Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-24 / 53. szám

TOLNJWEÖYH DJSAfl Tudjuk, érezzük, hogy London döntésében mennyire érdekelve vagyunk mi is közvetlenül 8 meny­nyire befolyásolja annak idejét s mikéntjét, hogy a Német birodalom békésen vagy fegyverrel zárja le a 2 Egyszerű barna füzet hagyta el néhány nappal ezelőtt a sajtót. — „Eredmények, — célok* cimmel a Magyar Élet Pártja közreadta a kormányzat elmúlt esztendei és ez- évi munkásságának rövid ismerte­tését. A füzet szigorúan csak a meg­történt események regisztrálására szorítkozik. — Időrendi sorrendben számol be arról, hogy a múlt esz­tendő nyarától hogy indult meg Magyarországon az épitő munka, hogyan akarja a kormányzat az ősi földön az uj magyar életet meg­valósítani. Elsősorban is a tengelyhatalmak­kal szorosabbra fűzte a baráti szá­lakat a kormány, majd a helyes külpolitikai vonalvezetés után a bel­politika — újjászervezéséhez fogott hozzá. A rendkívüli idők rendkívüli in­tézkedéseket kívántak és a kormány az államháztartás egyensúlyának biztosítása végett megadóztatta a iiagyobbjövedelmüeket s felemelte a fogyasztási adókat. Ez az intézkedés módot nyújtott arra, hogy az országban megkez­dődjék az épitőmunka. Hidépitések, vasútfejlesztés, villa­mosítás^ gazdasági iskolák létesí­tése, elemi iskolák számának fel­emelése, gyártelepek létesítése, tüdő­beteggondozók, kórházak építése, honvédelmi felszerelésünk kibőví­tése, mind-mind ebből az alapból indult ki. Mindez azonban csak a kezdet volt. A kormány szabályozta a gazdasági munkások életjáradé­kát, behozta a fizetéses szabadsá­got, felülvizsgálta a zsidó ipariga- zolványokat, film-, sajtó- és színész- kamarát létesített. Végül néhány számadatot eme­lünk ki az elmúlt esztendő munká­idból: A cukor- és a tejakció kereté­ben 18,600.000 liter tejet osztottak ki 225.000 személy között. A 12 éven aluli gyermekek között 142 vagon kristálycukor került kiosz­tásra. A károsult gazdák eddig 1000 vagon búza- és rozsvetőmagvat kaptak. A gazdasági cselédek öreg­ségi járulékában az elmúlt eszten­dőben 73.850 család részesült, míg 3312-en részesültek haláleseti se­gélyben. „Segíteni akarunk a tisztviselői karon* cím alatt felsorolja a füzet azt a programot, amellyel a kor­mány segíteni akar a különböző fog­lalkozási ágak helyzetén. Elsősorban a kistisztviselőkön, hogy anyagi gondjaiktól megsza­badulva, képzettségüknek megfelelő életszínvonalon éljenek és igy hi­háborut s utána mikor, hogyan indul meg az európai újjáépítés s ebben hogyan rendezik a délkelet­európai kéódést, amelyet mi rövi­den egy szóval csak úgy fejezünk ki: Erdély. vatásukat sziwel-lélekkel láthassák el. Ennél a kérdésnél a család- védelmi szempontokat szintén ér­vényesíteni fogják. A jövő feladata a községi köz­munka régi elavult intézményének megszüntetése. Erős ütemben folytatják a föld­birtokpolitikai törvény végrehajtását. Küszöbön van a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvénytervezet amely olyan átfogó és szerves gaz­daságpolitika alapjait rakja le, amely a mezőgazdaság egészséges fejlődését és jövedelmezőségét biz­tosítani fogja. Készül a gazdasági munkásházak létesítéséről szóló törvénytervezet. Gondoskodás történik a hitelforrás megteremtéséről is, segélyt adnak ki az országos gazdasági munkás- házépítési alapból és az állam gyer­meksegély cimén is átvállal egy részt a fizetendő annuitásból. Rend­kívül fontos a mezőgazdasági hitel­kérdés megoldása, amelyre vonat­kozó törvénytervezet előkészület alatt van. Gondoskodni fognak az ország vízhálózatának további kiépítéséről, a folyók rendezési munkálatainak nagyobb ütemben való folytatásá­ról, a patakmedrek szabályozásáról és a vízjogi eljárás szabályainak egyszerűsítéséről Hogy a gazdasági élet lüktető üteméhez alkalmazkodni judjunk, újjá fogják szervezni a földművelés­ügyi igazgatást. A mezőgazdasági munkásságon családi házak építé­sének előmozdításával, állatjuttatás­sal, háziipar meghonosításával, kis­bérietek lehetővétételével segítenek. — Foglalkoznak a bányamunkások nyugbérének kérdésével. Erőteljes ütemben folytatják az útépítést. Kor­szerűvé tették és még jobban a gaz­dasági élet szolgálatába állítják a postát, vasutat és hajózást Biztosí­tani kívánják az ipari nyersanyag­gazdálkodás zavartalanságát. Foly­tatják a hazai nyersanyag kutatá­sát, növelni akarják a hazai energia- forrásokat, fokozni a kisiparosság munkaalkalmait és fejleszteni akis- ipari exportot Továbbra is javítani akar a kormány a munkásság szo- ciás helyzetén. Rendezni akarják a gyámügyet Továbbfolytatni a gümőkór és ne­mibetegség elleni védekezést, sza­bályozni a gyermeknyaraltatási, az ivóvíz ellátást folytatni, elősegítik a városokban a vízvezeték, csatorná­zás, közvágóhidak és egyéb egész­ségügyi intézmények létesítését. A szociális igazgatás céljául azt tűzték ki, hogy minél több önálló uj kisegzisztenciát teremthessenek és megelőzzék azt, hogy a gazda­ságilag gyengébb egyedek a terme­lési munkából kiessenek, Elkészült az országos nép- és családvédelmi törvény. Meg akarják szüntetni a túlzsú­folt iskolák zsúfoltságát, korszerűvé akarják fejleszteni a magyar nép­iskolát. Újabb tanítói állások szer­vezése tervbe van véve és atanitói előlépéseket gyorsítani fogják. Az OTBA szolgáltatások kiter­jesztése nem állami alkalmazottak­nak ama csoportjára, amely állam­segélyt nem élvez, folyamatban van. KISOK ifjúság számára a sport­telepeket kibővítik és tíz vidéki vá­rosban sporttelepet létesítettek. Előkészítés alatt áll a törvény­hozói összeférhetetlenségre vonat­kozó törvény, a sajtójog reformja, a nemzeti munkaszabadságnak és rendjének megvédéséről szóló tör­vény, a büntetőtörvénykönyv re­formja, a rehabilitációs törvényja­vaslat, a házasságot megelőző köte­lező orvosi vizsgálatra, illetőleg ta­nácsadásra vonatkozó javaslat, a kényszeregyezségi jog, valamint a részvényjog reformja, a szövetke­zeti reform és törvénykezés egy­szerűsítéséről szóló törvény. Kidol­gozás alatt áll a hadmentességi vált- ságra vonatkozó törvényjavaslat, az illetékkódex, az adókezelés átszer­vezése, az autonom adóztatás rend­szere, a termelés átállításával kap­csolatban a hitelszükségletek bizto­sítása és a gazdasági terv pénzügyi megalapozása. A szekszárdi piacról szóló előző heti számunkban meg­jelent cikkünkre kaptuk — többek közt — az alábbi levelet, melyet közérdekű voltánál fogva a hatósá­gok figyelmébe ajánlunk. A levél szövege egyébként a következő; Kedves Főszerkesztő Úri Úgy vélem, hogy a piacra járó Asszonytársaim helyeslésével fogok találkozni, ha a szekszárdi piacról irt őszinte és találó cikkét meg­dicsérem és megköszönöm. Hálá­val tartozunk Főszerkesztő Urnák azért, hogy végre bátran el merte mondani panaszunkat és szóvá tette a szekszárdi piaci tűrhetetlen viszo­nyokat. — Reméljük, hogy a szava meghallgatásra talál és kevesebb lesz a bosszankodó és feldultan hazatérő háziasszonyok száma, mert a szekszárdi rendőrhatóság rendet fog teremteni a „Kalmár téren*. Engedje meg Főszerkesztő Ur, hogy találó cikkéhez hozzáfűzzem azt, ami abból kimaradt — Én is pontokba szedem mondókámat, mert — Asszony lévén — ha nem szo­rítom a mondataimat gátak közé, azok áradata könnyen előntheti az újság többi oldalait, ezt pedig a mai papirínséges világban nem szeret­ném. 1. Igaz, hogy az eladók viselke­dése sértő és goromba, de kihez forduljak orvoslásért, ha ezeket mosdják: — „ha jót akar zabálni a naccsága, hát fizesse is megl* — „hallja maga, ne fogdossa és ne válogassa az árumat, hanem men­jen odébb I* — „lesz ez még drá­gább is, nem muszáj megvenni, majd megetetem a disznókkal'!“ — „drága . •. drága... Hát a maguk fizetése nem drága?“... ezekért és ehhez hasonlókért nem szalad­hatunk a bíróságra! 2. Nemcsak az árakat, de az áru­sok nevét is ki kellene íratni! Ak­kor a vevő tudná, hogy kivel áll szemközt és egy kis asszonyi szo­lidaritással mellőzni lehetne a go­romba árusokat! Ha nem állna ve­lük senki szóba, majd megszelídül­nének ! 3. Rendezni kellene a hivatásos bevásárlók, illetőleg viszontelárusi- tók (másképen: kofák) bevásárlási idejét. Nagyon sok városban csak a helyi szükséglet kielégítése után engedik meg ezeknek a vásárláso­kat és ezek a viszontelárusitók is nagyban hozzájárulnak az árak eme­léséhez és az eladók — enyhén szólva — fölényes viselkedéséhez! Csak ezeket akartam cikkéhez hozzáfűzni. Szekszárd, 1940. szombati piaci napon. őszinte tisztelője:-né, egy a sok bosszankodó közül. 1940 julius 24. TUieU C-l-------------­Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Kémek Kémek névsorát hozta az újság. Az embernek elfacsarodik a szive s szégyenpír futja el az arcát, ami­kor a neveket olvassa. — Vannak közte pernahajder idegenek vagy mindenféle egyebek stb. De vannak még aztán olyanok, akiknek gyö­kere a magyar talajba van be­ágyazva. Jó magyar nevű „árulók*, mint megbüntetett „kémek*, akik a saját édesanyjukat, hazájukat árul- gatták hitvány pénzért, idegen álla­moknak.— Rajtacsipték őket és most hosszú esztendőkön keresztül rab­ruhában álmélkodhatnak arról, hogy mily szörnyű bűnt követtek el. — Most a „hazaárulásnál* a világon nagyobb bűn alig van. Erre vete­medni nagy „elvetemültséget* je­lent. Ezért meg is kell lakóin!. — Azonban mindig óva intjük az em­bereket, hogy ne fecsegjenek, pláne ilyenkor, amikor a falnak is füle van. Azért jelent meg a közelmúlt­ban a figyelmeztetés, hogy óvakod­junk a kémektől, mert úgyis igen sokat lehet ártani a hazának, ha az általunk ismert viszályokat idegenek előtt hangoztatjuk. Hányszor hall­juk nyilvános helyen a „jólértesül­tek* szájajáratását. Éppen erre vár a „kém* is s a neki jól jött faire­ket továbbítja megbízóinak. Tehát ilyenkor, (de akkor se) ne kérdezz, ne felelj, ne bölcselkedj, ne mentsd EREDMÉNYEK - CÉLOK Mit végzett eddig • mit tervezett a Teleki-kormány?

Next

/
Thumbnails
Contents