Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-18 / 5. szám

mil. évfolyam. 5. szám. SzekszOrd, 1941 Janndr 18. (Szöuljai) TOLNAMEGYEI UJSAfí HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 9zerkeszt6séff és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: | A legkisebb hirdetés dl|a l-50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. y _ RPO nyllitér soronként 60 fillérbe kerti 1. Gazdasási jövőnk | Méltán várta a politikai világ és j az egész magyar közvélemény fo­kozott figyelemmel és felcsigázott érdeklődéssel gróf Teleki Pál mi­niszterelnök miskolci beszédét, mely­ről lapunk előző számának vezető helyén már megemlékeztünk. Ez a kormányelnöki megnyilatkozás, mely tulajdonképpen nyitánya volt az,uj esztendő küszöbén meginduló bel­politikai életnek, valóban alapos, őszinte és minden részletre kiter­jedő képet adott a nemzeti köz­véleményt érdekig összes kérdé­sekről. Igen érdekes formában fejtegette a miniszterelnök a magyar gazda­sági élet megoldásra váró felada­tait. Ezek a gazdasági kérdések fontos helyet foglaltak el a mis­kolci beszédben, ami nem csodál­ható, hiszen a mai viszonyok kö­zepette a gazdasági kérdések meg­oldása valóban döntően befolyá­solja a nemzet életét. Ezekről a gazdasági kérdések­ről, a jövő gazdasági feladatairól szólva, a miniszterelnök a tervszerű­ség fontosságát hangsúlyozta. — A tervgazdálkodást kell megvalósíta­nunk a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. Arra kell töre­kednünk, hogy a jövőben minél többet és minél jobban termeljünk, mert az európai és a világverseny­ben ez a leglényegesebb. Ha ezt elmulasztjuk, úgy vagy a világnak egy másik államában fogják azt termelni, amit tervszerű munkával a magyar földből is kihozhatnánk, vagy pedig ami még rosszabb, ezen a magyar földön mások fognak ter­melni hetyettünk. Ez annyit jelent tehát, hogy be kell vezetnünk a tervgazdálkodást s igy nemcsak ma kell alkalmazkodnunk az átmeneti háborús körülményekhez, de a ké­sőbbi időkét is számításba kell ven­nünk. A legjobb vevőpiacok rend­szerint a szomszédos országok. A magyar mezőgazdaság legfontosabb piaca tehát Németország, amelynek éghajlati viszonyai is olyanok, hogy sokféle dolgot szállíthatunk a néme­teknek, amelyeket ott termelni nem tudnak, miután a Birodalom éghaj­lata hűvösebb és erősebb, mint a mienk. . A mezőgazdasági tervgazdálko­dás azonban csak egy része az ál­talános tervgazdálkodásnak, amely­nek természetesen ki kell terjednie az iparra és a kereskedelemre is. I Ezen a téren az ország örvendetes j területi gyarapodása uj és igen fon- | tos feladatok elé állított bennünket. Kárpátalja és Erdély visszatérése folytán az öntözés és a vízi erők j gazdaságos kihasználásának kérdé- | sét most egészen uj alapokon old- hatjuk meg. Emellett a visszatért területeken a föld mélyén nagy kin­csek rejtőznek, amelyeket eddig még nem tártak fel. Ezeket a kincseket fel fogjuk kutatni s emellett gon­doskodnunk kell arról is, hogy eze­ket a kincseket, amelyeket a magyar föld mélyéből fogunk kibányászni, olyanok kezébe tegyük le, akik a nemzeti feladatokat vallják és vál­lalják. Az ipar terén igen fontos, hogy a munkásokat és a munka­adókat ne országosan válasszuk szét két nagy csoportra, hanem fogjuk össze őket egyes ágazatok szerint a nemzeti feladatoknak azokba a csoportjaiba, amelyekhez érteniök kell. Ez az úgynevezett hi­vatásrendi szervezés, amely egészen uj alapokra fogja helyezni gazda­sági életünket. A kereskedelem terén a miniszter- elnök megállapítása szerint első­sorban arra kell törekedni, hogy az minél szervezettebb legyen. Mind­eddig csak a külkereskedelmet si­került megszervezni, a belkereske­delemmel azonban még nem foglal­koztak elég alaposan s még azok az adatok sem állanak rendelke­zésre, amelyek megfelelő áttekintést nyújtanának az ország belkereske­delmi forgalmáról. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez a belkereskede­lem ne tengjen túl, de viszont a külvilág felé ügyesen és a legérté­kesebb formákban hozza piacra a magyar gazdasági élet termékeit. Hogy ezt elérhessük, arra kell tö­rekednünk, hogy egyforma dolgo­kat termeljünk és sajátos minőségű árukat, mert csak ebben az esetben számíthatunk arra, hogy az európai piacok szívesen fogják felvenni a magyar kínálatot. Foglalkozott a miniszterelnök be­szédében a földkérdéssel is. Erre vonatkozólag azt hangsúlyozta, hogy a magyar föld olyanok kezében le­gyen és különböző tájak szerint olyan elosztásban, hogy ez a föld minél több munkáskéznek adjon kenyeret. Ez legyen tehát a birtok- politikának vezető gondolata. Az uj földreformtörvény tízéves program- I mot állított fel s ez idő alatt éven­ként legalább százezer hold kiosz­tását írja elő. Az elmúlt első évben százezer holdnál több föld került kiosztásra, ha azonban ebben az ütemben folytatni kívánjuk a mun­kát, akkor emberekre van szükség, akik megfelelő szakértelemmel vég­zik el fontos feladatukat. Ezért fogja a kormány egynéhány napon belül meginduló tanfolyamon az arra al­kalmas egyéneket kiképezni, akik a megfelelő szakismeretek birtokában nem tiz év alatt, de remélhetőleg már négy év alatt elvégzik azt a kutató munkát, amelynek eredmé­nyei meg fogják mutatni, hogy az ország egyes vidékein mit kell ten- | nünk a helyes birtokmegoszlás ér- I dekében. Közigazgatási bizottság Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt kedden délelőtt tar­totta január havi ülését Tolna vár­megye közigazgatási bizottsága, melyen résztvettek úgy a válasz­tott, mint a hivatalos tagok. A fő­ispán az ülés megnyitása után me­leg szavakkal üdvözölte Beteznay Istvánt, az uj árvaszéki elnököt, aki ebben a minőségében először vett részt a közigazgatási bizottság mun­kájában, dr Sulyok Kálmáht, az uj királyi tanfelügyelőt, továbbá elő­léptetésük alkalmából dr Szebényi János állategészségügyi felügyelőt, dr Gärtner Sándor pénzügyigazgató helyettes, pénzügyi főtanácsost és Egry Károly erdőfőmérnököt, a kir. erdő hivatal vezetőjét. Az alispán jelentésének tudomá­sul vétele során báró Jeszenszky József arra kérte a vármegyét, hogy a most történő gazdasági cseléd­változásokkal kapcsolatban az egyes gazdaságok érdekeinek szem előtt tartásával olyan intézkedések tör­ténjenek, hogy a termelés biztosí­tása a magasabb érdekekre való tekintettel minden körülmények kö­zött megtörténjék- Majd rámutatott arra, hogy a gazdasági munkák el­maradása folytán előállható terme­lési károk kiküszöbölésére a tavaszi leventeoktatás a legszükségesebb munkák befejezéséig szüneteltessék, mert másképpen az óriási elmara­dást pótolni lehetetlen. Szongott Edvin alispán megígérte a kívánt intézkedések megtételét. Kifejtette azután, hogy a levente­oktatást vasárnapra áttenni nem le­het, mert a honvédelmi miniszter ragaszkodik a hétköznapi okta­táshoz. Ezt követően az egyes albizott­ságokba a következőket választot­ták tagokul: Közegészségügyi albizottság: Szon­gott Edvin, dr Bernáth Béla, Schnei­der Gábor.. t Telepítési albizottság: dr Vértesi László, Dőry Frigyes. Kisajátítási albizottság: Schul- theisz Rezső, Schneider Gábor. Útügyi albizottság: Szongott Ed­vin, Dőry Frigyes. Népoktatásügyi albizottság: Szon­gott Edvin, Dőry Frigyes, Tóth Lajos. Gazdasági albizottság: báró Fiáth Tibor, Dőry Frigyes, John Sándor, dr vitéz Kohányi-Szabelly Károly, erdészeti ügyekben Mérey Andor, Szikorszky Jenő. Adóügyi albizottság: dr Bernáth Béla, báró Fiáth Tibor, Dőry Fri­gyes, Schneider Gábor, póttagok: báró Jeszenszky József, Michéli Mihály. Gyámügyi albizottság: Michéli Mihály. Schneider Gábor, póttagok: báró Schell József, Dőry Frigyes, dr Vértesi László, báró Fiáth Tibor. Fegyelmi választmány tagjai az ál­lami tisztviselők köréből: dr Sze­bényi János, Emeritzy Zoltán, a választott tagok köréből: Dőry Fri­gyes, báró Fiáth Tibor, póttagok: Gärtner Sándor és Tóth Lajos. Az egyes közigazgatási ágak szakelőadóinak jelentése során Gärt­ner pénzügyigazgató helyettes azt javasolja, hogy névszerint is fel­sorolt több község vezetőivel szem­ben mondassák ki az anyagi fele­lősség azért, mert ott nagyok az adóhátralékok. Szongott Edvin al­ispán a felelősség kimondása előtt megvizsgálandónak tartja, hogy nem egyes nagyösszegü és eddig el nem árverezett ingatlanok okoz- zák-e az adóhátralékokat, amelyek­ért a jegyzők felelőssé nem tehe­tők. — Báró Schell Józsefnek az anyagi felelősségre vonatkozó kér­dése után Dőry Frigyes azt fejte­gette, hogy a végrehajtásoknál nem lehet a végletekig járó kíméletlen­séggel eljárni, mert ez megnehezíti a jegyző helyzetét a közönségnél, amelynek jóakaró atyja kell, hogy legyen. Nem tartja helyesnek, hogy ilyesmiért a jegyzőket kell felelőssé I tenni és őket kell megterhelni az | állami végrehajtók napidijaival — I Szongott alispán arra# mutatott rá, i hogy az elmúlt évben mozgósítás volt, a hivatali munkaerőket elvit­ték hosszú időre katonának, az adóbehajtás ilyen körülmények közt halasztást szenvedett. Vannak köz­ségek, ahol uj jegyző van. Az ilyent a történetesen már’meg is halt előd mulasztásaiért felelőssé tenni nem lehet. Gärtner pénzügyigazgató he­lyettes a legnagyobb megértéssel nyilatkozott a jegyzők munkával való túlterheléséről és belátja, hogy őket tehermentesíteni kell. Az anyagi felelősség kérdésének feltevésénél is éppen ezért a legnagyobb körül­tekintéssel és megértéssel fog eljárni. Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents