Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-06 / 58. szám

JCill. évfolyam. 8. szám. 1941 augusztus 6. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ.'Telefon: 125. Szemelvények o Tolnamegyei Gazdasági Egyesület 1940. évtől szélé jelentéséből Most kfildte szét tagjainak a Tolna- megyei Gazdasági Egyesület az augusztus hó 18-án tartandó köz­gyűlésre készített összesített évi je­lentését, melyben úgy az egyesfitet, valamint többi szakosztályának, to­vábbá a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete és a Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egyesülete 1940. évi működéséről számol be. Megtudjuk az évi jelentésből, hogy az 1940. év gazdasági szempontból nem kedvezett a tolnamegyei gaz­dáknak, mert a mostoha időjárás, különféle elemi csapások: fagy, ár­víz, jégeső, peronoszpora-károkhoz hozzájárult még a múlt év esemé­nyeivel összefüggő igaerő-és mun­káshiány, éppen a termelés legfon­tosabb időszakaiban. — Mindezek ellenére hálával emlékezik meg a jelentés az 1940. évről, mert az ezeréves ország határainak nagy része visszakerült az anyaország­hoz. Az egyesület ügymenetében az elmúlt év eseményei nem okoztak zavarokat, mert azok az egyesület tisztviselőit csak csekélyen érintet­ték. Annál inkább érezhető volt a gazdaságfejlesztő tevékenység ki­hatásaként az eredményekben, mert épp a fentebb említett körülmények miatt az érdeklődés csökkenése volt tapasztalható minden vonalon, igy különösen a növénytermelési mun­káknál, az állattenyésztés fejleszté­sét érintő kérdésekben ; egyedül a hizómarhaexport mutatott fel jelen­tékeny fejlődést. A jelentésből megtudjuk, hogy az 1940. évben 2599 darab tehén ál­lott ellenőrzés alatt, ezek közül 1743 darab volt uradalmi, mig 856 darab községi kistenyésztők tulajdona volt. A tehenek ellenőrzését 1 főellenőr felügyelete alatt 6 állattenyésztési ellenőr végezte 49 gazdaságban és 33 községben. Az 1940. évben az évi tejelési átlag az uradalmi tehe­nészetekben egy átlagos 654 kg-os élősulyu tehénnél 303 tejelőnap alatt 3371 kg tej, 124*50 kg tejzsirral és 3’69 százalék átlagos zsírtartalom­mal. Az uradalmi tehenészetek kö­zül az 1940. évben dr Csapó Dániel csapótengelici tehenészete volt az első, 4761 kg tej, 167*40 kg tejzsir és 3*52 százalékos zsírtartalom ered­ménnyel. Az 1940. év legmagasabb teljesítményű tehene a herceg Es­terházy hitbizomány alsóleperdi te­henészetének 273. sz. Nóra tehene volt 8457 kg tejhozammal. Az ura- | dalmi éves tehenek évi termelése | fajták szerint a következőképpen | oszlik meg: telivér szimmentáli 2746 kg, szimmentáli 3085 kg, ma- gyartarka (bonyhádi) 3441 kg. A 33 községben ellenőrzött tehenek évi átlagos tejhozama 2611 kg tej, 96*39 kg tejzsir, 3*69 százalék zsírtarta­lommal. A községek közül a 3 első: Döryzomba 3870 kg, Madocsa3502 kg, Döbrőköz 3383 kg tejhozam­mal. A legjobban tejelő kisgazda­tehenek és azok tulajdonosai a kö­vetkezők voltak az 1940. évben: Wenk Antal Döryzomba 4. számú Csipke tehene 7299 kg, Csapiáros Vilmos Döbrököz 46 Tuba tehene 6459 kg és 8. sz. Lencse tehene 6024 kg tejhozammal. Az 1940. év­ben 5501 darab tehenet tartott törzs­könyvi nyilvántartásban, melyek kö­zül 364 darab telivér szimmentáli, 263 darab szimmentáli és 4874 da­rab magyartarka tehén volt, az or­szágos elittörzskönyvben 560 darab tolnamegyei tehén van nyilvántar­tásban. A bíráló bizottság az 1940. évben 87 tehenészetben 617 darab állatot bírált el. A földmivelésügyi minisztérium borjuakciójával kapcsolatosan a vár­megyei kir. gazdasági felügyelőség­gel karöltve az egyesület 19 köz­ségben 91 üszőbor jut vásárolt 21.004 P 01 fillér értékben, ezeket 13 köz­ségbe osztotta el 40 százalékos ár- kedvezménnyel, ami azt jelenti, hogy egy 250 pengős üszőborjut a kis­gazdák 150 pengős árban kaptak. Ezen felül kb. 2000 darab üszőborju került Tolnamegyéből a visszatért felvidéki vármegyékbe. A hizómarhaexport az 1940. év­ben jelentékeny fejlődést mutat fel az előző évivel szemben. Az 1939. évben Tolnamegyéből 6252 darab hizott marha került exportra, mig az 1940. évben 10.158 darab szál­litatott ki Német-, illetőleg Olasz­országba. Ebből az uradalmak 4596 darabot, kisgazdák pedig 5562 da­rabot szállítottak. A hizlalásban 70 gazdaság és 111 község vett részt. A kisgazdák által hizlalt szarvas- marhák kiszállításának lebonyolítá­sát a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete végezte el* 70 száza­lékban, teljesen önzetlenül, mindig a gazdák érdekeinek szemelőtt tar­tásával. A kiszállított állatok ellen­értékeként közel 7 millió pengőt kaptak a hizlaló gazdák. Meg kell még említeni, hogy az 1940. évben Tolnamegyéből kiszállított 10.158 darab hizott marhával az összes me- gyékközött az első helyen áll a Tolna­megyei Állattenyésztő Egyesület Az egyesület állattenyésztési ellen­őrei 16 gazdaságban 369 anyakoca ellenőrzését és kb. 3500 drb. malac tetoválását, fülcsipkézését és méré­sét végezték. Tolnamegye állatállománya az 1940. évben a következő volt : Szarvasmarha 107.063 drb. (8 725 darabbal több mint 1939. évben) bivaly 162 drb., juh 62.728 drb., kecske 408 drb., ló 37.808 drb., szamár 420 drb., öszvér 29 darab, sertés 168.905 drb. Az 1940. évben bel- és külföldre kiszállíttatott 21.444 drb. szarvasmarha, 5.011 drb. juh és bárány, 2.793 drb. ló és 98.398 drb. sertés. Az egyesület Növénytermelési Szakosztálya az 1940. évben Bogyiszló, Fadd, Alsónyék, Báta, Mözs, Nagy dörög és Tengelic köz­ségekben állított be tengeri kísér­leti parcellákat 120 ezüst- és arany­kalászos kisgazdánál. A fenti köz­ségekben a beállított kísérleti par­cellák ápolási. és egyéb munkála­tainak ellenőrzése céljából bíráló bizottságok alakultak, melyek 2—2 határbejárás keretében bírálták és ellenőrizték az egyes parcellákat a járási kamarai intéző és a környék­beli földbirtokosok közreműködé­sével. A kísérletek és verseny ered­ményeként a résztvevő kisgazdák igen szép termést tudtak felmutatni és remélhető, hogy a kísérleti mun­kák példája jó hatással lesz a ten­gerit termelő többi kisgazdára is. A egyesület Lótenyésztési Szak­osztálya — tekintettel arra, hogy a vármegyében végzendő lótenyész­tési feladatok a vármegyei lótenyésztő bizottság, a Tolnatamási és Vidéke Félvértenyésztő Egyesület, valamint Méntelep parancsnoksága között oszlottak meg — újabb munkakört a hatáskörök tisztázása nélkül nem vehetett fel. A szakosztály munka­körének és feladatainak megállapí­tása céljából úgy az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel és a Tolnatamási Félvérlótenyésztő Egyesülettel a tárgyalások folya­matban vannak, különösen a ló­vásárok rendezésének átvétele ügyé­ben, tekintettel a katonai lószük­ségletek biztosítására és külföldi vásárlások lebonyolítására, mert az eddigi rendszer nem adott módot a kellő ellenőrzésére annak, hogy a lő teljes ellenértékét kizárólag a tenyésztő kapja. Tervbe vette a Szakosztály, hogy a Tolnatamási és Vidéke Félvérlótenyésztő Egyesület­tel karültve a lótörzskönyvezést is megoldja az egész vármegyében. . A vármegye alispánjának megér­tése lehetővé tette újabb helyiség átengedésével, hogy az egyesület adminisztrációs munkája zavartala­nul folyhat és a Tolnamegyei Gaz­daságok Szövetkezete mellett el­helyezést nyerhet a Tolnamegyei Gyümölcstermelők Egyesülete is. Tolnamegyei Gazdaságok Szö­vetkezete az 1940. évben jelentős fejlődésen ment keresztül Mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete tolnamegyei főbizományosának fel­adat és mankaköre jelentős mérték­ben tágult és máris igen szép ered­ményeket ért el. Tagjaitól 2,075.000 lijer tejet, 8.389 liter tejszínnek és 7.243 kg. vajnak megfelelő tejet szállított közfogyasztásra több tej­vállalatnak. 182 vagon műtrágyát és 15 vagon szenet szállított tagja­inak, nagy forgalmat bonyolított le magféleségek közvetítésével, úgy, hogy az évi forgalom meghaladta 150.000 pengőt és igy a tagjainak jelentős árvisszatéritést nyújthat. A Tolnamegyei Gyümölcstermelők Egyesülete tulajdonképpen 1940. évben kezdte meg érdemleges mun­káját szaktanácsadással, gyümöl­csösök látogatásával, határszemlék­kel és tanfolyamok rendezésével. Ennek eredményeként tagjainak száma örvendetesen szaporodik. Az egyesület működése elé nagy vára­kozással tekintenek a mind nagyobb számban növekvő tolnamegyei gyü­mölcstermelők. * 13 — A főldmiveléssel foglalkozó behívott póttartalékosok októ­berig halasztást kaphatnak. A honvédelmi miniszter rendelete ér­telmében az igazoltan földmivelés- sel foglalkozó behívott póttartalé­kosok behívását, ha ők ezt kérik? október 13-ára kell elhalasztani. Ha pedig ilyenek időközben bevonul­nának, azokat kérelmekre azonnal le kell szerelni. A foglalkozást ha­tóságilag igazolni kell. — Rendelet az állattenyésztési alapok létesítéséről. Az 1940. évi 13, te. kimondja, hogy mindéig törvényhatóság állattenyésztési ala-\- pot köteles létesíteni, mégpedig ez év december 31-ig. A földmivelés­ügyi miniszter most ennek a tör­vénynek végrehajtásárá rendeletet adott ki, amely a Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg. A vagyonváltságbuza augusz­tusi ára. A pénzügyminiszter a va- gyonváltságról szóló II. törvény ér-J telmében a mezőgazdasági ingat-3 lanok vagyonváltsága fejében fize­tendő búza árát — a törvényben adott felhatalmazás álapján a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel egyetértőig — 1941. évi augusztus hónapra szóló érvénnyel — méter­mázsánként 30 pengőben állapí­totta meg. Molnár-féle nyomdai műintézet éB szab. iróalzatgyár rt., Szekszárdi. (Fel. vezető: Rácz Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents