Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-10 / 35. szám
HUH. Molyon. SzefeszIM. 1941 möjus 10. (Sznobot) 15. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap 8zerlteazifiség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blfiflzetésl dl): Egész évre __ 12 pengő || Félévre_________6 pengő Pe lelds szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. | Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Az alkotmányreform A miniszterelnök múlt heti nagy beszédében a szociális igazságosság minél teljesebb érvényesítéséről és a nemzeti egység megteremtéséről szólva érintette azt a fontos kérdést is, amelyet a közéletben helytelenül alkotmányreformnak neveznek. — Ez azonban Bárdossy László fogalmazása szerint nem más, mint »élő történelmi alkotmányunk rugalmas keretei közt korunk eszméinek és a gazdasági élet követelményeinek megfelelően alakítsuk át az állami akaratnyilvánítás és a megnyilvánult akarat megvalósításának módját*. Elmondotta a miniszterelnök azt is, hogy ezt az átalakítást a történelem során mindig belső zavarok nélkül tudtuk végrehajtani, remélhető tehát, hogy teljes egyetértésben, nyugodtan fogjuk megvalósítani most is. Hogy a miniszterelnök szavai jelentőségét és a szavakban rejlő igazság súlyát kellően megmérhessük, elegendő arra utalni, hogy ennek az országnak népe ezer esztendőn át változatlanul a magyar élet útját járta. A magyar nép és magyar nép vezetői mindenkor kitartottak azon az ősi egyenes utón, akár virágos rétekre, akár nemzeti kálváriára vezetett. Valahányszor a történelem folyamán ősi alkotmányunknak valóban rugalmas keretei között levontuk az uralkodó koreszme és az idő követelő szavának következményeit és „állami akaratnyilvánításunk* módján változtattunk, mindig megmaradtunk azon a magyar utón, amelyen még az Árpádok kezdtek el járni. Hasonló a magyar életnek ez az útja az országot behálózó valóságos utakhoz. Ezek az utak valamikor csak egyszerű csapások voltak, később már szekerek járták, még később alapot kaptak, megkavicsoz- ták és lassan, fokozatosan országút lett belőlük, végül modernül kiépített autóstrada. A fundamentum azonban, amelyen nyugodtak és ma is nyugszanak, változatlanul az ezer esztendeje birtokolt ősi magyarföld maradt. Éppen így változtak az állami akaratnyilvánítás és a megnyilvánult akarat végrehajtásának formái, — illetve módja is. Hogy csak egy szemléltető példát hozzunk fel a sok közül, a régi diétákról, a rendi országgyűlésről áttértünk a népképviseletre, zökkenő nélkül, hogy megformáltuk volna ősi, történelmi alkotmányunkat. Nem reformáltuk meg, az alkotmány maradt a régi, csupán a valóban rugalmas kereteket alkalmaztuk a kor követelményeihez. Ma a magyar égboltozaton uralkodó planéták a magasabbrendü nemzeti egység, a nemzeti szolidaritás és mindenekelőtt a szociális igazságosság minél teljesebb érvényesülése. — Ezekre a planétákra mutat minden hivatott államférfiu készítette horoszkóp. Ezekre mutat természetesen az is, amelyet Bárdossy László miniszterelnök állított fel. Mi pedig, akik halljuk az uj idők szavát, akik nyitott szemmel nézzük a kavargó eseményeket, amelyeknek feszitő, mozgató erejét egy uj kornak eszméi alkotják — érezzük, hogy valóban szükséges az ősi élet utján haladó magyar szekér utasainak poggyászát felfrissíteni, több szociális tartalommal megtölteni, korszerűbbé tenni. Ez a munka lesz az, amit a köznyelv alkotmányreformnak szokott nevezni. Reform lesz, de nem alkotmányreform, hanem biztosítása annak, hogy tovább haladhassunk az az ősi magyar utón. A Tolnamegyei Hegyközségi Tanács közgyűlése A szekszárdi vármegyeházán most tartotta rendes évi közgyűlését a Tolnamegyei Hegyközségi Tanács, a vármegye gazdasági életének ez a nagyfontosságu szerve. A közismert utazási nehézségek miatt aránylag kevesen jelentek meg, de az érdeklődés mégis oly élénk volt, hogy a közgyűlés határozatképességét meg lehetett állapítani. Dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, a Tanács elnöke tartalmas és tanulságos beszámolójában foglalkozott az évek óta tartó rendkívüli politikai eseményekkel, amelyek jórészt okozták, hogy a Hegyközségi Tanács működésének első éve nem mutathat fel nagyobb eredményeket. Bejelentette, hogy a kormány által jóváhagyott költségelőirányzat szerint a tanácsi járulék kataszteri holdanként az 1940. évre 50 fillér volt és az 1939. csonka évvel együtt 64 fillérben állapították meg. A vármegyében 95 hegyközség alakult meg mintegy 23.000 k. hold szőlőterülettel. A megalakulás nem mindenütt ment zökkenés és ellenszegülés nélkül, sőt több hegyközség még ma sem fejt ki tevékenységet. Ezektől a járulékot is közigazgatási utón kellett behajtani. Az elnök a tanácsi titkárral együtt felkeres minden községet, hogy személyesen győzze meg az érdekelteket az ellenszegülés káros voltáról és hogy a felmerült nehézségeket a helyszínén tudja kiküszöbölni. Az elmúlt évben Báta, Alsónyék, Ozora, Decs, Harc, Dunaszent- györgy, Alsónána, Bölcske, Pincehely, Koppányszántó és Szakcs 1 hegyközségeket látogatták meg, ahol a titkár szakelőadásokat tartott, az elnök pedig az ügymenet jogi részeit látta el megfelelő eredménnyel. A folyó évben már 23 hegyközséget látogattak meg és 2126 látogató előtt tartottak nagy figyelemmel hallgatott előadásokat, örvendetes — úgymond — hogy a községekből napról-napra érkeznek kérelmek, hogy az elnök és a titkár a helyszínére szálljanak ki és adjanak tanácsokat a szőlőmivelést és borkezelést illetően. A felvilágosító munkát az elnökség a jövőben még fokozottabb mértékben igyekszik a gazdatársadalom érdekében kifejteni, mert látja, hogy joggal számíthat az érdekeltek megfelelő és megértő támogatására. Elmondotta ezután dr Gaal Dezső elnök, hogy a múlt évben a peronospora a szőlő 95%-át tönkre tette, Tengelicen, Kajdacson, Nagy- dorogon, Györkönyben, Szekszár- don, őcsényben, Decsen, Bonyhá- don, Kakasdon és más községek vidékén a jég a megmaradt termést is elpusztította. A szőlő emiatt nem érett be, a bor savanyu, zamattalan és gyenge lett. — Hasonló volt a helyzet a hűvös, esős és ködös időjárás miatt a gyümölcstermelés terén is, mert a megmaradt gyümölcs nem volt állóképes. Közölte azután, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete alapszabályait módosította, mert jövőben működését a hegyközségekre támaszkodva kívánja kifejteni. Dr Gaal Dezső az országos elnökség felkérésére részt vett abban a szü- kebbkörü bizottságban, amely az alapszabályokat átdolgozta. Most ez a szerv mint a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete működik. Jelentette dr Gaal Dezső, hogy az alapszabályok értelmében az újonnan alakult egylet elnöki tanácsának és választmányának tagja lett. A hegyközségi tanács múlt évi közgyűlése pedig az országos egyesületbe Michéli Mihály gazdasági tanácsos, bátaszéki szőlő- birtokost küldte ki. Beszámolt ezután az elnök arról, hogy a földmivelésügyi miniszter Tolnán januárban 6-hetes szőlősgazdaképző tanfolyamot tartott, melyen előadóul részt vett Hayt Ferenc tanácsi titkár is és a földmivelésügyi miniszter megbízása folytán a vizsgabiztosi teendőket az elnök látta el, meggyőződvén arról, hogy a hallgatók értékes ismeretekre tettek szert. A tanács elnöksége a Szekszárdi Takarékpénztárnál folyószámlát nyittatott, a tanácsi járulékokat oda fizetik be a hegyközségek. A megalakulásig és amig a járulékok befizetése megkezdődhetett, a Takarékpénztár az elnökség garanciája mellett váltókölcsönt folyósított A hátralékos hegyközségektől még mintegy 3000 P nem folyt be. Ennek a behajtása iránt az elnökség intézkedett. A tanács a folyó évben már abban a helyzetben lesz, hogy műszerekre és egyéb felszerelésekre is tud majd megfelelő összeget fordítani. A tanács elnöke Budapesten ismételten résztvett azokon a megbeszéléseken, amelyeket a peronos- póra elleni védekezőszerek beszerzése és igazságos elosztása ügyében tartottak. Ennek az eredménye a rézgálic és a rézmészpor kiutalása, valamint a kormánynak az az intézkedése, hogy a földmivelési miniszter a hegyközségek részére porzás céljából ingyenes fujtatókat bocsájt rendelkezésre és hogy a miniszter a rézgálic- és rézmészporutalványok szétosztását a tanács elnökségére bízta. Ez a szigorú ellenőrzés gyakorlása mellett azért is fontos, mert kiváló alkalmat nyújt a tanácsnak arra is, hogy a működési területén lévő szőlőbirtokok nagyságáról egyénenként és összesen legalább megközelítőleg pontos adatoknak jusson a birtokába. Az elnök beszámolója végeztével őszinte köszönetét mondott a tanács titkárának, Hayt Ferencnek, aki ezt a tisztséget a legteljesebb odaadás- J sál, kiváló szakértelemmel és példás szeretettel látta és látja el. Egyes szám ára 12 fillér
