Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-24 / 14. szám
nil. man. bekötni, 1948 febrntr: Z4. (Szombat) 14. SZÜL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT nfli:v/,r.K MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Pelelós szerkesztő: BLÁZSIg FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések Arai: I A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter egy oi széles hasábon mílllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési díj: • I . ”** I Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. 1Q „-„„/r || * nannf I c|onzetésl dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint Egész évre _ 12 pengő || Félévre.------------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerU I. Gr óf Teleky Mihály főldmivelésügyi miniszter a legkisebb mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája befejezésekor mondott vitazáró beszédében összefoglalta azokat a szociális, gazdasági és nemzetpolitikai szempontokat) amelyek a legkisebb mező- gazdasági munkabérek törvényes szabályozását indokolják és szükségessé tészik. A miniszter rámutatott arra, hogy mig egy évszázaddal ezelőtt a nemzet legfontosabb létkérdése az volt, kögy a legszélesebb néprétegeket az alkotmány sáncai közé bevegyék, ma egészen más formában kell ezekről a néprétegekről, elsősorban a mezőgazdasági munkásságról — gondoskodni. A nemzetnek ez a rétege igen nehéz körülmények között é^ feltétlenül szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági munkássá- got, amely a magyar nemzetnek igen számottevő részét teszi ki, lelkileg, anyagilag és testileg megerősítsük. Szükség van erre nemcsak az emberiesség szempontjából, de azért is, mert a mezőgazda- sági munkásság kétségtelenül csak akkor lehet hasznos tényezője, — hasznos része a magyar nemzet egyetemének, ha legalább elemi létfeltételeit biztosítjuk. Éppen ezért a javaslat a kormány által tervbe- *rett szociális intézkedések egyik legfontosabb láncszeme. A törvényjavaslat tudvalevőleg a bérmegállapitó bizottságok felállításával arról kiván gondoskodni, hogy m mezőgazdasági munkások minden egyes csoportja, tehát a sommás munkások, a napszámosok, a részes munkások, éppen úgy, mint a 1 gazdasági cselédek, az ország minden vidékén megkapják azt a legkisebb munkabért, amely őket áz illető vidék termelési, értékesitési és egyéb gazdasági viszonyainak figyelembe vételével feltétlenül megilleti.-v £■.-” A szabadelvű, azaz a háború előtti liberális korszaknak egyik legnagyobb tévedése és bűne az volt, fiögy közönséges árucikknek tekin- tistte a munkát és adnak árát, azaz * munkabért kitette a kereslet és kínálat váltözó esélyéinek. — Ma azonban a munkát és a munkást magasabb nemzeti szempótítbÓl nézzük, a nemzeti társadalom értékes dolgozó tagját látjuk bernié, akinek — függetlenül a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásától — az «été és család ja fenntartásához feltétlenül szükséges legkisebb részt a héttizet jövedelméből — meg ítéli kapnia. Iliéig kell szüntetni Ízt a nagy különbséget, úmely ezidőszerint Zz Ipari és a Mezőgazdasági munkásság életszínvonala között féhnálL Ez érdéke rieVncZák a munkások____- v-,<. ^ .OMt «.V . na k, de a munkaadóknak is, mert éppen a falusi munkásság rossz helyzete következtében kezd mindig nagyobb méreteket ölteni a mezőgazdasági munkásság városba özönlése. Helyesen állapította meg a föld- mivelésügyi miniszter, hogy a helyes szociálpolitika alapja a jó gazdaság- politika, ezért van szükség mezőgazdaságfejlesztő törvényre is, amely agrártermelésünket a belterjesség felé fogja terelni, tehát arra fogja ösztönözni a mezőgazdasági üzemeA geológusok megállapítása szerint igen valószínű, hogy a Sió és Duna által bezárt terület gazdag kincseket rejteget a föld mélyében. Lóczy Lajos mérései szerint Szek- szárd és Tolna között hatalmas földgáz boltozatnak kell lenni, viszont az újabb megfigyelések arra engednek következtetni, hogy ezen a vidéken kőolajat lehet találni, ami korunknak úgyszólván legfontosabb nyersanyaga. Közel két évtizeddel ezelőtt Kurd környékén kutatott a pénzügyminisztérium geológiai osztálya földgáz után, akkor azonban ott be kellett szüntetni a fúrást, amely miatt dr Gaál István egyetemi magántanár sokat támadta is Pdvay- Vájná állami főgeológust, a fúrás vezetőjét. Az állam dunántúli fúrásai a támadások dacára is, eredményesek voltak, mert hiszen Lispén nagymennyiségű kőolajat sikerült feltárni a magyar-amerikai olajkutató vállalat közreműködésével. Mint isA vasúti és közúti közlekedésben sohasem tapasztalt rendkívüli zavarokat az időjárás ezen a héten szinte katasztrofálisan fokozta. Már hétfőn mutatkoztak bizonyos nehézségek, ezek azonban keddre, szerdára folyton nagyobbodtak és csütörtökre sem sikerült az akadályokat elhárítani. Vármegyénket illetően kedden megszűnt a sárbogárd—bátaszéki, a pécs—bátaszéki, az ujdombóvár— bátaszéki, a pécs—ujdombóvári, az ujdombóvár—veszprémi, keszöhi- degkut-győnk- ma jsamikló svári, Végiül a puáztaSzabolCs—paksi vona- Iák forgalma, mert a tomboló hagy szélvihar — miként az egész Országban — itt is borzalmas hófúvásokat okozott. A végállomásokról elindult vonatok közbenső állomásokon elakadtak és az utasok rfapoHig voltak kénytelenek a kocsikban vesztegelni. A MÁV, bár az osztálymérnók- ségek mindenütt a legnagyobb erővel igyekeztek a vonalakat szabaddá tenni, az óriási munkáslétszám mellé I két, hogy minél több munkásnak adjanak kenyeret. Ez fontos is, mert legelsőrendü nemzeti érdekeink parancsolják, hogy mezőgazdasági munkás rétegeinket anyagilag megerősítsük, őket jobb helyzetbe hozzuk, az eddiginél fogyasztóképesebbekké tegyük, hiszen gazdasági életünk lüktetése és egészséges vérkeringése csak úgy iiidulhat meg, ha ebbe a mezőgazdasági munkások millióit is — megfelelő életszínvonaluk biztosításával — bekapcsoljuk. meretes, ez a vállalat Somogy megyében is végzett kutatásokat, amelyek — mint értesülünk — szép eredménnyel kecsegtetnek. Az eddig Kaposvárott működő olajkutató központ a balatonkőr- nyéki munkálatok végeztével egyik csoportját Székesfehérvárra, küldte. A kutatókülönitmény több geológussal, rengeteg műszerrel már meg is érkezett Székesfehérvárra, hogy geofizikai méréseket eszközöljön Fehér vármegye egész területén és különösen a Sió és a Sárvíz csatorna környékén. Úgy tudjuk, hogy a zord idők elmúltával Szekszárdra is érkezik kőolajkutató csoport, amely nemcsak a Sárvíz—Sió partvonalán fog tudományos méréseket eszközölni, hanem a Sárközben is, egész Bá- táig. Ha itt kőolajra, vagy pedig földgázra lehetne bukkanj, akkor ez a körülmény Szekszárdnak és környékének örvendetes fellendülését és anyagi jólétét jelentené. kirendelt közerő dacára is tehetetlen volt a rettenetes elemmel, amely elképzelhetetlen erővel borította el a pályát porhóval és ólmos jégszemcsékkel. A pályatestre rakódott hótömeg azután a páratlan sebességű dermesztő hideg szél hatása alatt vastag jégréteggé fagyott össze az acélsínek mentén. Hiába indított a vasút a veszélyeztetett vonalakra hóekéd hókot- rós mozdonyokat, azok nem tudták a pályát fedő vastag jégpáncélt át- törnj. Igen sok helyen kisiklottak a mozdonyok — mint például Kajdacs mellett is — és a segélyvonatok csak a legnagyobb nehézséggel bírták a mozdonyokat a stopárba beemelni. A több kilométer hosszúságban 60—70 centiméter vastagságú jégpáncélt csákányokkal kellett áttörni méterről-méterre és érthető, hogy ez a munka nagyon lassú volt és nagyon nehéz. Ez a pár napos kényszerű forgalmi akadály vármegyénk egész kereskedelmi és ipari életét megbénította, óriási károkat okozva a közgazdaságnak. Az éjjelnappal szünet nélkül folytatott munkának a hét végén talán sikerül vonalatokat teljesen szabaddá tenni'és megindulhat majd a forgalom Budapesttel is, amelyet az akadályozott, hogy Pusztaszabolcs és Sárosd között eddig soha nem tapasztalt és elképzelhetetlen vastag jégpáncél fedte a sineket Lapzártáig, péntek reggelig a forgalom jó részben megindult, csupán a pécs—bátaszéki, az adony— paksi, a keszóhidegkut—gyönk— majsamiklósvár—veszprémi vonalukon van még hó és jégakadály. Nem jobb a helyzet a közutakou sem. Ott a szabaddá tétel munkája még csak most kezdődhetik meg, mert mint értesülünk, a közmunkára kirendelt egyének igen sok helyen nem engedelmeskedtek a hatósági felhívásnak. 15 évi felhúz ítélet után blzonyitűsKlesészltés A pécsi Ítélőtábla Soós tanácsa hétfőn tárgyalta özv. Szalai József- né, született Tóth Julianna 47 éven sárpilisi napszámos asszony bttn- perét. — Az ügyészség gyilkosság bűntettével, gyilkosság bűntettének kísérletével és súlyos testi sértés vétségével vádolta meg özv. Szalui Józsefnét, mert beléndek maggal meg akarta mérgezni özv. Domokos Mihályné, született Dán Zsuzsáimé 76 éves sárpilisi asszonyt, illetőig a mérgezett étellel halálát okozta Pfeiffer János nevű három éves kisfiúnak, továbbá súlyosan bántalmazta a mérgezést megelőzőleg Domokosnét. A szekszárdi törvényszék, amely első fokon foglalkozott az üggyel, a vádbeli cselekményekben bűnösnek találta Szalainét és ezért összbüntetésül 15 évi fegy- házra Ítélte. Fellebbezés folytán került a bűn- per a pécsi Ítélőtábla Soós tanácsa elé, ahol először ismertették a nem mindennapi bünper iratait Ezek szerint a múlt év januárjában özv. Szalainé három gyermekével Domo- kosnéhoz költözött azzal, hogy élete végéig eltartja az idős, keresetképtelen asszonyt, aki viszont annak fejében lakást ad nekik és halála után rájuk testálja bútorait; — Az egyes ség azonban hamar felbonUt s napirenden voltak a veszekedésék: ugyannyira, hogy özv. Domokosné felbontotta a megállapodást és éti- adta Szalaiék útját. Szalainé ekkor annyira megharagudott áz öregasszonyra, hogy belökte a szobába, még hozzá olyan szerencsétlenül, hogy az asszony combját törte. A kórházban kezelték, majd amikor felépült, ismét összeköUözött Szalat- ékkai. Az iratok szerint Szalainé ekkor már készült arra, hogy a maga módja szerint megszabadul Kőolajkufafás vármegyénkben A MM megbénította az egész forgalmat Egyes szám ára 12 fillér.
