Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-20 / 21. szám
XXII. évfolyam. Szetuzúrd, 1940 adudul 20. (Szerda) 21. szín. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dl): Egész évre— 12 pengő || Félévre _____6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nydttér soronként 60 fillérbe kerti 1. A magyar kulturfalu Felemelő látvány volt végigtekinteni a Falukongresszus ünneplő feketébe öltözött közönségén. Közéleti ember számára mindig bátorító és megerősítő érzést nyújt a magyar gazdával való együttlét Ez alól az érzés alól nem szabadulhatott az ország miniszterelnöke sem, de nem is akart szabadulni, sőt őszintén hangoztatta, hogy a magyar gazdától kapta az erőt a munkához. Az utóbbi évtizedekben sok frázis és közhely született már igen sokszor kicsinyes személyi, vagy párt- politikai érdekből. Az elfásult embert gyanakvóvá, hitetlenné és bizalmatlanná tette, mert számtalan esetben bebizonyosodott, hogy a gazdarétegek felé hangoztatott szólamok alig jelentettek többet, mint a magyar dolmányokon át a hatalom megközelítését. Csodálatosan érzékeny azonban a szív kis gépezete, amelyik megérzi az őszinteséget. Amit gróf Teleki Pál a magyar falu kongresszusán elmondott, abból mindenkinek éreznie kellett, hogy egy érzéseinek felfedésében szófukar ember meleg lelkének el- ömlése volt az olyan közönség előtt, amelynek csak a képviselői voltak jelen, de ha kivetítjük ennek a tömegnek érzésvilágát szélesebb körre, együtt van az ország s annak magyar népe. Igen, a miniszterelnök az országhoz szólott, amikor a gazdatársadalomhoz beszélt. És itt elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ne álljon szemben város és falu. Ne özönöl- jék a városba a falu népe, ellenben a városok bocsássák le gyökereiket mindjobban a magyar faluba. A háború összeomlása utáni idők óta a legtöbb politikai párt, de elsősorban a kormányzásra hivatott többségi párt, programjában első helyet nyert a magyar gazdatársadalom ügyének a lehetőséghez képest legjobb szolgálata. Ez a program le nem tagadható módon sok vállalkozásba kezdett és a múltakhoz képest, sok eredményt ért el. Nem vitás, hogy messze vagyunk a céltól. De ha mindent nem sikerült is eddig megvalósitani és sok még a tennivaló, tudatában vagyunk annak, hogy jövőnk megalapozása szempontjából fáradhatatlanoknak kell lennünk e program további s talán minden eddiginél intenzivebb szolgálatában. Tökéletesen igazat adunk gróf Teleki Pálnak abban, hogy ne törekedjünk a falu elvárositására, mert ez romlást hoz. De emeljük fel a falut gazdaságilag, szociális vonalon és kultúrában az ö jellegének megőrzésével arra a fokra, ahova anyagi és más körülményeink folytán emelni csak tudjuk. Háború dúl Európában s ily körülmények között túlságosan mesz- gzemenő programot kiépíteni alig ehet* Amikor azt tapas?^ u hogy minden nemzet a saját érdekét tekinti és az óvatosságban a lehető legmesszebb megy el, a magyar nemzet számára sefti lehet más cél, mint biztosítani fennmaradásunkat és ha e nehéz idők felhői elvonulnak felőlünk, folytatni tudjuk nemzetünk megerősítésének nagy feladatait. Senkiben sem bízhatunk, csak a saját erőnkben. A mai idők igen élénken igazolják, a saját erő jelentőségét s akkor, amikor a ma- gárahagyatottság oly nyomasztó példákat tár elénk, ennek az erőnek a kifejlesztése a legfontosabb. És most is a falu népéhez fordulunk. Benne látjuk az ősi magyar erőt. A világháború és az azt követő idők minden sorscsapása megvert bennünket, de lelkileg sértetlen a magyar. Bölcsesége és nyugalma át fog segíteni bennünket e válságos, háborús időkön is. Mert, amily ragadós az izgalom, a pánik, épp úgy érezzük az egész nemzetre kiható módon a nép nyugalmát, bölcs mérsékletét és megrendithetetlen- ségét. Ennek a magatartásnak kimondhatatlan értéke vad, de abban a pillanatban katasztrófával állnánk szemben a magyar jövő szempontjából, ha ez a nyugalom oda korr csosodna, hogy a nemzet nagy érzései, vágyai és törekvései álomvilágba szenderülnének. Mi a magyar nemzet nagy tömegeinek nyugalmában a bizakodást, a megelégedést, a vezetőkbe vetett bizalmat és az igazságát bizton tudó ember emelkedett lelkületét látjuk. És ez a lelkűiét maradjon is meg, állandósuljon, legyen kéznél minden kritikus pillanatban a jobbik eszünk, mert igy bármilyen rossz idők is járnak a kis nemzetekre, veszedelmektől nem kell tartanunk. A magyar politikai élet nehéz háborús időkben két irányban dolgozik. Feladatunk egyrészt a közeli jövő, a háború befejezése, a másik, távolabb tekint s amelyre az előmunkálatokat már most meg kell tennünk. A háborút át kell vészeld nünk s a krízisen túl kell jutnunk, S ha ez megtörténik, az utána következő időkre megfelelő magyar programot kell összeállítanunk, hogy ne akkor kapkodjunk a tennivalók után, amikor az idők már talán tulemelkednek a problémákon. Itt van például a földtörvény- javaslat. Igazat adunk a miniszter- elnöknek, hogy az ilyen problémát nem lehet hebehurgya módon, a a politikai agitáció szemszögéből nézni. Ami történt ebben a tekintetben, az mind nagyon helyes és bölcs mérlegelés eredménye, mert aki főidet kap, azt a nemzetnek valóban jól szemügyre kell vennie. Mert a föld a nemzeté és aki kapja, a nemzettől kapja azt. Nem föld- osztogatás címén, hanem azért, mert a nemzet érdeke azt kívánja, hogy minél több embert juttassunk olyan életkörülmények közé, hogy egy- j részt uj gazdasági egyedek szüles- I senek, másrészt, a nemzeti termelést is szolgálni tudjuk, ügyelnünk kell tehát arra, hogyha a földreform során földet adunk, a termelés nívója ne romoljék. Előtte ne hivatkozzanak semmilyen külföldi példákra, különösen olyanok, akiknek a leghalványabb sejtelmük sincs arról, hogy egyik miben különbözik a másiktól. Amikor a miniszterelnök erről a témáról szót emelt, nagyon keményen, de a szükséghez mért szavakkal parancsolta el a tudatlan embert a nemzet dolgaiból való beleavatkozástól. 9 Tudatlan ember ne beszéljen, ha a nemzet dolgáról van szó,M — mondotta és meg is jelölte kiket ért ezek alatt. A tudatlan ember rendszerint az, aki tanult ugyan, de csak bizonyos mértékig és ennek következtében azt hiszi, hogy mindenhez van hozzászólási jogai i Az uj idők magyar kulturfaluja, az ilyen minden lében kanál tudá- j kos honmentöket nem nagyon igényli, mert mi nem akarjuk se a dán, se a francia, se a hollandus, de semmiféle más náció faluját, vagy annak szellemét, vagy módszereit a Duna* Tisza közére átültetni. A magyar kulturfalu tanul a kölföldtől annyit, amennyire szüksége van, de nemzeti életünk és karakterünk szerkezetét, amely minket ezer esztendőn át ismert és értékelt nemzetté tett Európa egyik legfontosabb pontján, — feláldozni nemcsak, hogy hajlandók nem volnánk, de ha ezt bárki is kényszerítené reánk, törekvése hajótörést szenvedne. A magyar kulturfalu, amelyről a miniszterelnök oly ékes szavakkal és oly tartalmasán beszélt a Falukongresszuson, a magyarság szellemének őrzője és mind gazdaságá- | nak és mind kultúrájának fejlesztője. Ez a mi jövőnk, amelyből az erőt I és a biztos talapzatot a falu szol- I gáltatja. A főispán beszéde a Szekszárdi Kaszinó szabadsáálako'málán A Szekszárdi Kaszinó, mint évtizedek óta, most is tagjai impozáns részvételével rendezett vacsorán ünnepelte március tizenötödikét. A közel kétszáz terítékes szabadságlakoma ünnepi szónoka vitéz Madi Kovács Imre főispán volt, aki az alábbi nagyszabású beszéddel méltatta a magyar szabadság hajnalhasadásának évfordulóját. Mélyen tisztelt Uraim I Kedves magyar Testvéreim! Kilencvenkettedik évfordulóját ünnepeljük ma annak az örőkemlé- kezetü és nagyszerű március tizenötödikének, mely a magyar történelemben a nemzet újjászületésének, függetlenségének, alkotmányos fejlődésének legfontosabb kiinduló pontja volt. Ünnepeljük ezt az évfordulót jósorsban, rosszsorsban egyaránt. Jósorsban azért, hogy a nemzeti érzés, a hazaszeretet és nemzeti öntudat természetes és önkénytelen elernyedését akadályozzuk meg, rosszsorsban, hogy erős hitet, kitartást és reményt merítsünk egy szebb és boldogabb jövendőhöz. Ünnepeljük, hogy annak a példátlan hazaszeretetnek, önfeláldozásnak és lelkesedésnek soha ki nem alvó lángjánál, mely 1848 márciusát jellemzi, évről-évre melegítsük szivünket. A hazaszeretetnek, önfeláldozásnak és lelkesedésnek annál a lángjánál, mely képessé tette maroknyi nemzetünket arra, hogy akaratát, szabadságát, függetlenségét kivívja. Mert ne felejtsük el, hogy bár a szabadságharc dicsőségesen elbukott, az az erős nemzeti öntudat és egység, melyet a márciusi érzések és gondolatok idéztek elő és forrasztottak egybe, ! idővel mégis csak ki tudta har- | colni az eredményt, meghozta a maga gyümölcsét. Ennek a lángnak jóleső melege évről-évre átjárja szivünket, képessé tesz a további küzdelmekre, melyeket ennek a kis nemzetnek a népek óceánjában vívni történelmi hivatás. Erre az életet adó reményt, hitet keltő melegre talán soha nem volt olyan szükségünk, mint ma, amikor a világ horizontját bíborra festett sötét fellegek borítják. Amikor a mindenekfeletti hazaszeretet a nemzet egysége és öntudata az egyéni önfeláldozás, a nemzet létének vagy nemlétének lehetnek a feltételei. A világ horizontját sötét fellegek borítják, de nekünk, magyaroknak ezen a sötétségen keresztül mégis átvilágít egy reménysugár, melyet a márciusi érzések, a márciusi gondolatok halhatatlansága éleszt és táplál. Ezeknek a gondolatoknak és érzéseknek halhatatlansága mélyen tisztelt Uraim kipróbált, mert ezek tették lehetővé 20 évvel ezelőtt a nemzet feltámadását, az ország újraépítésének megindulását, Főméltóságu Kormányó Urunk, vitéz nagybányai Horthy Miklós vezetése mellett s ezeknek az érzéseknek és gondolatoknak halhatatlansága fogja lehetővé tenni az ezeréves határok visszaszerzését is. Szavaim bizonyítására felemlítem a szabadság gondolata és vágya hatalmas impulziv erejét, bizonyítandó a közelmúlt gyönyörű példáját, melyet a rokon kis fínn nép csodálatos küzdelmében látunk, mely küzdelem bár pillanatnyilag Finnország Trianonjával végződött, de az a hazaszeretet és nemzeti öntudat, mely ebben a küzdelemben kikristályosodott és megacélosodott, egész biztosan meg fogja hozni Egyes szám ára 12 fillér.
