Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-27 / 70. szám
2 1941 szeptember 27. TOLNAMEGYEI ÜJSÍG az egyesületi életet^ a lánchidat, a modern magyar malomipart és közlekedést, a gőzhajózást, hogy Neki köszönhetjük a Magyar Tudományos Akádémiát, a Vaskaput, a folyamszabályozás megindítását, a Balaton szépségeinek felfedezését, hitelszervezetünk megalakítását, akkor nagyon keveset mondottunk. Mert Széchenyi ennél többet, sokkal többet tett a nemzetérti Eletet, hitet, reményt és bizalmat öntött a nemzetbe, olyan mélyen belelátott a magyar lelkekbe és a magyar problémákba, mint előtte soha senki I és páratlan bölcseséggel, egy láng- j ész sokoldalúságával, egy vértanú ' önfeláldozásával térítette a nemzetet a fejlődés útjára. A legnagyobb érték, ami * számunkra Széchenyi hagyatékából megmaradt: az ő tanításai, útmutatásai, intelmei és figyelmeztetései, amelyek ma is éppen olyan időszerűek és érvényesek, mint száz évvel ezelőtt. Gróf Széchenyi István eszmevilága valóban semmit sem veszített frisseségéből és őrök érték marad a magyarság számára. Halhatatlan emlékét tehát nemcsak az emberi szemmel látható alkotásai őrzik, hanem elsősorban az a szellemi kincsestár, amelyet reánk hagyott és amelyből bőségesen meríthet még a késő századok magyarja is I A tolnai református egyházmegye Közgyűlése szeptember 24-én folyt le a szekszárdi ref. egyház gyülekezeti termében Gilicze Sándor esperes és dr Benedek Zsolt egyházmegyei gondnok elnöklete mellett. Az egyházmegye gondnoka mélyen megható megnyitó beszédében gróf Széchenyi István emlékének hódolt és többek közt ezeket mondotta : „Széchenyi István, mint „Isten napszámosa" mélyen vallásos lélek volt. — Boldog tapasztalása, hogy minden kicsi és nagy s minden, amit megfoghatunk, az ö békességéről, jóságáról és mindenhatóságáról beszél. Ezer meg ezer lapra terjedő naplója mély bepillantást enged lelkének titkos kamrájába s boldog meglepetéssel olvashatjuk benne a nagy „reálpolitikus" vallomását, hogy csak azt tartotta egész embernek, aki csendben mindennap felemeli lelkét a Legdicsőségesebbhez. Széchenyi nemcsak vallotta magát egyháza hű fiának, de valójában az is volt. De vallásossága, egész lelki habitusa nem egy olyan vonást hordoz, amelyet büszkeséggel emlegethetnénk a kálvinista államférfiu lelki arculatjaként is. „Amit saját hitemben — írja egy helyen — a legfelségesebbnek találok, az a teljes megalázódás Isten előtt", s másutt ezt: „közülünk a . legnagyobb sem több mint enge- I delmes eszköz magasabb kézben". Valósággal eleve elrendelve érzi magát arra az „egyetlen gondolatra", „mikép lehetne hazánkat magasabbra emelni". Szinte a megszállottság makacsságával hisz küldetésében, hogy felrázza álmából nemzetét s hivatástudatának mélységéről tanúskodnak közismert sorai: „lenyesik szárnyaimat, lábaimon járok, levágják lábaimat, kezeimen fogok járni s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni, csak használhassak". Vájjon ki lehetne-e jobban fejezni, hogy Istentől rendelt hivatását, küldetését felismervén, attól emberi hatalom többé őt el nem térítheti". A gondnoki megnyitó és a közgyűlés határozatképességének megállapítása után az esperes terjesztette elő szokásos évi jelentését Megemlékezett a súlyos küzdelemről, amelyen hazánk jövője fordul meg, gróf Széchenyi Istvánról és dr Ravasz László dunamelléki református püspök 20 éves áldásos, eredményekben gazdag püspökségéről. Elismerőleg nyilatkozott az alsó- I nyéki népfőiskoláról. Köszöntötte az egyházmegye megérkező munkásait: Imreh Károly faddi lelkészt, Bocsor Mária madocsai, dr Lemléné Gromon Vilma szekszárdi, Kovács Erzsébet alapi, Sorok Sára kajdacsi tanítónőket és Balogh István faddi tanítót. Elbucsuztatta a más munkamezőre távozó, vagy tisztségükről lemondottakat és p$dig Kdjei István Szaporcára távozó lelkészt, dr Hagy- mássy Zoltán volt egyházmegyei tanácsbirót. — Megemlékezett gróf Teleki Pál szomorú haláláról, Puky Endre váratlan kimúlásáról, Jakab László elhunytéról, az egyház kertjébe beállított uj munkásokról és kitüntetettekről. Jelentésének nagyértékü és közérdekű része volt az egyházak belső életére rávilágító fejezete. Prófétai erővel inti az egyházakat az őrködésre. Hiszen az egyke és anyagi veszedelem közeledése fenyegeti az egyház létét. A születések száma csaknem kétszázzal csökkent az egyházmegyében az utóbbi tiz év alatt és előre látható e veszély következménye. — Mindenütt feltárja a hiányokat, hogy intsen a helyes ut követésére és az Ur Jézus példájának befogadására. „A másokért való felelősség tudata nálunk még gyermekcipőben jár, — úgymond — a mások sorsa még nem tud nyugtalanító probléma lenni és igy a legkiválóbb missziói lelkületű lelkipásztor is hamarosan beleütközik a nemtörődömség akadályába és azt veszi észre, hogy egyedül marad. Még jó, hogy nem gáncsolják el önként vállalt és nagy odaadással végzett szolgálatát". Figyelmezteti az egyházakat a lelkipásztori szegénység egyre tűrhetetlenebb állapotára és elvárja, hogy az egyes egyházak megtegyék Isten iránti kötelességüket. Buzdít és elismer ott, ahol arra ok van, viszont keményen inti a hibák és mulasztások kiküszöbölésére a szunnyadókat. A nagyszerű jelentés után az egyházmegye időszerű ügyei kerültek letárgyalásra Jánosi György, dr Bús Lajos egyházmegyei főjegyzők, — Palcsó László egyházmegyei jegyző, KömivesViktor számvevő, Joó András közpénztáros, Mészöly Győző gyámpénztáros, Radics József tanügyi bizottsági elnök, Záborszky János missziói előadó, dr Tüske Béla a gyönki gimnázium igazgatója előadásában. — Végül Jánosi György egyházmegyei főjegyző a lelkész! nyugdíj-, árva- és özvegyellátás ügyét tette indítvány alakjában szóvá, megrázó színekkel festve azok helyzetét, rámutatott a segítségre. Indítványa az Országos Ref. Zsinat elé kerül. A közgyűlés, amelyen 54 tárgy szerepelt, délután 1 óra után ért véget. Délután bírósági ülés volt egyetlen tárggyal, amely közigazgatási ügy volt.” Hegyei cserkészértekezlet A megyei cserkészintézőbizottság folyó hó 21-én értekezletet tartott Szekszárdon a gimnáziumban Németh elnökletével. Elnök mindenekelőtt melegen méltatta az áthelyezett Faludi Ferenc gimn. igazgatónak, a bizottság ügyvezető elnökének érdemeit, akinek a megyei cserkészet fejlesztéséért folytatott másfél évtizedes munkásságáért az intéző- bizottság jegyzőkönyvi köszönetét mond. Vesztesége még a megyei cserkészetnek dr Tóth Béla törvény- széki titkár és Muhoray ~ András gimn. tanár, bizottsági tagok áthelyezése. Csapó Jenő főtitkár az utóbbi eseményekből a nyári táborozásokat emeli ki elsősorban annak ellenére, hogy a nehéz utazási és élelmezési viszonyok miatt az idén kevesebb csapat mert hazulról utrakelni. Kiemelkedő teljesítmény volt a szekszárdi polgári iskola 685-ös csapatának kéthetes eedélyi táborozása Gáncsov Károly parancsnoksága alatt, ezután elismerendő a tolnai polgári iskola 686-os csapatáé Baranyában Bauer József vezetésével. Az itthonmaradt csapatok jelentékeny része, mint a szekszárdi gimn. 40-es csapata is, egész nyáron légoltalmi szolgálatot teljesítettek. E csapatból több fiú országos repülőtáboron vett részt. A cserkész- szövetség a májusi háromnapos légoltalmi kiképzőtábort utólag 100 pengővel segélyezte. A Szövetség a nyáron igazolta a szekszárdi belvárosi róm. kát. elemi iskola cserkészcsapatát 547. számú Szent Imre herceg néven; parancsnoka Makk József tanító. Megérkeztek oz 1941/42-es u| RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében S?ek«7árd, Széchenyi u 6 Telefon *38. — Villany és vizvezetekszerelós A bizottság hálás köszönetét mond Tolna megye Törvényhatóságának az ez évre juttatott 1500 pengő támogatásért. Dr Sigoia Miklós főispáni titkár, bizottsági tag, bejelenti, hogy a múlt félévben megindított cserkész motoros kiképzői tanfolyamot az ősszel is folytatja és vezeti. Patacsi József, dr Kovács V. Károly, Krammer János, Mentz János és mások részvételével lefolyt vita eredményeképpen elnök javaslatára a bizottság elhatározza, hogy amennyiben a szekszárdi cserkészcsapatok a kiképzéshez saját motorkerékpárt vagy autót tudnának szerezni, a megyei szerv bizonyos mértékű segélyére is számíthatnak. E segélyt felajánlja a többi megyei csapatnak is hasonló Végül dr Sulyok Kálmán, kir. tan- felügyelő, bizottsági tag, az uj csapatszervezés érdekében ajánlja fel segítségét; ezt a bizottság hálás köszönettel fogadja. Az áthelyezések folytán megürült bizottsági tisztségek betöltéséről csak a következő alkalommal döntenek. Dala—Szekszárd atlétikai verseny A két közeli város legjobb atlétái vasárnap, 28-án mérik össze erejüket elsőizben a szekszárdi Levente Egyesület által kiirt vándordíjért, egy ezüstserlegért. A versenyzők szorgalmasan készülődnek a nagy összecsapásra, mert egy versenyző gyengébb szereplése az egész viadal sorsát eldöntheti. Versenyszámok: 100, 400, 800, 1500 méteres futás, távol-, magas-, hármasugrás, súly-, diszkosz-, gerelydobás és 4X100 váltófutás. — Versenyszámonként és csapatonként két-két ember indul s mindegyik teljesítményével bizonyos pontokat ér el. Az első helyezett 5, a második 3, a harmadik 2, a negye-
