Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-09-17 / 67. szám

2 1941 szeptember 17. penészszagu fülledt levegője — ki­cseréltessék a beáramló tiszta jó levegővel, amelynek hatása későb­ben fog fejtésekkel borunk érésére hatással lenni. Minden gazdának tudnia kell, hogy a fejtés célja nemcsak a bor­nak seprőjéről való elválasztása és a borban elnyelt állapotban levő szénsavgáznak ily módon való el­távolítása, hanem a csapon keresz­tfii a bornak levegővel. való érint­kezése is, mert a tiszta levegővel való érintkezés, az oxigén, a zamat­anyagok kifejlődéséhez megkivánta- tik, ami a bor érését, fejlődését sietteti és elősegíteni is fogja. Nem szabad a boros pincében könnyen romló, rothadó anyagokat tartani, amilyen a burgonya, répa, zöldség, káposzta stb., mert ezek romlásukkal a pince levegőjét meg­rontják, borunk tiszta izét, illatát veszélyeztethetik. A felsorolt előkészületek után fog­hatunk csak hozzá a szürethez, de csak akkor, ha a fürtök jól meg­értek, azok leve mustmérővel is mérve a megkívánt cukorfokot el­érte. Ha rothadás esetén a hibás fürtöket elkülönítjük, akkor borunk bizonyára hibátlan, tiszta Izü, egész­séges lesz, nem lesz hajlamos a különféle bőrbetegségekre, könnyen és jól, megfelelő áron tudjuk majd értékesíteni. III családi házak lre&szemcsén A házhelyigényléssel kapcsolato­san 80 család fog családi házat épí­teni. A házhelyeket báró Kornfeld Mór dr földbirtokos, felsőházi tag 30 kát. hold terjedelemben ajánlotta fel a telepítés céljaira. — Egy-egy családi ház 600 — 600 négyszögöl telken fog épülni. Báró Kornfeld Mór dr szociális lépése például szol­gálhat a vármegye nagybirtokosai­nak. Nem aktát kell csinálni házak helyett, hanem bátor és önzetlen lépéssel oda hatni, hogy a háznél­küli magyar parasztság minél előbb saját házába térhessen meg nehéz munkája után. A házhelyek céljára felajánlott 30 kát. hold főidért járó, hivatalosan megállapított, bért 10 éven át fizetik az igénylők s tiz év után saját tulajdonukba megy a föld. i­Babits Mihály Életműve Kárpáthy Aurél könyve a költöröl. Alig pár hete hunyt el Babits Mi­hály s máris megjelent életművéről az első tanulmány, melyet Kárpáthy Aurél a neves kritikus irt meg. A költő sirján alig hervadtak el a ko­szorúk virágai és alig halványultak el a szallagok, élete gazdagságát, mely a szekszárdi tele vényből nőtt fel, most egy avatott tollú kritikus tárja az olvasó elé. A babitsi mű megértése és helyes értékelése felé úttörő munka ez a tanulmány, mert az értékelés alapelveit fekteti le, amelyre ráépülhet majd a részlet­kutatás. Úgy nőtt ki a szekszárdi tele- vényből az európai horizont alá Babits Mihály, mint valami csodá­latos virág és színeinek gazdagsá­gát a világ minden népe megcso­dálta és a magyar nagyok sorsá­hoz mérten jobban is értékelte, mint TOLNMEGYEI UJSÍ6 V 1202. Dnnaföldvár—Szekszárd j 6 00 X Dunaföldvár községháza . X 16 25 6 56 11 15 Paks pályaudvar _____ 10 40 15 29 8 35 13 30 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 9 10 1345 1204. Szekszárd—Tamási— lagyarkeszi—Siófok t 6-30 14 05 Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ 8-50 21*25 Tamási pályaudvar ______ _ — 17 05 Magyarkeszi postahivatal ____ 5 40 — 9 55 — Siófok fürdőigazgatóság _ _ — 18 05 1207. Szekszárd-Bonyhád—Pécsvárad 535 13*15 Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ 9 10 21-25 7-15 14 50 1 Pécsvárad pályaudvar _ ____ 725 16 20 9 02 16 10 f Pécs MÁV. 57. __________.ff 4 50 1537 z Csak hétköznap közlekedik. f Csak vasár- és ünnepnap közlekedik. | Kolbach hálószobájába, az alvó ke­reskedő feje alól kiszedte a pénz­tárkulcsokat, kinyitotta a pénztár­szekrényt és a 14.000 pengőt el­vitte. A vakmerő bűntény elköve­tése részleteinek felderítésére, vala­mint a tettes kézrekeritésére meg­indult a csendőri nyomozás. Háktélel I j Országszerte nagy feltűnést kel­tett az a hir, hogy a Nyilaskeresz­tes Pártnak több vezetője és alapí­tója kilépett a pártból. A lapokban olvastuk a kilépettek névsorát és nyilatkozatait. Egytől-egyig élhar­cos, kipróbált nemzeti szocialista vezetőkről van szó. Bennünket móst nem a nevek, sem a kilépés sze­mélyi indokai érdekelnek, mert ez a nyilasok „belügye“. De érdekel a kérdés annyiban, hogy a jobb­oldali magyar politikai életben lá­tásunk szerint ezzel a lépéssel tisz­tulási folyamat indult meg. Vár­megyénk MÉP szervezetét annyiból pedig különösképpen érdekli ez az ügy; mert Szálasi és társai a „Vezér“ kiszabadulása után vármegyénkre is kiterjesztették szervező munká­jukat, ami annyira fontos volt sze­rintük, hogy a nyár folyamán maga a „Vezér testvér“ nyilazott át fer- geteg módjára vármegyénkén, meg­állva, s körülnézve egy-egy percre azokon a helyeken, ahol még re­ménykedtek az „eszme“ újravirág­zásában. De tévedtek, mert nem akácvirágról van itt szó, s nem is virágzott kétszer az eszme. így az­tán visszatértek kőrútjukról, amely egyáltalán nem lett diadalut, pedig úgy nekilódultak ennek a vikend- nek, mintha itt lent a végeken virág- vasárnapi tömeg hozannázott volna feléjük. Szükségesnek tartjuk, hogy ép­pen a mi pártunk tagjai előtt, min­den félreértés elkerülése végett le­szögezzük a következőket: 1. A nemzeti szocializmus mai formájában nem magyar; mert ha­zánkban nem áll faji alapon. Éppen ezért nem i& hirdethet fajvédelmet, mert a magyar fajt elsősorban csak magyar ember és magyar emberek­ből álló közösség védelmezheti. 2. A hazai nemzeti szocializmus emlékezetes javaslatával meg akarta osztani a történelmi magyar egy­séget akkor, amikor beszélt a már sokszor megtárgyalt és megcáfolt Dunai népek konföderációjáról. 3. A hazai nemzeti szociálizmus, mint pártkeret nem áll erkölcsi ala­pon úgy ahogy Német- és Olasz­országban. Olyan párt, vagy szer­vezet, mely — mint most a kilépők is elismerik — az államrend fel­forgatásával és a magyar állam- hatalom legfőbb megtnsitőjének erő­szakos és durva félreállitásával akar célt érni, nem tarthat igényt arra, hogy erkölcsileg minősítsék. rippen ezért a most kilépők sze­rint beígért nagy tisztulást várjuk, de megállapítjuk, hogy a tisztulás csak akkor lesz teljes, ha magyar emberek, egyetemes magyar célok szolgálatában komoly erkölcsi ala­pon állva szervezkednek a magyar jövendő munkálására, Minden más irányú megmozdulás káros úgy a magyar jelen, mint a jövendő szem­pontjából. Kelemen Sándor kerületi titkár. mi, akikhez pedig a legtöbb köze volt Babits Mihálynak. Kárpáthy Aurél remek tanulmá­nyából a költő, műfordító, tanul­mány és regényíró Babits Mihályt ismerjük meg. Azt a magyar írót, aki munkáival igazolta, hogy a ma­gyar szellem elég erős arra, hogy az egyetemes emberi élet felé tá­ruljon ki. Kárpáthy Aurél könyve igen érdekes élmény azok számára, akik ismerik már Babits Mihály vi­lágát, mert ebben a tanulmányban egységes rendszerbe foglaltan lát­ják meg újra a sok értéket. De hangos vezető azok számára is, akik még nem lépték át a babitsi szel­lemvilág határvonalát. (— k. s.—) Szekszárdi főldink kutatásai a vatikáni levéltárban A Pécsett megjelenő Dunántúl napilap vasárnapi száma Kocsis Béla tollából nagy érdekességü beszél­getést közöl szekszárdi földinkkel, dr Taksonyi József pécsi székes- egyházi énekiskolai prefektussal, aki Virág Ferenc püspök engedélyével mint ösztöndíjas tavaly ősszel uta­zott az örök Városba, ahol — mint megírtuk — sikerrel végezte el a világhírű pápai egyházzenei akadé­mia első évfolyamát és egyházzenei tanulmányain kívül szorgalmasan búvárkodik a vatikáni levéltárban is és a bécsi nunciaturának a XVili. században Rómába küldött magyar vonatkozású jelentéseit fordítja ma­gyarra, hogy munkája végeztével publikálja ezt a rendkívül érdekes és hatalmas anyagot. A Szekszárdon üdülő Taksonyi József Dáliába való visszautazása előtt nemrég pár hetet Pécsett töl­tött és ez alkalommal a Dunántúl hasábjain nagyon érdekes, színes nyilatkozatban számol be a háborús Rómában eltöltött tiz hónapról, Ró­ma életéről, elmulhatatlan szépsé­geiről, az antik Róma helyén szü­letett uj,' életerős Itáliáról, zene- művészeti tanulmányairól. Igen érdekes és minden magyart érdeklő az interjú vége. Dr Taksonyi ugyanis Kocsis Béla szerkesztőnek arra a kérdésére, hogy milyen ma­radandó élményt hozott haza leg­szebb emlékül, ezeket mondotta: „Nagyon nem búcsúztam Rómá­tól, mert vakációra jöttem haza, de a vámmentes emlékek közt legmé­lyebben megragadott a pápai ki­hallgatás, a hazaindufásunk előtti napon. Hárman vettünk részt ma­gyar papok, a szokásos szerdai ki­hallgatáson. Éppen nagyobb tömeg jött össze ez alkalomra. A Scala Regia hatalmas lépcsőzetén, alabár- dos testőrök közt, a Damasus ud­varon át jutottunk föl a Raffaelo loggiák alá. Több teremben helyez­ték el a várakozókat; akik kiszorul­tak, azokat a folyosókon állították sorba. Az első termekben már meg­jelent a pápa. Hozzánk is bejön egy csomó komornyik, talpig piros bársonyban, átsiet egy Monsignore, műértő szemmel végig nézve a sorokon. Hosszú várakozás után kinyílik az ajtó, letérdelünk s belép a pápa. Forró Gvviva! Mindenki­nek csókra nyújtja kezét, megható­dott férfiak, síró nők szólnak.hozzá, egyik-másikkal hosszabban beszél. Mikor hozzánk ér, magyar Dicsér- tessék-kel köszönünk. A pápa nem felejtette el a magyar szót a Kon­gresszus óta.r Áldást kérünk szü­léinkre, akikre csak gondolunk, sokat megpróbált hazánkra. A pápa áldásra emeli fehér kezét s mielőtt elmenne, tisztán mondja: Éljen Mária országa 1 Ez a három szó zsongott sokáig a szivünkben, ennek a ritmusa kat­togott hazafelé a vonat kerekeiben, ezek a szavak dobogtak, szinte már harangoztak a lelkűnkben, mikor a magyar határra befutottunk.“ Vakmerő rablás Dombáváron Kolbach Hermann dombóvári sör­kereskedő pénteken 14000 pengőt tett be a pénztárszekrényébe és mi­kor este lefeküdt, a pénztár kulcso­kat a fejpárnája alá tette. Ismeret­len tettes az éj folyamán behatolt

Next

/
Thumbnails
Contents