Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-09 / 27. szám

4 1941 április 9. TOLNANEGYEI ÚJSÁG — Szabályozták a vetőmagvak forgalmát. A kormány rendeletet adott ki a gazdasági haszonnövé­nyek vetőmagjai forgalmának sza­bályozása tárgyában. A rendelet kiadását a növénynemesitéshez fű­ződő közgazdasági érdekek tették szükségessé. A nemesített fajták fo­kozott védelme azt a célt szolgálja, hogy a nemesitő részére munkája ellenértékeképen megfelelő anyagi előnyök legyenek biztosíthatók. — Minthogy azonban a nemesített vető­magvak szélesebbkörü elterjedése országos érzékből fontos, a rende­let külön intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy az állami vetőmag­akciók keretében szaporításra és kN osztásra kerülő magvak fajtamegjelő- léssel legyenek forgalombahozhatók. Nemes baromfit hizlaljunk és karoljuk fel a SVönáylvukoi A Tolnamegyei Újság számára irta; Medveczky László m. kir. gazdasági főtanácsos Az országos baromfitenyésztés fél- I évszázados kísérletezés után vissza­érkezett a kiinduló ponthoz: a ma­gyar parlagi fajták nemesítéséhez. Nem váltak be a divathullámzások szerint bevezetett cifranevü külföldi baromfi változatok. — Sem a múlt században agyondicsért Bráhma, Kokinchina, Langsan, Orpington változatok. Sem a jelen század ele­jén előtérbe tolt vörös izlandi és Leghorn amerikai fajták; ezek mind csalódást okoztak. Egyedül Ply- muth roks kendermagos angol tyuk- változat tudott félig-meddig meg­gyökerezni Magyarországon. Ezek mind kényes, szakajtóból és zsák­ból tartott élhetetlen, saját élelmü­ket előkaparni nem tudó, beteg­ségre hajlamos, nem ellenálló faj­változatok. Az is kiderült, hogy tul- dicsért tojáshozamuk pár év alatt visszaesett a magyar színvonalra. Húsúk nem fehér, hanem sárga szinü volt, kemény és nem jó izü. A kiviteli kereskedelem folytonos panaszok között bejelentette, ha ezek tovább szaporittatnak, a ma­gyarországi kivitel le fog csökkenni, mert a külföld a különleges jó izü, kirántani és hizlalni való fehérhusu régi magyar fajtákat kedveiig Ezek­ről külön térkép is készült a magyar országrészek szerint finomsági és minőségi beosztással: az első mi­nőségeket az alföldi sik vidékek szolgáltatják. Ezeknek segítségével sikerült egyes években Csonka- magyarország baromfikivitelét 85 millió pengő fölé emelni, ami sok­kal nagyobb volt, mint a régi nagy Magyarország baromficikkeinek ki­viteli Összege a divattyukok erőlte­tésének korszakában. Régebben egyik kiállitáson tör­tént, hogy a bíráló bizottság tiszte­letére a cifranevü külföldi divattyuk- példányokat vágták 4e és tálalták fel. A bizottság iztelensége miatt nem tudta ezt a pecsenyét elfogyasz­tani és élvezhetetlennek találta, bár aznap ezeknek juttatta az arany­érmeket és a legjobb kitüntetéseket; mingyárt rájött, hogy a gyakorlati kiviteli kereskedelemnek teljesen igaza van. Napjainkban nagy ará­nyokban folyik a táplálkozás át­alakítása. Nemcsak a gyümölcs- és zöldségételek nagyarányú bekap­csolásával, hanem az orvosi kar által az eddig fogyasztott húsfélék két csoportba osztályával is. Fehér és barna húsokra választ­ják szét az orvosi szaktekintélyek a főzési anyagot. A munuaképesség fokozására, — a gyomorműködés rendbetartására a fehérhusokat állí­tották előtérbe. A gyengélkedő hi­bás gyomruak részére is, idetartoz­nak a legkönnyebb borjú és bárány- húsok mellett a fehérhusu magyar baromfifélék is. A külföldi baromfi­változatoknak mind sárga kemény- husuk volt. A magyar nemesített belföldi fajtáké közelíti meg legjob- bán az édesvízi halak fehér húsát. Sokan nem gondolnak arra, hogy a legmagasabb kultúrát elért dél­vidéki államok: Görögország, Itália és Spanyolország magas klasszikus szellemi és művészi kultúráját és agyrendszerét ez a fehérhusu táplá­lék, különösen a hal- és puhány- félékből alapozta meg. Spanyol- ország nagy visszaesését a magas kulturális fejlettségből egyesek az Amerikából bevezetett burgonyás tömegtáplálék uj, kevésbé művészies agyrendszert fejlesztett ki. Magyarországon nagyon könnyen és jól tenyészthető az elhanyagolt gyöngytyuk. Afrikából származó kemény, szinte vad természetével nagyon jól beillett a magyarországi alföldi viszonyok pusztasági állapo­tába. — Nevét Gyöngyös várossal együtt Árpád honfoglaló fejedelem leányától, Gyöngyitől kapta. Szentes város és vidékéről van legnagyobb kivitelünk belőle. Igaz, hogy nagy lármát csapó különös tyúkféle; húsa azonban a legkitűnőbb és a fácánt pótló csemegehus, ami főétele volt a görög és római antikvilág magas kultúrájú társadalmának. A nyugati társadalom is ezekből a szempon­tokból kapcsolta bele étkezésébe és szállítja ki innen magas árakon a magyar pulykával együtt. Csodála­tos, hogy a gyöngytyuk belső­fogyasztása — teljesen ismeretlen Magyarországon úgy a családok­nál, mint a vendéglős és ipari üze­mekben. Csak ha valamelyiknek eltörik a lába, vagy baleset éri, akkor kerülnek az asztalra. Pedig a legfinomabb húst szolgáltatja a gyöngytyuk, — némelyek szerint vadászfegyverrel lelőve és fácán- módra kiakasztva épolyan ízt kap, mint a fácán és fogoly elismert mi­nőségű húsa. Nagyarányú belföldi elterjesztésé­ért és belföldi fogyasztásáért kell harcolnunk, nemcsak egészségügyi és diétikus vonatkozásokban, ha­nem a meglehetős egyhangú vá­rosi étkezés változatosabbá tétele szempontjából is. Külföldi kivitelé­nek felugrása is nagy, eddig elrej­tett jövedelmeket jeleni. Tojása sár­gásbarna héjú, elsőrendű tea-tojás, tollazata nagyon díszes. Kiskunhala­son van nemcsak szürkés gyöngy- házszerü, hanem van almaszerü vi­lágos barna, sőt fehérszinü válto­zata is. Mikor Párisban a franciák szim­bólumát jelképező és hajnalt jelentő gall-kakasról egy operát mutattak be „Chanteclaire“ címen jelképezve a Szent Pétert figyelmeztető kakas­szót, Jézus elfogatásának hajnalán, a szereplő énekművésznőnek ma* dár-kosztümőkben kellett megjelenni a nagy opera színpadán. A gyöngy- tyukot jelképező operaénekesnő kosztümje aratta a legnagyobb szé­pészeti és művészeti sikert. Ezt arra hoztam fel, hogy ez az afrikai tyuk mindig címeres szép­sége volt karcsú eleganciájával a baromfiudvaroknak. — A felsorolt tyukváltozatoknak husminőségi ja­vításához nagyon szükséges még a levágások előtti hizlaló takarmá­nyozás, hogy ne soványan, hanem mint rendszeresen kihizlalt Pöulár- dok kerüljenek az asztalra. Erre a célra nagyobb arányú kölestermesz* téssel rizskását pótló sárgakását kell hántolni és azt megdarálva tejbe, vagy lefölözött tejbe főzve adagolni. Ha a hizlalt Poulárde baromfi fogyasztása általánossá vál­nék Magyarországon, felényi csir­két és jércét kellene csak levágni a szükségletre és kétszerannyi jutna kivitelre és nemes arany valuta be­áramlását mozdítaná elő a nagy nyugati és déli államokból, pénz­ügyi és államháztartási mérlegünk megjavítására. Nemcsak tenyésztői, de fogyasz­tói szempontból karoljuk fel a ma­gyar nemes baromfifélét, a gyöngy- tyukoknak nagyobb arányú tenyész- i tését és hizlalását, Poulárdoknak és | hízott kacsáknak előállítását az or­szág hírnevének emelésére és pénz­ügyi helyzetének gyors megjavítá­sára. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek« - könyvi hatóság. 2497/1941. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. A szekszárdi kir. járásbíróság mint hagya­téki bíróság a m. kir. kincstár jogügyi igaz­gatóságának kérelmére Görbe István volt' bogyiszlói lakos elleni bírói árverés jog­hatályával bíró önkéntes árverési ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. 204. és 206. §-ai értelmében a végrehajtási árverést a Bogyiszló községben fekvő s a bogyiszlói 1271. számú betétbeni A I. 1—2. sorsz. 1596/1 c. hrsz. 83 Qöl és 1597/1 c hrsz. 6T □ öl ház, udvar a Sándorhát dűlőben 1440 P kikiáltási árban, a bogyiszlói 2868. száma betétben 2719/1 hrsz. rét a Mécséi kertben ártér 315 O-öl 138 P kikiáltási árban, a bogyiszlói 2982. számn betétben A f 1 sorsz. 1595/6. hrsz. szántó a Sándorhát dü lőben 426 D-öl 133 P kikiáltási árban, el rendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Bo gyiszló községházánál megtartására 1941 évi junius hó 18. napjának délután 4 óráját tűzi ki. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb* áron nem adható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10°/o-a, amelyet a magasabb igére! ugyanannyi ‘/o-ára kell kiegészíteni, Szekszárd, 1941 február 25. Dr Székely László s k. 224 kir. járásbiró. TELEFON: 143 Szerdán, április 9. Csütörtökön, április 10. VILÁG­HOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF A velencei nagydijjal kitüntetett film I Emil Jannings és Werner Krauss a német filmművészet két legnagyobb jeilemszinészének első együttes filmje: Koch Róbert, a halál legyőzője Az előadások kezdete: hétköznapokon: 1/a 7 és Vs9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. A nagy kutató és tudós életének regénye . Világhiradó Eladó Km szóló Érdeklődni lehet Széchenyi utca 64 alatt Meghívó» A Tclnamegyei Újság hírlapkiadó rt. 1941. évi április hó 19-én, délután 4 órakor tartja Szekszárdon, a Szekszárdi Népbank- Szövetkezet helyiségében XXI. évi rendes közgyűlését amelyre a t. részvényes urakat tisztelettel meghívom. Szekszárd, 1941 március 13, Bodnár István* elnök. * 1 2 3 4 5 6 Tárgysorozat: 1. jegyzőkönyv hitelesítésére két részvé­nyes kijelölése. 2. Az igazgatóság jelentése'az 1940. évről,, a zárszámadás bemutatása és az igazgatóság javaslata az évi veszteség megállapítása és miként való fedezése iránt. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igazgatóság és fel­ügyelőbizottság részére adandó felmentés tárgyában. 5. Az igazgatóság 5 tagjának választása». 6. Esetleges indítványok. • A Tolnamegyei Újság hírlapkiadó R. T»~ mérlegszám Iája 1940. évi december hó 31-én: Vagyon: Pénzkészlet ,és intézeti be­tétek 3476*82 P, Értékpapírok 11.400 P, Központi állampénztárnál óvadék —80 P, Átmeneti tételek 5748 P, Veszteség 178'13 P, összesen 20.803 75 pengő. — Teher: Rész­vénytőke 8800 P, Hitelezők 12.00375 P, összesen 20.803 75 pengő. Eredményszámla. Veszteség: Múl! évről áthozott veszteség 61*95 P, Lap elő­állítási költségek 10.596 85 P, Lap szétkül­dést* költségek 1600*37 P, Papir 792 P, Adó és illeték 1145*40 P, összesen 14.196*57 P. — Nyereség: Előfizetési dijakból 6281*53 P, Hirdetési dijakból 6204*24 P, Kamatokból és egyebekből 1532 67 P, Veszteség 178*13 P, összesen 14.196*57 pengő, Szekszárd, 1940 december 31-én. Bodnár István s. k. igazgató, Dr Haypál Sándor s. k. igazgató, Schneider Elemér s. k. igazgató, Szegtiy Sándor s. k. igazgató, dr Zsigmond Ferenc s k. igazgató. — Megvizsgáltuk és a könyvekkel mindenben egyezőnek és he­lyesnek találtuk: Hock Isván s k. felügy. biz. elnök, Dicenty László s. k. felügy. biz.. tag, Fent Károly s. k. felügy. biz. tag, Gauzer Adám s. k. felügy. biz. tag. Molnár-féle nyomdai műintézet és szaB. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents