Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-25 / 7. szám

Mill. Mom. Szekizdrd, 1941 Mr 25. (Szómtól) 7. szűnt. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő |[ Félévre______6 pengő Pel előa szerkesztő 5LÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílltér soronként 60 fillérbe kerti 1, Vonatforsalomkorlátozás A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága a rádió és a napilapok utján közölte, hogy a mozdony- és szénhiány miatt további intézkedé­sig korlátozni kénytelen a személy­szállító vonatok forgalmát. E kor­látozás következtében vármegyénk területén csupán az alábbi vonatok közlekednek: Budapest— Ujdombóvdr közt az Ujdombóvárról 6’58-kor induló, Bu­dapest kpu-ra 10 órakor érkező 1007. számú,Budapest kpu-ról 18*50- kor induló, Ujdombóvárra 2151-kor érkező 1008. számú Árpád sín­autóbusz., Budapest—Gyékényes közt a Gyé­kényesről 22*32-kor induló és Buda­pest kpu-ra 8-kor érkező 1019., a Budapest kpu-ról 22 órakor induló, Gyékényesre 7*08-kor érkező 1020. számú személyvonat, Sár bogdrd—Bdtaszék közt a Sár- bogárdról 4*29-kor induló, Báta- székre 8‘19-kor érkező 5230. számú, Bátaszékről 5*52-kor induló, Sár- bogárdra 806-kor érkező 5237., Sárbogárdról 20*39-kor induló, Bá- taszékre 22 *40-kor érkező 5238., Bátaszékről 11 *15-kor induló, Sár- bogárdra 17*33-kor érkező 5261., Bátaszékről 19*41-kor induló, Sár- bogárdra éjfél körül érkező 5251. számú vonat, Szekszárd—Bátaszék közt a Báta- szék közt a Szekszárdról 13‘30-kor induló, Bátaszékre 14 33-kor érkező vonat, Budapest—Pusztaszabolcs közt az 1012., 1022., 1031., 1034., 1037. és 5018. számú vonatok, Keszöhidegkut-Gyönk— Ujdombó- vár közt a Keszőhidegkut-Győnkről 5*25- kor induló és Ujdombóvárra 6*41-kor érkező 1030. számú vonat, Ujdombóvdr—Kaposvár közt az 1011., 1017., 1018. és 1042. számú motorvonatok, Ujdombóvdr—Pécs közt az 1907. és 1908. sz. Árpád sinautóbusz és az 1930. és 1951. számú vonatok, Ujdombóvdr—Magyarbóly közt az 1919. és 1920. számú vonatok, Ujdombóvdr—Bakóca közt az 1932. és 1937. számú vonatok, Ujdombóvdr—Kiskunhalas közt a Bátaszékről 0*44 órakor induló, Uj- dombóvárra 2*27 órakor érkező 2117. számú vonat, Ujdombóvdr—Baja közt az Uj­dombóvárról 17 53-kor induló, Bá­taszékre 19*28-kor érkező 2216., Bátaszékről 14‘45-kor induló, Uj­dombóvárra 16'35-kor érkező 2113., Ujdombóvárról 3*37-kor induló, Bá­taszékre 5*41-kor érkező 2120. sz. vonatok, Bdtaszék—Baja közt a Bajáról az 5*18-kor induló, Bátaszékre 5*44- kor érkező 5237., Bátaszékről 22*50- kor induló, Bajára 23‘14-kor érkező 5238. számú vonatok, Ujdombóvdr—Tamási közt a 6060. számú vonat, Ujdombóvdr — Veszprém közt a 6042. számú motor, 6052., 6057. és 6023. számú vonatok, Sárbogdrd—Székesfehérvár közt az 5121., 5128., 5130. és 5133. számú vonatok, Mint értesülünk a városi és köz* ségi adóhivataloknál január hó 31-ig kell bejelenteni azokat az adatokat, amelyeknek alapján olyan háztulajdonosok, akiknek a házában a 18 éven aluli gyermekek száma eléri az ősszlakók felét, vagy annál nagyobb százalékát, házadó és an­nak járulékaira szóló kedvezményt igénybe venni óhajtják. A kedvez­mény fokozatos. Ha a 18 éven aluli gyermekek száma egy bérbe adott házban eléri az ősszlakók felét 5, | ha 60 százalékát 6 és ha a 70 szá- | zalékol is meghaladja, 10 száza- | A Kormányzó Ur Öfőméltósága Kopetsnik Gyula m. kir. selyem­tenyésztési igazgatót, a magyar se­lyemtenyésztés szekszárdi országos központjának főnökét, a selyem­tenyésztés ügyének előbbrevitele ér­dekében kifejtett munkásságáért nyugalomba vonulása alkalmával kinevezte m. kir. gazdasági főtaná­csossá. Kopetsnik Öméltósága élet­rajzi adatai a következők: Kopetsnik Gyula az 1874. évben Temesváron született és ott végezte a reáliskolát, majd a hadapród is­kolát. Az 1894. évben zászlós, az 1895. évben hadnagy lett a 25. gya­logezredben. Főhadnagy 1899-ben lett a győri 19-es gyalogezrednél. Ekkor átlépett a m. kir. selyem­tenyésztési felügyelőség szolgála­tába és megnősült. A szorgalmas és tehetséges fiatal ember uj szolgálatában főképp a német és francia szakirodalom ta- | nulmányozásával töltötte idejét és ! Keszőhidegkutgyönk—Tamási közt az 5321., 5322, és 5347. számú vo­natok, « Pécs—Bdtaszék közt a Bátaszék­ről 6‘05-kor induló, Pécsre 8*40- kor érkező 6427., Pécsről 19*53- kor induló, Bátaszékre 22*25-kor érkező 6428., továbbá a menetrend­ben nem szereplő, Bátaszékről Pécsre haladó 6421. számú vonat. A szerkesztőség ezekért az adatokért és az esetleg előforduló hibákért fe­lelősséget nem vállal. A közleményben fel nem tüntetett indulási és érkezési idők a MÁV téli menetrendkönyvéből, vagy a menetrendplakátokból kivehetők. lékos házadó és járulékcsökkenésre van a tulajdonosnak joga. A beje­lentéshez mellékelni kell a lakók névsorát is. A kizárólagos sok- gyermekes családoknak kiadott há­zak tulajdonosai még továbbmenő engedményt is kapnak. Be lehet jelenteni a háztulajdonosoknak azt is, hogy házadókedvezményre tart igényt, amennyiben az üresedő la­kásokat a jövőben csak többgyer­mekes családoknak kivánja bérbe adni. Ennek a szociális adónemnek az életbelépése nagy vivmánya a magyar adórendszernek. annyira magára vonta felettesei figyelmét, hogy 1901-ben olasz- országi tanulmányútra küldték. A kővetkező évben Görzbe küldték ki, ahol az osztrák selyemtenyész­tési kísérleti állomáson a hires Bolté professzor által tartott tan­folyamot elvégezte. 1904-től főleg propaganda és selyemtenyésztési előadások anyagának összeállításá- val foglalkozott. Propaganda elő­adásainak szövegét az országos selyemtenyésztési felügyelőség ki­adta, majd elkészítette a „Selyem­tenyésztési utasítás“ cimü könyvét. Beutazta az egész országot és vetitettképes előadásokkal propa­gálta a selyemtenyésztést. Az 1908. évben Szekszárdra a selyemtenyész­tési központba helyezték át és itt a magyarországi 156 eperfaiskola ke­zelését, szervezését végezte. Ekkor irta meg „Az eper fák termelése" cimü munkáját. A világháború alatt önként jelent­I kezeit csapatszolgálatra és a menet­századok kiképzéséhez osztották be. Az olasz harctéren kitüntette ma­gát és megkapta a német II. osz­tályú vaskeresztet, valamint a hadi- ékitményes 111. osztályú katonai ér­demkeresztet, később pedig az ezüst és bronz Signumot a kardokkal. A harctéren, mint százados, többször teljesített zászlóaljparancsnoki szol­gálatot. 1917-ben a hadügyminisz­tériumba rendelték be és mint a központi hatalmak selyemtenyésztési szakemberét, a szófiai és konstan­tinápolyi katonai attassé mellé osz­tották be. Bulgária és Törökország selyemtenyésztését vezette és azt békenivóra emelte fel azért, hogy a hadsereg részére oly fontos se­lyemszövet kellő mennyiségben ren­delkezésre álljon. Az 1917. év végén az olasz had­színtérre került és az ott talált se­lyempetét biztonságba helyezte. Az olasz megszállt területeken magyar szakemberek bevonásával, meg­szervezte a selyemtenyésztést, mely 1918 év tavaszán kb. 4,000.000 kg gubótermést eredményezett. Egy- időben azonban tovább folytatta Bulgária és Törökország selyem­tenyésztésének továbbszervezését is, ahol szintén kiváló eredményeket ért el, mivel sikerült Bulgária ter­melését 2,000.000, Törökországét pedig (Brusszát, Szmirnát is bele« értve) 4,000.000 kg- ra felemelni. Az ő fáradhatatlan és eredményes munkájának köszönhették a köz­ponti hatalmak azt, hogy körülbelül 10,000.000 kg gubóterméshez jutot­tak. A magyar selyempetének Szí­riában szerzett igen jó piacot és ezzel a magyar selyemtenyésztést je* laitékeny bevételhez juttatta. Az összeomlás Konstantinápoly­ban érte, ahol egyideig internálták. Mivel hazatérte után nem csatlako­zott a kommunistákhoz, azok paran­csait nem teljesítette, a forradalmi törvényszék elé utalták, ahol csak nagy nehézségek árán sikerült a halálos ítélettől megmenekülnie. A kommun bukása után eleinte a selyemtenyésztés elnöki osztályát, később a petekészitést vezette és ezalatt minden munkáját és figyel­mét a petekészitésre fordította, hogy annak nívóját emelje. E munkájá­val sikerült a magyar pete jó hír­nevét visszaállítani, úgy hogy a külföldi viszonylatban is a legjobbak közé sorolták. A jó hirnév ered- I ményeket is hozott. Szíria 1925-ig Kepetsnlk Gyula gazdasási főtanácsos Egyes szám ára 12 fillér Sokgyermekes családok házadó kedvezménye

Next

/
Thumbnails
Contents