Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-09 / 27. szám
4 1941 április 9. TOLNANEGYEI ÚJSÁG — Szabályozták a vetőmagvak forgalmát. A kormány rendeletet adott ki a gazdasági haszonnövények vetőmagjai forgalmának szabályozása tárgyában. A rendelet kiadását a növénynemesitéshez fűződő közgazdasági érdekek tették szükségessé. A nemesített fajták fokozott védelme azt a célt szolgálja, hogy a nemesitő részére munkája ellenértékeképen megfelelő anyagi előnyök legyenek biztosíthatók. — Minthogy azonban a nemesített vetőmagvak szélesebbkörü elterjedése országos érzékből fontos, a rendelet külön intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy az állami vetőmagakciók keretében szaporításra és kN osztásra kerülő magvak fajtamegjelő- léssel legyenek forgalombahozhatók. Nemes baromfit hizlaljunk és karoljuk fel a SVönáylvukoi A Tolnamegyei Újság számára irta; Medveczky László m. kir. gazdasági főtanácsos Az országos baromfitenyésztés fél- I évszázados kísérletezés után visszaérkezett a kiinduló ponthoz: a magyar parlagi fajták nemesítéséhez. Nem váltak be a divathullámzások szerint bevezetett cifranevü külföldi baromfi változatok. — Sem a múlt században agyondicsért Bráhma, Kokinchina, Langsan, Orpington változatok. Sem a jelen század elején előtérbe tolt vörös izlandi és Leghorn amerikai fajták; ezek mind csalódást okoztak. Egyedül Ply- muth roks kendermagos angol tyuk- változat tudott félig-meddig meggyökerezni Magyarországon. Ezek mind kényes, szakajtóból és zsákból tartott élhetetlen, saját élelmüket előkaparni nem tudó, betegségre hajlamos, nem ellenálló fajváltozatok. Az is kiderült, hogy tul- dicsért tojáshozamuk pár év alatt visszaesett a magyar színvonalra. Húsúk nem fehér, hanem sárga szinü volt, kemény és nem jó izü. A kiviteli kereskedelem folytonos panaszok között bejelentette, ha ezek tovább szaporittatnak, a magyarországi kivitel le fog csökkenni, mert a külföld a különleges jó izü, kirántani és hizlalni való fehérhusu régi magyar fajtákat kedveiig Ezekről külön térkép is készült a magyar országrészek szerint finomsági és minőségi beosztással: az első minőségeket az alföldi sik vidékek szolgáltatják. Ezeknek segítségével sikerült egyes években Csonka- magyarország baromfikivitelét 85 millió pengő fölé emelni, ami sokkal nagyobb volt, mint a régi nagy Magyarország baromficikkeinek kiviteli Összege a divattyukok erőltetésének korszakában. Régebben egyik kiállitáson történt, hogy a bíráló bizottság tiszteletére a cifranevü külföldi divattyuk- példányokat vágták 4e és tálalták fel. A bizottság iztelensége miatt nem tudta ezt a pecsenyét elfogyasztani és élvezhetetlennek találta, bár aznap ezeknek juttatta az aranyérmeket és a legjobb kitüntetéseket; mingyárt rájött, hogy a gyakorlati kiviteli kereskedelemnek teljesen igaza van. Napjainkban nagy arányokban folyik a táplálkozás átalakítása. Nemcsak a gyümölcs- és zöldségételek nagyarányú bekapcsolásával, hanem az orvosi kar által az eddig fogyasztott húsfélék két csoportba osztályával is. Fehér és barna húsokra választják szét az orvosi szaktekintélyek a főzési anyagot. A munuaképesség fokozására, — a gyomorműködés rendbetartására a fehérhusokat állították előtérbe. A gyengélkedő hibás gyomruak részére is, idetartoznak a legkönnyebb borjú és bárány- húsok mellett a fehérhusu magyar baromfifélék is. A külföldi baromfiváltozatoknak mind sárga kemény- husuk volt. A magyar nemesített belföldi fajtáké közelíti meg legjob- bán az édesvízi halak fehér húsát. Sokan nem gondolnak arra, hogy a legmagasabb kultúrát elért délvidéki államok: Görögország, Itália és Spanyolország magas klasszikus szellemi és művészi kultúráját és agyrendszerét ez a fehérhusu táplálék, különösen a hal- és puhány- félékből alapozta meg. Spanyol- ország nagy visszaesését a magas kulturális fejlettségből egyesek az Amerikából bevezetett burgonyás tömegtáplálék uj, kevésbé művészies agyrendszert fejlesztett ki. Magyarországon nagyon könnyen és jól tenyészthető az elhanyagolt gyöngytyuk. Afrikából származó kemény, szinte vad természetével nagyon jól beillett a magyarországi alföldi viszonyok pusztasági állapotába. — Nevét Gyöngyös várossal együtt Árpád honfoglaló fejedelem leányától, Gyöngyitől kapta. Szentes város és vidékéről van legnagyobb kivitelünk belőle. Igaz, hogy nagy lármát csapó különös tyúkféle; húsa azonban a legkitűnőbb és a fácánt pótló csemegehus, ami főétele volt a görög és római antikvilág magas kultúrájú társadalmának. A nyugati társadalom is ezekből a szempontokból kapcsolta bele étkezésébe és szállítja ki innen magas árakon a magyar pulykával együtt. Csodálatos, hogy a gyöngytyuk belsőfogyasztása — teljesen ismeretlen Magyarországon úgy a családoknál, mint a vendéglős és ipari üzemekben. Csak ha valamelyiknek eltörik a lába, vagy baleset éri, akkor kerülnek az asztalra. Pedig a legfinomabb húst szolgáltatja a gyöngytyuk, — némelyek szerint vadászfegyverrel lelőve és fácán- módra kiakasztva épolyan ízt kap, mint a fácán és fogoly elismert minőségű húsa. Nagyarányú belföldi elterjesztéséért és belföldi fogyasztásáért kell harcolnunk, nemcsak egészségügyi és diétikus vonatkozásokban, hanem a meglehetős egyhangú városi étkezés változatosabbá tétele szempontjából is. Külföldi kivitelének felugrása is nagy, eddig elrejtett jövedelmeket jeleni. Tojása sárgásbarna héjú, elsőrendű tea-tojás, tollazata nagyon díszes. Kiskunhalason van nemcsak szürkés gyöngy- házszerü, hanem van almaszerü világos barna, sőt fehérszinü változata is. Mikor Párisban a franciák szimbólumát jelképező és hajnalt jelentő gall-kakasról egy operát mutattak be „Chanteclaire“ címen jelképezve a Szent Pétert figyelmeztető kakasszót, Jézus elfogatásának hajnalán, a szereplő énekművésznőnek ma* dár-kosztümőkben kellett megjelenni a nagy opera színpadán. A gyöngy- tyukot jelképező operaénekesnő kosztümje aratta a legnagyobb szépészeti és művészeti sikert. Ezt arra hoztam fel, hogy ez az afrikai tyuk mindig címeres szépsége volt karcsú eleganciájával a baromfiudvaroknak. — A felsorolt tyukváltozatoknak husminőségi javításához nagyon szükséges még a levágások előtti hizlaló takarmányozás, hogy ne soványan, hanem mint rendszeresen kihizlalt Pöulár- dok kerüljenek az asztalra. Erre a célra nagyobb arányú kölestermesz* téssel rizskását pótló sárgakását kell hántolni és azt megdarálva tejbe, vagy lefölözött tejbe főzve adagolni. Ha a hizlalt Poulárde baromfi fogyasztása általánossá válnék Magyarországon, felényi csirkét és jércét kellene csak levágni a szükségletre és kétszerannyi jutna kivitelre és nemes arany valuta beáramlását mozdítaná elő a nagy nyugati és déli államokból, pénzügyi és államháztartási mérlegünk megjavítására. Nemcsak tenyésztői, de fogyasztói szempontból karoljuk fel a magyar nemes baromfifélét, a gyöngy- tyukoknak nagyobb arányú tenyész- i tését és hizlalását, Poulárdoknak és | hízott kacsáknak előállítását az ország hírnevének emelésére és pénzügyi helyzetének gyors megjavítására. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek« - könyvi hatóság. 2497/1941. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. A szekszárdi kir. járásbíróság mint hagyatéki bíróság a m. kir. kincstár jogügyi igazgatóságának kérelmére Görbe István volt' bogyiszlói lakos elleni bírói árverés joghatályával bíró önkéntes árverési ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. 204. és 206. §-ai értelmében a végrehajtási árverést a Bogyiszló községben fekvő s a bogyiszlói 1271. számú betétbeni A I. 1—2. sorsz. 1596/1 c. hrsz. 83 Qöl és 1597/1 c hrsz. 6T □ öl ház, udvar a Sándorhát dűlőben 1440 P kikiáltási árban, a bogyiszlói 2868. száma betétben 2719/1 hrsz. rét a Mécséi kertben ártér 315 O-öl 138 P kikiáltási árban, a bogyiszlói 2982. számn betétben A f 1 sorsz. 1595/6. hrsz. szántó a Sándorhát dü lőben 426 D-öl 133 P kikiáltási árban, el rendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Bo gyiszló községházánál megtartására 1941 évi junius hó 18. napjának délután 4 óráját tűzi ki. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb* áron nem adható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10°/o-a, amelyet a magasabb igére! ugyanannyi ‘/o-ára kell kiegészíteni, Szekszárd, 1941 február 25. Dr Székely László s k. 224 kir. járásbiró. TELEFON: 143 Szerdán, április 9. Csütörtökön, április 10. VILÁGHOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF A velencei nagydijjal kitüntetett film I Emil Jannings és Werner Krauss a német filmművészet két legnagyobb jeilemszinészének első együttes filmje: Koch Róbert, a halál legyőzője Az előadások kezdete: hétköznapokon: 1/a 7 és Vs9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. A nagy kutató és tudós életének regénye . Világhiradó Eladó Km szóló Érdeklődni lehet Széchenyi utca 64 alatt Meghívó» A Tclnamegyei Újság hírlapkiadó rt. 1941. évi április hó 19-én, délután 4 órakor tartja Szekszárdon, a Szekszárdi Népbank- Szövetkezet helyiségében XXI. évi rendes közgyűlését amelyre a t. részvényes urakat tisztelettel meghívom. Szekszárd, 1941 március 13, Bodnár István* elnök. * 1 2 3 4 5 6 Tárgysorozat: 1. jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 2. Az igazgatóság jelentése'az 1940. évről,, a zárszámadás bemutatása és az igazgatóság javaslata az évi veszteség megállapítása és miként való fedezése iránt. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottság részére adandó felmentés tárgyában. 5. Az igazgatóság 5 tagjának választása». 6. Esetleges indítványok. • A Tolnamegyei Újság hírlapkiadó R. T»~ mérlegszám Iája 1940. évi december hó 31-én: Vagyon: Pénzkészlet ,és intézeti betétek 3476*82 P, Értékpapírok 11.400 P, Központi állampénztárnál óvadék —80 P, Átmeneti tételek 5748 P, Veszteség 178'13 P, összesen 20.803 75 pengő. — Teher: Részvénytőke 8800 P, Hitelezők 12.00375 P, összesen 20.803 75 pengő. Eredményszámla. Veszteség: Múl! évről áthozott veszteség 61*95 P, Lap előállítási költségek 10.596 85 P, Lap szétküldést* költségek 1600*37 P, Papir 792 P, Adó és illeték 1145*40 P, összesen 14.196*57 P. — Nyereség: Előfizetési dijakból 6281*53 P, Hirdetési dijakból 6204*24 P, Kamatokból és egyebekből 1532 67 P, Veszteség 178*13 P, összesen 14.196*57 pengő, Szekszárd, 1940 december 31-én. Bodnár István s. k. igazgató, Dr Haypál Sándor s. k. igazgató, Schneider Elemér s. k. igazgató, Szegtiy Sándor s. k. igazgató, dr Zsigmond Ferenc s k. igazgató. — Megvizsgáltuk és a könyvekkel mindenben egyezőnek és helyesnek találtuk: Hock Isván s k. felügy. biz. elnök, Dicenty László s. k. felügy. biz.. tag, Fent Károly s. k. felügy. biz. tag, Gauzer Adám s. k. felügy. biz. tag. Molnár-féle nyomdai műintézet és szaB. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)
