Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-01 / 1. szám
2 < TOLNAMEGYEI IJJSAl 8 1 4 ■ ' • 1 ., • Igen tisztelt vevőinknek boldog uj épet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, — amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárd, 1941 január 1. Pirnitzer József és Fiai áruháza. Bl szerűen meg kell szervezni a termelést s szabályozni kell a javak elosztását és fogyasztását. Biztosítani keli minden termelési ágnak a tisztességes polgári hasznot, de ugyanakkor a munkásnak is tisztességes béreket kell juttatni. Viszont a nemzet minden tagjának magasabb szempontokból kell néznie a munkát, amely nemcsak egyszerű hivatal, állás vagy kereseti forrás, hanem egyben hivatás, amelyet mindenki a nemzet megbízásából tölt be. Laky Dezső, a közellátás irányításával megbízott tárcanélküli miniszter a felsőház előtt azt hangsúlyozta, hogy a közellátás ma a rend és a nyugalom biztosítékát jelenti, éppen ezért nagy fontossága van annak, hogy ma mindenki jogos szükségleteit kielégíthesse. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét — mondotta az uj miniszter — nem lehet kizárólag árszabályozással megoldani. Az árszínvonal kialakításánál ugyanis nem lehet csak egyes termékeket tekintetbe venni, hanem az egész gazdasági életet kell tekinteni. A mezőgazdaság jövedelmezőségének egyik legfontosabb eszköze á termelés fokozása, azaz a termelt javak mennyiségének emelése. Laky Dezső tehát ugyanazt a követelményt állította fel, mint Reményi-Schneller Lajos, aki egyik legfontosabb feladatnak szintén a termelés fokozását jelölte meg. Az ország közvéleményének nagy megnyugvására szolgálhat Reményi Schneller Lajos és Laky Dezső uj megbízatása. Nemcsak azért, mert mindketten a magyar közélet kipróbált és gazdasági kérdésekben valóban elismert szaktekintélyei, de főleg azért, mert megbízatásuk ténye és az általuk kinyilatkoztatott irányelvek világosan mutatják, hogy kormányzatunk teljes tudatában van annak, hogy mit kell tennie a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a magyar gazdasági termelés és a közellátás zavartalanságának biztosítása érdekében. Cserkészgyűlés Gereöffy Géza előadásai Dr vitéz gyergyóalfalvi Gereöffy Géza őrnagy, a Katonai írók körének és számos más irodalmi körnek tagja Pécsen az „ Erdélyért“ akció javára rendezett műsorós esten «Erdély népi arca" címmel hatalmas előadást tartott, melyben az erdélyi magyarok, székelyek, moldvai és bukovinai csángók, románok és szászok múltját, jelenjét és jövőkilátásait festette meg az elókelő hallgatóságnak. A román egyke, Erdély elrománosodása, Erdély problémái oly megvilágítást találtak az illusztris előadó érveiben, ahogyan ezeket a kérdéseket a nyilvánosság nem ismeri és ahogy való. — Megrázó hatást váltott ki, amikor a román kulturzónákat, névelemzést és népszámolást, a román vérelméletet tette kritika tárgyává. A másfélórás előadás valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Ez az előadás volt a városunkban is jól ismert katonai iró bucsuelőadása Pécsen, mert Marosvásárhelyre helyezték át, — szülőföldjére. Marosvásárhelyen dec. 5. és 6-án, az ottani katonai parancsnokságok és Kemény Zsigmond irodalmi társaság rendezésében a fővárosi kultur- esték sorába illő csúcsszínvonalú ünnepi est zajlott le az ottani kultúrpalotában, Kormányzó Ur tiszteletére. Műsoron szereplő művészek között is felejthetetlen hatást váltott ki Gereöffy őrnagy egy „Miklós- napi óda" c. gondolatokban gazdag ódájának remek készséggel előadott szavalatával. Ő irta a történelmű vonatkozású élőképekhez a hangszórón bemondott szöveget is. Ezen előadás is az „Erdélyért“ akció érdekében volt megrendezve és oly nagy anyagi sikerrel járt, amire példát nem ismerünk. (Tiszta bevétel 12.000 P volt.) A zsúfolt nézőteret székely és magyar nemzeti viseletbe öltözött közönség töltötte meg és a szemek nem maradtak szárazak... Pécsen dec. 6-án a nemzeti színházban ünnepi díszelőadáson Rad- nóthy Éva művésznő adta elő Gereöffy őrnagy „Horthy“ c. versét. A „Dunántúl“ c. lap írja, hogy a «lelkes hangú, ihletett verset megrázó hatással szavalta a művésznő maradéktalanul érvényre juttatva a költemény szépségeit.“ „Miklós napján“ és karácsonyi ünnepélyeken, ezenkívül Pécsen, Szegeden, Szolnokon, megyénkben, Erdélyben Gereöffy-versek domináltak. Mindezekhez őszintén gratulálunk, mert egy oly, most kibontakozásban lévő Istenáldotta tehetség emelkedését látjuk, aki Tolna vm.-ben érkezett be Székely-hazájától távol s itt indultak útnak első kötetei „Az én hangom“ címmel, s aki gyönyörű hazafias és szivlirájával országosan ismertté tette nevét és a költők első sorába emelkedett, amit érdemeiért a sok irodalmi kör tagságokkal is méltányolt. A közel jövőben megjelenő „Az én hangom“ Ili. kötetére és első nagyobb szabású tanulmányára, mely „Erdély népi arca“ címmel fogja elhagyni a sajtót, már ezúton is felhívjuk a figyelmet. E kötetből olvasónknak néhány szemelvényt be fogunk mutatni. — ky. | A megyei cserkészintéző bizottság december 21-én gyűlést tartott Szekszárdon a gimnáziumban. Faludi Ferenc elnök, megnyitójában keményen elitélte a cserkészetet az ősszel ért támadásokat. Emlékezetbe idézte a hazai cserkészetnek a trianoni nehéz időkben teljesített nagy nemzeti szolgálatait és a leghatározottabban visszautasította a nemzetköziség nevetséges vádját. Csapó Jenő titkári jelentésében beszámolt a megyei cserkészet félévi munkájáról. Kevés nyári táborozás volt a júliusi riadókészültség miatt, de annál értékesebb szolgálatot teljesítettek a cserkészek a polgári légoltalomban. — Ezért a katonai parancsnokság elismerését, a mozgósításkor teljesilett buzgó küldöncszolgálatukért pedig még azonfelül Fábry tábornok dicsérő elismerését is kiérdemelték. A tavaszi árvízvédelemben tanúsított példás magatartásuknak méltó folytatása volt ez a szép honvédelmi munka. A mozgósítás akadályozta némiképpen az őszi kiképzőmunka megindulását, de ma már általában megszűntek a zavaró körülmények. Uj kiscserkészcsapat alakult a szekszárdi belvárosi rk. és a decsi ref. elemi isk. szervezésében. Megyei céllövőversenyt tartottak októberben Szekszárdon és résztvettek az „Erdélyért“ gyűjtőakcióban. Négy csapatnál rövidhullámú rádiózás van, bár munkájuk — honvédelmi okokból — egyelőre bizonyos korlátozásokat szenved. — Több csapat repülő modelezéssel is foglalkozik. Faludi elnök aláhúzza a honvédelmi munka nagy fontosságát s benne a légoltalmi, hirsdó, mentő stb. szolgálat mellett a rövidhullámú rádiózást, de még inkább a motoroskiképzést és a repülésügyet tartja elsőrendű cserkészfeladatnak. Az intézőbizottság már jó másfél éve szorgalmazza egy megyei repülőalap megteremtését, de ha ez a rendkívüli körülményekinftdl£ü még nem is valósulhatott megl a kedvező alkalomra várás jegyéberaMfontjpái^ programmon kell tartani. Addig is repülőmodellezéssel, repülő előképzéssel készüljenek a csapatok. A jövő feladatokról folytatott vita során, amelyben az elnökön kívül elsősorban Bereznay István, Németh 1 Gyula, Patacsi József és Gáncsov Károly bizottsági tagok vettek részt, elhatározták, hogy a nyári táborozási segélyek fel nem használásából megmaradt kb. 800 P összeget motor- és repülőműhely felszerelésére fordítják. Az évi közgyűlést január 28-án taFtófe előkészítésére FcaSmiPárem:} nay István és vli&Éffihéfltyí' tagokból álló bizcI^l^Flra^Pto® Ha kitavaszodik, megyei cserkésznapot tartanak Szekszárdon, elsősorban honvédelmi jellegű bemutatókkal és repülőmodellversennyel. A szekszárdi kórház súlyos pénzüsyi helyzete Előző számunkban már megírtuk, hogy a törvényhatósági bizottság a közszükségleti cikkek folytonos drágulása következtében kénytelen volt a kórházi ápolási és az elmebeteg családi ápolási telepi dijakat felemelni és felkérte a belügyminisztert, hogy a vármegyei Horthy Miklós közkórház részére az 1941. évre engedélyezett 558.250 pengő nyilvános betegápolási átalányát az 1941. évre 120 018 pengő 20 fillérrel felemelje, így azt 678.268 P 20 fillérben megállapítsa, míg a családi ápolási elmebetegtelep részére engedélyezett 164.000 pengő nyilvános betegápolási átalányt 76 095 pengővel felemelje és így ezt 240.095 pengőben megállapítsa. Ha a belügyminiszter a kórház és a családi ápolási elmebetegtelep nyíl vános betegápolási átalányát nem emelné fel és a napi ápolási dijak kért megállapításához nem járulna hozzá, a közkórházban és a családi ápolási elmebetegtelepen csak annyi beteg nyerhet felvételt, amennyinek ápolása a kórház fenntartásával járó összes kiadásokkal együtt az 1941 év folyamán befolyó ápolá&*gfyiajyaákj& a belügyminiszter által to^df^zétt nyilvános betegápolási átSlAtj^őLíe'1 dezhető, mert a betegek ápolásával felmerülő, és a kórház költségvetésé ben biztosított hitelt meghaladó több- kiadásnak vármegyei pótadóval való fedezéséhez hozzájárulni a vármegye nem fog. A kórház 1941. évi költségvetését 190.000 ápolási nap, az I osztályon 10 pengő, a II. osztályon 6 pengő és a IIL. osztályon 4 pengő 30 fii lér napi ápolási díj, valamint 558.250 pengő nyilvános betegápolási átalány, a családi ápolási elmehtíegtelepl94L évi költségvetését ped|g;l 7?) O^.ápö*- lás nap, 1 pengő napi ;§ipojá§r ^köít^ ség és 164.000 pengÖ^nyxf^áAö^'jíé® tegápolási átalány figyelembevefelevei állapították meg. Az ápolási napok számának megállapításánál arra voltak tekintettel, hogy a bevételekből a közkórház és a családi ápolási elmebetegtelep 1941. évi költségve tésének egyensúlyát biztosítsák. A vármegyei közkórházban és a családi ápolási elmebetegtelepen az Ifi. K0VÁSZNAY ISTVÁN, jogosított termény nagy kereskedő, OKLEVELES GAZDA gabona, termény« mag, erőtakarmányok vétel, eladás - értékesítés, besxersés . M. kir.jolajsajtoló üzem »Antricin] «vezérképviselet.'Honvéd kincstári'bizo'mánly aL-tS BUDAPEST, V., SZÉCHENYI-UTCA 1. Telefons 128-097^TlsSiSh Sürgönyeim: KOVÁN Budapest. — Folyószámlák: Pesti Magyar Kereskedelmi BankJNádor-utcai fiók, — Magyar Bank gróf Tisza István-utcai fiók. — Magyar királyi postatakarékpénztári csekkszámla: 51.272.