Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-21 / 13. szám
1940 február fel. Budapestről, dr Kacsoüi Pongrác személyében. Az elegánsan kiöltözködött fiatal igazgató nagy dérrel* durral jött az intézetbe és nagyon megütköztem rajta, hogy nemcsak a fiatalabb tanárokat tegezte le, hanem engem, a nálánál jóval öregebbet is. Uj rendet akart teremteni a reáliskola épületében és az iskolai zeneterem helyiségéül jelölte ki azt a termet, amelyben az én másfél évtizeden keresztül összehordott gombagyüjteményem volt. Ultimátumszerű felszólítást küldött a helyiség kiürítésére. Ez az eljárás annyira bántott, hogy gyűjteményemet elégettem, nyugdíjaztatásomat kértem s hazaköltöztem Szekszárdra. Hogy Kacsóh, az érdemes zeneszerző elmebajos volt, azt csak most a halálakor tudtam meg és nagyon sajnálom a köztünk történteket. Ha erről nekem fogalmam lett volna, akkor nem mondtam volna oly hamar^ búcsút Kecskemétnek. Kacsóh tragikus sorsa mélyen megrendített és most, hogy más szemmel látom, meg is sirattam őt...4 * * * * * ** Dr Hollós László Szekszárdra költözve egy évig pihent, az 1912. év végén azonban már újból dolgozni kezdett és különösen a mikroszkopikus gombákkal foglalkozott. Az 1916. évben meghalt az édesanyja és ez az eset annyira megtörte, hogy tiz évig tudományos munkával alig foglalkozott. ‘A gyűjtésbe, kutatásba az 1926. évben kapcsolódott ismét bele, bár a külföldi tudományos világgal való 'összeköttetései ez alatt az idő alatt sem szakadtak meg. A Magyar Tudományos Akadémia az 1933. évben adta ki a gróf Vigyázó Sándor és Ferenc vagyon jövedelmének felhasználásával Szekszdrd vidékének gombái cimü munkáját, amely 1386 fájt sorol fel és ir le, ezek között 130 újat, amely a tudományban eddig ismeretlen volt. ' Dr Hollós László éppúgy mint Kecskeméten, Szekszárdon is igen visszavonultan élt és úgyszólván csak a tudományával és kedvenc szórakozásával, a bélyeggyüjtéssel foglalkozott. Társaságba nem járt, az embereket kerülte, bizalmatlan volt és ebben a tekintetben bizonyos üldözési mániás tünetek voltak rajta észlelhetők. Életigényeit leegyszerűsítette és ahogy a szekszárdi hetivásáron nyáron, panyó- kára vetett kabátjával, kezében a bevásárló kis szatyorral járkált, — senkise gondolta volna róla, hogy világszerte ismert tudóssal áll szemben. Pedig tudományos működése nyugdiján felül is anyagilag független életet biztosíthatott volna neki. Nem volt fukar, de nem is téko- zolta a pénzt. Külföldi szakirodalmi Működését jól megfizették, az általa felfedezett uj gombafélékért a külföldi múzeumok nagy pénzeket fizettek és ebből már a háború előtt olyan tekintélyes összeget gyűjtött, hogy 200.000 koronát akart hagyományozni a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez a vagyon azonban devalválódott. Az Akadémiától járó tekintélyes jutalomdijait nem vette fel, hanem fiatal kutatók munkájának elősegítésére fordította. A hatvan évet már túlhaladta, amikor megnősült. Egy idegbeteg nőt vett el, aki a szomszédaival folyton veszekedett, perlekedett és emiatt a lovagias férjnek is sok baja volt a bíróságnál. Felesége halála után egy jójelkü házaspár — Róth Béla szekszárdi faszobrász-müvész és neje — vették gondozásba és annak a néhány, embernek, akivel az öregur érintkezett, boldogan dicsekedett, hogy milyen rendesen TOLNANEGYEI ÚJSÁG ellátják. Az pedig nem volt könnyű dolog, mert dr Hollós igen rigolyás ember volt és különcsége abban is megnyilvánult, hogy végső rendelkezésében egyházi szertartás nélkül leendő temetéséről intézkedett még azt is meghagyva, hogy végtisz- tességtételén senki ne vegyen részt. Megtiltotta egyúttal, hogy a haláláról értesítsék a Tudományos Akadémiát, amelynek vezetőségével az utóbbi időben elvi jelentőségű nézet- eltérései támadtak. Szombaton d. u. vitték ki a szekszárd- újvárosi teme- * 1 2 * tőbe, ahol minden szertartás nélkül elhantolták. A megboldogult végrendeletet hagyott hátra, mely a napokban kerül kihirdetésre. Ügy mondják, hogy a Schwartzkopf rokonság tagjainak | szánt néhány emléktárgyon kívül mindenét Róth Béláékra hagyta a gondos ápolásért. Ingóságai között igen sok érték, többek közt állítólag tízezreket érő bélyeggyfijtemény is van. Halála alkalmából megállapíthatjuk, hogy a magyar tudományos világnak kiváló tagja volt és igen nagy értéke lehetett volna az országnak, ha annak idején a vezető körök felismerik nagyszerű tulajdonságait és valamely intézetben nyugodt kutató munkát biztosítanak a rendkívüli munkabírású, fáradságot nem ismerő, csodálatos szorgalmú tudósnak, aki magára hagyatva különc embergyülölő lestt és még a Teremtővel is meghasonlott gáló bíró előtt is. A kir. törvényszék kihallgatta tanúként a kir. ügyészség elnökét is, aki bizonyt tóttá, hogy a vádlottakat letartóztatás alkalmával hihallgatta s Tippel Péter még azt is megmondotta, hogy honnan szerezte a mérget és hogy milyen méreg volt az, holott a csendőrség előtt erről még említést sem tettek. Ének a vallomásnak a megtételét nem tagadták a vádlottak sem, de még mindég a csendőröktől való félelemre hivatkoztak. Ezekután a kir. törvényszék nem adott hitelt a visszavonó vallomásuknak és a perbeszédek elhangzása után mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki gyilkosság bűntettének kísérletében és azért Tippel Pétert 5 évi, Tippel Pétérnét pedig 6 évi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik a bűnösség megállapítása miatt, a kir. Ügyész pedig a büntetés súlyom* bitása végett jelentett be fellebbezést Tüieli Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Mátyás király emlékünnep '—■—Szekszárdon Hunyadi Mátyás király születésének 500 éves évfordulóját február 24-én ünnepli Szekszárd város társadalmával karöltve, a Szekszárdi Levente Egyesület. A Levente Egyesület emlékezik és emlékeztet a magyar királyok egyik legnagyobbikára. Ma, midőn nagy feladatok megoldása előtt áll népünk, úgy érezzük, hogy ez az évforduló erőt ad a nagy magyar célkitűzések megvalósítására. Mátyás király ércbeöntött alakja, ott Kolozsvár főterén, történelmi kötelességteljesitésre hívja fei a magyar nemzet minden becsületes fiát. Ebben a szellemben rendezi a Szekszárdi Levente Egyesület emlékünnepélyét f. hó 24-én délután 6 órakor a Szekszárd-Szálló nagytermében a következő műsorral: 1. Himnusz. Játssza az egyesület zenekara. Vezényel Köhler Nándor. 2. Pásztor Ferenc: Mátyás választása. Szavalja ifj. Horváth Lajos. 3. Népdal. Előadja az I. korcsoport ének kara, vezényel Szedlacsek József. 4. Arany János: Szilágyi Erzsébet. Szavalja: Cziráki László. 5. Hunyadi induló. Játssza az egyesület zenekara. Vezényel Köhler Nándor. 6. Ünnepi beszéd Tartja: dr Szakdts. István királyi közjegyző, egyesületi elnök. 7. Petőfi Sándor: A király esküje. Szavalja: Szűcs János. 8. Pósa Lajos : Mátyás király. Előadja az I. korcsoport énekkara. Vezényel Szedlacsek József. 9. Garay János: Mdtyá király Gömörben. Szavalja: Faragó Béla. 10. Döry István: Emlékezés Mátyás királyról. Szávaija a Szerző. 11. Hiszekegy. Játssza az egyesületi zenekar. Vezényel Köhler Nándor. A Szekszárdi Levente Egyesület magyar szeretettel hívja és várja Szekszárd városának lakóit. Legyen ott mindenki ezen az ünnepségen, amelyen azt a magyar királyt ünnepeljük, aki évszázadokkal megelőzve korát, a magyar népi erők összefogásában látta nemze tünk jövőjét. ítélet a nagyszékely! gyilkosok ügyében Megírtuk annak idején, hogy 1939. év szeptember 30-án a kir. ügyészség letartóztatta Tippel Péter 40 éves, nagyszékelyi lakost és feleségét Haász Margitot, mert az a gyanú merült fel, hogy az 1931. év január havában Lehr Jánost megmérgezték. Ugyanis Lehr Jánosnak törvényes felesége volt Haász Margit 49 éves, nagyszékelyi lakos, aki Tippel Péterrel szövetkezett s elhatározták, hogy valami utón-módon Lehr Jánost elteszik láb alól és azután egybekelnek. Lehr János kiment Amerikába és mialatt künt tartózkodott, Tippel Péter Lehr Jánosnéval bűnös viszonyra lépett. Amikor megtudták, hogy Lehr János hazatér, azért, hogy a bűnös viszonyt fel ne fedezze és hogy egybe kelhessenek, határozták el, hogy Lehr Jánost elpusztítják. | A nyomozás során a csendőrség, • a kir. ügyészség és a vizsgálóbíró I előtt mindketten beismerték, hQgy a Lehr János borába, majd feketekávéjába mérget öntöttek, amitől Lehr János rosszul lett, de nem halt meg. Ezt megismételték, azt azonban tagadták, hogy ők ölték meg Lehr Jánost, mert a mérgezés után még 3 hónapig élt. Lehr János holttestét az elmúlt év őszén exhumálták, az eltelt csaknem 9 esztendő után azonban nem. lehetett megállapítani a halál közvetlen okát. A kir. ügyészség gyilkosság bűntettének kísérletével vádolta meg az időközben házasságra lépett bűnös férfit és nőt. Ebben az ügyben február hó 17. napján tartott főtárgyalást a m. kir. törvényszék, ahol a vádlottak visszavonták a beismerő vallomásukat, mindent tagadtak és azt vallották, hogy a csendőröktől való félelmük- ben tettek beismerő vallomást, a ’■ csendőrök, az ügyészség és a vizs- • Téli este Irta; Rumi Erzsébet • A téli este bénán vánszorog a kert alatt. Vállán nagy ködbatyu. A csendben lassan elmélyül a bú .,. Óh hol bujdostok bíbor alkonyok? A szürkeségben reszket a mesém a kalászillatu messze nyárról, de egy szál a nap arany hajából még megakadt a fák csontváz kezén. Ragyogtatják a koldus aranyat, kik dúsak voltak kék égbolt alatt és elvesztettek lombot és virágot. Nyár volt... Fény volt... Lüktet a dalokban a könny ize, míg az ablakokban sáppadian lobbannak a lámpalángokj^^^^ — Tolna vármegye rendkívüli közgyűlésén leleplezik a kormányzó arcképét. Március hó 1-én lesz húsz éve, hogy a nemzetgyűlés felismerte Nagybányai Horthy Miklósnak az ország megmentésére irányuló gondviselésszerü küldetését és őt az ország kormányzóájvá választotta. Ezt az évfordulóiba vármegye az ősöktől öröklött fénnyel és melegséggel, rendkívüli közgyűlés keretében fogja megünnepelni. Ugyanakkor leplezik le Őfőméltó- ságának Miklósi M. Ödön szekszárdi festőművész által festett, kitünően sikerült arcképét. C,— Ünnepélyek a kormányzó tiszteletére. Húsz éve lesz a jövő hó l-én, hogy a nemzetgyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá választotta Ezt a nagyjelentőségű történelmi tényt a társadalmi egyesületek az egész ország területén e hó 29-én ünnepi keretek közt fogják méltatni. Az ünnepélyek közben mindenütt fogják kőzvetiteni gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a stúdióból a nemzethez intézendő rádióbeszédét. —■ Az ujdombóvari aliomas- főnököt Budapestre helyeztek. Az államvasutak igazgatósága Kováts Boldizsár MÁV felügyelőt, Ujdoifl* bóvár állomásfőnöket áthelyezte Budapest-József város állomásra. A kitűnő vasutas, akinek Ujdombóvár- ról való távozását mélyen sajnálj*11» előbb Tolna-Mözsőn, Hidas-ßony- hádon, majd Pécs-Kfilvároson von állomásfőnök. •