Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-07 / 42. szám
1941 ^junius 7. hozzá a sikerhez. A dalárda, régi dalok eléneklésével, szintén szép sikert aratott. Barthos Elemér községi főjegyző mondott ezután a szereplőknek köszönetét, kik e pünkösdöt oly tanulságossá és feledhetetlenné tették, — berekesztve a kulturdélutánt, mely a Himnusz eléneklésével ért véget, étitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország —^mennyország! Sárközi asszonyok között A Sárközi Bolton keresztül sokat találkozom velük és ha sokan betegnek és halálraítéltnek tartják is őket, én mégis szeretem. Szőtteseik és hímzéseik azt mondják, hogy van ebben a népben erő is alkotni vágyás. A falusi élet ma már nem olyan szép és idillikus, mint volt valamikor. Sok a gond s egyre több lesz a verejték. És ők mégis hímeznek, szőnek. Ebben a munkában felszabadul a lelkűk és színes fantáziájuk szárnyakat kap. Csendes a falu, nem zakatol, mint a nagy város és ebben a csendben kiérlelődik a lélek. Ezért olyan mélyről jövő, ősi és diadalmas az ő munkájuk. A magyar élet kacag belőlük. S jaj lesz, ha a falu egyszer elhagyja egészen ezt és uj útra tér. A falut meg kell menteni és ennek az legyen az útja, hogy tartsuk meg falunak. Éleszteni kell a falut, dolgoztatni kell velük és a sok szövőszék ontja majd a házi szőttest és ipart kezd űzni. Az asszonykezekben serényebben jár majd a tű és több lesz a hímzés. De egyben kevesebb a nagyvárost majmoló giccs. A falusi asszony munkát talál falujában és nem lesz ideje elábrándozni a modern világ festett szépségeiről. Mindannyiönknak át [kell éreznie, hogy részese annak a kincsnek, amit világszerte megbecsülnek már: a magyar népművészetet. A sárközi hímzést és szőttest ne csak kiállítási tárgynak tekintsük, hanem nemzeti értéknek, hiszen a művészkedő magyar lélek szól azokból minden magyar lélekhez. Ulrik Mária. Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 május hó 29—junius 4-ig. Hőmérséklet maximum : 27*2 C° junius 3-án, minimum: 14*0 C° junius 1-én. Csapadék; eső 0*4 mm május 31*én. eső 0*9 mm junius 1-én. összesen 1*3 mm Az idei május 14*3 C° kőzáphőmérsékle- tével az utolsó 17 év leghQvősebb májusa volt. A legtöbb háztartásban a hó első felén át fűteni kellett. Az azontúl bekövetkezett hőemelkedés sem volt oly mérvű, hogy nyári meleg napban lett volna részűnk. Csapadékos nap bőven volt, de a lehulló ti havi 44'8 mm-es mennyiség erősen a 17 év átlaga alatt maradt; a hiány e hóban 27 mm-t tett ki. Lapunk következő száma szerdán délelőtt Jelenik. A közbeeső Űrnapja miatt pénteki számunk elmarad. — A főispán Budapesten. Vitéz Madi Kovács Imre főispán közélelmezési kérdések tárgyalására folyó hó 6-án Budapestre utazott. Touungfnimtt A Szekszárdi Diákszövetség A Szekszárdi Garay János Gimnázium önképzőkörének és Diák- szövetségének díszülése pünkösd másnapján déli 12 órakor szép ünnepség keretében zajlott le az intézet tornatermében, ahol az öregdiákokén és az intézet növendékein kivül szép számban jelent meg a város közönsége is. Vitéz Vendel István polgármester, mint a Diákszövetség elnöke és Faludi Ferenc, mint a gimnázium igazgatója, lelkesítő és meleg szavakkal üdvözölték az egybegyűlteket, majd Horváth Lajos VI. o. tanuló egész meglepő készséggel szavalta el Kósa Márton Ünnepi versét. Jóleső tudattal állap ithattuk meg, hogy az intézet zenei fejlődése az utóbbi időben még soha el nem ért színvonalra emelkedett, — ami nagyrészt vitéz Berend Iván tanárkarmester lelkes munkájának eredményeként tudható be. Úgy a gimnázium énekkara, mint szépszámú zenekara lendületes és jókészült- ségü zenei készséget árultak el, úgyhogy országos viszonylatban is megállnák helyüket az ifjúsági énekés zenekarok között. A nagy tetszéssel fogadott zenekari számok között a kis 11 éves Márkus Éva adta elő hegedűn Seaint-Saens: A Hattyú és Hubay: Helyre Kati cimü szerzeményeit édesanyjának M. Ko- tányi Erzsébetnek művészi zongora- kísérete mellett. — A kis művésznövendék nagyon szép technikai készültségről tett tanúságot és méltán megérdemelte a közönség lelkes tapsait. A minden tekintetben magas színvonalú műsornak fénypontja Ko- tányi nővéreknek, az európai hírű Kotányi Nelly és Erzsébet zongora- művésznőknek két zongorán előadott Liszt II. rapszódiája volt. A művésznők oly hatalmas és megrázó erejű interpretálásban adták elő a legnagyobb magyar zeneszerző eme legmagyarabb művét, hogy a teljesen extázisba ragadott közönség percekig zugó tapsorkánjára a zenemű fináléját is meg kellett ismételniük. — Kocsis László ezfl8tmiséje. A múlt hó 28-án, szerdán reggel nagy számban megjelent hivei előtt mutatta be ezüstmiséjét az ujdom- bóvári plébániatemplomban Kocsis László Ujdombóvár plébánosa, az országosan ismert nevű kitűnő papköltő, aki sokáig volt hittanár, hosz- szu ideig Pécsett működött és Virág püspök csak rövid idő előtt helyezte őt Ujdombóvárra. Kocsis Lászlót, az újabb magyar irodalom egyik értékes munkását negyedszázados papi jubileuma alkalmából igen sokan felkeresték szerencsekivánataikkal. Ezzel a jubileumi ünnepséggel esik egybe az az esemény is, hogy Virág Ferenc pécsi püspök teljesítette Ujdombóvár katolikus társadalmának régi kívánságát és az ujdombóvári lelkészséget plébániai rangra emelte. Az ujdombóvári plébánia élére a püspök természetesen Kocsis Lászlót nevezte ki plébánossá, mint aki eddig is a legnagyobb szeretettel és a hívek lelki épülésére látta el a helyi lelkészségi teendőket. — Ezüstmise Németkéren. Pünkösd hétfőjén ünnepelte Németkér község szeretett lelkipásztorának Hoffmann Kálmán plébánosnak 25 éves papi jubileumát. Ez a vallásos község mélyen átérezte a papi élet ezen fontos állomásának jelentőségét. Az ünnep napján reggel zenésébresztő volt. Zenekar járta be a falu minden utcáját A10 órai szentmisére olyan tömegben jöttek még a környékről is, hogy a templom szűknek bizonyult és az egész templomtér tele volt a hívők seregével. A szentmisére megjelentek Braun István kormányfőtanácsos, paksi apátplebános, dr Korniss István főszolgabíró, Solymár Gábor kerületi esperes és sokan a környékről. A manuductori és szónoki tisztséget Braun István apátplebános töltötte be, aki az ünnepeknek első principálisa volt ezelőtt 25 évvel. Német és magyar nyelvű beszédével mélyen megindította a lelkeket. A szentmise alatt az immár közel 100 éves múltra tekintő németkéri, messze földön ismert, egyházi vegyeskar énekelt négyszólamú latin misét. A mise után a plébánián a különböző küldöttségek és egyesületek fejezték ki jó kivána- taikat az ünnepeknek és ezen idő alatt a B. Müller-féle zenekar adott térzenét. Délután az ovóda helyiségben pompás ünnepély volt, melynek fénypontja Keresztes Mihály kán- tortanitó ünnepi beszéde volt. Megható volt az iskolások által előadott kis színdarab es élőkép. Este a vegyeskar szerenádot adott. Az ünnepelt mélyen meghatva köszönte meg volt kedves pricipálisának sok fáradozását, a járás vezető főszolga- birájának szives megjelenését és a hiveknek ragaszkodását Az ünnepély rendezői: Siklós László káplán, Keresztes Mihály kántortanitó és a Kedves Nővérek voltak. — Gömbös Gyula síremlékét junius 22-én avatják fel. A Gömbös Gyula-Társaság igazgatósága és emlékbizottsága ülést tartott és ezen döntött a Gömbös Gyula síremlék felavatásának körülményei felől. Vármegyénk európai hirü szülöttének Gömbös Gyulának földi porrészeit mostani nyugvóhelyükről az ugyancsak a kerepesiuti temetőben épített sírboltba helyezik át és a sírbolt fölé a nemzeti társadalom áldozatkészségéből a honfoglaló magyar lovasszobra, Vastagh György kiváló szobrászművészünk pompás alkotása kerül. Ezt az emlékművet junius 22-én, vasárnap déli 12 órakor adja át rendeltetésének a Gömbös Gyula-Társaság és Emlékbizottság, dr Raffay Sándor evangélikus püspök, titkos tanácsos egyházi szolgálatával. Az ünnepélyen Murga község, Gömbös Gyula szülőfaluja, valamint Tolna vármegye is képviselteti magát. — Vasúti kedvezmény a szegedi vásárra. A junius 7-én megnyíló szegedi ipari vásárra féláru kedvezményes jeggyel lehet utazni. j A kedvezményes utazásra szóló igazolványokat a menetjegyirodákban ■ lehet megvásárolni. — Előléptetés. Budapest székes- főváros polgármestere Hock István oki építészmérnök, székesfővárosi mérnököt kinevezte főmérnökké. Az uj főmérnök fia Hock István nyug. szekszárdi állomásfőnöknek és középiskolai tanulmányait is Szekszárdon végezte. A szekszárdi öregdiákok érettségi találkozója. Az érettségi találkozóra összegyűlt öregdiákok 9 órakor részt vettek az istentiszteleteken, majd a temetőben koszorút helyeztek el Wigand János, volt tanáraik és társaik sírjaira, 11 órakor részt vettek a diákszövetség közgyűlésén, utána pedig az önképzőkör és a diákszövetség diszülésén. A találkozót közös ebéd zárta be a kaszinóban. — Hösök napja Pakson. Az ünnepélyes istentiszteletek után a levente zászlóalj, az elemi iskolák és a nagyközönség bevonásával kegyelettel áldozott a hősök sírjánál az elesett hősöknek. A leventezenekar Himnusza után Gangl János községi elemi iskolai VI. o. tanuló érzéssel elmondotta Mósa László Virágot hoztunk c. alkalmi versét s nagy virágcsokrot tett le a sirra. Dr Juhász Pál rk. lelkész mély gondolatokkal átérzett, sziveket megható beszédben emlékezett meg a sok-sok százezer hősről s tett fogadalmat emlékük megőrzésére. — Marosi Imre levente szavalata után a leventezenekar Hiszekegy intoná- lása után a lélekemelő ünnepség véget ért. _ Az utazó közönség figyelmébe. A vasúton utazni kivánó közönséget figyelmeztetjük, hogy az újabb menetrendi korlátozásokról utazása előtt az állomásokon informálódjék. Dombóvár szegénygondozása. Néhány évvel ezelőtt Dombóvár is bevezette az egri normát és azóta rendszeresen minden hónapbanmeg- jelentek a szegényügyi bizottság tagjai és beszedték házanként a felajánlott pénzsegélyt, mely megváltása volt annak az összegnek, melyet addig a magánosok a koldusoknak adtak. Az egri norma bevezetésével a községben megszüntették a koldulást és mintaszerűen megszervezték á szegénykonyhát és szegényellátást. Az utóbbi időben azonban az adományok megcsökkentek, mert a koldusok megint ellepték a községet és a lakosok a kétszeres megterhelést nem akarván vállalni, inkább a koldusoknak juttatták el filléreiket Ez az állapot tarthatatlan és megint vissza kell térni az eredeti állapothoz, amikor megtiltják a koldulást és a község szegényei a felajánlott adományokból intézményes segítségben részesülnek. Érdeke ez a községnek is, mert nem közömbös az, hogy idegen jött-ment koldusok vágják-e zsebre a lakosság adományait Dombóváron. A község vezetősége újból kéréssel fordul a közönséghez és kéri a segélyek megajánlását, de kéri egyben a közönséget arra is, hogy ne adjon azoknak, akik házról-házra járva koldulnak, hanem az ilyen koldusokat jelentse fel a csendőrőrsnél. — Tanítónő választás. A szekszárdi ref. iskolaszék dr Lemle Zoltánná szüL Gromon Vilma kisegítő^ tanítónőt rendes tanítónővé válasz-/ | tóttá meg.