Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-31 / 41. szám

TOLNANEGYEI ÚJSÁG

éves korában meghalt. Temetése f. hó 28 án volt.. A megboldogult Kis- székelyről az 1931. évben került Kővágószóllősre, ahol hívei éppoly rajongással szerették, mint a Kis székelyiek.

Nézze meg pünkösdhétfőn a szekszárdi mérkőzést

— Mezőgazdasági bizottsági

ülés. Tolna vármegye központi járásának mezőgazdasági bizottsága folyó hó 24-én tartotta ezévi tavaszi rendes közgyűlését Szekszár- don a Vármegyeháza tanácstermében. A közgyűlés, mely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, közérdekű gazdasági kérdéseket tárgyalt és több indítványt tett magáévá. Kérte az Alsódunántuli Mezőgazda- sági Kamarán keresztül a Föld* mivelésügyi Kormányzatot, tegyen lépéseket az Országos Kamarán keresztül, hogy a kisgazdák a vetőmag akciókkal kapcsolatos vetőmag szükségletüket a jövőben a megye területéről tudják megkapni. Foglalkozott a bizottság a Sió által okozott vízkárokkal és a belvizek levezetésének kérdésével is. Hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés a Földmivelésügyi Kormányzatnak azért a megértő támogatásért, hogy Tolna vármegye több községe részére burgonya- és tengeri vetőmagot utalt ki a m. kir. Növény- termelési Hivatal utján kísérleti célra. Ennek kapcsán a vármegye központi és dunaföldvári járásaiban 7 községben 32 ezüstkalászos kisgazdánál burgonyafajta kjsérletek, 12 községben pedig ugyancsak ezüstkalászos kisgazdáknál tengeri kísérletek kerültek beállításra. A mindvégig nagy érdeklődéssel kisért gyűlésen a járás főszotgabirája és több környékbeli földbirtokos és bizottsági tag szólalt még fel.

Tavaly negyedmillió ember utazott féláru Jeggyel fizetéses szabadságra

Idén is féláru menetjeggyel utazhatnak szabadságra a munkások

Varga József iparügyi miniszter ebben az évben is idejekorán intéz- kedett, hogy azok a munkások, akik fizetéses szabadságukat nem a lakóhelyükön töltik, elutazásuk, valamint hazatérésük alkalmával az államvas utakon féláru jegykedvezményben ré szesüljenek. A kedvezmény kiterjed a feleségre és a 14 évnél nem idő sebb gyermekekre is, ha azok az igényjogosult családfővel együtt utaz* nak. Igényjogosultak azok az ipari, kereskedelmi, bánya- és kohóüzemben, üzletben, vagy vállalatban alkalmazott munkások, ideértve a ta* noncokat is, akik fizetéses siabadsá- gukat a 3000—1938. Ip. M. számú rendelet, illetve a tanoncoknál az 1936. évi VII. törvénycikk alapján kapják. Az igényjogosultság és a személyazonosság igazolására, valamint az utalványok és arcképes igazolójegyek kiállítására ugyanazok az elő' Írások érvényesek, mint az elmúlt esztendőben. A menetdijkedvezmény december hó 15 éig terjedően már igénybe vehető.

Az iparügyi miniszternek ezzel a rendelkezésével az akció, amely a magyar munkástársadalom megfelelő helyen való üdülését és erőgyűjtését igyekszik megkönnyíteni, immár harmadik évébe lép. Hogy maga a munkásság is mennyire értékeli az akciót, arra jellemző, hogy a féláru menet- dij kedvezményt az elmúlt évben, noha a körülmények közismerten kedvezőtlenek voltak, 124 900 mun • kás vette igénybe kereken 250.000 hozzátartozóiával.

Magyarul nem tudó tanítók fizető vendéglátása

A vallás- és közoktatásügyi miniszter magyarul nem tudó tanítóknak alkalmat akar adni, hogy az állam nyelvét elsajátítsák. Erre legmegfelelőbb módnak látszik, hogy magyar környezetben magyar tanítói és tanári családoknál helyezze el őket a nyár folyamán.

Felhívta ezért a tolnavármegyei kir. tanfelügyelőt, hogy kerületében írja össze azoknak a tanítói és tanári családoknak a névjegyzékét, akik fizetéses vendéglátást vállalnának.

A tanfelügyelő ez utón hívja fel elsősorban tanító és tanári, de egyéb jó családok figyelmét arra, hogy milyen nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy nemzetiségi tani* tóink megfelelő magyar szellemi és társadalmi körben mennél jobban elsajátíthassák a magyar nyelvet. Különösen alkalmasak lennének erre azok a családok, amelyeknek nagyobb középiskolás gyermekei is van* nak. Az elhelyezés és ellátás 6 hétre szólnak. A vendéglátásért a 6 hétre a vállalkozó családoknak vendégen- kint 120 pengőt fog a minisztérium megtéríteni. Ezért az összegért a vendéglátó családok tisztes lakást és napi háromszori étkezést kötelesek biztosítani.

A vendéglátó családok szándékukat (név, a családfő foglalkozása, vallása és lakáscíme) folyó évi ju— Nincs több olyan asszony a világon és ha feleségül veszem, bol dogabb halandó nem lesz nálam. Te bátyám bizonyára megérted, hogy ez a szerelem kegyessé és jóvá tett engem, ö tett azzá. ő az én jó szellemem. .

Oregapám bosszúsan nevetett.

— Mennyi pénzed is volt ági takarékba ?

— Nyolcezer forint bátyám. És CBak nagy könyörgésre fogadta el. S most örülök, hogy ezt a csekélységet szolgálatára adhattam. Ugye megértesz ?

öregapám mintha a másik arcát vizsgálta volna. Mintha nem akart volna választ adni. De aztán mégis bólintott és azt mondta:

— Talán igazad van.

Másnap elutazott a vendégünk. S én szelesen öregapám ölébe ugrottam, mikor magunk maradtunk. Kezeimet szép magyar arcára szorítottam.

—- Jó ember vagyck-e én kis köly- kém ? Mondd csak! — kérdezte.

— Nagyon, nagyon jő. Ezerszer jobb, mint Józsi....

— Bátyád 1 — kiáltott rám.-— Bátyám, — mondtam nehezen.

Megrázott, magához szorított és fehér bajusza össze vissza szántotta az arcomat. Aznap délután megtanultam Pétertől, hogyan lehet a rugós lovat befogni, hálából pedig elmondtam, hogy'Józsi urnák Dávid az igazi neve és hogy nagyon sok pénzébe került, amiért Abigail megjavította.

Péter megcsóválta fejét és kézenfogva vezetett befelé. Cigánymuzsika hallott ki, vendégek zaja és öregapám szép, zenge hangja. A nótáját dalolta:

—- »Lekaszálták már a rétet, nem hagytak rajt virágot.«

Megálltam, mintha mellen ütött volna valami, öregapám sírását éreztem ki a dalból. Ott zokogott Dávid és Abigail, a magányos élet, az aszonytalanság.

Sírva fakadtam és futottam, futottam befelé. Egyenesen az ölébe. Fáradtan, lihegve öleltem.

— Itt vagyok, én itt vagyok öreg- apám I

Fölvett, bevitt a szobába. Estefelé járt. Nyugaton vörösben állt az éjszakára hajló idő. A kályhából kivillanó parázs furcsa játékot csinált a falon. Sokszor megfényezte öregapám hatalmas alakját, amint ott állott az

ágyam végénél, ahol a két kis kövér bronz angyal libegett.

Kezeit összekulcsolta, haja úgy tündöklött, mint a hó, szemeit le hunyta.

Én is összekulcsoltam kezemet. Ekkor a nagy ebédlőszobában rá húzta a cigány s valaki belekiáltott rikoltozva.

Csak egy fordulásra emlékszem és a hangjára, ami végigsüvitett a hideg folyosón, mint az Ítélkezés:.

— Csend legyen, elhallgasson mindenki 1

Már újra bent is volt a bronzangyalok mellett.

— Imádkozzunk kislányom I

Ketten döngicséltük az imát és én

már félálomban mondtam, hogy:

— ». . . de a Tied nyitva Atyám, amíg alszom vigyázz reám . ,.« Jó éjszakát öregapám 1

1941 május 31.

nius hó 1-ig jelentsék be írásban dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelőnek Szekszárdra, ki a jelentkezők ajánlatait felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, ahol az elhelyezésről a döntés történik.

— Vármegyei tűzoltóéi tisztképző tanfolyam nyílik meg junius hó 3-án Szekszárdon, ahol a vármegye egész területéről 46 jelent» kezőt fognak elméletileg és gyakorlatilag kioktatni a tűzoltásnak az alapismeretére, valamint azoknak a tüzoltószereknek a szerelésére, amelyek községi viszonylatban számításba jöhetnek. A tanfolyam parancsnoka lesz dr Malonyay Elemér vm». aljegyző, vm. tüzrendészeti felügyelő,, vele együtt előadói: dr Mező László,, dr Korda József szolgabirák, járási tüzrendészeti felügyelők, dr Vendt Gyula városi aljegyző, oki. tűzoltó- tiszt, Patacsi József hittanár és dr Kelemen József kir. tiszti főorvos«.

— Perenoszpóra megfigyelő- állomások felállítása. Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter a perenoszpóra elleni sikeres védekezés érdekében megfigyelőállomások felállítását, illetve a veszedelmes betegség elleni védekezés országos megszervezését rendelte el. A munkálatokat az ampelológiai intézet irányítja. A tervezet szerint a hegyközségeket megfigyelőállomások felállítására hívják fel és az állomásokon felszerelt műszerek segítségével a jövőben közük a veszélyeztetett szőlőterületek gazdáival, hogy a védekezést bizonyos határidőn belül végre kell hajtani.

— A HID páratlanul érdekes pünkösdi száma megjelent. Zilahy Lajos »Vádlott vagyok" címmel irt. bele cikket. Féja Géza bácskai úti— naplóját közli, Szvatkó Pál Budapest uj arcáról ir feltűnő megfigyeléseket;. Folytatódik Tamás Áron regénye, a Magyari Rózsafa. Novellákat irt r Móricz Zsigmond és Molnár Kata.. Veres Péter krónikája, Németh László könyvkritikája, Nagy Lajos rádiókritikája, József Jolán és F. Rácz Kálmán filmkritikái mellett érdekes képes riportokat közöl a világeseményekről. Hunyady Sándor megemlékezését Rippl-Rónay József 8Ö.. születésnapjáról. Érdekes fotoriport. Az asszonyoknak szóló külön részben : Érdekes divattudósitás, az Inyesmester pünkösdi utasításai. — Kapható minden újságárusnál. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsé- bet-körut 7. Előfizetésiára: V« évre 6*—, xh évre 12’—, 7i évre 24'—■- pengő, mely havonta 2*— pengőjével is fizethető.

Nézze meg pünkösdhétfőn a szekszárdi mérkőzést.

HadlemlékmQvek. orszűszűszlúk. templomf elszerel ések

művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel

Hntschenbaclier Ödön és Fia ( Mutschenbaoher Jenő)

«kőfaragó, szobrászati műterme, sirkő nagyraktára

Szekszácd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5