Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-11 / 43. szám
XIII. évfolyam. 6. szám. 1941 jnnins 11 TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE _______________________________________________________HIVATALOS LAPJA_______________________________________________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató | Szerkesztőség: Szeknzárd, Vármegyeház. Telefon; 125 A magyar mezőgazdaság kiviteli helyzete Báró Bányfjy Dániel íöldmivelés- ügyi miniszter a Pester Lloyd pünkösdi számában cikket irt, melyben 1Öbbek között a következőket irta agrárkivitelünk időszerű kérdéseiről: A kölcsönös érdekek szem előtt tartásával Magyarország mindig arra törekedett, hogy agrárfeleslegei részére elsősorban a közelebbi piacokat biztosítsa és ezzel határozottan európai kereskedelempolitikát folytatott. Ezt a törekvésünket azonban sokáig akadályozta az elhibázott weimari gazdasági politika, amire jellemző, hogy a háború utáni évtizedben a Németországba kivitt agrárcikkeink értéke a német ősszbehozatalnak alig 1—2 százalékát érte el és ugyanakkor Németország külkereskedelmi forgalmának több, mint egyharma- dát a téridegen tengerentúli államokkal bonyolitta le. A nemzeti szocializmus uralomra jutásával kibontakoztak az észszerű európai gazdasági politika körvonalai és ezeknek keretében agrárkivitelünk Németországba 1934-től már emelkedni kezdett és 1937-től kezdve minden vonatkozásban határozott fejlődést mutat. Az 1938—39. években mezőgazdasági kivitelünk 60— 62 százaléka irányút már Németországba. Olaszország agrárfeleslegeink másik felvásárlója. A római jegyzőkönyvvel megnyilt a lehetősége annak, hogy agrárkivitelünk keretei ebben .az irányban bővüljenek. így 1938—39-ben mezőgazdasági kivitelünk 20 százalékát Olaszország vette fel A baráti tengelyhatalmak már a jelenlegi háború előtt fontos tényezők voltak a magyar agrárkivitel szempontjából ős ezt mi céltudatos politikánk eredményének tekintettük. A magyar agrárkivitel jelenlegi helyzetét egyes rendkívüli körülmények hátrányosan befolyásolják. — Ezek a körülmények nagy általánosságban egész Európát érintik, nálunk azonban különös jelentősé- gük van. Az időjárás már második éve kedvezőtlen a mezőgazdasági termelésre. Magyarországon tavaly 1*5 millió kát. hold termőföld került hosszabb-rövidebb ideig viz alá, idén pedig 970.000 hold. A hábo- rus viszonyok miatt az ország katonai készenléte sok munkaerőt elvont a mezőgazdaságtól. Kárpátaljának és az ország keleti részeinek visszacsatolása olyan területekkel gyarapította az országot, amelyeknek egyes fontos mezőgazda- sági cikkekben hiányuk van, főleg pedig kenyérgabonában. — A jugoszláviai események következtében az ország déli részeivel olyan területeket kaptunk, amelyeknek mezőgazdaságijfeleslegeik vannak, ezzel azonban csak a jövőben érhetünk el bizonyos egyensúlyi helyzetet. Normális körülmények között igy is tekintélyes kiviteli feleslegekkel rendelkeznénk, a rendkívüli viszonyok azonban, amelyekhez hozzátartozik a készenlétben tartott nagyobb hadsereg élelmezése is, erősen csökkentik kiviteli képességünket. Magyarország tudatában van annak, hogy a tengelyhatalmakkal fenntartott barátsága és együttműködési készsége révén az ország többszöri területi megnagyobbodásában jelentkező örvendetes előnyei származtak, azt a kötelességet rója rá, hogy háborúban álló sorstársait gazdasági téren is tőle telhetőén támogassa. Jelenleg a kenyér készítéséhez a gabonaliszteket tengeriliszttel és burgonyával kell kevernünk igen magas százalékban, ezjazoban az állati takarmányozás szükségleteinek kielégítésére van kihatással. Magyar- ország normális években mintegy 20.000 tonna olajpogácsát hozott be állatállományának fenntartására. Ez a behozatal most kiesett és ezenfelül az emberi élelmezés céljaira tekintélyes mennyiségű takarmányozásra alkalmas cikkeket használunk fel. Más európai országokban hasonló viszonyok miatt kénytelenek voltak az állatállományt csökkenteni. Magyarország azon az állásponton van, hogy állattenyésztése, amely céltudatos politikával, a népies tenyésztés fejlesztésére irányuló rendszeres állami akciókkal magas színvonalat ért el, minden eszközzel fenntartandó. Sajátos viszonyaink között fokozott szükségünk van állatállományunkra azért is, mert az istállótrágya-termeléssel biztosítjuk jelentékeny mértékben növénytermelésünk tápanyagszükségletét. Emellett a magyar állattenyésztés európai érték, amely a háború után hasznára lehet azoknak az államoknak, amelyek állatállományukat kényszerűségből csökkentették. Minden gazdasági politikának alapja az, hogy a belső termelés jövedelmezőségét biztosítsa, mert enélkül visszaeséseknek kell bekö- vetkezniök. A jelenlegi háború kitörésekor a magyar kormány az összes árakat rögzítette, a külföldi nyersanyagok drágulása, a mező- gazdaságnak a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett és egyes fontos cikkek igen alacsony termés* eredményei miatt, valamint az egyéb rendkívüli körülmények következtében elkerülhetetlenné vált az árak és a munkabérek színvonalának óvatos emelése. Sajnos, jelenleg a vetések állása és az általános helyzet nem nyújt sok reményt arra, hogy ezt a folyamatot hamarosan visszafejleszthetjük. Természetesen jelenleg az árkérdésnél is fontosabb maga a termelés, vagyis az, hogy belfötdi szükségleteinket, ha korlátozott mértékben is, fedezhessük és feleslegekkel rendelkezzünk a kivitel céljára. Agrárkivitelünk szempontjából igen fontosnak tartom a tavaly létrejött magyar-német mező- gazdasági megállapodást, amely egyes agrárcikkeink termelésének fejlesztését kívánja előmozditani, a feleslegek átvételére az eddiginél nagyobb lehetőségeket nyújt és egyes vonatkozásukban külön kihangsúlyozza azt a kívánságot, hogy az átvételi árak megállapításánál méltányosan figyelembe kell venni a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyait. Ennek a szellemnek örvendetes példája a gyümölcs- és főzelékkivitelünkre vonatkozó megállapodás. A létrejött megállapodás szerint az említett cikkekre a kiviteli keretet a tavalyi 14 millió márka helyett 24 millió márkában állapította meg a vegyesbizottság és emellett javaslatot tett a magyar és a német kormányhoz a keretnek további 7*5 millió márkával való emelésére. A magyar-német mezőgazdasági egyezménynek egyik igen fontos pontja olafosnövény termelésünk fejlesztése. Már előzőleg, a múlt évben közel 50 százalékkal emeltük az olajosmagvak vetésterületét, a rendkívüli tél azonban igen jelentékeny károkat tett az 1940. év őszén vetett olajosnövényekben. Előirányzatunk szerint idén tavasszal az egész termelési területet további 50 százalékkal igyekeztünk emelni, annak ellenére, hogy a vízkárok miatt sok gazdaság kénytelen volt olajosmag termelési szerződését visszaadni. A tavaszi lenmag területe megközelíti a tavalyi kétszeresét, hasonló a helyzet a szója tekintetében is. A tavalyinál lényegesen több ricinust és napraforgót is vetünk az idén. A vezetésem alatt álló minisztérium a A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései Gazdaságok üzemanyagai: Gép- és traktorolajok, kocsikéntcs, gazdasági kenőcsök. — Mindennemű műtrágya. Erőtakarmányok. Eternit pala. Építési anyagok, Cséplési szenek. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. termelés fejlesztése érdekében ingyen vetőmagot osztott ki a gazdák között őszi repcéből, ricinusból és napraforgóból, továbbá a kisebb termelős részére ingyenes lenvetőmagot adtunk. Jelentékeny kedvezményeket biztosítottunk a szójater- melők részére is. Éppen úgy, mint a német gazdák, a magyar olajos- magtermelők is a termés mennyiségének arányában olajpogácsát kaphatnak. Minden eszközzel arra törekszünk tehát, hogy közélelmezési, hadiellátási és kiviteli szempontból annyira fontos olajosnövények termelésének fokozását biztosítsuk. Az említett rendkívüli viszonyok miatt a kenyérmagvak vetésterülete az ősszel 16 százalékkal maradt alatta az előző évinek. Kiviteli feleslegekkel ennek következtében kenyérmagvakból aligha fogunk rendelkezni. A tengeri vetésterülete ezzel szemben igen lényegesen nagyobb lesz és ezzel együtt előreláthatólag babtermelésünk is emelkedik. Babból és borsóból jelentékeny kiviteli feleslegekkel fogunk rendelkezni. Főmag, lóhere és lucernamag, valamint más vetőmagvak kivitele a múltban is túlnyomóan Németországba irányult és ebben a tekintetben reméljük, hogy kivitelünket nagyobb mértékben tudjuk lebonyolítani. — Vöröshagymatermelésünk a visszacsatolt területekkel kibővült, ebben a cikkben is nagyobb feleslegekkel számolhatunk. A paprika termelése és kivitele szempontjából lehetőségeink megnőttek, mert a paprikatermő területek a déli részek visszacsatolásával gyarapodtak, a kiviteli lehetőségeket pedig fokozhatja az a körülmény, hogy a tengerentúli bors behozatala szünetel Európában. A tojás- és baromfitermelésünk örvendetesen emelkedik, feleslegeinket a német és olasz igénylések kielégítése után Svájcban és Svédországban helyezzük el. A sertés- és szarvasmarhakivitelünk Németországba és Olaszországba irányul. Mezőgazdasági és ipari vegyíanyagok: Növényvédelmi szerek,csávázó-,permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek : derítő-, szűrő-, savtalanitó anyagok. — Radicicola tenyészetek mindennemű pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Takarmánymész raktárról. Szuper foszfát, Péti-só és Káli-SÓ raktárról kapható a Tolna- megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és ifj. Gözsy Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér). Kis tétel ekbenis.
