Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-07-09 / 50. szám
XXIIL évfolyam. Jzeknlid. 1941 Julim 9. (Szerda) SO. jztn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkeaztSséf és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Hirdetések órait Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC IA legkisebb hirdetés dl|s 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter . , _____, . ..._,_. _ _ ,_ I széles hasábon mllllmétersoronkenl 10 fillér. A hírrovatban el.. . ... I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint e nyílttér soron, Bioitzeiesi aij: I Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető | Wnl 60 fillérbe kerül.. - llástkeresőknek 60. száialékkedvezmény Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. A világhír ismét szárnyára vette a „honvéd“ nevet és a dicsőség, mely rettenthetetlen elődeink vitézsége révén egy évezreden keresztfii beragyogta a magyar nevet, most is az övékéhez hasonló csodás fényben tfindöklik. A világsajtó kiemeli ugyanis, hogy kfilön fejezet illeti meg a magyar hadsereg keresztes háborúját a Szovjet ellen. A diplomáciai viszony megszakítását és a vörösök népjog* ellenes orvtámadását rövidesen követte a harcokban megerősödött magyar sereg villámgyors felvonulása a Kárpátokba, onnan pedig tovább, a szovjetorosz határra. Benn, az idegen országban tűzharcok keletkeztek és ezekből a magyar honvédek kerültek ki győztesként. Ma már véreink a Dnyeszter folyó mellett küzdenek és a német hivatalos jelentések is a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg a Galicia földjén harcoló magyar egységek pompás küzdelméről. Mig a magyar honvégsereg idegen földön öregbiti a nemzet világhírét, addig az itthon maradt lakosság azon fáradozik, hogy megfeszített erővel, megértő beosztással és a legszigorúbb kötelességtelje- sitéssel termeljen és segitse elő annak a hadjáratnak a sikerét, amelytől az európai népek jóléte és országunk jövője is függ. A magyar kormány intézkedései mindent megtesznek, hogy hazánk népe minél többet termeljen, emellett ne nélkülözzön és hogy a dolgozó lakosság munkájának, termel- vényeinek méltó ellenértékét meg is kapja. Mint az országgyűlés két házában elhangzott nyilatkozatokból tudjuk, az árkormánybiztosság intézkedései megfelelően kézbe vették a mezőgazdasági árkérdések szabályozását és a kormány egységes és a lehetőséghez mérten minden részletre kiterjedő mezőgazda- sági árrendszert dolgoztatott ki, amelynek során a gazdaközönségnek a gabonaárakkal szemben sokszor felvetett elgondolásait a lehetőség határain belül figyelembe vette. Illetékes tényezők megállapítása szerint á közellátás szempontjából a veszedelmes szakaszon most már lul vagyunk és remény van arra, hogy az idei termésből megfelelő adagolással a kormány mindenki számára tudja azt biztosítani, amire a következő gazdasági év végéig szükség van. A következő év nem lesz a bőség esztendeje, de biztosra vehető, hogy kevesebb zökkenővel kell majd számolni, mint az elmúlt gazdasági évek során. Nagyon bölcsen cselekedett a kormány, hogy a gabonát a kicsépléstől kezdődően egészen a felhasználásig ellenőrzés alá helyeztette, hiszen valamennyi társadalmi rétegnek méltányos szempontjait figyelembe vevő megoldást kellett találni annál is inkább, mert az árvizek következtében az idei gabonavetésterület sokkal kisebb volt, mint a múlt esztendőben. Ezt a körülményt minden magyar embernek tudomásul kell vennie és rá kell eszmélnie arra, hogy az ország lakossága ellátása tekintetében vérmes reményeket nem táplálhat. Ezt itthon mindenki, minden külön figyelmeztetés nélkül is belátja és átérzi, mert csak a leg- megfeszitettebb munkával és a legnagyobb takarékossággal érhetjük el kitűzött célunkat: az ország boldogságát, amelynek biztosításáért fiaink oly dicsőségteljes kötelesség- teljesitéssel harcolnak. Kétséget sem szenved, hogy a világhír a polgári magyar lakosság kötelességteljesítő hazafiasságát és lemondó önzetlenségét éppúgy szárnyára veszi, mint a szovjet területén • dicsőségesen előretörő honvédek csodás vitézségét. Az ül terményértékesítési rendelet A kormány az 1941/42. gazdasági évre uj rendszer szerint állapította meg a búza, rozs, kétszeres, árpa és zab legmagasabb árait. Az érdekeltségek meghallgatása után a rendelet kielégíti a gazdaközönség várakozásait. Az uj rendszer a búza és rozs árát érdemben az egész gazdasági évre egyöntetűen állapította meg 30, illetve 28 pengőben. A készleteket a kijelölt szerveknek október 31-ig kell felajánlani, aki később értékesít, az 10 százalékkal alacsonyabb árat kap. Igen fontos követelmény, hogy idei rozstermésünk teljes egészében az emberi táplálkozást szolgálja, ezért intézkedett a kormány akként, hogy a búza és rozs ára között még 10 százalék különbség sincs. A búza és rozs, valamint az árpa és zab között olyan árbeli különbség van, ami biztosítja, hogy a főtermények valóban arra a célra használtatnak fel, amely cél a bevezetett árpolitika mellett a leggazdaságosabb. A többi mezőgazdasági terményre vonatkozó árszabályozás reildelete a napokban jelenik meg. A gabonafélék árával együtt megállapította a kormány az Ella-burgonya, a kistermelői cirokszakái és a tengeri legmagasabb árát. Vármegyei kisgydlés Tolna vármegye törvényhatósági kisgyülése f. hó 8-án tartotta julius havi rendes ülését, amelyen vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt elintézték a 43 pontból álló tárgysorozatot. Ezen előkészítettek a közgyűlés hatáskörébe tartozó négy ügyet, adományt szavaztak meg a szekszárdi gimnázium mellett létesítendő internátus javára, majd a városi és képviselőtestületi határozatokkal foglalkoztak. Ezek között fontosabbak voltak: a szekszárdi kövezetvám-szabályrendelet, a szekszárdi hivatásos tűzoltóság szolgálatáról alkotott szabályrendelet, a MABI által Szekszárdon építendő bérházban tiszti lakás biztosítása és a bérház jövedelmezőségének a város által vállalása, a döryzombai és nagymányoki körorvosi lakások tulajdonjogának rendezése, a miszlai napközi óvoda bővítése, valamint Szekszárd város 7 alapítványának számadása. Vármegyei rendkívüli közgyűlés Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével folyó hó 8-án délben rendkívüli törvényhatósági bizottsági ülést tartott a vármegye. A közgyűlés dr Szabó Elemér tamási főszolgabírót az őt megillető második személyi pótlékban részesítette, majd beigazolt betegségére való tekintettel saját kérelmére nyugdíjazta. Megalkotta ezután a törvényhatósági bizottság a vármegyénél segélydijjal alkalmazott közigaz- I gatási gyakornokok és orvosgyakorT^áMéíet — Dr Halmos Andor vm. központi titkár négy napra a dombóvári kerületbe utazott. — Alsónyék párszervezete megbeszélést tariott, amelyen megjelent Kelemen Sándor kerületi titkár. Pap János elnök üdvözlő szavai után Kelemen Sándor beszámolt az időszerű politikai kérdésekről, majd ismertette a kormány szociális munkáját. Többek hozzászólása után szervezési kérdéseket beszéltek meg. nokok segélydijának, továbbá a vármegye kis- és nagyközségeiben rendszeresített álláson alkalmazott községi dijnokok havidijának betegségük tartama alatt való kiszolgáltatására vonatkozó szabályrendeletet. Végül hozzájárult a törvényhatósági bizottság a közúti alap tulajdonában levő személyi gépkocsik és uthengerlők elhelyezésére szolgáló ingatlan vételéhez. Pénzügyi Kinevezések A Kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Kalith András pénzügyi főtanácsos, kolozsvári pénzügyigazgatót (volt szekszárdi pénzügyigazgatóhelyettes) kinevezte miniszteri tanácsossá, dr Solti Ferenc p. főtanácsosnak, a szekszárdi pénzügyigazgatóság vezetőjének a miniszteri tanácsosi cimet és jelleget adományozta, Gärtner Sándor p. ü. főtanácsosi cimmel és jelleggel felruházott p, ü. tanácsost, a szolnoki pénzügy igazgatóság vezetőjét (előbb szekszárdi pénzügyigazgató helyettest) kinevezte a VI. fizetési osztályba pénzügyi főtanácsossá. — A m. kir. pénzügyminiszter Vass István kolozsvári (előbb szekszárdi) p. ü. titkárt kinevezte a VII. fiz. osztályba pénzügyi tanácsossá és földadónyilvántartási biztossá, dr Szalkay Béla bonyhádi és dr Kis Károly szekszárdi pénzügyi fogalmazót a IX. fiz. osztályba pénzügyi segédtitkárrá, dr Biró Ottó szekszárdi, dr Erdélyi László szekszárdi, dr Németh Ferenc István bonyhádi, dr Kiss László I., dr Polka István dombóvári, dr Simon Tibor bonyhádi, dr Bognár János tamási, dr Héjjas János dombóvári, dr Gáspár László paksi, dr Wessely Tibor szekszárdi, dr Zobay Ferenc szekszárdi p. ü. fogalmazó-gyakornokokat a X. fiz. osztályba pénzügyi fogalmazókká, Ferenczi Bernát szekszárdi pénzügyi számgyakornokot pénzügyi számtisztté, Aszalay József állampénztári tanácsosi cimmel és jelleggel felruházott szekszárdi állampénztári főtisztet a Vili. fiz. osztályba állampénztári tanácsossá, Tóth István dunaföldvári állampénztári tisztet a IX. fizetési osztályba állampénztári Egyes szám ára 12 fillér
