Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-07-05 / 49. szám
XXM. Mam. JieSulrd, 1941 Julias 5. (Szombat) 49. szllm. fi hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton, ésl dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség és tdadőhlvaial: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánt: 85 Előfizetést díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Hl. rdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. A hírrovatban el- helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Tanítás ás parancs! Buzdítás, tanítás és parancs volt az egész magyarság számára Kormányzó Urunk kenderesi beszéde, amelyet szülőfaluja hősi emlékművének ünnepélyes leleplezésén mondott. Buzdítás a nagy nemzeti összefogásra és parancs magyar fajtánk ősi erényeinek ápolására. A harckészségről, a magyarság egyik legszebb ékességéről beszélt. Hirdette, hogy a harckészséget kötelességünk ápolni, nevelni fiatalságunkban, mert történelmünk tanúsága szerint a dicsőséges, harcos katonai múlt adott mindig erőt népünknek az önzetlen k öteless ég tel jesitésre. Büszkén állapította meg, hogy a Trianonban halálra Ítélt Magyarország helyén immár négyszer megnagyobbodott, egészséges, erős Magyarország áll. Hangoztatta, hogy ebben a fejlődő, erős országban mindenki előtt nyitva áll a boldogulás útja, aki tud és akar is dolgozni. Nincs elzárva senki előtt a legelőkelőbb pozíció sem, a boldoguláshoz azonban nélkülözhetetlen feltétel a szorgalmas munka, az előrelátó takarékosság. És még valami. Az, hogy aki becsületes munkájával érvényesülni akar, az értse is a mesterségét. A jó eredményt úgy a mezőgazdaságban, mint a gazdasági életben csak gyakorlati és elméleti tudás biztosíthatja. A kormányzói szózat figyelmeztette a nemzetet a történelem és napjaink nagy példáira, összeomlottak hatalmas államok, mert az egyéni érvényesülés irányította a vezetők munkáját. Foglalkozott ezután a szociális kérdésekkel. Megállapította, hogy Magyarországon ma még nem kielégítő teljesen az életszínvonal, ezen azonban lehet és kell is segíteni szüntelen munkával, odaadó szorgalommal, beosztó takarékossággal. Munkaalkalmak lesznek bőven — mondotta a Kormányzó, aki említést tett az ipari és mező- gazdasági munkások bére közötti egyenlőtlenségről is. Ezen a téren a lehetőség szerint változtatni kell, viszont rámutatott arra is, hogy a munka bérét csak egy bizonyos határig lehet emelni, addig, amíg a munkabérek magassága nem okoz ráfizetést a termelésben. Magyar népünk — mondotta a Kormányzó — felveheti a versenyt minden tekintetben a világ bármely népével. A tiszta, mocsoktalan élet szeretetéből fakad a magyarság becsületessége, ám a sok jótulajdonság mellett van egy rossztulajdonságunk is. Azt állapította meg a Kormányzó, hogy a magyar nép „nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját!.. .“ A nagy magyar egység szükségességéről, a testvéri összetartásról beszélt ezután és hangoztatta, hogy a könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. A Kormányzó Ur nagyszabású szózatát ezekkel a szavakkal fejezte be : „Most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva, és amikor Európa nagyjelentőségű átalakulás előtt áll, szűnjön meg az egyenetlenkedés, a belső békét ne veszélyeztesse senkii“ Tanítás és parancs a kormányzói szózat minden magyar számára. Kormányrendelei szabályozza a gabona- és lisziforgalmat A kormány rendeletet adott ki az 1941/42. évi gabona- és lisztforgalom szabályozásáról, A rendelet kimondja, hogy hatálybalépésétől 1942 julius 31-ig gabonát és őrleményéből készült lisztet forgalomba hozni és felhasználni csak a rendeletben megállapított korlátok között szabad. Előirja a rendelet, hogy mindenkinek, aki gabonát gépierővel vagy járgánnyal csépel, métermázsa könyvet és cséplési lapot kell vezetnie és cséplési eredménylapot keil kiállítania. — Aki kézierővel vagy nyomtatással való cséplésre kapóit engedélyt, csak cséplési eredménylapot köteles kiállítani. Mindazok, akiknek tulajdonába 1941. évi termésű gabona jut, kötelesek gabonalapot kiállítani. Többek között kimondja a rendelet, hogy az 50 katasztrális holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodók kötelesek bejelenteni gabonatermésük, valamint kapásnövény- és vetéstakarmányfeleslegük adatait. Akinek gabona van tulajdonában, gabonafeleslegeit legkésőbb ez év október 31-ig köteles a gabonavásárlásra jogosítottaknak vételre felajánlani. A később felajánlott gabonát csak a hatóság által megállapított árnál 10 százalékkal kisebb áron szabad kifizetni. A vörös rém haldoklása Irta: Jánosi György Tehát Magyarország is belesodródott a nagyháboruba olyan ellenség ellen, amely ellenség állandóan fenyegette a határainkat és csak azt tudtuk felőle, hogy ugrásra készen lapul milliókat számláló iól felszerelt hadserege s állandóan zsarolta német szövetségeseinket súlyos szabadságharca nehéz óráiban. — Hogy a mi hadfizenetfink és a bekövetkezett hadiáílapot hol fogvégződni, arról felesleges beszélni. Az ifjú magyar hadseregnek e zavaros korszakban ez az utolsó próbája. Ezután már csak a béke következik. Elképedtünk egy kicsit akkor, amikor felvettük az orosszal a kapcsolatokat. Volt ebben valami visz- szás. Arra gondoltunk, hogy talán időközben a Szovjet észretért és kialakult benne valami emberséges állapot, hogy gazdasági tárgyalásokat kezdhet vele olyan előkelő gondolkodású államrendszer, mint amilyen a miénk. A nemzetközi vásáron épült hatalmas csarnoka igy vehetett részt a többi csarnok között és tény, hogy olyan tömegek látogatták, amilyenről nem is álmodtunk. Ámde beláttuk, hogy alacsonyrendüség, szellemetlenség és a nyomor illafa sugárzott a Szovjet termelés igen gyér ágairól. „Ez egy rothadt rendszer*, állapítottuk meg róla. Semmit sem változott. Hanem ha lehetett még mélyebbre bukott. Ez a rendszer most összeméri tömegeinek nagyságát velünk és azok fegyverével, akiket eddig a győzelem kisért. Csodálatos, hogy ez a 180 milliós nép állandóan a mocsárban és a piszokban vergődik, nem akad olyan szervezője, hogy magára találva, be'öltse isteni rendeltetését és kifejtse erejét az emberiség áldására és haladására. Hogy ebben a helyzetében Anglia és Amerika mennyit vehet lelkiismeretére, nem kétséges. Amikor Anglia ezt a bárgyú tömegőriásf akarta rádobni Európára, nyilvánvalóvá vált az, amit tudtunk Trianon óta, hogy neki mindegy, hogy milyen gúzs kötözi meg Éurópa véres kezeit ? Határtalan boldogság és öröm tölti el szivünket arra a tudatra, hogy a vörös rémmel való leszámolás órája ütött és ebben a leszámolásban mi is megjelentünk a ránk szabott szerep betöltése végett. Európa és az emberi művelődés egyedüli ellensége a Szovjet volt. Kegyetlen vérszomja, elrémitő eszközei, államrendszerének izgága számításai lidércálomként nehezedtek a történelem lelkére, Nem egyszer gondoltunk arra, hogy hogyan tűrheti Isten azt, hogy 180 milliónyi tömeg máról holnapra elfordul tőle, hogy Judást teszi meg a maga eszményévé és a tolvajlást, a vérfürdőket szalonképes szellemévé. Sehogy se fért a fejünkbe az, hogy egy államrendszer berendezkedhet a pokol mintájára, embereket gyalul, lefejez, láb alól eltesz, végül több j nyomort szül, mint amennyit a világ- történelem élete óta feltár és ismer. A régi rendszer gazsága és az orosz nép tömeglelkülete adja magyarázatát sok minden érthetetlen dolognak. Bizonyos, hogy a vörös rém haldoklik. A Szovjet napjai meg vannak számlálva. A világ megszabadul leghalálosabb ellenségétől. Ám ezzel a dolog nincs befejezve. Az orosz nép milliói huszonhárom esztendőn kérésziül ránevelődtek a bolsevista éleire, nem tudják, milyen az ezzel ellenkező, nem tudják, milyen az az élet, amelyik átéli és lényegévé feszi az Ég minden tökéletes vonását? Még csak nem is álmodik arról, milyen lehet az igazi, mély, keresztyén társadalmi berendezkedés? A Szovjet eltékozolta önmagát s most belekeveredett megérdemelt sorsába, hogy az ölje meg, amit önmaga idézett magára: az antibolsevizmus. Az a szellemi döghalál, ami sok embernek okozott már Európában álmatlan éjszakákat, a maga keze által ácsolt vesztőhelyen van: a történelem legfélelmetesebb fegyverei előtt, ám a szellemet, a lelkületet a fegyverek nem tudják kiirtani, Ahoz más fegyverek kellenek. A Szovjet népének lelkét uj szabadságharccal kell kiszabadítani a saját bilincseiből és börtöneiből. Az a magas keresztyén szellem és Egyes szám ára 12 fillér
