Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-03-13 / 19. szám

'f Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" HU. Mamiim. _____ . SiekHdnl, 1940 martin» H. (Szerfla) 19. szllm. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dl): Egész évre_ 12 pengő || Félévre_______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek SÓ százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegvzésl, családi hír, valamlara nyilttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Gyorson vo$y alaposan? A képviselőház legutóbbi szerdai ülésén egyik szélsőjobboldali hon­atya a földbirtokreform állítólagos „elodázása" tárgyában intézett kér­dést a miniszterelnökhöz és a föld­művelésügyi miniszterhez. Az inter­pelláló képviselő, aki egyébként igen buzgón szokott szerepelni a szerdai interpellációs napokon, azt kifogá­solta, hogy a földreformot, a nem­zetnek ezt a nagy sorskérdését az illetékes tényezők túlságosan lassú ütemben viszik a megoldás felé. Interpellációjában a képviselő hi­vatkozott az olasz példára, amely szerint Szicíliában a tavaly meg­kezdett telepítési munkálatok során már többezer telepet létesítettek. A szélsőjobboldal kitűnő képvi­selőjének tehát lassú a magyar föld­birtokpolitikai fejlődés üteme. Inter­pellációjára megkapta a tárgyilagos és minden tekintetben helytálló vá­laszt gróf Teleki Pál miniszterelnök­től. Ebben a válaszában a kormány­elnök olyan tényeket és körülmé­nyeket sorolt fel, amelyek úgy lát­szik a kitűnő szélsőjobboldali hon­atya figyelmét elkerülték. Elvégre igazán nem jelenti a földreform, illetve a megvalósulás előtt álló kis- haszonbérleti törvényjavaslat elodá­zását, hogy a magyar alkotmány szellemének megfelelően az ország- gyűlés mindkét háza, azaz a kép­viselőház 'és a felsőház alaposan letárgyalta ezt a nemzet jövője szem­pontjából olyannyira fontos tör­vényjavaslatot. Miután pedig a fel­sőház a javaslaton egész lényeg­telen módosításokat eszközölt, ame­lyek a legkevésbé sem érintik, vagy veszélyeztetik a törvényjavaslat ere­deti célkitűzéseit, a képviselőház ezeket a módosításokat újból a ház­szabályok előírásainak megfelelően le fogja tárgyalni és a javaslatból törvény lesz. Talán azt kifogásolja a szélső- jobboldal kitűnő törvényhozója, hogy a kormány különös gondot fordí­tott ennek a javaslatnak nagyon mélyreható és minél alaposabb meg­fontolására és letárgyalására ? Nem gondolja a képviselő ur, hogy a kormánynak kötelessége ilyen nagy- fontosságú és esetleg évtizedekre, 8Őt évszázadokra kiható javaslatok­nál arra ügyelni, hogy az elgondo­lások végső gyakorlati kivitele való­ban a nemzet egyetemények hasz­náljon és ne ártson esetleg az egyik oldalon többet, mint a mennyit a másik oldalon látszólag használ. Az olasz példával kapcsolatban pedig méltán hívta fel az interpel­láló képviselő figyelmét a miniszter- elnök arra, hogy nekünk [,a leg­utóbbi másfél esztendő alatt pótol­nunk kellett a magyar honvédelem kiépítésében, a hadsereg felszere­lésében mindazt, aminek előterem­tésére más nemzeteknek húsz esz­tendő állott rendelkezésére. Kell-e sokat magyarázni, hogy 1938 em­lékezetes őszi hónapjai óta a hon­védelem megszervezése és kiépítése vált legelsőrangu és valóban el­odázhatatlan feladatunkká és ha meggondoljuk azt, hogy a honvé­delmi téren mutatkozó kényszerű mulasztásainak pótlása milyen óriási összegeket emésztett és emészt fel, úgy nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a kormány minden szociális belátása és hajlandósága ellenére kénytelen bizonyos mértékig meg­lassítani a szociális alkotások, töb­bek között a földbirtok politikai te­vékenység ütemét is. Azaz, ha ma boldog és békés Európában élnénk s nem lenne a fejünk felett zivata­ros a nemzetközi égboltozat, akkor természetesen gyorsabb ütemben haladhatnánk a szociális és birtok­politikai fejlődés utján. Ebben az esetben ugyanis sokkal bőségesebb anyagi eszközök állanának szociális és birtokpolitikai célokra a kormány rendelkezésére. De még ebben az esetben is kö­telessége lenne a kormánynak az, hogy minden javaslatot és minden intézkedését alaposan megfontolja és egyben a törvényhozás mindkét házának is alkalmat adjon ezeknek a javaslatoknak a lelkiismeretes lé- tárgyalására. A józan magyar köz­vélemény teljes mértékben helyesli a kormánynak ezt a higgadt, meg­gondolt és körültekintő eljárását, még akkor is, ha egyes szélső- jobboldali honatyák elhamarkodott, elsietett lépésekre szeretnék ösztö­nözni a kormányt. Egészségvédelmi intézetek és azok munkái Szekszárdon Midőn 1936-ban Tolna vármegye közönsége elhatározta, hogy Szek- szárd székhellyel Tüdőgondozó In­tézetet állít fel, a szervezőket az a gondolat vezette, hogy minél kisebb költséggel, minél tökéletesebb mun­kát nyújthasson a fenntartó kőzü- letek számára. Ezért van az, hogy Tolna vármegye Tüdőgondozó Inté­zete bekapcsolódott az u. n. Zöld- kereszt-mozgalomba, aminek kö­szönhető, hogy az Országos Köz­egészségügyi Intézet a tüdőbeteg- gondozáshoz és intézeti munkákhoz is nélkülözhetetlen közegészségügyi - védőnőt bocsájtott rendelkezésre. A védőnő, amellett, hogy kezdetben a tüdőbeteg rendeléseken segédke­zett és az egész egészségvédelmi munka egész adminisztrációját is ellátja, végzi az ő úgynevezett egészségvédelmi szolgálatait, család- látogatásait, felkutató-, környezet- tanulmányozási munkáit. A köz­egészségügyi védőnő fizetését az . Országos Közegészségügyi Intézet vállalta. így volt lehetséges, hogy az első esztendőkben a megye 2000 P-s, a város 1000 P-s és a belügyminisztérum tüdőgondozási ágazatának 1500 P-s hozzájárulá­sával az 1936. és 1937. években tüdőbeteggondozást (Tolna vár­megye Tüdőgondozó Intézete) és „Zöldkereszt“ egészségvédelmi mun­kálatok voltak végezhetők (Zöld- kereszt Egészségvédelmi Szolgálat, Sz kszárd). Előbbi intézet hetenként három ízben tart ingyenrendelést a tüdőbetegek részére. Ezen rendelé­seket egész Tolna vármegye betegei felkereshetik. A Zöldkereszt egészségvédelmi szolgálat főbb munkája abból áll, hogy 25-ös csoportban minden esztendőben a város összes óvodá­sait és páratlan osztályú elemi isko­lás tanulóit beható orvosi vizsgálat alá veszi. A szakorvosi vizsgálatot igénylő gyermekeket tüdőgondo­zóba, sebész-, szemész- stb. szak­orvosokhoz utasítja. Az iskolákban 1 | tisztasági vizsgálatokat, egészség- I ügyi előadásokat tart és betegségük vagy hiányos fejlettségük miatt gondozásra szoruló gyermekeket úgynevezett családlátogatásai alkal­mával otthonukban felkeresi. — Tanáccsal, esetleg gyógykezelési segédeszközök kölcsönzésével, in­gyentejjel stb. a család segítségére siet. A tanszemélyzetnek bemutatja azon tanulók névsorát, akik fogya­tékosságuk, vagy betegeskedésük miatt bizonyos kíméletben, vagy éppen elnézésben részesitendők. Mindezen munkálatokhoz, vizsgála­tokhoz szükséges nyomtatványokat, vizsgálati jegyzőkönyveket, úgyneve­zett kartotékokat az Országos Köz­egészségügyi Intézet egységes nyom­tatványok alakjában, ingyenesen bocsájtja rendelkezésre. E rendszeres vizsgálatok, kutató munkák eredménye az, hogy azaz egyén, aki egyszer valami fogyaté­kossággal vagy betegséggel a Zöldkereszt Egészségvédelmi Szol­gálat, vagy Tüdőgondozó Intézet nyilvántartásába kerül, mindaddig állandó ellenőrzés alatt marad, amíg fogyatékosságából vagy betegségé­ből ki nem gyógyul. De az is fel­említendő, hogy a Zőldkereszt Egészségvédelem és Tüdőgondozó Intézet u. n. kőrnyezettanulmányozó, betegfelkutató munkái révén mindég kiderül, hogy ki honnan szerezte fertőző betegségét és az illető beteg kiket fertőzött már meg. Már az első év tanulságai|*meg- mutatták, hogy a tüdőgondozás mellett az egészségvédelem munká­latait tovább kell kiszélesíteni. így már 1937-ben, a tüdőgondozó ct zöldkereszt munkálatai mellett nemi­beteggondozást is kezdett a Zöld­kereszt végezni. 1938 ban már heti két órai rendelést vezetett be. — Ennek következménye lett, hogy Szekszárd megyei város az évi se­gélyt 1938. évtől 1500 P-re emelte fel. A mindjobban szaporodó védő­női munka szükségessé tette, hogy második védőnő kiküldetését is kérje, amit az Országos Közegész­ségügyi Intézet 1939. junius hóban teljesített is. A tüdőbetegek ellátása és gondozása, a rendelő intézeti munkák szaporodása folytán külön tüdőgondozónő beállítása vál szük­ségessé. — A nemibeteggondozás munkájának biztosítása "céljából 1939. évre a belügyminisztérium 1200 P államsegélyt adott. 1939-ben iskolafogászati munkálatokat is kezdtünk Szekszárd megyei város iskoláiban, melyhez Tolna vármegye alispánja 300 P segélyt utalt ki. A szaporodó munkák, újabb munka­erők beállítása fokozott anyagi ál­dozatot is követel. Ezért a tüdő­beteggondozás, nemibeteggondozás és Zöldkereszt Egészségvédelmi munka biztosítására 1940. évre már a kővetkező anyagiakról kellett gondoskodni: 1. Tolna vm. hozzájárulása a közp. Tüdőgondozó fenntartásához ........................ 2000 P 2. Belügyminisztérium hozzájárulása a közp. Tüdőgondozó fenntartásához . . . 3000 P 3. Szekszárd m. város hozzájárulása a Tüdőgondozó és egyéb egészségvédelmi munkákhoz....................................- * *................................................... 3000 P 4. Belügyminisztérium hozzájárulása a nemibeteggondozáshoz ........ 1800 P 5. Az Országos Közegészségügyi Intézet 2 e. ü. védőnőt, kiknek havi fizetését vállalta, — bocsájt rendelkezésre dija kb. évi ............. . 3000 P 6. Az összes nyomtatványokat az OKI adja értéke évi ........... 750 P 7. Az összes salvarsan és bismuth gyógyszereket az OKI adja, értéke évi kb. . 2500 P I. Tüdőgondozó Intézet: 1. Tanácsadások száma ....... .................................................... 2. M egjelentek száma . ............................................................................. 3. Röntgen átvilágítások száma ............................................................ . . 4. „ felvételek száma....................................................................... 5. Laboratóriumi vizsgálatok száma, (köpet, vizelet, vörösvérsejt-süllyedés) 6. Légmellkezelésben részesültek száma .................................................... 7. U tántöltések száma . . ............................................ ............................ 8. Gtuarckezelésben részesült............................................................... • • 95 1 752 1716 23 440 80 807 29 IMS. ér 140 2204 2170 12 1102 90 978 32 Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents