Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-02-21 / 13. szám

1940 február fel. Budapestről, dr Kacsoüi Pongrác személyében. Az elegánsan kiöl­tözködött fiatal igazgató nagy dérrel* durral jött az intézetbe és nagyon megütköztem rajta, hogy nemcsak a fiatalabb tanárokat tegezte le, hanem engem, a nálánál jóval öregebbet is. Uj rendet akart terem­teni a reáliskola épületében és az iskolai zeneterem helyiségéül jelölte ki azt a termet, amelyben az én másfél évtizeden keresztül össze­hordott gombagyüjteményem volt. Ultimátumszerű felszólítást küldött a helyiség kiürítésére. Ez az eljárás annyira bántott, hogy gyűjteménye­met elégettem, nyugdíjaztatásomat kértem s hazaköltöztem Szekszárdra. Hogy Kacsóh, az érdemes zene­szerző elmebajos volt, azt csak most a halálakor tudtam meg és nagyon sajnálom a köztünk történteket. Ha erről nekem fogalmam lett volna, akkor nem mondtam volna oly ha­mar^ búcsút Kecskemétnek. Kacsóh tragikus sorsa mélyen megrendített és most, hogy más szemmel látom, meg is sirattam őt...4 * * * * * ** Dr Hollós László Szekszárdra költözve egy évig pihent, az 1912. év végén azonban már újból dol­gozni kezdett és különösen a mik­roszkopikus gombákkal foglalko­zott. Az 1916. évben meghalt az édesanyja és ez az eset annyira megtörte, hogy tiz évig tudomá­nyos munkával alig foglalkozott. ‘A gyűjtésbe, kutatásba az 1926. évben kapcsolódott ismét bele, bár a külföldi tudományos világgal való 'összeköttetései ez alatt az idő alatt sem szakadtak meg. A Magyar Tu­dományos Akadémia az 1933. év­ben adta ki a gróf Vigyázó Sándor és Ferenc vagyon jövedelmének felhasználásával Szekszdrd vidékének gombái cimü munkáját, amely 1386 fájt sorol fel és ir le, ezek között 130 újat, amely a tudományban eddig ismeretlen volt. ' Dr Hollós László éppúgy mint Kecskeméten, Szekszárdon is igen visszavonultan élt és úgyszólván csak a tudományával és kedvenc szórakozásával, a bélyeggyüjtéssel foglalkozott. Társaságba nem járt, az embereket kerülte, bizalmatlan volt és ebben a tekintetben bizo­nyos üldözési mániás tünetek voltak rajta észlelhetők. Életigényeit le­egyszerűsítette és ahogy a szek­szárdi hetivásáron nyáron, panyó- kára vetett kabátjával, kezében a bevásárló kis szatyorral járkált, — senkise gondolta volna róla, hogy világszerte ismert tudóssal áll szem­ben. Pedig tudományos működése nyugdiján felül is anyagilag függet­len életet biztosíthatott volna neki. Nem volt fukar, de nem is téko- zolta a pénzt. Külföldi szakirodalmi Működését jól megfizették, az általa felfedezett uj gombafélékért a kül­földi múzeumok nagy pénzeket fizet­tek és ebből már a háború előtt olyan tekintélyes összeget gyűjtött, hogy 200.000 koronát akart hagyo­mányozni a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez a vagyon azon­ban devalválódott. Az Akadémiától járó tekintélyes jutalomdijait nem vette fel, hanem fiatal kutatók mun­kájának elősegítésére fordította. A hatvan évet már túlhaladta, amikor megnősült. Egy idegbeteg nőt vett el, aki a szomszédaival folyton veszekedett, perlekedett és emiatt a lovagias férjnek is sok baja volt a bíróságnál. Felesége halála után egy jójelkü házaspár — Róth Béla szekszárdi faszobrász-müvész és neje — vették gondozásba és annak a néhány, embernek, akivel az öregur érintkezett, boldogan dicsekedett, hogy milyen rendesen TOLNANEGYEI ÚJSÁG ellátják. Az pedig nem volt könnyű dolog, mert dr Hollós igen rigolyás ember volt és különcsége abban is megnyilvánult, hogy végső rendel­kezésében egyházi szertartás nél­kül leendő temetéséről intézkedett még azt is meghagyva, hogy végtisz- tességtételén senki ne vegyen részt. Megtiltotta egyúttal, hogy a halálá­ról értesítsék a Tudományos Aka­démiát, amelynek vezetőségével az utóbbi időben elvi jelentőségű nézet- eltérései támadtak. Szombaton d. u. vitték ki a szekszárd- újvárosi teme- * 1 2 * tőbe, ahol minden szertartás nélkül elhantolták. A megboldogult végrendeletet ha­gyott hátra, mely a napokban ke­rül kihirdetésre. Ügy mondják, hogy a Schwartzkopf rokonság tagjainak | szánt néhány emléktárgyon kívül mindenét Róth Béláékra hagyta a gondos ápolásért. Ingóságai között igen sok érték, többek közt állító­lag tízezreket érő bélyeggyfijtemény is van. Halála alkalmából megállapíthat­juk, hogy a magyar tudományos világnak kiváló tagja volt és igen nagy értéke lehetett volna az or­szágnak, ha annak idején a vezető körök felismerik nagyszerű tulajdon­ságait és valamely intézetben nyu­godt kutató munkát biztosítanak a rendkívüli munkabírású, fáradságot nem ismerő, csodálatos szorgalmú tudósnak, aki magára hagyatva különc embergyülölő lestt és még a Teremtővel is meghasonlott gáló bíró előtt is. A kir. törvény­szék kihallgatta tanúként a kir. ügyészség elnökét is, aki bizonyt tóttá, hogy a vádlottakat letartóz­tatás alkalmával hihallgatta s Tip­pel Péter még azt is megmondotta, hogy honnan szerezte a mérget és hogy milyen méreg volt az, holott a csendőrség előtt erről még emlí­tést sem tettek. Ének a vallomás­nak a megtételét nem tagadták a vádlottak sem, de még mindég a csendőröktől való félelemre hivat­koztak. Ezekután a kir. törvényszék nem adott hitelt a visszavonó vallomá­suknak és a perbeszédek elhang­zása után mindkét vádlottat bűnös­nek mondotta ki gyilkosság bűn­tettének kísérletében és azért Tip­pel Pétert 5 évi, Tippel Pétérnét pedig 6 évi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik a bűnösség megállapítása miatt, a kir. Ügyész pedig a büntetés súlyom* bitása végett jelentett be fellebbezést Tüieli Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Mátyás király emlékünnep '—■—Szekszárdon Hunyadi Mátyás király születésé­nek 500 éves évfordulóját február 24-én ünnepli Szekszárd város tár­sadalmával karöltve, a Szekszárdi Levente Egyesület. A Levente Egyesület emlékezik és emlékeztet a magyar királyok egyik legnagyobbikára. Ma, midőn nagy feladatok megoldása előtt áll népünk, úgy érezzük, hogy ez az évforduló erőt ad a nagy magyar célkitűzések megvalósítására. Mátyás király ércbeöntött alakja, ott Kolozsvár főterén, történelmi kötelességteljesitésre hívja fei a magyar nemzet minden becsületes fiát. Ebben a szellemben rendezi a Szekszárdi Levente Egyesület em­lékünnepélyét f. hó 24-én délután 6 órakor a Szekszárd-Szálló nagy­termében a következő műsorral: 1. Himnusz. Játssza az egyesület zenekara. Vezényel Köhler Nándor. 2. Pásztor Ferenc: Mátyás választása. Szavalja ifj. Horváth Lajos. 3. Nép­dal. Előadja az I. korcsoport ének kara, vezényel Szedlacsek József. 4. Arany János: Szilágyi Erzsébet. Szavalja: Cziráki László. 5. Hunyadi induló. Játssza az egyesület zene­kara. Vezényel Köhler Nándor. 6. Ünnepi beszéd Tartja: dr Szakdts. István királyi közjegyző, egyesületi elnök. 7. Petőfi Sándor: A király esküje. Szavalja: Szűcs János. 8. Pósa Lajos : Mátyás király. Előadja az I. korcsoport énekkara. Vezényel Szedlacsek József. 9. Garay János: Mdtyá király Gömörben. Szavalja: Faragó Béla. 10. Döry István: Em­lékezés Mátyás királyról. Szávaija a Szerző. 11. Hiszekegy. Játssza az egyesületi zenekar. Vezényel Köhler Nándor. A Szekszárdi Levente Egyesület magyar szeretettel hívja és várja Szekszárd városának lakóit. Legyen ott mindenki ezen az ünnepségen, amelyen azt a magyar királyt ün­nepeljük, aki évszázadokkal meg­előzve korát, a magyar népi erők összefogásában látta nemze tünk jövőjét. ítélet a nagyszékely! gyilkosok ügyében Megírtuk annak idején, hogy 1939. év szeptember 30-án a kir. ügyész­ség letartóztatta Tippel Péter 40 éves, nagyszékelyi lakost és felesé­gét Haász Margitot, mert az a gyanú merült fel, hogy az 1931. év január havában Lehr Jánost megmérgez­ték. Ugyanis Lehr Jánosnak tör­vényes felesége volt Haász Margit 49 éves, nagyszékelyi lakos, aki Tippel Péterrel szövetkezett s el­határozták, hogy valami utón-mó­don Lehr Jánost elteszik láb alól és azután egybekelnek. Lehr János kiment Amerikába és mialatt künt tartózkodott, Tippel Péter Lehr Jánosnéval bűnös viszonyra lépett. Amikor megtudták, hogy Lehr Já­nos hazatér, azért, hogy a bűnös viszonyt fel ne fedezze és hogy egybe kelhessenek, határozták el, hogy Lehr Jánost elpusztítják. | A nyomozás során a csendőrség, • a kir. ügyészség és a vizsgálóbíró I előtt mindketten beismerték, hQgy a Lehr János borába, majd fekete­kávéjába mérget öntöttek, amitől Lehr János rosszul lett, de nem halt meg. Ezt megismételték, azt azonban tagadták, hogy ők ölték meg Lehr Jánost, mert a mérgezés után még 3 hónapig élt. Lehr Já­nos holttestét az elmúlt év őszén exhumálták, az eltelt csaknem 9 esztendő után azonban nem. lehe­tett megállapítani a halál közvetlen okát. A kir. ügyészség gyilkosság bűntettének kísérletével vádolta meg az időközben házasságra lépett bűnös férfit és nőt. Ebben az ügyben február hó 17. napján tartott főtárgyalást a m. kir. törvényszék, ahol a vádlottak vissza­vonták a beismerő vallomásukat, mindent tagadtak és azt vallották, hogy a csendőröktől való félelmük- ben tettek beismerő vallomást, a ’■ csendőrök, az ügyészség és a vizs- • Téli este Irta; Rumi Erzsébet • A téli este bénán vánszorog a kert alatt. Vállán nagy ködbatyu. A csendben lassan elmélyül a bú .,. Óh hol bujdostok bíbor alkonyok? A szürkeségben reszket a mesém a kalászillatu messze nyárról, de egy szál a nap arany hajából még megakadt a fák csontváz kezén. Ragyogtatják a koldus aranyat, kik dúsak voltak kék égbolt alatt és elvesztettek lombot és virágot. Nyár volt... Fény volt... Lüktet a dalokban a könny ize, míg az ablakokban sáppadian lobbannak a lámpalángokj^^^^ — Tolna vármegye rendkívüli közgyűlésén leleplezik a kor­mányzó arcképét. Március hó 1-én lesz húsz éve, hogy a nemzetgyű­lés felismerte Nagybányai Horthy Miklósnak az ország megmentésére irányuló gondviselésszerü küldeté­sét és őt az ország kormányzóájvá választotta. Ezt az évfordulóiba vár­megye az ősöktől öröklött fénnyel és melegséggel, rendkívüli közgyű­lés keretében fogja megünnepelni. Ugyanakkor leplezik le Őfőméltó- ságának Miklósi M. Ödön szekszárdi festőművész által festett, kitünően sikerült arcképét. C,— Ünnepélyek a kormányzó tiszteletére. Húsz éve lesz a jövő hó l-én, hogy a nemzetgyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá választotta Ezt a nagyjelentőségű történelmi tényt a társadalmi egyesületek az egész ország területén e hó 29-én ünnepi keretek közt fogják méltatni. Az ünnepélyek közben mindenütt fogják kőzvetiteni gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a stúdióból a nemzethez intézendő rádióbeszédét. —■ Az ujdombóvari aliomas- főnököt Budapestre helyeztek. Az államvasutak igazgatósága Kováts Boldizsár MÁV felügyelőt, Ujdoifl* bóvár állomásfőnöket áthelyezte Budapest-József város állomásra. A kitűnő vasutas, akinek Ujdombóvár- ról való távozását mélyen sajnálj*11» előbb Tolna-Mözsőn, Hidas-ßony- hádon, majd Pécs-Kfilvároson von állomásfőnök. •

Next

/
Thumbnails
Contents