Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-07-02 / 48. szám

1941 julius 2.

3

TOLNAMEGYEI DJSAfl

'meghatározott különlekes feltételek fennforgása esetén határozott vagy határozatlan időtartamra vo- natott el. Az említett törvényben csupán az ott szorosan körülírt esetekben hozott határozatokat lehet panasszal megtámadni. Ezzel szemben a kijelölésre vonatkozó rendeletek a kijelölés ügyében hozott határozatok ellen panaszjogot nem biztosítanak.

Borzalmas férféyllkossás Magyar kés zln

Égj 40 Ovu munKúsassiOBü összednrabolta férje felél

Magyarkeszi községet egy borzai- | más gyilkosság tartja | izgalomban. Varga Nándorné szül. Priger Katalin 40 éves téglagyári műnk ás - asszony férjével ennek iszákossága miatt már régebb idő óta áldatlan családi életet élt Junius 28-án délelőtt fél tízkor a férj ittas állapotban ment haza és feleségével újból •összeveszett. Az asszony kimenekült előle az udvarra, mire a férj lefeküdt és elaludt. Pár perc múlva az asszony visszament a lakásba s látva, hogy férje alszik, a tűzhely miellett lévő baltát felkapta és az

alvó férj fejét darabokra vágta. A gyilkos asszony tettének elkövetése után önként jelentkezett a csendőrségen. Beszállították a szekszárdi ügyészségre, ahol aztán tettéről részletes vallomást tett és beismerte azt is, hogy már 25-én elhatározta férje meggyilkolását; mert — mint mondotta — már nem bírta tovább a szenvedést.

A kir. ügyészség gyilkosság bűntettében emelt a megtévedt asszony ellen vádat és megindította az eljárást.

Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara

közgyűlése

Az Alsódunántuli Mezőgazdasági | ’Kamara most tartotta tavaszi ren- | des közgyűlését Kaposvárott báró dr Mirbach Antal elnöklésével. — Elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a közeliáfás kérdésével kapcsolatban biztosítani kell a termelés folytonosságát, a nehéz fizikai munkát végző mezőgazdasági munká- kások liszt- és zsiradagjának felemelését. Feltétlenül biztosítandó a különböző ármegállapításokon keresztül a gazdaságok jövedelmezősége. A mezőgazdasági termelés eredményét nem szabad spekulációs célokra felhasználni. A mezőgazda- sági termeléssel és a közellátással kapcsolatos rendeletek és törvények a mindennapi életviszonyokhoz simuljanak. Szükség van a mezőgazdaság igényeihez simuló hitelpolitikára. Szerinte a védettség megszűnése után fennálló gazdaadósságokat hosszúlejáratú amortizációs kölcsönökké kell átalakítani. Elnök indítványára a közgyűlés táviratilag hódolatát fejezte ki Magyarország kormányzója iránt.

Az elnöki megnyitóhoz hozzászólva gróf Festetics Domonkos országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy az árak rögzítését az egész vonalon keresztül kell vinni, nemcsak a mezőgazdasági terményeknél. Gróf Somssich Antal sertéshizlalási, Taksonyi János, valamint iPatacsi Dénes országgyűlési képviselő ármegállapitási, rézgálic-, petróleum-, tüzifaelláfási kérdéseket tettek szóvá.

Báró Diószeghy Ottó dr országos kamarai h. igazgató és dr Teölgyes .Árpád, a Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kamara főtitkárának üdvözlő szavai, továbbá Kovács Ferenc kamarai alelnöknek a Mezőgazda- sági Termelési, üzemi és Költség- vizsgáló Intézettel kapcsolatos felszólalása után a közgyűlés adminisztratív kérdéseket tárgyalt a kamara ügyosztályvezető tisztviselőinek előadásában,- mely után az indítványok tárgyalása következett.

Indítványt fogadott el a közgyűlés a gazdaadósságok rendezésére, rézgálic pótutalványok kiosztására, a tejiparengedélyek kiadásának szabályozására, a kiőrlési rendelet módosítására, a mezőgazdasági üzemanyagok biztosítására, a tejárak felemelésére, a faiskolák oltványainak árusítására, a katonai lóvásárlások rendjének megváltoztatására, a házhelyterületeknek az egészségügyi szempontok figyelembevételével való kiosztása, a mezőgazdasági termények és az iparcikkek árának aránybahozatalára vonatkozóan.

TtüeU

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország!

MÜNE

A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete egy kis füzetben tette le a jobboldali magyar ügyvédek névjegyét a lassan megújuló magyar társadalom asztalára. Örömmel olvasunk minden olyan Írást, mely kaput dönget és a jövő felé mutat utat. A magyat írók után a magyar orvosok jöttek és megalapították az Epolt. Most az ügyvédek léptek ki és mondják el mondanivalójukat egy igénytelen kis füzetben, amely azonban tartalmát illetőleg minden érdelődést megérdemel.

Sokat megírták már rólunk és mi magunk is sokszor elbüszkélkedtünk már azzal, hogy jogász nemzet vagyunk. De ez a füzet a statisztika meggyőző adataival igazolja, hogy a jogot elperelték tőlünk. A budapesti

ügyvédi kamarában még ma is 1200 | zsidó és 800 keresztény ügyvédnek j van választó és önkormányzati joga. | 5 ha most gondolunk az országos | átlagra is, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar jogot hazánkban nagy százalékban olyan egyének gyakorolják, akiknek épen a magyarsághoz van a legkevesebb közük; nem is beszélve a jogról. De beszéljenek az ügyvédek, úgy ahogy füzetükben olvasom : „A pénzvilág által támogatott zsidó ügyvédség birtokába vette az ügyvédi szervezetek legfontosabb őrhelyeit, észrevétlenül úrivá vált az ügyvédi önkormányzatnak és rányomta saját bélyegét a magyar jogéletre. Célzatos megállapítások hódították el közvéleményünket; sűrűn hallatszottak bölcs kijelentések arról, hogy a magyarból legfeljebb jó huszártiszt lehet, de nem jó ügyvéd; csak a zsidó ért a hiteljoghoz. Csak zsidó lehet „körmönfonteredményes ügyvéd. A magyar nép és az ország ügyvédi rendje között pedig érthetően nagy szakadék keletkezett; ügyvédellenes hangulat kapott lábra, az ország vezetői nem látták többé az elzsidósodott ügyvédi karban a magyar középsztály elitjét.“

Ezt olvassuk programmjukat ismertető füzetükben és örömmel vesszük tudomásul, hogy a magyar ügyvédi kar is szervezkedik és készül az ügy • védi „kulcspozíciók" átvételére.

Sok oldalról indulunk el, de ha mindenki a maga táborában és sajátos adottságai szerint intézi el a tisztogatás munkáját, talán egyszerre érünk célhoz és az uj Magyarországon találkozni fogunk. Addig pedig• Jó munkát!

Kelemen Sándor.

— Személyi hir. Dr Sulyok Kálmán vármegyei kir. tanfelügyelő, kórházi gyógykezeltetése után újból átvette hivatala vezetését és előreláthatóan julius hó 12-én kezdi meg szabadságát

— Lelkész! kinevezések és áthelyezések. Virág Ferenc pécsi megyés püspök Fényi Sándor duna- főldvári segédlelkészt kinevezte Ber- kesdre vikáriussá, Cserfán Ernő alsómocsoládi adminisztrátort áthelyezte Mecsekaljára, Lukács Istvánt Tolnáról a pécsi Ágoston-téri plébániára, Tasnádi Józsefet Bátaszék- ről Tolnára, Ágoston Jánost Báta- székről Nagykónyiba, — Budavári Lászlót Mozsgóról, Herincs Pált Püspökszenterzsébetröl Bátaszékre, Tóth Józsefet Szakosról Sásdra, Marycz Elemért Sásdról Dunafőld- várra, Horváth Józsefet Magyar- kesziből Bakócára, Lócsi Istvánt Vajszlóról Magyarkeszibe, Szírt Istvánt Szabadszentkirályról Decsre, Simon Lajost Decsröl Szabadszentkirályra helyezte át. Az ujmisések közül Inhof Józsefet Paksra küldötte ki segédlelkésznek.

— Bölcsészettudorrá avatás. Szemere Gyula székesfehérvári m. kir. állami gimnáziumi tanárt, nagy- mányoki földinket, a kiváló zene- és dalköltőt, ki kitüntetéssel tette te a bölcsészettudori szigorlatot, junius

25-én avatták a pécsi tudomány- egyetemen doktorrá.

— Doktorráavatás. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerdán délután orvostudományi doktorrá avatták Géczy Ivánné szül. Nagy Ágnest.

— Vasúti áthelyezési. Bánki Mihály főtisztet a magyar királyi államvasutak igazgatósága Ujdom • bóvárról Pécsre helyezte át.

— Képviselőtestületi gyűlés Dombóváron. Dombóvár község cépviselőtestülete múlt hó 18-án tar* otta gyűlését. Az elhalt Wolf Gyula cépviselőtestületi tag helyére Molnár Sándor kapott megbízást. A megüresedett pénzügyi bizottsági tagságot Farkas Imre vezérigazgatóval töltötték be.

— Felemelték a kéményseprési dijakat. A hivatalos lap közli az iparügyi miniszter rendeletét a kéményseprési alapdijak felemeléséről. Eddig törvényhatósági jogú városokban és megyékben 13 fillér, kis- és nagyközségek területén pedig 15 fillér volt a kémények egyszeri tisztításának alapdija. Ehhez mindenütt 3 fillér pótdij járult. Az iparügyi miniszter most kibocsátott rendeleté szerint az alapdijak a következőképpen alakulnak. Budapesten 14 fillér, más városokban 15 fillér* községekben pedig 18 fillér. A 3 filléres pótdij továbbra is megmarad.

— Szigorúan ellenőrzik az ócskavas-készlet bejelentéseket. Előfordult, hogy vállalatok, üzemek a bejelentési kötelezettség alá tartozó, birtokukban lévő ócskavasat és fémhulladékot több esetben késedelmesen jelentették be, holott erre őket rendelet kötelezi. Az is előfordult, hogy készleteket eltitkoltak. Fontos gazdasági érdekek követelik meg a pontos adatszolgáltatást és ezért minden esetben szigorú büntetéssel torolják meg az ezzel kapcsolatos visszaéléseket. — Szabadságvesztés és pénzbüntetés sújtja azokat, akik nem tesznek eleget készletbejelentési kötelezettségüknek. A bejelentések adatait a jövőben sűrűn fogják a helyszínen ellenőrizni és gondoskodás történik arról, hogy a be nem jelentett készletek is felderittessenek.

— Meggyorsították a vas- és fémhulladékgyüjtést. A Fémgyüjtő, tekintettel a változott viszonyokra, még fokozottabban folytatja a vas- és fémhulladék gyűjtését. Miután az iparnak egyre nagyobb mennyiségben van szüksége nyersanyagra, hogy a tartalékokat növeljék, meggyorsított ütemben tartják meg az ország nagyobb városaiban a vasnapokat. Elsősorban a városokban folytatják a gyűjtést és csak az aratási munkálatok bevégzése után kezdik meg a kisebb városokban és azok vidékén a sorozatos vasnapokat.

— Zsidók októbertől nem foglalkozhatnak rádiószereléssel és eladással. A Postavezérigazgatóság értesítése szerint zsidónak minősülő cégek ez év szeptember hó

30-ig folytathatják a rádió szerelést és eladást