Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-01 / 1. szám

2 < TOLNAMEGYEI IJJSAl 8 1 4 ■ ' • 1 ., • Igen tisztelt vevőinknek boldog uj épet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, — amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárd, 1941 január 1. Pirnitzer József és Fiai áruháza. Bl szerűen meg kell szervezni a ter­melést s szabályozni kell a javak elosztását és fogyasztását. Biztosí­tani keli minden termelési ágnak a tisztességes polgári hasznot, de ugyanakkor a munkásnak is tisz­tességes béreket kell juttatni. Viszont a nemzet minden tagjának maga­sabb szempontokból kell néznie a munkát, amely nemcsak egyszerű hivatal, állás vagy kereseti forrás, hanem egyben hivatás, amelyet min­denki a nemzet megbízásából tölt be. Laky Dezső, a közellátás irányí­tásával megbízott tárcanélküli mi­niszter a felsőház előtt azt hang­súlyozta, hogy a közellátás ma a rend és a nyugalom biztosítékát jelenti, éppen ezért nagy fontossága van annak, hogy ma mindenki jogos szükségleteit kielégíthesse. A mező­gazdasági termelés jövedelmezősé­gét — mondotta az uj miniszter — nem lehet kizárólag árszabályozás­sal megoldani. Az árszínvonal ki­alakításánál ugyanis nem lehet csak egyes termékeket tekintetbe venni, hanem az egész gazdasági életet kell tekinteni. A mezőgazdaság jö­vedelmezőségének egyik legfonto­sabb eszköze á termelés fokozása, azaz a termelt javak mennyiségé­nek emelése. Laky Dezső tehát ugyanazt a követelményt állította fel, mint Reményi-Schneller Lajos, aki egyik legfontosabb feladatnak szintén a termelés fokozását jelölte meg. Az ország közvéleményének nagy megnyugvására szolgálhat Reményi Schneller Lajos és Laky Dezső uj megbízatása. Nemcsak azért, mert mindketten a magyar közélet ki­próbált és gazdasági kérdésekben valóban elismert szaktekintélyei, de főleg azért, mert megbízatásuk ténye és az általuk kinyilatkoztatott irány­elvek világosan mutatják, hogy kor­mányzatunk teljes tudatában van annak, hogy mit kell tennie a je­lenlegi rendkívüli viszonyok között a magyar gazdasági termelés és a közellátás zavartalanságának bizto­sítása érdekében. Cserkészgyűlés Gereöffy Géza előadásai Dr vitéz gyergyóalfalvi Gereöffy Géza őrnagy, a Katonai írók köré­nek és számos más irodalmi kör­nek tagja Pécsen az „ Erdélyért“ akció javára rendezett műsorós esten «Erdély népi arca" címmel hatalmas előadást tartott, melyben az erdélyi magyarok, székelyek, moldvai és bukovinai csángók, románok és szászok múltját, jelen­jét és jövőkilátásait festette meg az elókelő hallgatóságnak. A román egyke, Erdély elrománosodása, Er­dély problémái oly megvilágítást találtak az illusztris előadó érvei­ben, ahogyan ezeket a kérdéseket a nyilvánosság nem ismeri és ahogy való. — Megrázó hatást váltott ki, amikor a román kulturzónákat, név­elemzést és népszámolást, a román vérelméletet tette kritika tárgyává. A másfélórás előadás valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Ez az előadás volt a városunkban is jól ismert katonai iró bucsuelőadása Pécsen, mert Marosvásárhelyre he­lyezték át, — szülőföldjére. Marosvásárhelyen dec. 5. és 6-án, az ottani katonai parancsnokságok és Kemény Zsigmond irodalmi társa­ság rendezésében a fővárosi kultur- esték sorába illő csúcsszínvonalú ünnepi est zajlott le az ottani kultúr­palotában, Kormányzó Ur tisztele­tére. Műsoron szereplő művészek között is felejthetetlen hatást váltott ki Gereöffy őrnagy egy „Miklós- napi óda" c. gondolatokban gaz­dag ódájának remek készséggel előadott szavalatával. Ő irta a törté­nelmű vonatkozású élőképekhez a hangszórón bemondott szöveget is. Ezen előadás is az „Erdélyért“ akció érdekében volt megrendezve és oly nagy anyagi sikerrel járt, amire példát nem ismerünk. (Tiszta bevé­tel 12.000 P volt.) A zsúfolt néző­teret székely és magyar nemzeti viseletbe öltözött közönség töltötte meg és a szemek nem maradtak szárazak... Pécsen dec. 6-án a nemzeti szín­házban ünnepi díszelőadáson Rad- nóthy Éva művésznő adta elő Gere­öffy őrnagy „Horthy“ c. versét. A „Dunántúl“ c. lap írja, hogy a «lelkes hangú, ihletett verset megrázó hatással szavalta a művész­nő maradéktalanul érvényre juttatva a költemény szépségeit.“ „Miklós napján“ és karácsonyi ün­nepélyeken, ezenkívül Pécsen, Szege­den, Szolnokon, megyénkben, Erdély­ben Gereöffy-versek domináltak. Mindezekhez őszintén gratulálunk, mert egy oly, most kibontakozás­ban lévő Istenáldotta tehetség emel­kedését látjuk, aki Tolna vm.-ben érkezett be Székely-hazájától távol s itt indultak útnak első kötetei „Az én hangom“ címmel, s aki gyö­nyörű hazafias és szivlirájával orszá­gosan ismertté tette nevét és a költők első sorába emelkedett, amit érdemeiért a sok irodalmi kör tag­ságokkal is méltányolt. A közel jövőben megjelenő „Az én hangom“ Ili. kötetére és első nagyobb szabású tanulmányára, mely „Erdély népi arca“ címmel fogja elhagyni a sajtót, már ezúton is felhívjuk a figyelmet. E kötetből olvasónknak néhány szemelvényt be fogunk mutatni. — ky. | A megyei cserkészintéző bizott­ság december 21-én gyűlést tartott Szekszárdon a gimnáziumban. Faludi Ferenc elnök, megnyitójá­ban keményen elitélte a cserkésze­tet az ősszel ért támadásokat. Emlé­kezetbe idézte a hazai cserkészet­nek a trianoni nehéz időkben telje­sített nagy nemzeti szolgálatait és a leghatározottabban visszautasította a nemzetköziség nevetséges vádját. Csapó Jenő titkári jelentésében beszámolt a megyei cserkészet fél­évi munkájáról. Kevés nyári táboro­zás volt a júliusi riadókészültség miatt, de annál értékesebb szolgá­latot teljesítettek a cserkészek a polgári légoltalomban. — Ezért a katonai parancsnokság elismerését, a mozgósításkor teljesilett buzgó küldöncszolgálatukért pedig még azonfelül Fábry tábornok dicsérő elismerését is kiérdemelték. A tava­szi árvízvédelemben tanúsított pél­dás magatartásuknak méltó folyta­tása volt ez a szép honvédelmi munka. A mozgósítás akadályozta némi­képpen az őszi kiképzőmunka meg­indulását, de ma már általában megszűntek a zavaró körülmények. Uj kiscserkészcsapat alakult a szek­szárdi belvárosi rk. és a decsi ref. elemi isk. szervezésében. Megyei céllövőversenyt tartottak október­ben Szekszárdon és résztvettek az „Erdélyért“ gyűjtőakcióban. Négy csapatnál rövidhullámú rádiózás van, bár munkájuk — honvédelmi okok­ból — egyelőre bizonyos korláto­zásokat szenved. — Több csapat repülő modelezéssel is foglalkozik. Faludi elnök aláhúzza a honvé­delmi munka nagy fontosságát s benne a légoltalmi, hirsdó, mentő stb. szolgálat mellett a rövidhullámú rádiózást, de még inkább a motoros­kiképzést és a repülésügyet tartja elsőrendű cserkészfeladatnak. Az intézőbizottság már jó másfél éve szorgalmazza egy megyei repülő­alap megteremtését, de ha ez a rendkívüli körülményekinftdl£ü még nem is valósulhatott megl a kedvező alkalomra várás jegyéberaMfontjpái^ programmon kell tartani. Addig is repülőmodellezéssel, repülő előkép­zéssel készüljenek a csapatok. A jövő feladatokról folytatott vita során, amelyben az elnökön kívül elsősorban Bereznay István, Németh 1 Gyula, Patacsi József és Gáncsov Károly bizottsági tagok vettek részt, elhatározták, hogy a nyári táboro­zási segélyek fel nem használásá­ból megmaradt kb. 800 P összeget motor- és repülőműhely felszerelé­sére fordítják. Az évi közgyűlést január 28-án taFtófe előkészítésére FcaSmiPárem:} nay István és vli&Éffihéfltyí' tagokból álló bizcI^l^Flra^Pto® Ha kitavaszodik, megyei cserkész­napot tartanak Szekszárdon, első­sorban honvédelmi jellegű bemuta­tókkal és repülőmodellversennyel. A szekszárdi kórház súlyos pénzüsyi helyzete Előző számunkban már megírtuk, hogy a törvényhatósági bizottság a közszükségleti cikkek folytonos drá­gulása következtében kénytelen volt a kórházi ápolási és az elmebeteg családi ápolási telepi dijakat felemelni és felkérte a belügyminisztert, hogy a vármegyei Horthy Miklós közkórház részére az 1941. évre engedélyezett 558.250 pengő nyilvános betegápo­lási átalányát az 1941. évre 120 018 pengő 20 fillérrel felemelje, így azt 678.268 P 20 fillérben megállapítsa, míg a családi ápolási elmebetegtelep részére engedélyezett 164.000 pengő nyilvános betegápolási átalányt 76 095 pengővel felemelje és így ezt 240.095 pengőben megállapítsa. Ha a belügyminiszter a kórház és a családi ápolási elmebetegtelep nyíl vános betegápolási átalányát nem emelné fel és a napi ápolási dijak kért megállapításához nem járulna hozzá, a közkórházban és a családi ápolási elmebetegtelepen csak annyi beteg nyerhet felvételt, amennyinek ápolása a kórház fenntartásával járó összes kiadásokkal együtt az 1941 év folyamán befolyó ápolá&*gfyiajyaákj& a belügyminiszter által to^df^zétt nyilvános betegápolási átSlAtj^őLíe'1 dezhető, mert a betegek ápolásával felmerülő, és a kórház költségvetésé ben biztosított hitelt meghaladó több- kiadásnak vármegyei pótadóval való fedezéséhez hozzájárulni a vármegye nem fog. A kórház 1941. évi költségvetését 190.000 ápolási nap, az I osztályon 10 pengő, a II. osztályon 6 pengő és a IIL. osztályon 4 pengő 30 fii lér napi ápolási díj, valamint 558.250 pengő nyilvános betegápolási átalány, a családi ápolási elmehtíegtelepl94L évi költségvetését ped|g;l 7?) O^.ápö*- lás nap, 1 pengő napi ;§ipojá§r ^köít^ ség és 164.000 pengÖ^nyxf^áAö^'jíé® tegápolási átalány figyelembevefelevei állapították meg. Az ápolási napok számának megállapításánál arra vol­tak tekintettel, hogy a bevételek­ből a közkórház és a családi ápolási elmebetegtelep 1941. évi költségve tésének egyensúlyát biztosítsák. A vármegyei közkórházban és a családi ápolási elmebetegtelepen az Ifi. K0VÁSZNAY ISTVÁN, jogosított termény nagy kereskedő, OKLEVELES GAZDA gabona, termény« mag, erőtakarmányok vétel, eladás - értékesítés, besxersés . M. kir.jolajsajtoló üzem »Antricin] «vezérképviselet.'Honvéd kincstári'bizo'mánly aL-tS BUDAPEST, V., SZÉCHENYI-UTCA 1. Telefons 128-097^TlsSiSh Sürgönyeim: KOVÁN Budapest. — Folyószámlák: Pesti Magyar Kereskedelmi BankJNádor-utcai fiók, — Magyar Bank gróf Tisza István-utcai fiók. — Magyar királyi postatakarékpénztári csekkszámla: 51.272.

Next

/
Thumbnails
Contents