, hogy a nemzet fentmaradása szempontjából nem sokat jelent, ha néhány árdrágítóval kevesebb lesz az élők sorában 1 Ha honvédeink elszántan tudnak vérezni a magyar haza életének és keresztény jellegének biztosításáért, ha e szent ügyért sokan életüket áldozzák ide- denben, igazán jelentéktelen, ha néhány felbillent lelkiismeretű, hazaáruló, gazdasági útonálló akasztófára kerül. Ma ez csak intés arra, hogy mindenki idejében visszatérjen az egészséges és áldásos útra. Később más következik, mert nem tűrhetjük azt, hogy a belső rend, a gazdasági egyensúly néhány kedvéért fejtetőre álljon. /Ulnmositjűk n munka- közvetítés intézményét Az uj egységes és állami munkaközvetítői intézmény minden foglalkozási ágra ki fog terjedni és kizárólagos joggal fog ezen a területen eljárni. Ezzel a törvényjavaslattal is fontos kormányprogramot valósítanak meg éspedig a munkásság érdekeinek szolgálatában. Kiveszik egyes pártok és érdekcsoportok kezéből ezt a nagyfontos- ságu feladatot azért, hogy egységesebben lehessen eljárni a munka- nélküliség megakadályozása, valamint a munkásság időbeli és megfelelő helyekre való eljuttatása céljából. A munkásság érdekeit sokkal jobban lehet szolgálni és a termelés folytonosságát biztosítani, ha nemcsak alkalmi elhelyezéseket tartanak szem előtt, továbbá, ha nem kizárólag pártérdekek szolgálatába állítják ezt a kérdést és főleg, ha nem a munkakinálat kihasználására irányuló kereseti célok vezetik a munkásság elhelyezésében az egyes érdekcsoportokat. — Mindenekelőtt maga a munkásság vár a kormány- program megvalósításától jelentős segítséget és a munkástársadalomnak a nemzetgazdasági egységbe való fokozott bekapcsolódását. Tenyészvadok az elpusztult uadállomány pótlására A földmivelésügyi miniszter az 1939/40. évi kemény és hosszantartó télben elpusztult apró vadállomány pótlására aprótenyészvadat oszt ki. A tenyészvad juttatása iránti bélyegmentes igényléseket a terület helyére illetékes vadászati tudósító, illetve vármegyei vadászati felügyelőhöz legkésőbb ez évi november hó 25-ig kell benyújtani, megjelölve azt, hogy a kérelmező milyen vadfajtából (nyúl, fácán) mily ivararányban, hány darabot igényel. A tenyésznyul párja 30 pengő, a fácánkakas darabja 9 50 P és egy fácántörzs (1 kakas és 3 tyuk) 41 pengőbe kerül. A tenyészvad legnagyobb része 1942. évi január hő 15. és február hó 20-a közötti időben kerül leszállításra. A tenyészvad juttatásáról szóló részletes rendeletet a Budapesti Közlöny, a Földmivelési Értesítő, az Erdészeti Lapok, a Köztelek és a Vadászlapok közlik. TOLNAMEGYEI UJSlfl A KunaESldoűrí járási vitézi Értekezlet Ez évben Dunaszentgyörgy községben tartotta a dunaföldvári járás vitézi testületé a szokásos járási vitézi értekezletét. Az értekezlet^ előtt a ref. templomban ünnepélyes isten- tisztelet volt, amelyen resztvettek az összes vitézek. A leventék diszme- netben vonultak el zenekarkiséret- tel a megjelent vitézek előtt. Az értekezlet 11 órakor kezdődött a ref. elemi iskolában. Vitéz Székely Sándor h. járási vitézi hadnagy köszöntötte a gyűlésen megjelent dr vitéz Téglássy Béla országgyűlési képviselőt, Dunaszentgyörgy község vezetőségét, a megjelent vendégeket és a vitéz bajtársakat. Bejelentette, hogy vitéz Madi Kovács Imre főispán, Tihanyi Szí lárd vármegyei vitézi székkapitány és dr Kornis István járási főszolgabíró elfoglaltságuk miatt az értekezleten nem jelenhettek meg, üdvözletüket és jókívánságukat küldik a vitézi értekezleten megjelenteknek, Vitéz Székely Sándor megnyitó- beszédében megemlékezett gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulója alkalmával a „ Legnagyobb magyarról“, akinek áldozatos munkáját, politikai és gazdasági szempontból elért rendkívüli hatását^még ma is elevenen érezzük. Élénk színekkel festette a reformkorszak és annak vezére célkitűzéseit és azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek felrázták a tespedésben élő nemzet lelkét. Dr vitéz Téglássy Béla felszólalásában gróf Széchenyi Istvánt, mint a magyar fajvédő gondolat első, lelkes és önzetlen harcosát méltatta. Korszakalkotó fellépésével az egész magyar társadalmi rend újjászervezője, a magyar nemzet gazdaggá és azután függetlenné tétele volt Széhenyi politikai elgondolásának alapelve. Guba János intéző, gazdasági szakelőadásával, melyben a takarmányozási gazdálkodás eredményeit fejtegette, rendkívül nagy hatást keltett. Felhívta a mezőgazdálkodással foglalkozó vitézek figyelmét arra, hogy a tőbbtermelés eredményessé tétele érdekében a takarmánytermelésre nagyobb gondot fordítsanak a gazdák. Értékes és tanulságos előadásáért meleg köszönetét mondottak. Végül vitéz Székely Sándor járási vitézi hadnagy a vitézeket érdeklő rendelkezéseket ismertette és beszélt a telepítésekről, amelyekre különösen felhívta a vitézek figyelmét. A szép és értékes ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. A szekszárdi HONSZ közgyűlése A városháza nagytermében vasárnap tartotta évi közgyűlését a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének Tolnamegyei és Szekszárdi Csoportja Vqss Kálmán elnökletével, aki megnyitójában megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról. A központi kiküldött felszólalása és a csoportigazgató évi jelentése után letárgyalták az 1940. évi zárszámadást és az 1941. évi költségvetést. Az indítványok tárgyalása eredményeképpen a Csoport a Központ utján kéri a kormányt, hogy a hadiözvegyek járadékát emelje fel, a vagyoni cenzust szállítsa le; kéri, hogy a szükséget szenvedő vég- kielégitett hadiözvegyek ujrafelvétel utján járadéksegélyben részesüljenek ; kéri a járadékok újból való rendezését úgy, hogy az a 100 százalékos járadékhoz viszonyítva legyen megállapítva, esetleg a rokkantadó felemelése révén; kéri a vasúti kedvezmény kiterjesztését; a kishaszonbérletek megvásárolhatá- sát, még pedig az úgynevezett célbirtokosok .esetleges csere utján leendő megvásárolhatását. A tisztujitás eredménye a következő: örökös diszelnök vitéz Vendel István, elnök Vass Kálmán, társelnökök Gábor Pál, Kopecsnik Gyula, Diósy Endre, Majnay József és Szondy István, alelnökök Gergely István és Pesty Károly, ellenőrök Iványi György, vitéz Pintér János és Takler György, ügyész dr Nemes Andor, csoportigazgató Hum Mihály, orvos dr Nagy István, pénztáros Dorogi István, háznagy Prant- ner Mihály, számvizsgálók Szegedy József, Bencze László és Sági Mihály; választmányi tagok: Dittrich Gyula szekszárdi, Prantner István szekszárdi, Korsós Lajos szekszárdi, Wild Dávid szekszárdi, Baka János szekszárdi, Takier György szekszárdi, Horváth István szekszárdi, Támer Ferenc szekszárdi, Hegedűs György szekszárdi, Steiger István szekszárdi, Steiner János szekszárdi, Eicher Mátyás szekszárdi,. Steiner Mihály szekszárdi, Wolher József szekszárdi, Csárdás János szekszárdi, Végh János szekszárdi, Máyer György bátaszéki, Vész József decsi, Kovács János decsi, Simon Péter őcsényi és Kremm Ádám várdombi; csoportvezetőségi tagok: Vass Kálmán, Gergely István, vitéz Pintér János, Iványi György, Takler György, dr Nemes Andor, Hum Mihály, Majnay József, Dorogi István, Prantner Mihály. A bácskertesl bokréta és leventék tolnamegyei látogatása Ismeretes, hogy a dombóvári járás leventéi Körmendy László őrnagy, járási katonai parancsnok kezdeményezésére nemrégiben szép selyemzászlót ajándékoztak és adtak át a szerb megszállás alól nemrégiben felszabadult Bácskertes község leventéinek. A bácskertesiek a zászlót átadó népes csapatot határtalan lelkesedéssel és szeretettel fogadták és látták vendégül. A leventék látogatását viszonozták most a bácskertesiek, amidőn a járási katonai parancsnok meghívására bokrétájukkal és leventeszakaszukkal össze- j sen 82 személy elindult a nagy útra, • hogy részt vehessenek a vármegye ódalmandpusztai levente lővészver- senyén. A bácskertesiek fogadására kivonultak a dombóvári zárda, a gimnázium, az elemi iskolák tanulói, a lakosság igen nagy számban. Tóth József róm. kát. segédlelkész vezette a bácskertesieket és a vasútállomáson a vendéglátó Ujdombóvár község részéről Hollósy András községi főjegyző üdvözölte a vendégeket, akik ünnepies menetben a leventezenekarral az élen vonultak be a községbe. Ott a lakosok, ezek között elsősorban a Bácskertest megjárt leventék szülői percek alatt szétosztották maguk között szállásra a szívesen várt vendégeket. Másnap egész nap Ó d a 1 m a n d pusztán voltak, mint az ottani lőtér- avatás és vármegyei lövészverseny szemlélői, tevékeny résztvevői. Estére tértek vissza Ujdombóvárra, ahol az elég fárasztó ódalmandi szereplés után a fáradhatatlan bácskertesiek az ujdombóváriak részére színdarabot adtak elő, majd a bokréta bemutatót is megismételték. A lakosság olyan nagy számban jelent meg, hogy a hűvös est ellenére mindezeket szabadtéren kellett megtartani, mert ilyen tömeg befogadására alkalmas terem rendelkezésre nem állott A színdarab a bácskertesiek által átélt történet keretében megdöbbentő realitással és páratlan készséggel mutatta be az ottani magyarság fájó átéléseit, elpusztíthatatlan bizodalmát, reménykedéseit, és végül a visszatérés nagy örömeit. A nép egyszerű leányai, fiai előadása valósággal elbűvölte a hallgatókat, akik lelkesen tapsolták meg az egyes szereplőket. Jő néhány volt köztük olyan, aki bármely színpadon megállná helyét. Az előadás után a lakosság nevében Kocsis László plébános, az ujdombóváriak költő-papja üdvözölte lelkes, szárnyaló beszéddel a bácskertesieket Ezután már csak a búcsuzkodás következett, mert a bácskertesiek mint főldmives, kertészkedő emberek siettek vissza a részükre is bizonyára emlékezetes látogatás után a munkahelyre, az ő szabad magyar földjükre. A bucsuz- kodás, barátkozás bizony eltartott a- vonat hajnali indulásáig, ahová számosán kísérték ki a bácskertesieket a közeli viszontlátás reményében. A két község között a találkozások után szövődnek a barátság, a szeretet szálai. Magyar testvér — magyar testvérre talált. így van ez jól. Városi közgyűlés Szekszárd város szombaton délelőtt vitéz Vendel István polgár- mester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt a polgármester költői szavakkal áldozott gróf' Széchenyi István emlékének, majd előterjesztették, hogy a MABI szekszárdi bérházát nem a kijelölt helyen, hanem az OTI székház mögött lévő déli homlokzatú telken kívánja megépíteni. A közgyűlés ehhez hozzájárult, kikötve, hogy az épületnek 1942. évi augusztus elsején beköltözésre készen kell lennie. Elfogadták a város háztartásának az 1941. évi pótköltségvetését, amely 35 % pótadóemelkedést jelent, majd hozzájárultak a városi gyümölcsös közti területének házikezelésbevéte- léhez és ahhoz, hogy ott városi konyhakert létesittessék. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a megtartott árverésen a palánkszigeti egyes, ingatlan parcellákat a kórház vette bérbe kataszteri holdanként 106 pengőért, mig a rózsamáli és bikási dűlő egyes parcelláinak árvevési eredménye 123 P kát. holdanként. A szekszárdi sertéshús- és zsir- hiány enyhítése érdekében tudomásul vették a polgármesteri intézkedést, mely utasítja a járlatkezelőt, hogy a vágásra alkalmas hízott sertés járlatlevelét írja át és ne irányítsa vidékre. Az itt hízott sertéseknek ugyanis itt kell maradniok. Végül a polgármester meleg szavakban méltatta a Gyöngyösre áthelyezett Medveczky János m. kir.