Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-28 / 47. szám

2 1941 junius 28 TOLNAMEGYEI UJSlG tagja legyek. Mert sem az egyház, sem a nemzet nem igényelheti ma­gának azt a jogot, hogy az egyént ide vagy oda térítse. A magyar nemzetnek egyformán szfiksége van mindegyik hitfeleke- zetre. A katolicizmus szervező ereje és szervezetének nagyszerű kiépí­tettsége éppen olyan nélkülözhetet­len a magyar nemzet közösségre nézve, mint az a protestántizmus, mely azt vallja, hogy szabadok aka­runk maradni minden emberi tekin­télytől, hogy magunkat az élő és szuverén Isten szerszámaivá szen­telhessük. A nemzet és a felekezet közötti viszony tehát az, hogy a kettő a maga sajátos adottságai szerint szol­gálja egymást s egymáson túl Istent. Vagyis a magyarság csak keresz­tény politikát, kultúrát, gazdasági életet csinálhat s a felekezetek pe­dig csak magyar életet szentelhet­nek meg a Dunavölgyének azon a földdarabján, melyet magyarnak mond véres történelműnk és ame­lyet a jövendőben is magyarnak akarunk megtartani. Családvédelem A magyar családvédelmi szövet­ség törvényjavaslatot szerkesztett a család és népszaporodás nagyobb védelmére. A javaslatban a sok ré­gen hangoztatott és minden oldal­ról megvilágított kívánság mellett pár olyan pontra is bukkanunk a javaslatban, amivel érdemes foglal* kozni. így mindenekelőtt különös figyelmet érdemel az a kívánság, mely szerint a sajtónak el kellene tiltani a családok belső életére vo­natkozó hírek „szellőztetését". Igen, mert sok olyan újság van, mely nem tesz mást, mint fontoskodó szimatolással keresi a családi botrá­nyokat, gyártja az anyós és após­vicceket, regényhőst csinál a kika­pós férjből éppen úgy, mint ahogy társadalmi csemegének“ tálalja fel a házon kívül szórakozó asszonyok apró ügyeit. Sajnos ma már ott tar­tunk, hogy az utca beszivárgott a családi életbe és a tisztes családi életet mindenüvé beszivárgó liszt­harmat lepte meg. A magyar csalá­dot ismét a magyar élet várává kell tenni. A családi élet tekintélyét ne I aláásni, hanem felemelni igyekez­zünk. Figyelemre méltó javaslata az is a családvédelmi szövetségnek, mely szerint fel kell állítani a fajbiológiai és eugenetikái intézeteket. Meg kell tiltani a magyartól elütő fajokkal való keveredést. Tiszta vérü család nélkül nincsen erős nemzet. A ma­gyarság életerejét azzal fogjuk visz- szaszerezni, ha tisztává tesszük vé­rében is. Nem engedhetjük meg, hogy a magát az egész világon ott­hon érző zsidósága magyar csalá­dokon keresztül is felszívódhasson a mi közösségünkbe, amely nem­csak biológiai, de lelki és erkölcsi közösség is. Nőtlen férfiakat a jövőben csak ideiglenesen lehessen alkalmazni és a házasságkötések alkalmával min­den alkalmazottnak hat havi fizeté­sét, gyermekáldás esetén pedig há­rom havi fizetését folyósítsák segély­ként. Ma, amikor olyan sokat be­szélünk és írunk a családvédelem­ről és a nemzetszaporodásról, akkor ne felejtsük el, hogy az anyagi alap előteremtése is'mindennél fon- ! tosabb. Sok ezer ifjú és leány kapta meg e napokban az érettségi bizonyít­ványt és köztük valószinüleg tekin­télyes azoknak a száma, akik most határoznak afelől, milyen életpályát válasszanak maguknak, milyen irá­nyú tanulmányokat folytassanak to­vább. Az országgyarapodással kap­csolatban kétségtelnül nagy kon­junktúrája van az úgynevezett tudo­mányos pályáknak, hiszen orvos, mérnök, jogász egyaránt kevés van és mindenfelől az a panasz, hogy a megüresedett hivatali állásokra nem akad elég jelentkező. Igaz, hogy ez a mostani állapot csak át­meneti és hogy jó néhány esztendő múlva elég diplomás ifjú áll majd rendelkezésre. A hiány oka azon­ban mégis abban keresendő, hogy a közhivatali pályákon elhelyezkedő fiatalságnak egyszer és minden­korra szegénységi fogadalmat kell tenniök. m Ez a szempont az, amely gon­dolkodóba kell, hogy ejtse úgy az ifjúságot, mint az érdekelt szülőket is, mert éppen most, a magyar gaz­dasági élet átállításának idején nyí­lik alkalom az anyagi jólétet és vagyongyüjtési lehetőséget biztosító pályákon való elhelyezkedésre. — A magyar középosztály évtizedeken keresztül idegenkedett az ipari és A családi pótlék 100—300%-os felemelését is javasolja a Család- védelmi Szövetség, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy a magyar csa­lád ne csak erkölcsileg, de anya­gilag is erős fundamentumon álljon, így érhetjük el azt, hogy a meg­erősített magyar családokon ke­resztül a magyar nemzetközösség is erősödni fog. kereskedői foglalkozásoktól, pedig tény az, hogy ezeken a pályákon termelődhetik ki az a nemzeti réteg, amely irigylésreméltó anyagi pozí­ciót szerezhet magának és irányit- ] hatja a gazdasági életet. Valahogy j lenézték ezeket a pályákat, pedig kétséget sem szenved, hogy az ipa- | ! ros és kereskedő nemcsak vagyont, hanem nagy tekintélyt is biztosít­hat magának és családjának. Hogy a gyakorlati pályáktól nem szabad húzódozni, arra követendő példa dr Vékás Lajos kolozsvári ki­rályi táblai elnök esete. Dr Vékást az összeomlás után a román uralom kitette bírói székéből, ó azonban Erdélyben maradt, könyvkiadóválla­latot alapított és mint a legilletéke­sebb tényezők megállapították, nem­csak legnemesebb példáját adta a magyarság mellett való hűséges ki tartásának, hanem egyben becsüle­tet szerzett a kereskedő foglalko­zásnak is. Erdély visszatérte után különben ő lett a kolozsvári ítélő tábla elnöke. Dr Vékás annak idején úgy kap­csolódott bele a gazdasági életbe, hogy az impériumváltozáskor imád- ságos könyveket, tankönyveket, — gazdasági könyveket kellett gyorsan ' megiratni és Erdély magyarlakta | területén elterjeszteni. Erre a célra mAVAUT szekszárdi autóbuszüzemének MENETRENDJE Érvényes 1941. évi junius hó 10 tői. < i 1200. ; X Falöpssállás—Solt—Dnnaföldvár x 17 00 Fülöpszállás pályaudvar 1420 17-33 Solt, Zémau vendéglő. 13 47 17-45 Dunaföldvár községháza _ _ 13-35 X X 1202. Dunaföldvár—Szekszárd X X 6 20 11-45 17 55 Dunaföldvár községháza 8 30 13 30 16 26 7*16 12-33 18 43 Paks pályaudvar 7-44 12-45 15-29 8 55 1 20-10 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 625 — 1345 1204 Szekszárd—Tamási— f lagyarkeszi—Siófok f 6 30 14 05 Szekszárd (Szekszárd Szálló). 8 *50 21-22 815 1607 Tamási pályaudvar _____ 6'40 1935 — 17 05 Magyarkeszi postahivatal ___ 540 — 9 55 — Siófok fürdőigazgatóság _ _ — 18-05 1207. Szekszárd—Bonyhád—Pécsvárad 5-35 13 30 Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ 910 1705 6 20 14-15 tionybád (Központi Szálló) 8 20 16 15 7-15 15'05, Y Pécsvárad pályaudvar _ _ _ 7-25 15 20 x Csak hétköznap közlekedik. f Csak vasár- és ünnepnap közlekedik. Pályaválasztás előtt I alapította könyvkiadóvállalatát. — Mikor ez megvolt, akkor jött a má­sik, nem kevésbé fontos feladat tömör és kitartó közönséget kellett toborozni egy lelkes tábor: Erdély fiatal nagyszerű írói számára. Hogy dr Vékás működése mit jelentett a magyar kultúrának, arról majd az irodalomtörténet ad számot, amely legkomolyabb értékálló íróink közé sorolja a kolozsvári Minerva által propagált szerzők javarészét. De jelentős kihatásai voltak dr Vékás működésének, az ő hirtelen i életrehivott és gyorsan megerősö­dött kereskedelmi szervezetének szociális téren is. Mikor annyian vesztették el kenyerüket az erdélyi magyar hivatalnoki kar tagjai közül i dr Vékás vállalata temérdek magyar embernek Ibiztositott íróasztalt és I megélhetési lehetőséget. Elárusítói, ügynökei megkedveltették a magyar könyvet olyan rétegekkel, amelyek eddig keveset olvastak. És a másik oldalon megkedveltették a keres­kedést olyan emberekkel, akik a régi időben lenézték, lebecsülték ezt a foglalkozást. Dr Vékás Lajos az elszakitottság 22 évig tartó fekete éjszakája után az újból megszervezett kolozsvári magyar királyi ítélőtábla elnöke lett. Mikor ezt az állását elfoglalta, gyö­nyörű beszédben fejtette ki, meny­nyire szeretné, ha igen sok nagy­magyarországi embernek adatnék még, hogy úgy beletekinthessen a kereskedőfoglalkozás szövevényeibe ahogy ő beletekinthetett két évtized alatt. Akkor bizonyára sok balhie­delem elosztanék és számtalan téves erkölcsi megítélés változnék át a kereskedő-foglalkozás iránti meg­becsülő szeretetté. Az iskolából most kikerült fiatal­ság okulására hívjuk fel a figyelmet dr Vékás példájára, mert a magyar ipart és kereskedelmet be kell né­pesíteni tanult, művelt magyarokkal. Kívánjuk, hogy minél többen men­jenek gyakorlati életpályákra és dr Vékás Lajos példája töltse be lelkű­ket önbizalommal és lelki erővel, amikor hozzá fognak az uj misszió­juk betöltéséhez.--------"‘rn_.r.- -rr^ri jv_r.~j­Tt ábtélel A Magyar Élet Párt vármegyei titkárai Budapesten, folyó hó 22-én értekezletet tartottak, melyen tájé­koztatták a pártközpontot megyéik időszerű kérdéseiről. Az értekezlet résztvevőit Bárdossy László mi­niszterelnök kihallgatáson fogadta. Tolna vármegye részéröl dr Halmos Andor vm. központi titkár vett részt az értekezleten. — Fácánkert község pártválaszt­mánya Szíjártó Sándor pártelnök vezetésével ülést tartott. Az értekez­leten részt vettek Németh Béla tit­kár, Vaszari István, Tóth József, Takács Mihály, Lehőcz Ferenc, Ko­vács Ferenc, Schmaurer György és Varga József választmányi tagok. A

Next

/
Thumbnails
Contents