Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-08-06 / 58. szám
JCill. évfolyam. 8. szám. 1941 augusztus 6. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ.'Telefon: 125. Szemelvények o Tolnamegyei Gazdasági Egyesület 1940. évtől szélé jelentéséből Most kfildte szét tagjainak a Tolna- megyei Gazdasági Egyesület az augusztus hó 18-án tartandó közgyűlésre készített összesített évi jelentését, melyben úgy az egyesfitet, valamint többi szakosztályának, továbbá a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete és a Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egyesülete 1940. évi működéséről számol be. Megtudjuk az évi jelentésből, hogy az 1940. év gazdasági szempontból nem kedvezett a tolnamegyei gazdáknak, mert a mostoha időjárás, különféle elemi csapások: fagy, árvíz, jégeső, peronoszpora-károkhoz hozzájárult még a múlt év eseményeivel összefüggő igaerő-és munkáshiány, éppen a termelés legfontosabb időszakaiban. — Mindezek ellenére hálával emlékezik meg a jelentés az 1940. évről, mert az ezeréves ország határainak nagy része visszakerült az anyaországhoz. Az egyesület ügymenetében az elmúlt év eseményei nem okoztak zavarokat, mert azok az egyesület tisztviselőit csak csekélyen érintették. Annál inkább érezhető volt a gazdaságfejlesztő tevékenység kihatásaként az eredményekben, mert épp a fentebb említett körülmények miatt az érdeklődés csökkenése volt tapasztalható minden vonalon, igy különösen a növénytermelési munkáknál, az állattenyésztés fejlesztését érintő kérdésekben ; egyedül a hizómarhaexport mutatott fel jelentékeny fejlődést. A jelentésből megtudjuk, hogy az 1940. évben 2599 darab tehén állott ellenőrzés alatt, ezek közül 1743 darab volt uradalmi, mig 856 darab községi kistenyésztők tulajdona volt. A tehenek ellenőrzését 1 főellenőr felügyelete alatt 6 állattenyésztési ellenőr végezte 49 gazdaságban és 33 községben. Az 1940. évben az évi tejelési átlag az uradalmi tehenészetekben egy átlagos 654 kg-os élősulyu tehénnél 303 tejelőnap alatt 3371 kg tej, 124*50 kg tejzsirral és 3’69 százalék átlagos zsírtartalommal. Az uradalmi tehenészetek közül az 1940. évben dr Csapó Dániel csapótengelici tehenészete volt az első, 4761 kg tej, 167*40 kg tejzsir és 3*52 százalékos zsírtartalom eredménnyel. Az 1940. év legmagasabb teljesítményű tehene a herceg Esterházy hitbizomány alsóleperdi tehenészetének 273. sz. Nóra tehene volt 8457 kg tejhozammal. Az ura- | dalmi éves tehenek évi termelése | fajták szerint a következőképpen | oszlik meg: telivér szimmentáli 2746 kg, szimmentáli 3085 kg, ma- gyartarka (bonyhádi) 3441 kg. A 33 községben ellenőrzött tehenek évi átlagos tejhozama 2611 kg tej, 96*39 kg tejzsir, 3*69 százalék zsírtartalommal. A községek közül a 3 első: Döryzomba 3870 kg, Madocsa3502 kg, Döbrőköz 3383 kg tejhozammal. A legjobban tejelő kisgazdatehenek és azok tulajdonosai a következők voltak az 1940. évben: Wenk Antal Döryzomba 4. számú Csipke tehene 7299 kg, Csapiáros Vilmos Döbrököz 46 Tuba tehene 6459 kg és 8. sz. Lencse tehene 6024 kg tejhozammal. Az 1940. évben 5501 darab tehenet tartott törzskönyvi nyilvántartásban, melyek közül 364 darab telivér szimmentáli, 263 darab szimmentáli és 4874 darab magyartarka tehén volt, az országos elittörzskönyvben 560 darab tolnamegyei tehén van nyilvántartásban. A bíráló bizottság az 1940. évben 87 tehenészetben 617 darab állatot bírált el. A földmivelésügyi minisztérium borjuakciójával kapcsolatosan a vármegyei kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve az egyesület 19 községben 91 üszőbor jut vásárolt 21.004 P 01 fillér értékben, ezeket 13 községbe osztotta el 40 százalékos ár- kedvezménnyel, ami azt jelenti, hogy egy 250 pengős üszőborjut a kisgazdák 150 pengős árban kaptak. Ezen felül kb. 2000 darab üszőborju került Tolnamegyéből a visszatért felvidéki vármegyékbe. A hizómarhaexport az 1940. évben jelentékeny fejlődést mutat fel az előző évivel szemben. Az 1939. évben Tolnamegyéből 6252 darab hizott marha került exportra, mig az 1940. évben 10.158 darab szállitatott ki Német-, illetőleg Olaszországba. Ebből az uradalmak 4596 darabot, kisgazdák pedig 5562 darabot szállítottak. A hizlalásban 70 gazdaság és 111 község vett részt. A kisgazdák által hizlalt szarvas- marhák kiszállításának lebonyolítását a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete végezte el* 70 százalékban, teljesen önzetlenül, mindig a gazdák érdekeinek szemelőtt tartásával. A kiszállított állatok ellenértékeként közel 7 millió pengőt kaptak a hizlaló gazdák. Meg kell még említeni, hogy az 1940. évben Tolnamegyéből kiszállított 10.158 darab hizott marhával az összes me- gyékközött az első helyen áll a Tolnamegyei Állattenyésztő Egyesület Az egyesület állattenyésztési ellenőrei 16 gazdaságban 369 anyakoca ellenőrzését és kb. 3500 drb. malac tetoválását, fülcsipkézését és mérését végezték. Tolnamegye állatállománya az 1940. évben a következő volt : Szarvasmarha 107.063 drb. (8 725 darabbal több mint 1939. évben) bivaly 162 drb., juh 62.728 drb., kecske 408 drb., ló 37.808 drb., szamár 420 drb., öszvér 29 darab, sertés 168.905 drb. Az 1940. évben bel- és külföldre kiszállíttatott 21.444 drb. szarvasmarha, 5.011 drb. juh és bárány, 2.793 drb. ló és 98.398 drb. sertés. Az egyesület Növénytermelési Szakosztálya az 1940. évben Bogyiszló, Fadd, Alsónyék, Báta, Mözs, Nagy dörög és Tengelic községekben állított be tengeri kísérleti parcellákat 120 ezüst- és aranykalászos kisgazdánál. A fenti községekben a beállított kísérleti parcellák ápolási. és egyéb munkálatainak ellenőrzése céljából bíráló bizottságok alakultak, melyek 2—2 határbejárás keretében bírálták és ellenőrizték az egyes parcellákat a járási kamarai intéző és a környékbeli földbirtokosok közreműködésével. A kísérletek és verseny eredményeként a résztvevő kisgazdák igen szép termést tudtak felmutatni és remélhető, hogy a kísérleti munkák példája jó hatással lesz a tengerit termelő többi kisgazdára is. A egyesület Lótenyésztési Szakosztálya — tekintettel arra, hogy a vármegyében végzendő lótenyésztési feladatok a vármegyei lótenyésztő bizottság, a Tolnatamási és Vidéke Félvértenyésztő Egyesület, valamint Méntelep parancsnoksága között oszlottak meg — újabb munkakört a hatáskörök tisztázása nélkül nem vehetett fel. A szakosztály munkakörének és feladatainak megállapítása céljából úgy az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel és a Tolnatamási Félvérlótenyésztő Egyesülettel a tárgyalások folyamatban vannak, különösen a lóvásárok rendezésének átvétele ügyében, tekintettel a katonai lószükségletek biztosítására és külföldi vásárlások lebonyolítására, mert az eddigi rendszer nem adott módot a kellő ellenőrzésére annak, hogy a lő teljes ellenértékét kizárólag a tenyésztő kapja. Tervbe vette a Szakosztály, hogy a Tolnatamási és Vidéke Félvérlótenyésztő Egyesülettel karültve a lótörzskönyvezést is megoldja az egész vármegyében. . A vármegye alispánjának megértése lehetővé tette újabb helyiség átengedésével, hogy az egyesület adminisztrációs munkája zavartalanul folyhat és a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete mellett elhelyezést nyerhet a Tolnamegyei Gyümölcstermelők Egyesülete is. Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete az 1940. évben jelentős fejlődésen ment keresztül Mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete tolnamegyei főbizományosának feladat és mankaköre jelentős mértékben tágult és máris igen szép eredményeket ért el. Tagjaitól 2,075.000 lijer tejet, 8.389 liter tejszínnek és 7.243 kg. vajnak megfelelő tejet szállított közfogyasztásra több tejvállalatnak. 182 vagon műtrágyát és 15 vagon szenet szállított tagjainak, nagy forgalmat bonyolított le magféleségek közvetítésével, úgy, hogy az évi forgalom meghaladta 150.000 pengőt és igy a tagjainak jelentős árvisszatéritést nyújthat. A Tolnamegyei Gyümölcstermelők Egyesülete tulajdonképpen 1940. évben kezdte meg érdemleges munkáját szaktanácsadással, gyümölcsösök látogatásával, határszemlékkel és tanfolyamok rendezésével. Ennek eredményeként tagjainak száma örvendetesen szaporodik. Az egyesület működése elé nagy várakozással tekintenek a mind nagyobb számban növekvő tolnamegyei gyümölcstermelők. * 13 — A főldmiveléssel foglalkozó behívott póttartalékosok októberig halasztást kaphatnak. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében az igazoltan földmivelés- sel foglalkozó behívott póttartalékosok behívását, ha ők ezt kérik? október 13-ára kell elhalasztani. Ha pedig ilyenek időközben bevonulnának, azokat kérelmekre azonnal le kell szerelni. A foglalkozást hatóságilag igazolni kell. — Rendelet az állattenyésztési alapok létesítéséről. Az 1940. évi 13, te. kimondja, hogy mindéig törvényhatóság állattenyésztési ala-\- pot köteles létesíteni, mégpedig ez év december 31-ig. A földmivelésügyi miniszter most ennek a törvénynek végrehajtásárá rendeletet adott ki, amely a Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg. A vagyonváltságbuza augusztusi ára. A pénzügyminiszter a va- gyonváltságról szóló II. törvény ér-J telmében a mezőgazdasági ingat-3 lanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott felhatalmazás álapján a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel egyetértőig — 1941. évi augusztus hónapra szóló érvénnyel — métermázsánként 30 pengőben állapította meg. Molnár-féle nyomdai műintézet éB szab. iróalzatgyár rt., Szekszárdi. (Fel. vezető: Rácz Pál.)
