Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-02-28 / 15. szám

Az ünnepség a Levente Egyesü­let Köhler Nándor által vezényelt Zenekarának himnuszával kezdő­dött, majd ifj. Horváth Lajos sza­valta igen szépen Pásztor Ferenc «Mátyás király választása“ cimü ‘költeményét. Az I. korcsoport Szed­resek József által vezényelt ének­kara művészi népdalokat adott elő, majd Cziráki László szavalta el igen hatásosan Arany János »Szilágyi -Erzsébet“ cimü költeményét, amely Után a Köhler Nándor vezénylése alatt álló leventezenekar kifogásta­lan muzsikalitással játszotta Erkel «Hunyadi induló“-ját. Az ünnepség fényponja volt dr Szakdís István királyi közjegyző, szekszárdi levente egyesületi elnök gyönyörű szép ünnepi beszéde volt, melyben klasszikus tömörsége da­cára is költői szavakkal emlékezett meg a nagy magyar királyról, aki­nek utód nélküli halála óriási vesz­tesége, szerencsétlensége volt Ma­gyarországnak. Szűcs János szavalta ezután el- Ismerésre méltó módon Petőfi Sán- idor „A király esküje* cimű versét, Faragó Béla pedig Szekszárd szü­löttének, Garay Jánosnak „Mátyás király Gőmörben“ cimű költemé­nyét. Dőry István saját maga adta 'élő igen művésziesen „Emlékezés J Mátyás királyról“ cimű értékes, szép Versét, majd á lélekemelő, hazafias ünnepély a leventezenekar Hiszek- egyével végződött. A közönség a ‘termet zsúfolásig megtöltötte. 1940 február 28. Tél Irta: Jánosi György Kegyetlen, soha nem gondolt hó- áfférgeteg, csikorgó hideg köszöntött J fánk ismét s a vég helyett, mintha I )nég jobban belemélyednénk ebbe j az évszakba, amelyhez sem a ter- I mészetünk, sem alkotásaink nem T illenek. Mit csináljunk? Panaszko- | dunk? Nincs értelme. Zokszóval, I zúgolódással nem segítünk. Ég, föld I és minden Isten kezében van. Aka­ii rátát meg nem változtathatjuk. Be- ] húzódunk a szobába, ha a munka I ki nem kényszerít és mit tehetünk I tokosabbat ? — olvasunk. : Olvasunk 1 Könyvek 1 Mai világ I ikönyve 1 A tél alkalmat ad arra, iHkogy szemlét tartsunk a felett a táp­lálék felett, amit nem szabad el- I nélkülöznünk. Szellemi kincsünk mér- j lege az, amit olvasunk. A kérdés ez: I könyves, olvasó nemzet vagyunk-e .;! és olyan könyvek vannak-e a ke­zünkben, amilyenek haladásunkat Ijelentik, vagy olyanok, amelyek tönkretesznek ? A kormány rendki- irVül bölcs politikája, lelkiismeretes :! gondoskodása megadja annak a le- ; j: heíőségét, hogy ejélével is nyűgöd- lan foglalkozhassunk. Kezemben a külföldi könyvek. Nem nehéz észrevenni, hogy a ma- JSyar irodalom, a magyar szellemiség •* múltban a latin, a germán, most zűrzavaros nemzetköziség hatása alatt áll és abban látják a nemzetit, bogy a 18-ik század közepéig élt > «ók műveit tárgyalgatják kétségbe- : cesetten, színpadon, rádióban émelyítő módon tálaljak fel a múlt annak­idején is megbukott, félértékü dől- ~gait magáért a névért, addig az, ami jelen és magyar, sehol sincs) vagy mellőzötten óűöng a megnem- ,értés árnyékában. Mondják, hogy aincs ma igazi, atütóerejü, magyar irodalom se a szemünk fénye : A halászó macska utcája kivételével; ; híjj, né beszéljünk tovább erről, •amely azok bírálatának eredménye, i némely zsűri egyik tagja egyik pá­TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A szappant csak lágy vízben lehet teljesen kihasználni. Negyedórával^ a mosóoldat elkészítése előtt keverjünk el a mosóvízben néhány marok Henko-t. Ez tökéletes, lágy vizet ad és teljesen Í ii'í rr’uSI közömbösíti a szappanpusztító, káros meszel. szappant takarít meg — . - •»*- -.n. . • •. ; : ‘ >d üatoöst bt s«tö lyázatot irta át és jelentette meg a maga neve alatt egyik újságunk­ban . í. Nem csodáljuk az irodalom pan­gását, v#gy vergődését. — Nézem, Rachmanowa, Fallada, Hamsun, Cronin, Rolland stb. Gyönyörű ki- j állitásu, hatalmas művek . . . Né­zem, némelyik tizenkét kiadást ért és egy szemig elfogyott. Valamennyi j belemerül a maga nemzeti életének | mélységébe és feltárja a kiváncsi előtt az idegen nemzet életviszo­nyait. Emlékszem, hogy volt olyan könyv ezek közt, amit heteken át valamennyi újságban reklámoztak, hogy nem vehettünk semmiféle könyvet, vagy újságot kezünkbe, hogy ne találkoztunk volna vele. S .ezzel szemben kezembe veszem a hírlapok szokásos regényeit, olva-. som ... A vezércikkben dühöng a nacionalizmus, hogy a betűk is szikráznak bele, tűrhetetlen gőz, izzik a könyörtelen fajiság. A re­gény, igen, a regény zeng gyö­nyörűen Biliről, Jacuról, Hollywood­ról, Sanghairól, Cooperről, Missek- röl, Lordokról, Gangsterekről, Ste- wardokról, ugyanolyan közönséges ponyva hangon, amilyenen a nép kezében levő szörnyű, romlott pony­varegények szokott muzsikája cin- I cog. — Hát ne haljon igy éhen a | magyar iró? Hiszen, ha kenyér- j hez akar jutni, ki kell vetkőznie önmagából és el keli kezdenie neki is a missek, milordok, Wathingto- nok, New-Yorkok ügyefogyott hang­ját. .. A magyar kormány észrevette, hogy nincs ez jól. Látja a tünetet. Most minden erejét arra fordítja, hogy megváltoztassa a helyzetet és olyan könyvekkel lássa el a magyar életet, amely könyvek valóban ér-. téket jelentenek. De ezt a vállal­kozást a magyar nemzet egészének yát kell vennie. Ki kell gyógyulnunk | abból a balhitből, hogy csak az az érdekes, ami idegen, az az értékes, amit nem magunkról mondunk.Egy igazi magyar szellemi termék többet ér valamennyi külföldinél s nemze­tét, önmagát becsüli az meg, aki pénzét arra áldozza, ami magyar, így biztos, hogy beköszönt a ma­gyar lelkiségre, a magyar életre, a magyar szellemiségre a várvavárt tavasz. Jelszavunk: a magyar kézbe magyar könyvetI Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország ! — Hálaadó szentmisék. Virág Ferenc pécsi megyés püspök most kiadott körlevelében elrendelte, hogy a kormányzó országosának húsz­éves évfordulója napján az egyház­megye minden templomában Te- Deumos ünnepélyes hálaadó isten- tisztelet tartassák, melyre a ható­ságok is meghívandók. „Ezen a na­pon — úgymond a püspök — csen­des imádsággal és halk, de annál bensőségesebb megemlékezéssel ün­nepli a megnagyobbodott Magyar- ország annak a nagyszabású tör­ténelmi munkának huszadik évfor­dulóját, amely Fóméltóságu Kor­mányzó Urunk fenkölt személyéhez fűződik. Akik a lefolyt két évtize­det átéltük, nagyon jól tudjuk, mi­| lyen nagy hálával tartozunk az is­teni gondviselésnek azért, hogy ezekben a nehéz időkben őt állí­totta megcsonkított Hazánk élére.“ — A tavaszi bérmakörut. Virág Ferenc pécsi megyéspüspók május hó 1-én kezdi meg tavaszi bérma- | körútját a baranyamegyei Mánfán. I A körút során május 26-án szol- . gáltatja ki megyénk területén elő- I szőr a bérmálás szentségét Szek- I szárd-ujvárosban, 27-én Szekszárd­TELEFON. IO Szerdán, febr. 28. Csütörtökön, febr. 29. VILÁG­HOZ! A néma Hímek korából bizonyára sokaknak emlékezetében él A SEJK FIA Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az elóadáso • kezdete Hétköznapokon x/,7 és lj%9 órakor, vasár- és ünnepnapi 3,. 5, 7 és 9 órakor B&nky Vilma és Rudolf Valentino főszereplésével. Uj hangosított változatban ismét bemutatásra keiül. Ufa világhiradó gnr A terem kellemesen fütve vanl belvárosban, 28 án őcsényben, 29-én Decsen, 30-án Várdombon, 31-én Bátaszékén, junius 1-én Bá- tán. A bérmakörut junius 10-én Mecsekjánosiban végződik. — Babits Mihály olasz iro­dalmi kitüntetése. Bajaszentistváni Babits Mihály dr, a nagy magyar lirikus, egyik legkitűnőbb esztétánk és kiváló szépirónk, Szekszáfd szülötte, nagy irodalmi kitüntetés részese lett,. — A san-remoi dijak állandó bizottsága Giuseppe Bottal olasz közoktatásügyi miniszter el­nöklete alatt egyhangúan őt nyil­vánította az 1938. évre az idegen irók győztesének. — Ezzel Babits Mihály dr nyerte meg az ötvenezer lírás dijat, melyet San Remoban ünnepi szertartások között adnák át Carlo Formichi, a bizottság titkára levélben értesítette a kiváló írót a döntésről és felszólította a dij átvételére. Dr Babits, akit a nagy kitüntetés teljesen váratlanul épt, személyesen utazik San Remóba, hogy a dij átadásának szertartásán részt vegyen. A dijat alighanem azért a klasszikus szépségű teljes Dante fordításáért Ítélte neki a zsűri, amelyről annak idején Rákosi Jenő is olyan nagy elragadtatással emlékezet meg. A kitüntetés alkal­mából nemcsak magát a kitűnő lírikust halmozták el szerencsekivá- . natokkal, hanem Szekszárdon lakó édesanyját özv. Babits Mihályné sz. Kelemen Aurórát és fivérét dr Babits István árvaszéki ülnök tb. főszolgabírót is. Szekszárd közönségének meg­emlékezése a kormányzóválasz­tás húszéves fordulójáról. Vitéz Vendel István Szekszárd megyei vá­ros közönségéhez, hatóságaihoz és testületéihez az alábbi értesítést bo- csájtotta ki: „A folyó évi március hó 1-én lesz évfordulója annak, hogy 20 évvel ezelőtt a nemzet kép­viselete vitéz nagybányai H őrt h y Miklós Őfőméltóságát Magyarország kormányzójává megválasztotta. Val­lásos hittel telített hazafias érzéssel gondolunk a 20 év alatt eltelt ne­héz időkre és a Főméltóságu Kor­mányzó Urra, aki mindenkor sze­rető édes jó Atyja volt Nemzetének. A 20 éves évforduló lelke mélyén ünnepe lesz minden magyar ember­nek és honleánynak. Éppen ezért az évforduló előestéjén, a folyó évi február hó 29-én (csütörtökön) pon­tosan délután 5 órai kezdettel a Szek­szárd Szálló nagytermében össze­jövünk, hogy komoly lelki hangu- • latban magyar szivünk teljes érzé- I sével adjunk hálát a Mindenható-

Next

/
Thumbnails
Contents