Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-09-03 / 64. szám
HLÜ. M0IHDL 64. utm. SzekűM. 1941 szeptenber 3. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8zerkeszt6sög kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blfiflzetésl d 11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. I Előfizetési dllak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hl.rdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmétersoronkénl 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. A jovo remenyei Az újjáalakuló magyar élei fejlődésében hatalmas, örvendetes eredményt jelent az uj honvédelmi törvény alapján életrehivott Országos Sportközpont munkábaállása. Az uj magyar sportcsucsszervezet céljairól, munkabeosztásáról a minap tájékoztatta a nyilvánosságot vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy, a Sport- központ vezetője, aki vázolta azokat a nemzeti célokat, amelyek a Kormányzó legfelsőbb rendelkezésének megfelelően a magyar ifjúság és testnevelés ez átfogó legfőbb szervezetének megalkotását szükségessé tették. A cél: ifjúságunk testi és erkölcsi erőinek legteljesebb kifejlesztése, hogy a magyar ifjak testben- lélekben egyaránt edzett és bátor, öncselekvő és semmi áldozattól visz- sza nem rettenő katonás és magyar szellemű férfiakká érjenek. A leventeintézmény továbbfejlesztéséről, kiteljesítéséről van itt voltaképpen szó, arról, hogy a magyar ifjúságot társadalmi különbség nélkül, a hagyományos magyar katonai erényekben neveljük a haza védelmének magasztos feladataira. A magyar ifjúságról való legszé- lésebbkörü gondoskodása a feladata az Országos Sportközpontnak, amely a jövőben évről-évre megrendezi a magyar ifjúsági napot. Évente egyszer seregszemlét tartanak az ifjú magyarok fölött, akiknek százezrei tesznek majd tanúbizonyságot testi-lelki készségeikről. Program és szimbólum az országos ifjúsági nap idejének megválasztása. A megújhodás, az uj élet lehetőségét hozó tavasz virágba boruló napjaiban, május elsején vonul majd fel a nemzeti ifjúság. Az erőtől duzzadó piros élet jegyében a piros május elseje hirdeti majd a magyar ifjúság céljait. Mostantól kezdve a május elseje igazi, nagy nemzeti ünneppé válik, a nemzet jövőjének büszke és kemény záloga lesz az ifjúság felvonulása, amely hirdetni fogja örök nemzeti ideáljainkat és bizonyítja majd, hogy az uj magyar generációk évről-évre erősebben dolgoznak és küzdenek ezeknek a nagy és szent eszméknek minél teljesebb megvalósításáért. Büszkeséggel és sok* sok jogos reménnyel tekint a nemzeti közvélemény arra az ifjúságra, amelynek nevelését most egy kézbe tette le a kormányzói parancs. Ez az ifjúság telve van komoly munkaszeretettel, ősi, katonai készséggel s harci szelleméről már Kárpátalja visszafoglalásakor kiállították e ragyogó bi- zonyitványtt.Ez volt az elsőtűzpróba, amelynek értéke még csak nagyobbá válik, ha emlékezünk a trianoni keserves két évtizedre, amikor Magyar- országot megfosztották katonai eszközeitől. És ezek az ifjak mégis legények voltak a talpukon, nagyszerű eredményeket értek el — hogyne reménykedne hát a nemzet, ha rájuk tekint és ha azt látja, hogy most minden gátlástól és megszorítástól mentesen történik céltudatos rend szerint testi és lelki nevelésük, irányításuk. Az országos ifjúsági vezető és vezérkara tudatában van magasztos feladatai nagyságának és ahhoz mérten dolgozik körültekintéssel, hozzáértéssel, magyar lelkesedéssel. Az uj magyar sportcsucsszervezet minden izében, minden megnyilvánulási formájában a nemzeti ideálokat szolgálja és bizonyos, hogy már az első országos ifjúsági napon, a jövő évi május elsején, sok gyönyörűséggel, örömmel, megnyugvással vehetjük tudomásul és tapsolhatjuk meg a magyar fiuk kollektiv és egyéni eredményeit. Gyermekkel lehet törleszteni a házépítési kölcsönt A vármegyei közjóléti szövetkezetele munkája Előző számunkban örömmel emlékeztünk meg róla, hogy vármegyénkben is milyen szépen halad a Tolnamegyei Közjóléti Szövetkezet támogatásával a családi házak építése és hogy télire már közel száz uj házba be is költözhetnek a boldog tulajdonosok. Megírtuk, hogy a törvényhozás külön alapot létesített a megélhetésükben veszélyeztetett, támogatásra érdemes és rászoruló családok megsegítésére. Ez az úgynevezett Országos Nép- és Családvédelmi Alap. A belügyminiszter most adta ki az alap segítségével létesülő közjóléti szövetkezetek alapszabályainak mintáját a földmivelésügyi miniszterrel együtt. Igen érdekes, hogy e minta szerint a szövetkezet működése olyan személyekre is kiterjeszthető, akik a megélhetésük veszélyeztetése nélkül még üzletrészt sem tudnak jegyezni. A közjóléti szövetkezet bizonyos vonatkozásban közigazgatási jellegű is, elnöke az alispán, illetőleg a polgármester s a felügyelőbizottság élén a főispán áll. Hivatalból tagja az illetékes gazdasági felügyelőség vezetője. A szövetkezet házépítésekre kölcsönt ad, de ebből, illetve a juttatott ingatlan vételárából az egy éven felüli, de tizennyolcadik évét még be nem töltött negyedik és minden további gyermek után 10—10° lo-ot töröl. Az összes juttatások kamatmentesek s 60, ingóságok juttatása esetén pedig 20 félévi törlesztés engedélyezhető. Az eddig megalakult közjóléti szövetkezetek közül a tolnamegyei, a szatmári, a baranyai, a pécsi, a komáromi, a hódmezővásárhelyi, a békési, a borsodi már eredménnyel dolgozik. Rövidesen 80—90 uj szövetkezet megalakulása várható. A kormány felemeli a táppénzt, a nyugdijat, o baleseti járulékot és a gyermekpétlékot A társadalombiztosítás reformálását a kormány a bányanyugbérbiz- tositás újjászervezésével kezdte meg. A kormány a bányanyugbérbiz- tositás rendezésével nem állt meg a reformok utján, hanem a biztositott munkások érdekében olyan rendelkezéseket határozott el, amelyek a társadalombiztosítás történelmében korszakalkotó jelentőségűek. A rendelet szociálpolitikai szempontból nagy horderejű rendelkezései három főcsoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak azok a rendelkezések, amelyek a munka- vállalók javára a társadalombiztosítási szolgáltatásokat jelentős mértékben emelik úgy a betegségi biztosításban, mint a baleseti biztosításban, valamint az öregségi és a rokkantsági biztosításban is. A betegségi biztosításban a táppénz 10 százalékkal emelkedik. A bérpótlékolás mértékének megfelelően jelenleg 15százalékkal emelkednek a baleseti járadékok. Az öregségi és rokkantsági biztosítás szolgáltatásait a rendelet két irányban is emeli. Az eddigi 120 pengős járuléktörzs 150 pengőre emelkedik, a fokozódó járadékrész pedig a munkabérpót- lékolással egyezően ugyancsak 15 százalékkal növekedik. A magyar családok megerősítését is elsőrendű feladatának tekinti a kormány. A szülési segélyek mértékének felemelésén felül a rendelet a pénzsegélyek és egyéb szolgáltatások emelését határozta el a nős és gyermekes biztosítottak javára. Úttörő jelentőségű a feleség és a gyermekek után rendszeresített táp- pénzpótlék, amely a társadalombiztosítás körében eddig ismeretlen, teljesen uj segélynem. Az öregségi és rokkantsági biztosításban a rendelet az eddigieknek kétszeresére emeli a gyermekpótlékot Ezentúl tehát akárhány gyermek után is jár a gyermekpótlék. — A családalapítás lehetőségét és ezen keresztül a népszaporodást kívánja előmozdítani az a rendelkezés, amely szerint a férjhezmenö biztosított nőnek 100 hét után jár kiházasitásl segélyszerfi végkielégítés. Családvédelmi szempontból fontos az a rendelkezés, amely a katonai szolgálatot teljesítő biztosítottak itthonmaradt hozzátartozói részére a társadalombiztosítás támogatását járulékfizetés nélkül, a bevonulástól számított hat hónapra megadja. A rendelkezések harmadik csoportjába sorolhatók a biztosítási kötelezettséget, továbbá a biztosítási önkormányzatot és igazgatást érintő, valamint azok a rendelkezések, amelyek az eddigi szabályok világosabbá és vitamentessé tételét szolgálják. Egyes szám ára 12 fillér
