Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-28 / 15. szám
Az ünnepség a Levente Egyesület Köhler Nándor által vezényelt Zenekarának himnuszával kezdődött, majd ifj. Horváth Lajos szavalta igen szépen Pásztor Ferenc «Mátyás király választása“ cimü ‘költeményét. Az I. korcsoport Szedresek József által vezényelt énekkara művészi népdalokat adott elő, majd Cziráki László szavalta el igen hatásosan Arany János »Szilágyi -Erzsébet“ cimü költeményét, amely Után a Köhler Nándor vezénylése alatt álló leventezenekar kifogástalan muzsikalitással játszotta Erkel «Hunyadi induló“-ját. Az ünnepség fényponja volt dr Szakdís István királyi közjegyző, szekszárdi levente egyesületi elnök gyönyörű szép ünnepi beszéde volt, melyben klasszikus tömörsége dacára is költői szavakkal emlékezett meg a nagy magyar királyról, akinek utód nélküli halála óriási vesztesége, szerencsétlensége volt Magyarországnak. Szűcs János szavalta ezután el- Ismerésre méltó módon Petőfi Sán- idor „A király esküje* cimű versét, Faragó Béla pedig Szekszárd szülöttének, Garay Jánosnak „Mátyás király Gőmörben“ cimű költeményét. Dőry István saját maga adta 'élő igen művésziesen „Emlékezés J Mátyás királyról“ cimű értékes, szép Versét, majd á lélekemelő, hazafias ünnepély a leventezenekar Hiszek- egyével végződött. A közönség a ‘termet zsúfolásig megtöltötte. 1940 február 28. Tél Irta: Jánosi György Kegyetlen, soha nem gondolt hó- áfférgeteg, csikorgó hideg köszöntött J fánk ismét s a vég helyett, mintha I )nég jobban belemélyednénk ebbe j az évszakba, amelyhez sem a ter- I mészetünk, sem alkotásaink nem T illenek. Mit csináljunk? Panaszko- | dunk? Nincs értelme. Zokszóval, I zúgolódással nem segítünk. Ég, föld I és minden Isten kezében van. Akaii rátát meg nem változtathatjuk. Be- ] húzódunk a szobába, ha a munka I ki nem kényszerít és mit tehetünk I tokosabbat ? — olvasunk. : Olvasunk 1 Könyvek 1 Mai világ I ikönyve 1 A tél alkalmat ad arra, iHkogy szemlét tartsunk a felett a táplálék felett, amit nem szabad el- I nélkülöznünk. Szellemi kincsünk mér- j lege az, amit olvasunk. A kérdés ez: I könyves, olvasó nemzet vagyunk-e .;! és olyan könyvek vannak-e a kezünkben, amilyenek haladásunkat Ijelentik, vagy olyanok, amelyek tönkretesznek ? A kormány rendki- irVül bölcs politikája, lelkiismeretes :! gondoskodása megadja annak a le- ; j: heíőségét, hogy ejélével is nyűgöd- lan foglalkozhassunk. Kezemben a külföldi könyvek. Nem nehéz észrevenni, hogy a ma- JSyar irodalom, a magyar szellemiség •* múltban a latin, a germán, most zűrzavaros nemzetköziség hatása alatt áll és abban látják a nemzetit, bogy a 18-ik század közepéig élt > «ók műveit tárgyalgatják kétségbe- : cesetten, színpadon, rádióban émelyítő módon tálaljak fel a múlt annakidején is megbukott, félértékü dől- ~gait magáért a névért, addig az, ami jelen és magyar, sehol sincs) vagy mellőzötten óűöng a megnem- ,értés árnyékában. Mondják, hogy aincs ma igazi, atütóerejü, magyar irodalom se a szemünk fénye : A halászó macska utcája kivételével; ; híjj, né beszéljünk tovább erről, •amely azok bírálatának eredménye, i némely zsűri egyik tagja egyik páTOLNAMEGYEI ÚJSÁG A szappant csak lágy vízben lehet teljesen kihasználni. Negyedórával^ a mosóoldat elkészítése előtt keverjünk el a mosóvízben néhány marok Henko-t. Ez tökéletes, lágy vizet ad és teljesen Í ii'í rr’uSI közömbösíti a szappanpusztító, káros meszel. szappant takarít meg — . - •»*- -.n. . • •. ; : ‘ >d üatoöst bt s«tö lyázatot irta át és jelentette meg a maga neve alatt egyik újságunkban . í. Nem csodáljuk az irodalom pangását, v#gy vergődését. — Nézem, Rachmanowa, Fallada, Hamsun, Cronin, Rolland stb. Gyönyörű ki- j állitásu, hatalmas művek . . . Nézem, némelyik tizenkét kiadást ért és egy szemig elfogyott. Valamennyi j belemerül a maga nemzeti életének | mélységébe és feltárja a kiváncsi előtt az idegen nemzet életviszonyait. Emlékszem, hogy volt olyan könyv ezek közt, amit heteken át valamennyi újságban reklámoztak, hogy nem vehettünk semmiféle könyvet, vagy újságot kezünkbe, hogy ne találkoztunk volna vele. S .ezzel szemben kezembe veszem a hírlapok szokásos regényeit, olva-. som ... A vezércikkben dühöng a nacionalizmus, hogy a betűk is szikráznak bele, tűrhetetlen gőz, izzik a könyörtelen fajiság. A regény, igen, a regény zeng gyönyörűen Biliről, Jacuról, Hollywoodról, Sanghairól, Cooperről, Missek- röl, Lordokról, Gangsterekről, Ste- wardokról, ugyanolyan közönséges ponyva hangon, amilyenen a nép kezében levő szörnyű, romlott ponyvaregények szokott muzsikája cin- I cog. — Hát ne haljon igy éhen a | magyar iró? Hiszen, ha kenyér- j hez akar jutni, ki kell vetkőznie önmagából és el keli kezdenie neki is a missek, milordok, Wathingto- nok, New-Yorkok ügyefogyott hangját. .. A magyar kormány észrevette, hogy nincs ez jól. Látja a tünetet. Most minden erejét arra fordítja, hogy megváltoztassa a helyzetet és olyan könyvekkel lássa el a magyar életet, amely könyvek valóban ér-. téket jelentenek. De ezt a vállalkozást a magyar nemzet egészének yát kell vennie. Ki kell gyógyulnunk | abból a balhitből, hogy csak az az érdekes, ami idegen, az az értékes, amit nem magunkról mondunk.Egy igazi magyar szellemi termék többet ér valamennyi külföldinél s nemzetét, önmagát becsüli az meg, aki pénzét arra áldozza, ami magyar, így biztos, hogy beköszönt a magyar lelkiségre, a magyar életre, a magyar szellemiségre a várvavárt tavasz. Jelszavunk: a magyar kézbe magyar könyvetI Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország ! — Hálaadó szentmisék. Virág Ferenc pécsi megyés püspök most kiadott körlevelében elrendelte, hogy a kormányzó országosának húszéves évfordulója napján az egyházmegye minden templomában Te- Deumos ünnepélyes hálaadó isten- tisztelet tartassák, melyre a hatóságok is meghívandók. „Ezen a napon — úgymond a püspök — csendes imádsággal és halk, de annál bensőségesebb megemlékezéssel ünnepli a megnagyobbodott Magyar- ország annak a nagyszabású történelmi munkának huszadik évfordulóját, amely Fóméltóságu Kormányzó Urunk fenkölt személyéhez fűződik. Akik a lefolyt két évtizedet átéltük, nagyon jól tudjuk, mi| lyen nagy hálával tartozunk az isteni gondviselésnek azért, hogy ezekben a nehéz időkben őt állította megcsonkított Hazánk élére.“ — A tavaszi bérmakörut. Virág Ferenc pécsi megyéspüspók május hó 1-én kezdi meg tavaszi bérma- | körútját a baranyamegyei Mánfán. I A körút során május 26-án szol- . gáltatja ki megyénk területén elő- I szőr a bérmálás szentségét Szek- I szárd-ujvárosban, 27-én SzekszárdTELEFON. IO Szerdán, febr. 28. Csütörtökön, febr. 29. VILÁGHOZ! A néma Hímek korából bizonyára sokaknak emlékezetében él A SEJK FIA Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az elóadáso • kezdete Hétköznapokon x/,7 és lj%9 órakor, vasár- és ünnepnapi 3,. 5, 7 és 9 órakor B&nky Vilma és Rudolf Valentino főszereplésével. Uj hangosított változatban ismét bemutatásra keiül. Ufa világhiradó gnr A terem kellemesen fütve vanl belvárosban, 28 án őcsényben, 29-én Decsen, 30-án Várdombon, 31-én Bátaszékén, junius 1-én Bá- tán. A bérmakörut junius 10-én Mecsekjánosiban végződik. — Babits Mihály olasz irodalmi kitüntetése. Bajaszentistváni Babits Mihály dr, a nagy magyar lirikus, egyik legkitűnőbb esztétánk és kiváló szépirónk, Szekszáfd szülötte, nagy irodalmi kitüntetés részese lett,. — A san-remoi dijak állandó bizottsága Giuseppe Bottal olasz közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt egyhangúan őt nyilvánította az 1938. évre az idegen irók győztesének. — Ezzel Babits Mihály dr nyerte meg az ötvenezer lírás dijat, melyet San Remoban ünnepi szertartások között adnák át Carlo Formichi, a bizottság titkára levélben értesítette a kiváló írót a döntésről és felszólította a dij átvételére. Dr Babits, akit a nagy kitüntetés teljesen váratlanul épt, személyesen utazik San Remóba, hogy a dij átadásának szertartásán részt vegyen. A dijat alighanem azért a klasszikus szépségű teljes Dante fordításáért Ítélte neki a zsűri, amelyről annak idején Rákosi Jenő is olyan nagy elragadtatással emlékezet meg. A kitüntetés alkalmából nemcsak magát a kitűnő lírikust halmozták el szerencsekivá- . natokkal, hanem Szekszárdon lakó édesanyját özv. Babits Mihályné sz. Kelemen Aurórát és fivérét dr Babits István árvaszéki ülnök tb. főszolgabírót is. Szekszárd közönségének megemlékezése a kormányzóválasztás húszéves fordulójáról. Vitéz Vendel István Szekszárd megyei város közönségéhez, hatóságaihoz és testületéihez az alábbi értesítést bo- csájtotta ki: „A folyó évi március hó 1-én lesz évfordulója annak, hogy 20 évvel ezelőtt a nemzet képviselete vitéz nagybányai H őrt h y Miklós Őfőméltóságát Magyarország kormányzójává megválasztotta. Vallásos hittel telített hazafias érzéssel gondolunk a 20 év alatt eltelt nehéz időkre és a Főméltóságu Kormányzó Urra, aki mindenkor szerető édes jó Atyja volt Nemzetének. A 20 éves évforduló lelke mélyén ünnepe lesz minden magyar embernek és honleánynak. Éppen ezért az évforduló előestéjén, a folyó évi február hó 29-én (csütörtökön) pontosan délután 5 órai kezdettel a Szekszárd Szálló nagytermében összejövünk, hogy komoly lelki hangu- • latban magyar szivünk teljes érzé- I sével adjunk hálát a Mindenható-