Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-10 / 2. szám
w XIil. évEolyam. Sztkizírd, 1940 Január 10. (Ma) 2. szűnt. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A iap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 6« milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek EO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamiét s nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. A Tolnamesyel TelszQvethezetek Szövetkezete 1940-re szóló teleladósat Gróf Csáky István velencei utazása és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel való kétnapos tanácskozása az egész világ érdeklődésének homlokterébe állította hazánkat és ez az érdeklődésemét rávilágított arra a szörnyű igazságtalanságra, ami velünk és országunkkal húsz évvel ezelőtt történt Trianonban. Most már mindenütt tisztán látják, hogy ellenfeleink hazugsággyára szállította a hamis adatok légióit megcsonkításunkhoz és mindenfelé érzik, hogy végre igazságot kell szolgáltatni Magyar- országnak. Erről szólnak a legnagyobb világlapok úgy Európában, mint Amerikában, látva azt a meg- becsültetést, amelyben Itália Magyar- országot részesíti. Bár a velencei találkozó nyomán a legzürzavarosabb hírek, találgatások járják be a világsajtót, meg kell állapítani, hogy a zárt ajtók mögött most sem történt egyéb, mint kihangsulyozása annak az egyetértésnek, amely Itáliát és Magyarországot az európai béke szolgálatában összeköti. Gömbös Gyula, a tolnamegyei falusi tanító fia kötötte meg a római paktumot, amelynek az volt a jellemző sajátossága, hogy nem irányult senki ellen sem, hanem inkább a béke és az igazság útjait építette. A római paktum egyébként ma is az, ami akkor volt: az épitő béke*munka szolgálata, szilárd pont, amelyre sohasem volt annyira szükség, mint most, amikor Európa nagy része hadban áll. A velencei tanácskozásokról ki- { adott hivatalos közlemény megelégedéssel állapítja meg, hogy azok az alapok, amelyeken a két ország barátsága és szoros együttműkö- j dése pyugszik, szilárdak és bizto- j sak és hogy minden kérdésben a nézetek teljes azonossága áll fenn a két kormány között, örvendetes ennek a viszonynak a világ előtt történt újabb megpecsételése, amely egyúttal azt is jelenti, hogy amint az olasz külpolitika kizárja eszközei közül a szenvedélyességet és az erőszakot, mi is véráldozat nélkül, a béke szolgálatával kívánjuk elérni igazságunk érvényesülését. Ellenségeink bennünket negyedszázaddal ezelőtt mint a béke meg- bontóit állítottak a világ elé. Most már mindenütt tudják, hogy mi őszintén és jószándékaink teljességével szolgáljuk a békét. Szolgáljuk pedig becsülettel, mert tudjuk, hogy a békés európai együttműködés igazságot fog szolgáltatni Magyarországnak. Gróf Csáky István velencei látogatásának az az eredménye, hogy a kulturvilág még inkább meggyőződhetett békeszolgálatunk őszinteségéről és igazságunk erejében való 1939. decemberében tartotta meg a T. T. Sz. szokásos évi tejeladásait §zekszárdon a T. T. Sz. székházában. Elkelt 80 tejszövetkezet évi kb. 18 millió liter teje hozávetőlege- sen 2*5 millió peDgő értékben. Az uj szerződések értelmében a tejárakat továbbra is a kivitelre ke* rülő vaj ára szabja meg. Ez ma kg-kint 3 P. Feldolgozási költségre a vevők vaj kg kint 32 5 fillért szá mithatnak. így 2.675 P t fizetnek ki a termelőknek 1 kg vajért. A szövetkezetek a tejpénzt a tejszín zsirtartalma, helyesebben az abból készült vajnyeremény alapján kapják. 86 dkg zsír felel meg 1 kg vajnak. A soványtej többféleképpen értékesíthető. Ott ahol a szövetkezet a tejszínen kívül egész éven át bizonyos mennyiségű teljestej szállítására is kötelezte magát, a teljestejben lévő soványtej ára a fuvarkülönbözettel együtt 3*3 fillér. Ehhez az árhoz igazodnak a helyi eladású soványtej árak is. Ahol a soványtejet a vevő túró alakjában veszi át a soványtej ára egész éven keresztül legalább 3 fillér. A sajtgyártó szövetkezetekbe! pedig egész évben é fillér. Néhány szövetkezet az úgynevezett TEOSz. (Tejtermelők Országos Szövetsége) alapon kötötte meg szerződé sét. Ezek teljestejet szállítanak Budapestre és ennek literenkinti ára Kelenföldön átvéve 18 5 fillér. A felmerülő összes kezelési és fuvarköltséget a szövetkezet fizeti. A T. T. Sz. tejszövetkezetek túlnyomó többsége házikezelésben dolgozik A tejárakat 3 tényező szabályozza a zsírtartalom, a soványtejár és az üzemköltség. Ezeknek változásai szerint a legjobb szövetkezetek 16, a leggyengébbek pedig 10 5—11 fillér közti tejárakra számíthatnak az uj szerződés szerint. Egy ulfalta varázs- vessző története Irta: Knábel Vilmos A temető bekerítésének kérdését a gyülekezet úgy oldotta meg, hogy a sírboltok helyéül a négy szélét jelölte ki és az épittetőket kötelezte a sírbolt nagyságának megfelelő téglafal emelésére. Persze most ezekhez vezető külön utakat kellett nyitni, ami kényesebb ügy volt, amennyiben a temető egy részében még 40—50 esztendővel azelőtt temetkeztek, Igaz, hogy a legtöbb sirdomb már besüppedt és gyöp nőtte be, de mégis csak ügyelni kellett arra, hogy valahonnan ki ne forduljon egy jó békebeli tölgyfakoporsó. . A gondnokkal együtt a kántor is nézegette az ut egyengetését, mikor egyszercsak egy sir szélét érték az ásók. — Várjatok csak — szólt a munkásokhoz a kántor — előbb jó lesz megtudnunk, hogy merre felé folytatódik a sir. — Hát ezt bajos lesz megállapítani, mert hát dombja se látszik már — ellenkezett az egyik munkás. — Lazább a föld, csak azt kell nézni, merre marad olyan. — Igen ám — szólt egy másik, ha ilyen tarackos gyöp nem nőtte volna be. — Szaladjon csak oda a kőművesekhez és kérje el azt a feszitő- vasat — adta ki a kántor a parancsot. Meghozták s azzal a gyepet átszurva kezdte kitapogatni, hogy merre lazább a föld. Sikerült is s igy kikerülhették a sir megbontását. A régi sir sikerült kijelölése még otthon is foglalkoztatta. Szabad idejében ugyanis régészettel foglalkozott s nem egy veszendőbe menő régiséget mentett meg. Kis kéziásójával végig cserkészte 'az egész határt s itt-ott próbaásást is végzett. Persze a legtöbbször eredmény nélkül. Ez a sirkijelölés most valami uj eljárásra ösztönözte. Ahol egyszer megforgatták a kemény doszt, — tűnődött magában — ott soha többet ilyen keményre össze nem ül, lazább marad. Megvan tehát a biztos nyom a régi sírok kijelölésére. Másnap aztán felfedező útra indult uj módszerét kipróbálni. Vagy másfél méteres erősebb acéldrótot fogott, végét botformájára behaj- tóttá s kisétált vele a határba. Egy frissen felszántott táblánál megállt, mert a borona egész rakás cseréptöredéket húzott ki a dülőutra. — Na itt lesz mit feltárni — motyogta magában — s kezdte drótjával a földet szurkálni. Hát bizony csak 25—20 cm- re, ekenyom- nyira hatolt be, mert alatta ott volt a szűzi ősföld. De hopp — mi az ? A drót m'egy- megy lefelé félméterre. Vissza huzza s próbálja egy-két lépésnyire odább. Nem sikerül. Visz- sza az előbbi helyre 1 Jókora tál- nagyságu körben egyforma mélységben keményebb tárgyon kopog a drót. Legalább is nem úgy érzi s nem is ad olyan hangot, mint a kemény löszön. — Mit kutat kántor uram azzal a drótvesszővel ? — kérdi a trágyával arrafelé döcögő gazda, — tán biz valami elrejtett kincset keres 1 — Azt-azt, szaporázza a kántor, valami fene nagy köcsög van itt a földben s azt kéne kiemelni. Nem tudta hamarjában, mit mondjon, hát a népmesében említett köcsög az aranyakkal jutott észébe. — Nem tréfál ? — Nem én I Csak szálljon le a kocsiról s hozza lapátját is. Ha pénz van benne, hát megosztozunk testvériesen. A gazdát izgatta a pénzzel tele köcsög, bár valahogy kételkedett, de aztán meg arra gondolt, ha nem lenne az, hát jót nevetnek majd a gazdakörben a kántoron, aki mindenféle ócska patkószöget és cserépdarabot hord haza a határból. Lovait félhámra hagyva sietett a kántor segítségére kincset ásni. — Gömbölyödik valami, kiáltott fel úgy a harmadik ásónyomra s mindkét kezével valami fekete födőfélét próbált kiemelni. — Ne bántsa, ugrott oda a kántor, még összetöri 1 Aztán bicskáját I kiszedve, óvatosan kereste az edény körvonalát s elszedte körülötte a földet. Mint valami himestojást, egy nagy tálat emelt ki. — Alatta meg valami fazék látszik —„szólt ismét a gazda s most mind a ketten kaparták mellőle a főidet el. A fazék nagyon izgatta az egyszerű embert; hátha mégis... jó lesz a kántort most figyelni. De bizony csak megpörkölt csontocs- kák és hamvas föld került ki a fazékból. — No ezért ugyan nem volt érdemes ekkora gödröt ásni — sajnálkozott, de még a kántor urnák sem kellett volna ezt a cigányköcsögöt féltenie I A Mojse zsidónál cifrábbat kap néhány hatosért — szólt még nevetve, aztán feltette a kiakasztott hámot, felült a trágyás szekérre és eldöcögött. Persze, otthon elmesélte az egész kincsásást, az asszonynép tovább adta a komaasszonynak s vasárnap már az egész falu tudta, hogy a kántornak valami újfajta varázs- vesszeje van, amellyel megérzi a földben elásott tárgyakat. Akadt azonban egy hitetlen Tamás is, aki feltette magában, hogy 5 majd próbára teszi a kántort és varázs- vesszejét. — Na, mi jót hoz, István bácsi? — kérdezte a kora reggeli órában bezörgetőt a kántor. — Egészségére az éjjeli nyugoEgyes szám ára 12 fillér. bizodalmunkról. Ez hangzik ki a nemzetközi sajtónak erről a tanácskozásról szóló összes közleményeiből.
