Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-31 / 41. szám
1941 május 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 kába fektetve igyekszünk kikovácsolni azt a jellemet, amely mögött a bátorság, férfias elszántság, bizalom, hit és magyar tudatosság arany- fedezete áll Hisszük, hogy munkánkkal a legjobban szolgáljuk édes hazánk szebb jövőjét s abban a reményben, hogy a mostani ünnepi cserkészszemle és a városunkban lefolyó kiképzőtábor is egy lépéssel közelebb visz mindnyájunkat az em- berebb ember és a magyarabb magyar eszményhez, köszöntünk minden cserkészvezetőt, jóakarót és barátot. Köszöntünk titeket fiuk, akik városunkba elhoztátok mosolyotok tiszta mézét, egészségtek aranyde- rüjét s tanulnivágyó telketek törekvő készségét. Köszöntünk titeket fiuk s kívánjuk, hogy ez a mostani cserkésztáborozás és ünnep is úgy épi- tődjék fiatal életetekbe, hogy bearanyozhassa férfikorotok forró és boldog napjainak drága emlékét. Jó munkált Gáncsov. Károly. Vonatközlekedés A vármegye területével közvetlen viszonyban álló alábbi számú vonatokat járatja egyelőre a MÁV igaz* gatósága. A vonatszámok alapján a vonatok közlekedésének ideje leolvasható a vasútállomásokon kifüggesztett menetrendplakátokról. Budapest Keleti p. u.—Gyékényes 1019, 1020. Budapest Keleti p. u.—Ujdombó- vár 1007/b., 1006/b. Keszőhidegku t— Gyönk — Ujdom - bóvár 1030. Ujdombóvár — Kaposvár 1042, 1043. Ujdombóvár — Gyékényes 1013, 1014. Ujdombóvár—Ősiek 1907/b,11908/b, 1919, 1920. Ujdombóvár—Pécs 1930, 1951. Ujdombóvár — Bakócza — Godisa 1932, 1937. Pécs—Ősiek 1917, 1958, Ujdombóvár—Baja 2113, 2118, 2119, 2120. Bátaszék—Baja 5227, 5228, 6422, 6431. Baja—Kiskunhalas 2113, 2114, 2118, 2130, 2131, 2132. Bácsalmás—Szabadka 2151 /b, 2152/a, 2154/a, 2156/a, 2157/b, 2159/a. Bácsalmás—Regőce 4827, 4830, 4831, 4832, 4834, 4835. Regőce—Zombor 7132,7134, 7133, 7137, 7138, 7139. Ujdombóvár — Veszprém 6041, 6042, 6054, 6057. Ujdombóvár—Tamási 6060. Mezőkomárom — Veszprém 6070, 6071. Sárbogárd — Székesfehérvár 5123, 5124, 5127, 5130. Sárbogárd—Bátaszék 5227, 5228, 5230, 5231. _ Szekszárd—Bátaszék 5262. ~ Keszőhidegkut — Gyönk—Tamási 5321, 5322, 5332, 5337, 5357. Pécs—Bátaszék 6427, 6428,6422, 6431. '14 [»rwtt Siklós—Harkányfürdő 6647, 6659. Sellye—Harkányfürdő 6662. Pécs—Siklós 6722, 6723, 6724, 6727, 6731, 6738. Harkányfürd ő—Drávaszabolcs 6750, 6753, 6754, 6757. Baja—Bezdán—Zombor 6830.6833, 6834, 6837. Baja—Gara 6930, 6931, 6936, 6937. Tsdhamewe lakoMágátuik fá lödébe ab u{ Mjp&tount&tad tükbé&eh, 7üa: db 75ct£üd TMwín, A nemzet fejlődésének fontos mértföldkövét jelzi a népszámlálás, Minthogy a népszámlálás eredményei általános érdeklődésre tarthatnak számot, helyénvalónak látom, hogy az év elején végbement népszámlálásnak vármegyénkre vonatkozó eddig ismert egyes adatait közöljem, megjegyezve, hogy ezideig csak az u. n. „nyers“ és „előzetes“ adatok állnak rendelkezésre, melyek még nem véglegesek és szakszerűen sincsenek feldolgozva. Tolna vármegye jelenlevő népessége az 1941. évi népszámlálás nyers eredménye szerint 273.068 főre rúgott, mig az ezt megelőző 1930. évi december hó 31. napján végrehajtott népszámlálás szerint lakossága 269.194 lélek, az 1920. évi népszámlálás szerint pedig 265.728 lélek volt. Az utolsó tiz év alatt tehát a vármegye népessége csak 3874 fővel gyarapodott, míg a megelőző évtizedben a szaporodás 3466 lelket tett ki. Megjegyzem, hogy e számban benne foglaltatik az a 274 főnyi szaporulat is, amelyet a Bonyhád tőszomszédságában levő lakott helyeknek Baranya vármegyétől Bonyhád községhez való csatolása idézett elő. Százalékszámban kifejezve a szaporulat a legutolsó évtizedben 1 *4 ®/o volt, tehát valamivel több, mint az előző évtizedben, amikor 1*3 %-ra rúgott. Bár a népesedés a múlthoz képest csekély javulást mutat, mégis igen szomorú kép tárul elénk, ha összehasonlítjuk vármegyénk adatait hazánk más - megyéinek vonatkozó adataival. Itt nincs terem arra, hogy részletes összehasonlításokat eszközöljek, csak annyit említek meg, hogy Magyarország lakossága az 1930—1940. évtizedben kö- I rülbelül 5 százalékkal szaporo- j dott, Tolna vármegye lakossága tehát fejlődésben az országos átlagtól messze elmaradt. Vármegyénk azelőtt sem tartozott hazánk szapora vidékei közé, a világháború óta azonban fejlődése csaknem teljesen megakadt, mert a háborús évek vérveszteségén kívül úgy a többszöri gazdasági válság, mint az egyke károsan éreztette hatását. Erre vall az a körülmény is, hogy Tolna vármegye népsűrűsége messze elmarad más mezőgazdaságilag sokkal fejletlenebb és kevésbbé iparosodott megyék népsűrűsége mögött is, amennyiben 1 I 1-km- re nálunk csak 75-7 lakos esik, holott országos átlagban a népsűrűség a trianoni Magyarország területén már a 100-at is meghaladja. A népesség terület szerinti eloszlásának és nemek szerinti I arányának ismertetése végett tá- ! jékoztatásul közlöm a következő I eredményeket: Közigazgatási beosztás Terület hektár 1941: Népesség Szaporodás (fogyás) Népsűrűség 1 □ km-ei 1941: Férfi Női nyers arány 1930: 1941: számokban 1930—1941: népesség 1941: Szekszárd m. város ________ ^ ’ 7.520 14.279 14.679 400 2*7 195*2 7.243 7.436 Dombóvári járás _ _ _ 42 .700 34.372 34.149 —223-06 80-5 16.465 17.684 Dunaföldvári járás________ 70 .755 54.164 54.649 485 0*9 77-4 26.445 28.204 Központi járás___________ 69 .235 48.145 49.511 1.366 2-8 71-3 23.934 25.577 Simontornyai járás_______ 51 .840 36.615 36.392 —223-0*6 70-2 17.740 18.652 Tamási járás __ ________ 70 .450 42.389 42.919 530 1-2 60-9 20.961 21.958 Völgységi járás__ ________ 47 .500 39.893 40.769 876 2-2 85-8 19.580 21.189 Tolna vármegye________ 36 0.000 269.194 273.068 3.874 1-4 75-7 132.368 140.700 Megjegyzem, hogy a járások | területében az utóbbi évtized fo- j lyamán némi kisebb változások ' történtek, melyek a népesség számában is idéztek elő csekélyebb eltéréseket; e változásokra nézve azonban részletek hiányában nem szolgálhatok közelebbi adatokkal. A járások területére nézve is csak megközelítő pontosságú adatok állnak rendelkezésemre. Mint a fennti kimutatásból kitűnik, a járások, illetve Szekszárd megyei város népességében a legutolsó tíz év alatt nem következett be különösebb változás. A természetes szaporodás megyénkben már évtizedek óta annyira megcsappant, hogy a népesség fejlődése egészen holtpontra jutott. Az a körülmény, hogy a lakosság túlnyomó része mezőgazdasági ^foglalkozást űz, a népesedés szempontjából bizonyos nyugvó állapotot hozott létre, mert vármegyénknek Simontornyán, Dombóváron, Bony- | hádon és Tolnán kívül nincsenek j jelentékenyebb gyárai és ipari telepei; a csekély ipar pedig nem idézhetett elő jelentősebb vándorlásokat. A járások közül a dombóvári és a simontornyai járás népessége fogyott valamivel 1930 óta, de jelentékenyebb gyarapodás másutt sem mutatkozott. A járások közt az utolsó tíz év folyamán bekövetkezett területi változások nem okoztak a népességi viszonyokban mélyreható változásokat, mert azok egymást többé-kevésbbé kiegyenlítették. Említésre méltó változást csak a 639 lakosú Murga községnek a simontornyai járásból a völgységi járáshoz való átcsatolása okozott. A simontornyai járás népességének fogyása azonban csak látszólagos, mert Murga község adatai az 1930. évről még a simontornyai járás adatai közt szerepelnek. A völgységi járás népességét gyarapította a Bonyhád közelében eszközölt megyei határkiigazítás is, melyről fenntebbmár megemlékeztem. Népsűrűség tekintetében az arány az egyes járások közt a múlthoz viszonyítva nem sokat változott. A megye legsűrűbben lakott része most is a virágzó állatteoyésztést űző völgységi járás, mig a legritkábban lakott terület a tamási járás, hol legtöbb a nagybirtok. A vármegye lakosságában a férfiak 48 5, a nők pedig 51*5 %-kal részesednek, más szóval 1000 férfire 1063 nő esik. — A nemek közti arány a legutóbbi népszámlálás adataival szembeállítva, romlott valamelyest, mert az 1930. évben az arány 48-7 : 51*3 volt a nők javára, de ha a világháborút követő első népszámlálásnak adatait vesszük szemügyre, mégis
