Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-24 / 69. szám
1941 szeptember 24. TOLNANEGYEI DJSÁfl 3 Ulra szabályozták a llszt- feladásokat Szekszördon A közellátási miniszter legutóbbi rendeletében Szekszárdon a lisztfejadag mennyiségét újból szabályozta. Ennek alapján a városi élelmezési hivatal 1941. évi október hó 1-től kezdődőleg a nehéz testi mun* kát végző ellátatlanok részére ha* vönként 7 kg egységes búza és 1 kg 80 deka O-ás lisztet, egyéb más ellátatlan személy részére pedig 5 kg 20 deka egységes búza és 1 kg 80 deka O-ás lisztet utal ki, amely jegy ellenében félhónaponként váltható ki a lisztkereskedőknél és a pékeknél- A polgármester ezúton is felhívja a nehéz testi munkásokat, a régi lisztutalványukat szolgáltassák be a hivatalos órák alatt a közellátási hivatalba, hogy ott uj utalványokra azonnal átcserélhessék. Szekszárdi kereskedő visszaélésé Zucker Sándor szekszárdi rőfös- árukereskedőről nemrégiben megállapította a hatóság, hogy utalványköteles bőrtalpú cipőket elvont a kőzszükséglel kiszolgálása alól és hogy e cipők mennyisége jóval meghaladta az ő házi szükségletét. A m. kir. államrendőrség szekszárdi rendőrkapitánysága ezért 2000 (kettőezer) pengő pénzbüntetéssel megváltható 40 napi elzárásra és a cipők elkobzására ítélte Zuckert, aki felebbezést jelentett be. A büntetés kiszabásánál a rendőrség tekintetbe vette azt is, hogy Zucker alkalmazottai arányszámának megállapításánál kétszer is megsértette a zsidótörvény rendelkezéseit és ezért egy alkalommal 500, másodízben pedig 1000 P pénzbüntetésre volt Ítélve. ffocrendészeti kihágások Szekszárd megyei város rendőri büntetőbírósága Bárdi Ferencné piaci árus, alsónyéki lakost alacsony zsírtartalmú tehéntúró árusításáért 20 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 8 napi elrárásra, — Vörös Jánosné szekszárdi piaci -árust részben lefölözött, alacsony zsírtartalmú tejnek forgalombahoza- ialáért 30 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra, — Tóth Józsefné piaci árus, sárpilisi lakost megjelölésnélküli sovány túró árusításáért 20 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 8 napi elzárásra, végül Tóth Istvánné piaci árus, őcsényi lakost alacsony zsírtartalmú tejfel forgalombahoza- taláért 20 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 8 napi elzárásra Ítélte. a városi tlszolselöket «öelOMminlszter nevezi ki A visszacsatolt országrészekben történt kinevezésekkel kapcsolatban iordult elő, hogy vannak vármegyék, melyeknek választott és kinevezett tisztviselői vannak, mig a visszacsatolt városok tisztviselői kivétel nélkül kinevezettek. Ezek legnagyobb része az anyaországban mint választott tisztviselő működött, s még nincsen eldöntve, hogy kinevezésük végleges, vagy visszatérnek-e oda, ahová őket megválasztották. Éppen ezért a közigazgatás egyszerűsítése érdekében — mélyreható változások várhatók a közel jövőben. A kormány törvény- tervezetet készít s úgy módositta a városok autonómiáját, hogy a választási rendszert megszünteti és a tisztviselőket a miniszter nevezi ki. Ezzel megszűnik a tisztviselők választása s helyébe lép a központi ügykezelés. S ezzel a most történt kinevezések véglegesek lesznek. I 'PtíbeJt A vármegyeház közgyűlési terme ul köntöshen Megírtuk, hogy a vármegye székházának közgyűlési terme már olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy annak tatarozását továbbra halasztani nem lehetett Szongott Edvin alispán intézkedésére már junius havában megkezdődtek atatarozási munkák. De kiderült, hogy a terem mennyezete csapos gerendákból készült és az elmúlt több mint 100 év alatt a terem közepén kb. 25 cm.-nyi behajlást mutatott. Szükségessé vált ezért a padlástér felbontásával az egész mennyezetnek újból való felhúzása és uj függesztőmű készítése. A vármegye legöregebb nyugdíjas alkalmazottai sem emlékeztek rá, hogy mikor festették ki legutoljára a termet. A terem építészeti stílusával összhangban nem álló barokkstilü falfestés eltávolítása alkalmával kitűnt, hogy a közgyűlési teremnek ez volt az első festése, mert előtte a teremnek csak egyszerű meszelt falai voltak. A falfestés eltávolítása és az eredeti pár- kányzatoknak szakszerű módon való renoválása során megállapítható volt, hogy a Pollák Mihály tervezte gyönyörű neoklasszikus vármegye- házának közgyűlési terme is olyan nemes egyszerűségű és neoklasszikus építészeti kiképzést nyert annak idején, melyet a barokkstilü festés teljesen elrontott. A vármegye alispánja ezért úgy döntött, hogy a közgyűlési termet nagynevű építőjének eredeti elgondolása szerint a maga egyszerű, de nemesvonalu, művészi kiképzésének megfelelően, minták és színek mellőzésével, fehér csontszinre festeti ki, mely az architektúra szépségeit teljes pompájában kifejezésre juttatja. Nagy kár, hogy a közgyűlési terem tatarozdsi munkáit a közben jött meny- nyezetjavítási és anyagbeszerzési nehézségek miatt az őszi közgyűlésre nem fejezhetik be, de a decemberi közgyűlésen azt bizonyára nemes egyszerűségű pompájában fogják a bizottsági tagok meglátni és abban mindenki i őszinte gyönyörűségét fogja lelni. Dr Csalogovits lakócsai körorvos halálos vadászbalesetének részletei Előző számunkban megírtuk, hogy dr Csalogovits István lakócsai kőrorvost dr Csalog József szekszárdi vármegyei muzeumigazgató bátyját szarvasvadászaton halálos lövés érte. A tragédiáról most a következő részleteket közölték: Zalay József dr szigetvári kórházigazgató főorvos hívta meg vadászatra dr Csalogovits- Istvánt, Batizfalvy Ödön dr szigetvári szolgabirót, továbbá Katona Ferenc és Tóth Károly erdészeket. A tisztás egyik végén Batizfalvy, közepén Zalay dr, a másik végén pedig Csalogovits dr állt fel. Az erdő szélén Csalogovits és Zalay között egy szarvasbika jelent meg, Zalay lövésre emelte fegyverét s a puskadurranás után nyomban éles jajkiáltás hangzott el. A vadászok a hang irányában szaladtak és véresen, eszméletlenül találták dr Csalogovits Istvánt. Az a feltevés, hogy Csalogovits elmoz dúlt a helyéröl és ezért érte őt Zalay József dr golyója. A ha láltokozzó golyó a szerencsétlen fiatal orvos balkarját átfúrva a szív alatt átment a testen és a mell kö zepén jött ki, A lövedék az orvos testében robbant, szétroncsolta gyomrát és beleit. A lövedéknek olyan ereje volt, hogy a körorvos ezüst cigarettárcáját is átszakitotta. A tárcában véres husdarabokat ta táltak. Zalay József ellen a kaposvári ügyészség természetesen eljárást indít, amelynek során tisztázódik majd, hogy ő okozta-e a tragédiát, vagy az áldozat vigyázatlansága. MAVAUT szekszárdi autóbuszüzemének MENETRENDJE Érvényes 1941. évi augusztus hó 15 tői. 6 00 X 6 56 1115 8 35 13 30 t 6-30 1405 1705 9 55 5-35 1315 7-15 14 50 9 02 16 10 V 1202. Dnnaföldvár—Szekszárd A Dunaföldvár községháza __ _ Pa ks pályaudvar___________ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló)_ 12 ,04. Szekszárd—Tamási— Dagyarkeszi—Siófok Szekszárd (Szekszárd-Szálló)_ Ta mási pályaudvar___________ Ma gyarkeszi postahivatal_ __ Si ófok fürdőigazgatóság_____ 12 07. Szekszárd—Bonyhád—Pécsvárad Szekszárd (Szekszárd- Szálló)__ Pécsvárad pályaudvar_ __ — 'f Pécs MÁV. 57. __ __ _ — R z Csak hétköznap közlekedik. f Csak vasár- és ünnepnap közlekedik. X 10 40 9 10 8 50 540 910 7-25 450 16 25 15 29 13 45 t 21*251 1805 21-25 16 20 115-37 Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország A legnagyobb magyar Szeptember 21-én volt 150 észtén- deje annak, hogy gróf Széchenyi István „a legnagyobb magyar" meg- szüleit. A művelt magyar társadalom országszerte ünnepségeken hódolt ezen a napon Széchenyi emlékének. Nehéz néhány sorban elmondani azt, mit jelentett és még ma is mit jelent Széchenyi Magyarországnak. Oldalakra terjedne, ha csak felsorolnánk azokat az alkotásokat, amiknek létesítése, vagy elindítása az ó nevéhez fűződik. Széchenyi jelentősége azonban nemcsak a látható és kézzel fogható alkotásokban nyilvánul meg, hanem inkább abban, hogy ezeréves történelmünk során alig volt még magyar, aki nemzetünk feladatait s megerősödésünk feltételeit annyira meglátta volna, mint ó. Tragikus élete igazi magyar sors volt. Látta az egyedül járható magyar utat, el is indította rajta nemzetét. A megnemértés és az ábrándokat a valóságnál többre becsülő politikusok azonban letérdelték a magyarságot erről az útról. A történelem természetesen neki adott igazat. A nemzet, ha későn is, de felismerte Széchenyi elgondolásainak áldást és szebb jövendőt biztosító igazságait s az általa kiépített nagy nemzetépitő programmot. Ez a Programm még koránt sincsen megvalósítva s még ma is olyan aktuális,, mnt 100 évvel ezelőtt. Reméljük, hogy a 150. évforduló alkalmával megtartott ünnepségeken még többen magukévá teszik az ö elgondolásait és valóra válik híressé vált mondása, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz." — A főispán szabadságon. Vitéz Madi Kovács Imre vármegyénk főispánja f. hó 20-tól 28-ig szabadságon van. — Az alispán Budapesten. Szongott Edvin alispán hivatalos ügyek elintézésére* hétfőn a fővárosba utazóit. — Vármegyei kisgyülés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyü- lése a vármegye székházának kistermében folyó hó 29* én délelőtt 9 órakor tartja szeptemberi rendes ülését, melynek tárgysorozatán a közgyűlés hatáskörébe tartozó 40 ügy előkészítése, a kisgyülés saját hatáskörébe tartozó 11 nyugdíjazási, hozzájárulási és támogatási ügy és 45 községi képviselőtestületi határozat szerepel. — Tanárnőválasztás. A szekszárdi községi iparosfanonciskola felügyelő bizottsága dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő elnöklete alatt a lemondás folytán megüresedett női tanárnői állásra — a ciklus hátralevő részére — Nagy Vilma áll. polgári iskolai tanárnőt választotta meg óraadóul. — Tolnamegyei jegyzők kinevezése Bács- Bodrog vármegyébe. A belügyminiszter Krasznay Béla döryzombai jegyzőt kinevezte Kulára, Nübl József tolnai jegyzőt Ujver- bászra, Orosz István alsónyéki jegyzőt Titelre, Réti János várdombi jegyzőt Ófutakra, Sándor Albert bá- taszéki jegyzőt Topolyára, Szalóczy Menyhért kakasdi jegyzőt Zsablyára, Virányi Károly bátaapáti jegyzőt Li- liomosra községi, illetve körjegyzővé.
