Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-06 / 65. szám
1941 szeptember 6. TOLNAMEGYEI DJSÍfi 3 kereszt előtt térdelve és leborulva találta. Azt hívén, hogy imádkozik, csekély távolságban tőle megállt és várakozott. Hosszúnak találván az időt, oda ment és megérintve a térdelő vállát, felkelésre kérte s ekkor vette észre, hogy meghalt. A halott remetét még az nap, az őt megillető egyszerűséggel, kunyhója előtt, faágakból összerótt s levelekkel behintett ravatalra fektették s másnap nagy sokaság jelenlétében, szent énekek és buzgó imák kíséretében a Bóré család sírja mellé temették el. A hivő lelkek sok-sok éven keresztül felkeresték a remete sirját, hogy ott és az ő fakeresztje előtt imádságba öntsék panaszukat vagy hálájukat. VI. Az idő vasfoga megőröl mindent. A Bóré család és Palánki Endre sirhalmát rég elmosta a záporeső s elhordta a vihar szele. A fakereSZt is elkorhádt, elpusztult, csupán a kis forrás csörgedezik még ma is. A nép emlékében azonban apáról fiúra szállt a remete története s századokon megőrizték azt. A sírok felett emelkedő dombon ma már gyönyörű kálvária díszeleg, a kunyhó helyén szerény papi lak épült s ott, ahol a fakereszt állott, ékes kápolnát emeltek 1757-ben Isten dicsőségére, a magyarok Nagyasszonya tiszteletére s a remete emlékére. A kápolnát ma is remete kápolnájának nevezik. Istennek ezen kicsiny hajléka, a várostól nem messze, szelid hajlású domb oldalán, öreg dió- és sürü- lombu hársfák árnyékában áll. Karcsú tornyában csilingelő kis harangocskák biztatólag hívogatják a hivő lelkeket s a bűnösök menedékéhez folyamodók sóhajos imáiba bele vegyül a gerle bugása, a fülemüle csattogása, kis madárkák vig danája, hirdetve Isten dicsőségét s az emberek iránti végtelenül nagy, mindent megbocsátó szeretetét. VII. A kápolna főoltára felett csillag alakú foglalatban, üveg alatt elhelyezett kis kegyszobor a boldog- ságos Szüzet, karján a kis Jézussal, ábrázolja. A kis szobor — ismeretlen iró tolla szerint — Bécsből, egy buzgó katolikus keresztény főúri családtól került Szekszárdra, melyet annak idején Mérey Mihály szekszárdi apát- plebános fényes körmenetben, saját kezeivel vitt ki és helyezett el mostani helyére. A környékbeli községekből éven- kint ide sereglett hívek ezreinek tisztelete övezi a szent szobrocskát s a köréje függesztett ezüst emlékszivek tanúskodnak azt itt elsírt, szívből fakadó imák meghallgatásáról. * Jelen kis történetnek főbb adatai Garay Alajos (Garay János költő édes testvére) dunaszekcsői plébános tollából erednek, Az írás 1876. évben „István bácsi naptára“ cimü naptárban jelent meg. A melMegérkeztek az 1941/42-et u| RÁDIÓK melyből minden typm kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u. 6. Telefon t38. — Villany és vlzvezetékszerelée gatása, nemkülönben az érdekelt bel- ügy- és pénzügyminisztériummal való megtárgyalás után adta ki most Bán/fg Dániel báró földmivelésügyi miniszter ezt a nagy fontosságú végrehajtási rendeletet, amely természetesen a törvény által megállapított keretek között mozog, de ezeket a kereteket értékes anyaggal tölti és egészíti ki. Szongott Edvln alispán a törvényhatósági állattenyésztési alapok törvényes támogatásáról A hivatalos lap augusztus 3- i szá mában jelent meg a földművelésügyi miniszternek 155.000/194L. F. M. számú rendelete a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló 1940. évi XIII. te. végrehajtása tárgyában. Ez a végrehajtási rendelet az első lépés a múlt évben hozott nagyfon- tosságu törvénynek a gyakorlati életben leendő érvényesitése terén és egyrészt a benne foglalt, másrészt a közvetve megvalósitott intézkedések révén állattenyésztésünk fejlődésének egy uj korszakát fogja megnyitni és megalapozni. Szükségesnek érezzük tehát, hogy az uj rendeletek szokásos ismerteté- sén túlmenően foglalkozzunk ezzel a rendelettel és jelentőségére igy is felhívjuk a gazdaközönség figyelmét. Evégből felkerestük Szongott Ed- vin alispánt, aki a kormánykörök megállapítása szerint is mindenkor nagy örömmel tapasztalt érdeklődést tanúsít vármegyénk köztenyésztésének fejlesztése iránt és mint e kérdésben legilletékesebb tényezőnek — felvilágosítását kértük a jövő állat- tenyésztésére olyannyira fontos törvény és végrehajtási rendeletének tekintetében. legelsőbben is nagy elégtétellel említette meg, hogy Tolna vármegye a saját kezdeményezéséből és a saját ha táskörében már oz 1938. év tői kezdve megtette mindazo kát az intézkedéseket, amelyek a később hozott törvény alapját képezik és a vármegye eddig is országosan nagyhírű állattenyésztésének emelése érdekében nagy áldozatokkal értékes apaállatokat szerzett be a községek, a kistenyésztők számára. Ez idő- szerint nálunk már 250 vármegyei tulajdont képező bika van a községekben, — a népies szarvasmarhatenyésztés értékesebbé tételére. Ezek előrebocsátása után a következőket mondotta az alispán: A múlt évben a törvényhozás által egyhangú helyesléssel elfogadott és kihirdetett törvénynek az a célja, hogy a minden állattenyésztés hala- . dásának legfontosabb tényezőjét: az apaállattartást községi feladatból egg magasabbrendü közület, a törvényhatóság feladatává léptesse elő. Több évtizedes tapasztalat szerint az apaállatok beszerzésének és tartásának a községekre történt bízása nem biztosította a kívánt mennyiségi és minőségi színvonalat és ha ezen a téren különböző hatósági beavatkozások segélyével örvendetes haladást is lehetett észlelni, ennek üteme és mélysége nem felelt meg az állat- tenyésztésünk fejlődéséhez fűződő — sokirányú országos érdeknek. Egyrészt ezek a megállapítások, másrészt a több vármegyében a törvény- I hatósági apaállatok rendszerével szer- I zett kedvező tapasztalatok arra kész- I tették a földmivelésügyi kormányza- I tot, hogy a mi mintánkra intézményesen biztosítsa min den vármegyében ennek a rendszerek a megvalósítását és ehhez az anyagi fedezetet a törvényhatósági állattenyésztési alapok létesítésével teremtse meg. Kétségtelen, hogy a vármegyék nagyobb szakszerűséggel, nagyobb anyagi erővel és több áldozatkészséggel tudják kiválasztani és beszerezni a köz- tenyésztés céljaira hivatott apaállatokat és nagyobb hozzáértéssel, több eréllyel tudják ezek megfelelő tartását é és használatát biztosítani, mint a községek és közbirtokosságok. anélkül, hogy az uj rendszer az ezeket igénybevevő gazdákra az eddiginél nagyobb terhet hárítana. Jogosan remélhetjük, hogy ez az uj törvény az egész ország állattenyésztésének ugrásszerű intézményes haladását fogja biztosítani. Ezért a törvényhozáson kívül nagy örömmel fogadta és melegen üdvözölte minden gazdatársadalmi szerv is ezt a törvényt és elkészítéséért, valamint beterjesztéséért teljes elismeréssel adózott Teleki Mihály gróf akkori földmivelésügyi miniszternek és lelkes munkatársainak. A törvény kihirdetése után egy éves alapos és sokoldalú munka következett a végrehajtási rendeletnek és ezzel kapcsolatban elkésziteit törvényhatósági állattenyésztési szabályrendelet mintának minél szakszerűbb és minél tökéletesebb kidolgozása érdekében. Az érdekképviseleti és állattenyésztési szervezetek, valamint a mértékadó I szakemberek véleményének meghallA végrehajtási rendelet kimondja, hogy minden törvényhatóság december 3Uig köteles állattenyésztési alapot létesíteni. Ugyaneddig uj állattenyésztési szabályrendeletet is köteles alkotni és minden intézkedést úgy tartozik megtenni, hogy mielőbb, de legkésőbb 1945. év végéig az összes kö- zületeket törvényhatósági apaállatokkal láthassa el. A rendelet a törvény intézkedéseinek megfelelően részletesen szabályozza az alap bevételeit a köztenyésztésre jogosító igazolványok diját, az ebadóalapból biz- tositott hozzájárulást, a köztenyésztéshez tartozó anyaállatok után fizetendő tenyészállatdijat, a törvényhatósági apaállatok használati diját, az alap kezelési és használási módját, a törvényhatósági apaállatok beszerzésének feltételeit és módozatait és ezzel kapcsolatban az érdekelt gazdák képviselőinek bevonását, az alap egyéb feladatait, a törvényhatósági apaállatok köztenyésztésbe adását, törzskönyvelését és használatát. Végül a rendelet az érdekelt gazdák és szakemberek bevonásával törvény- hatósági állattenyésztési bizottságnak létesítését rendeli el, amely a törvényhatóság első tisztviselőjének állattenyésztési kérdésekben javaslat- tevő és véleményező szerve lesz. A végrehajtási rendelet mellékletképen közli a törvényhatósági (vármegyei) állattenyésztési szabályrendelet elkészitéséhez alapul szolgáló mintát. Ennek a kidolgozását különösen értékes és hasznos munkának tartjuk, mert segélyével minden törvényhatóság valóban korszerű és szakszerű, a köztenyésztés minden fontos kérdését felöle lő szabályrendeletet alkothat. Erre a ránk nem vonatkozó intéz* kedésre nagy szükség is van, mert a legtöbb vármegyének állattenyésztési szabályrendelete már meglehetősen elavult és emellett a köztenyésztés sok fontos kérdését vagy egyáltalán nem, vagy nem egészen helyesen szabályozza. Ezért nemcsak a törvényhatósági alapokról szóló törvény következtében szükségessé váló intézkedéseknek vármegyei szabályrendeletbe leendő foglalása, hanem a köztenyésztés haladása érdekében egyébként is megokolt és kívánatos a mai kor igényeinek és az állattenyésztési tudomány követelményeinek megfelelő uj szabályrendelet készítése. Ez a közölt minta anyaga és szövege alapján valóban könnyű, egyben azonban hálás fel- | adat lesz a törvényhatóságok részére lékadatokat Fraknőy Vilmos c. püspök ,A szekszárdi apátság története“ és Danielik János c. püspök „ Emlékkönyv“ cimü munkáiból me| ritettem. Mindhárman egyházi, ko- | moly emberek voltak. írásaik tartal- I mának valódisága felett nem lehet I okunk kételkedni. Szongott Edvin alispán
