Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-17 / 67. szám
2 1941 szeptember 17. penészszagu fülledt levegője — kicseréltessék a beáramló tiszta jó levegővel, amelynek hatása későbben fog fejtésekkel borunk érésére hatással lenni. Minden gazdának tudnia kell, hogy a fejtés célja nemcsak a bornak seprőjéről való elválasztása és a borban elnyelt állapotban levő szénsavgáznak ily módon való eltávolítása, hanem a csapon keresztfii a bornak levegővel. való érintkezése is, mert a tiszta levegővel való érintkezés, az oxigén, a zamatanyagok kifejlődéséhez megkivánta- tik, ami a bor érését, fejlődését sietteti és elősegíteni is fogja. Nem szabad a boros pincében könnyen romló, rothadó anyagokat tartani, amilyen a burgonya, répa, zöldség, káposzta stb., mert ezek romlásukkal a pince levegőjét megrontják, borunk tiszta izét, illatát veszélyeztethetik. A felsorolt előkészületek után foghatunk csak hozzá a szürethez, de csak akkor, ha a fürtök jól megértek, azok leve mustmérővel is mérve a megkívánt cukorfokot elérte. Ha rothadás esetén a hibás fürtöket elkülönítjük, akkor borunk bizonyára hibátlan, tiszta Izü, egészséges lesz, nem lesz hajlamos a különféle bőrbetegségekre, könnyen és jól, megfelelő áron tudjuk majd értékesíteni. III családi házak lre&szemcsén A házhelyigényléssel kapcsolatosan 80 család fog családi házat építeni. A házhelyeket báró Kornfeld Mór dr földbirtokos, felsőházi tag 30 kát. hold terjedelemben ajánlotta fel a telepítés céljaira. — Egy-egy családi ház 600 — 600 négyszögöl telken fog épülni. Báró Kornfeld Mór dr szociális lépése például szolgálhat a vármegye nagybirtokosainak. Nem aktát kell csinálni házak helyett, hanem bátor és önzetlen lépéssel oda hatni, hogy a háznélküli magyar parasztság minél előbb saját házába térhessen meg nehéz munkája után. A házhelyek céljára felajánlott 30 kát. hold főidért járó, hivatalosan megállapított, bért 10 éven át fizetik az igénylők s tiz év után saját tulajdonukba megy a föld. iBabits Mihály Életműve Kárpáthy Aurél könyve a költöröl. Alig pár hete hunyt el Babits Mihály s máris megjelent életművéről az első tanulmány, melyet Kárpáthy Aurél a neves kritikus irt meg. A költő sirján alig hervadtak el a koszorúk virágai és alig halványultak el a szallagok, élete gazdagságát, mely a szekszárdi tele vényből nőtt fel, most egy avatott tollú kritikus tárja az olvasó elé. A babitsi mű megértése és helyes értékelése felé úttörő munka ez a tanulmány, mert az értékelés alapelveit fekteti le, amelyre ráépülhet majd a részletkutatás. Úgy nőtt ki a szekszárdi tele- vényből az európai horizont alá Babits Mihály, mint valami csodálatos virág és színeinek gazdagságát a világ minden népe megcsodálta és a magyar nagyok sorsához mérten jobban is értékelte, mint TOLNMEGYEI UJSÍ6 V 1202. Dnnaföldvár—Szekszárd j 6 00 X Dunaföldvár községháza . X 16 25 6 56 11 15 Paks pályaudvar _____ 10 40 15 29 8 35 13 30 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 9 10 1345 1204. Szekszárd—Tamási— lagyarkeszi—Siófok t 6-30 14 05 Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ 8-50 21*25 Tamási pályaudvar ______ _ — 17 05 Magyarkeszi postahivatal ____ 5 40 — 9 55 — Siófok fürdőigazgatóság _ _ — 18 05 1207. Szekszárd-Bonyhád—Pécsvárad 535 13*15 Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ 9 10 21-25 7-15 14 50 1 Pécsvárad pályaudvar _ ____ 725 16 20 9 02 16 10 f Pécs MÁV. 57. __________.ff 4 50 1537 z Csak hétköznap közlekedik. f Csak vasár- és ünnepnap közlekedik. | Kolbach hálószobájába, az alvó kereskedő feje alól kiszedte a pénztárkulcsokat, kinyitotta a pénztárszekrényt és a 14.000 pengőt elvitte. A vakmerő bűntény elkövetése részleteinek felderítésére, valamint a tettes kézrekeritésére megindult a csendőri nyomozás. Háktélel I j Országszerte nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a Nyilaskeresztes Pártnak több vezetője és alapítója kilépett a pártból. A lapokban olvastuk a kilépettek névsorát és nyilatkozatait. Egytől-egyig élharcos, kipróbált nemzeti szocialista vezetőkről van szó. Bennünket móst nem a nevek, sem a kilépés személyi indokai érdekelnek, mert ez a nyilasok „belügye“. De érdekel a kérdés annyiban, hogy a jobboldali magyar politikai életben látásunk szerint ezzel a lépéssel tisztulási folyamat indult meg. Vármegyénk MÉP szervezetét annyiból pedig különösképpen érdekli ez az ügy; mert Szálasi és társai a „Vezér“ kiszabadulása után vármegyénkre is kiterjesztették szervező munkájukat, ami annyira fontos volt szerintük, hogy a nyár folyamán maga a „Vezér testvér“ nyilazott át fer- geteg módjára vármegyénkén, megállva, s körülnézve egy-egy percre azokon a helyeken, ahol még reménykedtek az „eszme“ újravirágzásában. De tévedtek, mert nem akácvirágról van itt szó, s nem is virágzott kétszer az eszme. így aztán visszatértek kőrútjukról, amely egyáltalán nem lett diadalut, pedig úgy nekilódultak ennek a vikend- nek, mintha itt lent a végeken virág- vasárnapi tömeg hozannázott volna feléjük. Szükségesnek tartjuk, hogy éppen a mi pártunk tagjai előtt, minden félreértés elkerülése végett leszögezzük a következőket: 1. A nemzeti szocializmus mai formájában nem magyar; mert hazánkban nem áll faji alapon. Éppen ezért nem i& hirdethet fajvédelmet, mert a magyar fajt elsősorban csak magyar ember és magyar emberekből álló közösség védelmezheti. 2. A hazai nemzeti szocializmus emlékezetes javaslatával meg akarta osztani a történelmi magyar egységet akkor, amikor beszélt a már sokszor megtárgyalt és megcáfolt Dunai népek konföderációjáról. 3. A hazai nemzeti szociálizmus, mint pártkeret nem áll erkölcsi alapon úgy ahogy Német- és Olaszországban. Olyan párt, vagy szervezet, mely — mint most a kilépők is elismerik — az államrend felforgatásával és a magyar állam- hatalom legfőbb megtnsitőjének erőszakos és durva félreállitásával akar célt érni, nem tarthat igényt arra, hogy erkölcsileg minősítsék. rippen ezért a most kilépők szerint beígért nagy tisztulást várjuk, de megállapítjuk, hogy a tisztulás csak akkor lesz teljes, ha magyar emberek, egyetemes magyar célok szolgálatában komoly erkölcsi alapon állva szervezkednek a magyar jövendő munkálására, Minden más irányú megmozdulás káros úgy a magyar jelen, mint a jövendő szempontjából. Kelemen Sándor kerületi titkár. mi, akikhez pedig a legtöbb köze volt Babits Mihálynak. Kárpáthy Aurél remek tanulmányából a költő, műfordító, tanulmány és regényíró Babits Mihályt ismerjük meg. Azt a magyar írót, aki munkáival igazolta, hogy a magyar szellem elég erős arra, hogy az egyetemes emberi élet felé táruljon ki. Kárpáthy Aurél könyve igen érdekes élmény azok számára, akik ismerik már Babits Mihály világát, mert ebben a tanulmányban egységes rendszerbe foglaltan látják meg újra a sok értéket. De hangos vezető azok számára is, akik még nem lépték át a babitsi szellemvilág határvonalát. (— k. s.—) Szekszárdi főldink kutatásai a vatikáni levéltárban A Pécsett megjelenő Dunántúl napilap vasárnapi száma Kocsis Béla tollából nagy érdekességü beszélgetést közöl szekszárdi földinkkel, dr Taksonyi József pécsi székes- egyházi énekiskolai prefektussal, aki Virág Ferenc püspök engedélyével mint ösztöndíjas tavaly ősszel utazott az örök Városba, ahol — mint megírtuk — sikerrel végezte el a világhírű pápai egyházzenei akadémia első évfolyamát és egyházzenei tanulmányain kívül szorgalmasan búvárkodik a vatikáni levéltárban is és a bécsi nunciaturának a XVili. században Rómába küldött magyar vonatkozású jelentéseit fordítja magyarra, hogy munkája végeztével publikálja ezt a rendkívül érdekes és hatalmas anyagot. A Szekszárdon üdülő Taksonyi József Dáliába való visszautazása előtt nemrég pár hetet Pécsett töltött és ez alkalommal a Dunántúl hasábjain nagyon érdekes, színes nyilatkozatban számol be a háborús Rómában eltöltött tiz hónapról, Róma életéről, elmulhatatlan szépségeiről, az antik Róma helyén született uj,' életerős Itáliáról, zene- művészeti tanulmányairól. Igen érdekes és minden magyart érdeklő az interjú vége. Dr Taksonyi ugyanis Kocsis Béla szerkesztőnek arra a kérdésére, hogy milyen maradandó élményt hozott haza legszebb emlékül, ezeket mondotta: „Nagyon nem búcsúztam Rómától, mert vakációra jöttem haza, de a vámmentes emlékek közt legmélyebben megragadott a pápai kihallgatás, a hazaindufásunk előtti napon. Hárman vettünk részt magyar papok, a szokásos szerdai kihallgatáson. Éppen nagyobb tömeg jött össze ez alkalomra. A Scala Regia hatalmas lépcsőzetén, alabár- dos testőrök közt, a Damasus udvaron át jutottunk föl a Raffaelo loggiák alá. Több teremben helyezték el a várakozókat; akik kiszorultak, azokat a folyosókon állították sorba. Az első termekben már megjelent a pápa. Hozzánk is bejön egy csomó komornyik, talpig piros bársonyban, átsiet egy Monsignore, műértő szemmel végig nézve a sorokon. Hosszú várakozás után kinyílik az ajtó, letérdelünk s belép a pápa. Forró Gvviva! Mindenkinek csókra nyújtja kezét, meghatódott férfiak, síró nők szólnak.hozzá, egyik-másikkal hosszabban beszél. Mikor hozzánk ér, magyar Dicsér- tessék-kel köszönünk. A pápa nem felejtette el a magyar szót a Kongresszus óta.r Áldást kérünk szüléinkre, akikre csak gondolunk, sokat megpróbált hazánkra. A pápa áldásra emeli fehér kezét s mielőtt elmenne, tisztán mondja: Éljen Mária országa 1 Ez a három szó zsongott sokáig a szivünkben, ennek a ritmusa kattogott hazafelé a vonat kerekeiben, ezek a szavak dobogtak, szinte már harangoztak a lelkűnkben, mikor a magyar határra befutottunk.“ Vakmerő rablás Dombáváron Kolbach Hermann dombóvári sörkereskedő pénteken 14000 pengőt tett be a pénztárszekrényébe és mikor este lefeküdt, a pénztár kulcsokat a fejpárnája alá tette. Ismeretlen tettes az éj folyamán behatolt
