Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-07 / 42. szám

1941 ^junius 7. hozzá a sikerhez. A dalárda, régi dalok eléneklésével, szintén szép sikert aratott. Barthos Elemér köz­ségi főjegyző mondott ezután a sze­replőknek köszönetét, kik e pün­kösdöt oly tanulságossá és feled­hetetlenné tették, — berekesztve a kulturdélutánt, mely a Himnusz el­éneklésével ért véget, étitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország —^mennyország! Sárközi asszonyok között A Sárközi Bolton keresztül sokat találkozom velük és ha sokan beteg­nek és halálraítéltnek tartják is őket, én mégis szeretem. Szőtteseik és hímzéseik azt mond­ják, hogy van ebben a népben erő is alkotni vágyás. A falusi élet ma már nem olyan szép és idillikus, mint volt valamikor. Sok a gond s egyre több lesz a verejték. És ők mégis hí­meznek, szőnek. Ebben a munkában felszabadul a lelkűk és színes fan­táziájuk szárnyakat kap. Csendes a falu, nem zakatol, mint a nagy város és ebben a csendben kiérlelődik a lélek. Ezért olyan mély­ről jövő, ősi és diadalmas az ő mun­kájuk. A magyar élet kacag belőlük. S jaj lesz, ha a falu egyszer elhagyja egészen ezt és uj útra tér. A falut meg kell menteni és ennek az legyen az útja, hogy tartsuk meg falunak. Éleszteni kell a falut, dolgoztatni kell velük és a sok szövőszék ontja majd a házi szőttest és ipart kezd űzni. Az asszonykezekben serényebben jár majd a tű és több lesz a hímzés. De egyben kevesebb a nagyvárost maj­moló giccs. A falusi asszony mun­kát talál falujában és nem lesz ideje elábrándozni a modern világ festett szépségeiről. Mindannyiönknak át [kell éreznie, hogy részese annak a kincsnek, amit világszerte megbecsülnek már: a ma­gyar népművészetet. A sárközi hím­zést és szőttest ne csak kiállítási tárgy­nak tekintsük, hanem nemzeti érték­nek, hiszen a művészkedő magyar lélek szól azokból minden magyar lélekhez. Ulrik Mária. Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 május hó 29—junius 4-ig. Hőmérséklet maximum : 27*2 C° junius 3-án, minimum: 14*0 C° junius 1-én. Csapadék; eső 0*4 mm május 31*én. eső 0*9 mm junius 1-én. összesen 1*3 mm Az idei május 14*3 C° kőzáphőmérsékle- tével az utolsó 17 év leghQvősebb májusa volt. A legtöbb háztartásban a hó első felén át fűteni kellett. Az azontúl bekövetkezett hőemelkedés sem volt oly mérvű, hogy nyári meleg napban lett volna részűnk. Csapadékos nap bőven volt, de a lehul­ló ti havi 44'8 mm-es mennyiség erősen a 17 év átlaga alatt maradt; a hiány e hóban 27 mm-t tett ki. Lapunk következő száma szerdán délelőtt Jelenik. A közbeeső Űrnapja miatt pénteki számunk elmarad. — A főispán Budapesten. Vitéz Madi Kovács Imre főispán közélel­mezési kérdések tárgyalására folyó hó 6-án Budapestre utazott. Touungfnimtt A Szekszárdi Diákszövetség A Szekszárdi Garay János Gim­názium önképzőkörének és Diák- szövetségének díszülése pünkösd másnapján déli 12 órakor szép ün­nepség keretében zajlott le az intézet tornatermében, ahol az öregdiáko­kén és az intézet növendékein kivül szép számban jelent meg a város közönsége is. Vitéz Vendel István polgármester, mint a Diákszövetség elnöke és Faludi Ferenc, mint a gimnázium igazgatója, lelkesítő és meleg szavakkal üdvözölték az egy­begyűlteket, majd Horváth Lajos VI. o. tanuló egész meglepő kész­séggel szavalta el Kósa Márton Ünnepi versét. Jóleső tudattal állap ithattuk meg, hogy az intézet zenei fejlődése az utóbbi időben még soha el nem ért színvonalra emelkedett, — ami nagyrészt vitéz Berend Iván tanár­karmester lelkes munkájának ered­ményeként tudható be. Úgy a gim­názium énekkara, mint szépszámú zenekara lendületes és jókészült- ségü zenei készséget árultak el, úgyhogy országos viszonylatban is megállnák helyüket az ifjúsági ének­és zenekarok között. A nagy tet­széssel fogadott zenekari számok között a kis 11 éves Márkus Éva adta elő hegedűn Seaint-Saens: A Hattyú és Hubay: Helyre Kati cimü szerzeményeit édesanyjának M. Ko- tányi Erzsébetnek művészi zongora- kísérete mellett. — A kis művész­növendék nagyon szép technikai készültségről tett tanúságot és mél­tán megérdemelte a közönség lel­kes tapsait. A minden tekintetben magas szín­vonalú műsornak fénypontja Ko- tányi nővéreknek, az európai hírű Kotányi Nelly és Erzsébet zongora- művésznőknek két zongorán elő­adott Liszt II. rapszódiája volt. A művésznők oly hatalmas és meg­rázó erejű interpretálásban adták elő a legnagyobb magyar zene­szerző eme legmagyarabb művét, hogy a teljesen extázisba ragadott közönség percekig zugó tapsorkán­jára a zenemű fináléját is meg kel­lett ismételniük. — Kocsis László ezfl8tmiséje. A múlt hó 28-án, szerdán reggel nagy számban megjelent hivei előtt mutatta be ezüstmiséjét az ujdom- bóvári plébániatemplomban Kocsis László Ujdombóvár plébánosa, az országosan ismert nevű kitűnő pap­költő, aki sokáig volt hittanár, hosz- szu ideig Pécsett működött és Virág püspök csak rövid idő előtt helyezte őt Ujdombóvárra. Kocsis Lászlót, az újabb magyar irodalom egyik érté­kes munkását negyedszázados papi jubileuma alkalmából igen sokan felkeresték szerencsekivánataikkal. Ezzel a jubileumi ünnepséggel esik egybe az az esemény is, hogy Virág Ferenc pécsi püspök teljesítette Uj­dombóvár katolikus társadalmának régi kívánságát és az ujdombóvári lelkészséget plébániai rangra emelte. Az ujdombóvári plébánia élére a püspök természetesen Kocsis Lászlót nevezte ki plébánossá, mint aki eddig is a legnagyobb szeretettel és a hívek lelki épülésére látta el a helyi lelkészségi teendőket. — Ezüstmise Németkéren. Pün­kösd hétfőjén ünnepelte Németkér község szeretett lelkipásztorának Hoffmann Kálmán plébánosnak 25 éves papi jubileumát. Ez a vallásos község mélyen átérezte a papi élet ezen fontos állomásának jelentősé­gét. Az ünnep napján reggel zenés­ébresztő volt. Zenekar járta be a falu minden utcáját A10 órai szent­misére olyan tömegben jöttek még a környékről is, hogy a templom szűknek bizonyult és az egész templomtér tele volt a hívők sere­gével. A szentmisére megjelentek Braun István kormányfőtanácsos, paksi apátplebános, dr Korniss Ist­ván főszolgabíró, Solymár Gábor kerületi esperes és sokan a kör­nyékről. A manuductori és szónoki tisztséget Braun István apátplebá­nos töltötte be, aki az ünnepeknek első principálisa volt ezelőtt 25 év­vel. Német és magyar nyelvű be­szédével mélyen megindította a lel­keket. A szentmise alatt az immár közel 100 éves múltra tekintő né­metkéri, messze földön ismert, egy­házi vegyeskar énekelt négyszólamú latin misét. A mise után a plébá­nián a különböző küldöttségek és egyesületek fejezték ki jó kivána- taikat az ünnepeknek és ezen idő alatt a B. Müller-féle zenekar adott térzenét. Délután az ovóda helyi­ségben pompás ünnepély volt, mely­nek fénypontja Keresztes Mihály kán- tortanitó ünnepi beszéde volt. Meg­ható volt az iskolások által előadott kis színdarab es élőkép. Este a ve­gyeskar szerenádot adott. Az ün­nepelt mélyen meghatva köszönte meg volt kedves pricipálisának sok fáradozását, a járás vezető főszolga- birájának szives megjelenését és a hiveknek ragaszkodását Az ünne­pély rendezői: Siklós László káplán, Keresztes Mihály kántortanitó és a Kedves Nővérek voltak. — Gömbös Gyula síremlékét junius 22-én avatják fel. A Göm­bös Gyula-Társaság igazgatósága és emlékbizottsága ülést tartott és ezen döntött a Gömbös Gyula sír­emlék felavatásának körülményei felől. Vármegyénk európai hirü szü­löttének Gömbös Gyulának földi porrészeit mostani nyugvóhelyükről az ugyancsak a kerepesiuti temető­ben épített sírboltba helyezik át és a sírbolt fölé a nemzeti társadalom áldozatkészségéből a honfoglaló magyar lovasszobra, Vastagh György kiváló szobrászművészünk pompás alkotása kerül. Ezt az emlékművet junius 22-én, vasárnap déli 12 óra­kor adja át rendeltetésének a Göm­bös Gyula-Társaság és Emlékbizott­ság, dr Raffay Sándor evangélikus püspök, titkos tanácsos egyházi szol­gálatával. Az ünnepélyen Murga köz­ség, Gömbös Gyula szülőfaluja, vala­mint Tolna vármegye is képvisel­teti magát. — Vasúti kedvezmény a sze­gedi vásárra. A junius 7-én meg­nyíló szegedi ipari vásárra féláru kedvezményes jeggyel lehet utazni. j A kedvezményes utazásra szóló iga­zolványokat a menetjegyirodákban ■ lehet megvásárolni. — Előléptetés. Budapest székes- főváros polgármestere Hock István oki építészmérnök, székesfővárosi mérnököt kinevezte főmérnökké. Az uj főmérnök fia Hock István nyug. szekszárdi állomásfőnöknek és kö­zépiskolai tanulmányait is Szekszár­don végezte. A szekszárdi öregdiákok érett­ségi találkozója. Az érettségi ta­lálkozóra összegyűlt öregdiákok 9 órakor részt vettek az istentisztele­teken, majd a temetőben koszorút helyeztek el Wigand János, volt ta­náraik és társaik sírjaira, 11 órakor részt vettek a diákszövetség köz­gyűlésén, utána pedig az önképző­kör és a diákszövetség diszülésén. A találkozót közös ebéd zárta be a kaszinóban. — Hösök napja Pakson. Az ün­nepélyes istentiszteletek után a le­vente zászlóalj, az elemi iskolák és a nagyközönség bevonásával ke­gyelettel áldozott a hősök sírjánál az elesett hősöknek. A leventezene­kar Himnusza után Gangl János községi elemi iskolai VI. o. tanuló érzéssel elmondotta Mósa László Virágot hoztunk c. alkalmi versét s nagy virágcsokrot tett le a sirra. Dr Juhász Pál rk. lelkész mély gon­dolatokkal átérzett, sziveket meg­ható beszédben emlékezett meg a sok-sok százezer hősről s tett fo­gadalmat emlékük megőrzésére. — Marosi Imre levente szavalata után a leventezenekar Hiszekegy intoná- lása után a lélekemelő ünnepség véget ért. _ Az utazó közönség figyel­mébe. A vasúton utazni kivánó kö­zönséget figyelmeztetjük, hogy az újabb menetrendi korlátozásokról utazása előtt az állomásokon infor­málódjék. Dombóvár szegénygondozása. Néhány évvel ezelőtt Dombóvár is bevezette az egri normát és azóta rendszeresen minden hónapbanmeg- jelentek a szegényügyi bizottság tag­jai és beszedték házanként a fel­ajánlott pénzsegélyt, mely megvál­tása volt annak az összegnek, me­lyet addig a magánosok a koldu­soknak adtak. Az egri norma be­vezetésével a községben megszün­tették a koldulást és mintaszerűen megszervezték á szegénykonyhát és szegényellátást. Az utóbbi időben azonban az adományok megcsök­kentek, mert a koldusok megint ellepték a községet és a lakosok a kétszeres megterhelést nem akar­ván vállalni, inkább a koldusoknak juttatták el filléreiket Ez az állapot tarthatatlan és megint vissza kell térni az eredeti állapothoz, amikor megtiltják a koldulást és a község szegényei a felajánlott adományok­ból intézményes segítségben része­sülnek. Érdeke ez a községnek is, mert nem közömbös az, hogy ide­gen jött-ment koldusok vágják-e zsebre a lakosság adományait Dom­bóváron. A község vezetősége új­ból kéréssel fordul a közönséghez és kéri a segélyek megajánlását, de kéri egyben a közönséget arra is, hogy ne adjon azoknak, akik házról-házra járva koldulnak, ha­nem az ilyen koldusokat jelentse fel a csendőrőrsnél. — Tanítónő választás. A szek­szárdi ref. iskolaszék dr Lemle Zol­tánná szüL Gromon Vilma kisegítő^ tanítónőt rendes tanítónővé válasz-/ | tóttá meg.

Next

/
Thumbnails
Contents