Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-08-09 / 59. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSÁfl I 1941 augusztus 9. tehetség micsoda újabb pompával gyarapithatta volna még ezt a teljességet, ha a fukar sors nem ilyen kurta életet mér ki számára. Babits hiába merült el a külvilág szemléletében: bizonyos ponton szükségkép mindig befelé fordult s ilyenkor a valóság eszmévé szubli- málódott tolla alatt. Ebben a csak* nem kozmikussá tágult lelki egységben szervesen egészítette ki egymást a költő, a művész és a tudós. Ügy, ahogy költészetében is egybeolvad ösztönös ihlet és tudatosság, zenei és gondolati elemek szövevénye. Innen van, hogy értekező és elbeszélő prózája egyenrangú lírai verseivel és műfordításaival, amely utóbbiaknak ugyanolyan koronája a magyar Divina Commedia, mint esszéinek az Európai irodalom története. Babits Mihály halálára. Áz életben más utakon jártunk: Én mentem — erre, Ő pedig — arra. Én csupán csendes, kis patak voltam, ő egy nagy tenger fodrozó habja. ő merészen uj vitorlát dagaszt, Én szerényen a régit foltozom .. . Az — eszköz volt — más, de hát, a — cél egy: Uj, szebb utón haladj te, drága hon! S most a halál sokat kiegyenlít: A sírnál minden, mindenki összeér, Az elmúlás szelíd, mély vizében: Együtt a — tenger és a — pici éri Bodnár István. Az „Újság" cikkéből valók e részletek: Irodalmunkat régen érte akkora veszteség, mint most az ő eltűnésével. Babitssal most a vezető szellem távozott el belőle, a művészek művésze és a gondolkodók gondolkodója. Költőnek, elbeszélőnek, gondolkodónak egyaránt kimagasló jelenség volt. A klasszikái metrumok és a nyugateurópai formák mestere. Bár költészete alapjában intellektuális költészet, azért a természeti élmények emlékei és az eleven élet egyéb elemei adják meg színét és izét. Páratlan verselő- és nyelvmű' vészete, még inkább talán az a ritka képessége, hogy teljesen el tudott merülni a lefordításra kiszemelt remekműben és azt mintegy a magáévá tudta feldolgozni, csodálatos eredményekhez segítette. Shakes- peare-t éppoly mesteri módon szólaltatta meg magyarul, mint Dantét, a középkor egyházi himnuszköltőit, Sophoklest, vagy Poe Edgárt, Baude* laire-t és Goethét. A „Magyar Nemzet11 és a „Pester Lloyd** hasonlóképpen nagy terjedelmű cikkekben méltatja Babits életét és működését és az utóbbi néhány versének német fordítását is bemutatja. adományozásával, a sanremói dijak állandó bizottsága pedig Giuseppe Botfái közoktatásügyi miniszter elnöklésével őt nyilvánította az idegen írók dijának győzteséül aZ 1938. évre. Ezzel a díjjal az olasz tudományos akadémia azokat a külföldi írókat jutalmazza, kik az olasz szellem külföldi megismertetésével szereztek legtöbb érdemet. A dijat 1940 tavaszán osztották ki San Remó- ban, ott vette át Babits, ünneplés közepette, az 50.000 lírás irodalmi nagydijat. Betegsége Körülbelül tiz évvel ezelőtt kezdett betegeskedni Babits Mihály. — Sokizületi gyulladással heteket töltött a Bálint-klinikán. A rheumá- ból szivzavarok fejlődtek. Orvosi utasításra Babitsnak kímélnie kellett a szivét. Megismételt szanatóriumi ápolások enyhítettek baján, sőt úgy látszott, hogy meg is gyógyították. A nagy műtét Néhány évvel utóbb azonban egyre nehezebb lett Babits lélekzése, egyre hangosabb, végül szinte hörgő. Bonyolult vizsgálatokkal megállapították, hogy a pajzsmirigy befelé való duzzadása összeszoritotta a gégét s az okozza a nehéz lélekzést. A baj veszedelmesebb volt, mint amilyennek eleinte látszott és az orvosok szerint elkerülhetetlen volt a műtét. Erre a nehéz és életveszélyes műtétre Niessen professzort, a berlini nagyhírű Sauerbruch tanár adjunktusát hozatták el Konstantinápolyból, amelynek egyetemén a gégészeti osztályt vezette. A műtét, amelyet Niessen professzor néhai Winter nitz budapesti egyetemi tanárral együtt végzett, szerencsésen sikerült, de csak annyiban, hogy a beteget a mesterségesen megnyitott gége nyílásán át kanül segítségével levegőhöz lehetett juttatni. Magát a pajzsmirigydaganatot nem lehetett íeoperálni. Babits ettőlfogva minden nyilvános szerepléstől tartózkodott A vég kezdete Mikor 1940-ben neki Ítélték Dante- forditása elismeréséül az 50.000 lírás sanremói dijat, hosszas habozás után mégis rászánta magát, hogy elfogadja az olasz meghívást és családostul elmegy San-Remóba. San- Remóban Babitsnak nagy ünneplésben volt része, szónoklatokkal üdvözölték, maga is szónoklattal felelt rájok, de az ünnepi bankettokon hozzá sem mert nyúlni az ételhez, mert attól félt, hogy megakad a falat a nyelőcsőben, mint az egyszer már megtörtént vele. Valósággal végigkoplalta a lakomákat. Mesterséges táplálás A nyelés egyre nehezebb lett. Végül már csak folyadékot tudott tudott nyelni. Az történt, hogy a pajzsmirigy-daganat tovább terjedhetett és a nyelőcsövet is összeszoritotta. A daganat ellen rádiummal kezdték meg a küzdelmet. Még az elmúlt télen is ilyen kúrával próbálkoztak. Közben az elégtelen táplálkozás miatt a beteg csontvázzá fogyott le és napról-napra közeledett annak a veszedelme, hogy éhen hal, ha másképp nem segítenek rajta. Megnyitották tehát a hasfalát és csövön át táplálták, olyképpen, hogy közvetlenül a gyomrába bocsátották a koncentrált tápláló folyadékot. Halála A nyár elején az esztergomi Előhegyen levő szőlővillájába vitette magát. Esztergom levegőjétől javulást remélt, de állapota csak egyre romlott. Végül szive is felmondta a szolgálatot. Olyan mértékű sziv- gyengeség jelentkezett, hogy vasárnap orvosi tanácsra a mentőkkel a fővárosba kellett szállítani. — A Siesta-szanatóriumban dr Szöllőssy Lajos egészségügyi főtanácsos megvizsgálta és állapotát nagyon súlyosnak mondta. Hétfőn este a morfiumtól Babits mély álomba merülve feküdt. 12 órakor megállóit Babits Mihály szive. Felesége, az önfeláldozó ápolásba maga is belebetegedett hűséges hitves volt mellette, amikor a lélek elszállt belőle. A Szekszárdi Kaszinó részvéte A Szekszárdi Kaszinó a következő táviratot intézte az élhunyt Babits Mihály: költő özvegyéhez: „Babits Mihályné Öméltóságának, Esztergom. Nagynevű férjének, Szekszárd város halhatatlan szülöttjének elhunyta alkalmából fogadja a Szekszárdi Kaszinó igaz, őszinte részvétét. Hitvesi mély fájdalmát enyhítse az egész ország Vele együtt« érzése. Bodnár István, Kaszinói igazgató.“ Temetése Országos részvét mellett csütörtökön délután helyezték őrök nyugovóra a budapesti Fiumeiuti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyre. A végtisztességtételen Szekszárdot, a szülővárost dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyettes képviselte, aki a város koszorúját helyezte a megboldogult koporsójára. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 julius hő 31-től augusztus 6 ig. Hőmérséklet maximum : 27‘2 C° augusztus 3-án, minimum: 15'6 C° augusztus 1-én. Csapadék eső l'O mm julius 31-éu, eső 0'3 mm augusztus 1-én, esS 0*1 mm augusztus 2-án, eső 15 mm augusztus 3-án, eső 8*5 mm augusztus 4-én, eső 3'6 mm augusztus 6-án. összesen 15*0 mm Az elmúlt júliusban a napi középhőmérséklet 8 Ízben nem érte el a 20 C°-ot és csak három napon emelkedett a hőmérő 30 C° fölé. A kánikulás napok zömének elmaradása okozta aztán azt, hogy a 21 C°-os középhőmérséklet 2 C°-kai a 17 év átlaga alatt maradt. Julius 13 csapadékos napján 40 mm eső esett, ami 18 mm el kevesebb a legutolsó 17 év átlagánál. A napi csapadék általában 1—3 mm körül mozgott és csak egy Ízben, 27-én haladta meg a 10 mm t. Dr BABITS MIHÄLY ÉLETRAJZA Dr Babits Mihály 1883 november huszonharmadikán született Szek- szárdon. Az élete Szekszárdon kezdődött. Atyjának, néhai Babits Mihály törvényszéki bírónak és anyjának Kelemen Hajnalkának házában erősödött benne a magyar lélek. Férfikorában sem mulasztotta el hangoztatni, hogy az ő „szláv hangzású41 neve valóban régi magyar nemesi név, hogy a szentistváni Babitsok nemességét a múlt század első éveiben Írták át Somogyból Tolnába. Boldogan emlékezett Szekszárdra. „Életem egy kis vidéki városkában kezdődött a múlt század nyolcvanas éveinek elején**, irta önéletrajzi kötetében; „olyan ez, mint egy távoli idill, amit úgy találtak ki, hogy valószínű legyen és mégis idegenebb a valóságtól, mint a Csendesóceán valamely félreeső szigete Londontól vagy Budapesttől.** Pécsett járta a gimnáziumot a cisztercieknél, mert később az édesatyját kinevezték bírónak a pécsi királyi ítélőtáblához. Budapesten szerezte meg tanári oklevelét és doktori diplomáját, aztán tanított a ciszterciek bajai gimnáziumában, majd Szegeden, Fogarason, Újpesten s végűi Budapesten a tisztviselőtelepi gimnáziumban. 1917-ig tanított, aztán végképp búcsút mondott a tanári pályának s azóta tisztán az irodalomnak élt. Már egyetemi hallgató korábanszoros baráti viszonyba lépett Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával. Az 1921. évben feleségűi vette Török Sophiet, a kiváló költőnőt. Irodalmi működése Első verskötete: Levelek írisz koszorújából, 1909-ben jelent meg, de már előbb megvetette alapját költői hírnevének a Nagyváradon megjelent Holnap című antológiában, melynek Ady neve mellett az ő neve adott jelentőséget. Ekkor hívta meg munkatársai közé a Nyugat, melynek azóta főmunkatársa, 1929-től fogva pedig szerkesztője volt. Ugyancsak 1929-ben hívták meg a Baumgarten-dij gondnokának. Az első verskötet után egymást követték, mindig országos figyelmet keltve, további költeménykötetei, elbeszélő művei, tanulmányai. Megjelenésük évszámát zárjelbe téve, itt következnek főbbjei : Herceg, hátha megjön a tél is (1911); Recitativ (1916); Nyugtalanság völgye (1920); Sziget és tenger (1925); Versek (1902—1927); Versenyt az esztendőkkel (1933) Regényei és elbeszélései: Gólyakalifa (1916); Karácsonyi Madonna (1920); Tímár Virgil fia (1922); Kártyavár (1924); Aranygaras (1924); Halálfiai (1927); Elza pilóta (1934). Irodalmi tanulmányai: Irodalmi problémák (1917); Gondolat és írás I. és II. (1922); Az európai irodalom története (1934—35). ösz- szegyüjtött tanulmányai: „írás és olvasás“ és „Ezüstkor“ címen jelentek meg. Legújabb tanulmánygyűjteményei: „írók két háború közt." önéletrajzát is megírta „Keresztül kasul az életemen“ címen. Műfordításai a magyar irodalom legreme- kebb ilynemű alkotásai közé tartoznak : „Pávatollak" címen 1920 ban jelent meg lirai gyűjteménye. Lefordította Dante „Isteni színjátékját, Shakespeare „Vihariját, Sophokles „Oedipusá“-t, Goethe „Iphigeniá„-ját s „Amor Sanctus“ címen a középkori latin himnuszokat (1933.) „Erato“ címen a világirodalom szerelmes verseiből állított össze gazdag gyűjteményt (1921). Ipóí jelentősége A megboldogultat felbecsülhetetlen értékű irodalmi működéséért tagjává választotta a Kisfaludy Társaság és levelező tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának is. Babits Mihály irodalmi jelentőségét a francia köztársaság elnöke a becsület-rend lovagi jelvényének |
