Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-18 / 92. szám

2 TOLNAMEGYEI OJSÍfi 1940 december 18. Karácsonyi ajándékok igen olcsón beszerezhetők TÓTHJANOS ékszerésznél Szekszárd, Kaszlnóbazár Pontos ó?a* és ékszerjavitó műhely "W A vármegye vagyoni állagának, a vármegye háztartásának és a me­gyei alapok helyzetének ismertetése után a közbiztonságról és a köz­rendről azt Írja az alispán, hogy az előfordult bűncselekmények szá­mában csökkenés mutatkozik, ami részben a tömeges katonai behívá­soknak, részben az idei rossz bor­termésnek is tudható be. Igen részletesen ismerteti a jelen­tés a vármegye közegészségügyét, majd a mezőgazdaság állásáról ad igen érdekes és mindenre kiterjesz­kedő gondos képet, megbízható és igen figyelemreméltó statisztikákat. Részletes beszámoló következik ezután a tanügy minden mozzana­táról, a testnevelés és az iskolán- kivfili népművelés rendkívül fontos munkájáról. örvendetes tudomásul szolgálhat, hogy a törvényhatósági közutakon levő és árvíz által megrongált, ille­tőleg elsodort hidak helyreállítási és újjáépítési munkálatai jelentősen haladtak előre. Képet ad az alispáni jelentés a vármegyében folyó köz- építkezésekről, valamint az állat- egészségügyről is. Falusiak Újabban újra meg újra fel-fel- bukkanik újságokban, könyvekben, színpadon, folyóiratokban a faluzá­sok kisértő divatjaként a „falusi“ szónak valami lenéző .zöngével használatos megállapítása. »Falusi“, tehát okvetlen szutykos körmü, trágyaillatu, borostás állu, pipát szutyakoló, eszem-iszom ér­deklődő, szellemi téren kissé ütő- dött, mozgásában lomha. Amikor a szót jellemzésül kimondják, min­dig összevillanak a szemek bizonyos megbocsájtást sugárzóan, valami elnéző és lenéző gőggel. Falusi és ezzel minden el van in­tézve. A szóban benne van az is, amit a szó használója nem mond ki, csak gondol. A szellemi téren tapasztalható teljes lemaradást. De nemcsak a falura vonatkoztatva használják ezt igy a már jellemzett módon, hanem a kisvárosra is, — mintha az országnak ezen a na­gyobb területén csupa folyton tarok­kozó ur és a hölgyekre vonatkoz­tatva csupa mindig más után vá­gyódó Bováryné-féle hiszterika élne. Falusi jegyző, falusi tanító, falusi bíró, falusi mágnás, elősorolni sem győzném a szó legkirívóbb össze­kapcsolását, hogy a falusi írókról és költőkről, vagy más alkotó mű­vészeinkről ne is beszéljek. I A legszebb és legcélszerűbb Karácsonyi alándékoR márkás ingek, gallérok, nyakkendők, kalapok, kesz­tyűk és mindennemű kötött-szövött áruk nagy választékban és olcsó áron beszerezhetők SAPSZKY ANDOR kereskedésében Telefon: 248 SZEKSZÁRD Telefon: 248 A szó használói valamiről telje­sen elfeledkeznek, mégpedig arról, hogy míg tartalmatlanságuk meg- szokottságával uton-utfélen hinte­getik a nekik tetszetős jelzőt, addig egy falusi tanitóné továbbra is ma­radva ugyan az ismeretlenségben, a katolikus egyház legfőbb fejének miseruhát tervez, vagy egy kisvárosi festő a pápai udvarba kap meg­hívást, hogy megfesse őszentsége arcképét, vagy, hogy az irodalom­hoz kanyarodjunk, azr ajkai remete olyan magyar nyelven ir egynéhány könyvet, amit akárhány városi fir- kász egy életen keresztül sem tudna összeizzadni, Rumi Erzsébet pedig maradva a falun, a legjobbak közé emelkedik, de, hogy leszálljunk a tényleg szutykos körmüeknek titu­láltak közé, játszi könnyedséggel, csak úgy a magamulattatására jó népünk ismeretlen százai olyan da­lokat, balladákat, rigmusokat ka- nyaritottak és kanyaritanak, akik­hez arany jánosok sem átallanak leereszkedni egy kis tanulás céljából. A falusi ember tagadhatatlanul más, mint a városi. Tartalmasabb, önelégültebb. És Istennek hála, hogy más és hogy ilyen. A város amikor elindult faluzni, a falusi részéről a város már rég fel volt fedezve és elfordult tőle. És újra csak azt mon­dom, hogy hála Istennek, mert ha el nem fordult volna, akkor ma talán sokkal nemzetietlennebb lenne a vidék képe. Ismerek tanítót, aki csak úgy kedvtelésből megtanult angolul és törökül, de emellett volt még ideje arra is, hogy gazdakört létesítsen és szövetkezetét alakítson. Tudok jegyzőről, aki a madártannak ki­emelkedő tudósává vált és továbbra is ott él egy kis baranyai faluban. Arról a lelkészről is illenék annyit tudni, aki országos lapok munka­társi minőségében is annyira falusi, hogy előljárva jópéldával, penna­forgatás közben maga veti be sze­rény kis javadalmi földjét, rekord termést produkálva azon. Hegedülő orvos is él a falun, aki amellett, hogy egészségügyi szempontból az elsők közé küzdötte húsz év alatt községét, a fővárosba is el-el ruc- canik úgy mellékesen és kisegítés­képpen, ha szükség van művésze­tére. A könyvtermelés legnagyobb ré­sze falura vándorol és vannak fa­lusi bírók, akiknek a tisztaszobájá­ban úgy sorakoznak a könyvek, hogy egész bátran el lehetne ne­vezni könyvtárszobának is házának ezt a részét, de Ő csökönyösen megmarad a tisztaszoba elnevezés mellett és hála Istennek, hogy meg­marad. Távol áll tőlem, hogy a város és falu közé éket verjek, de annyit még el kell mondanom, hogy poli­tikusainknak is egyik legtartalma­sabb része a kehidai bölcstől kezdve faluról került és kerül ki, akik or­szágos ügyeik elintézése után siet­nek vissza kis falujuk barátságos hajlékába, hogy éljék a falu min­dennapi életét, ami változatosság­ban és fordulatokban van annyira érdekes, mint a városé, csak át- szellemülten finom lélek kell hozzá. A falu értelmiségének az élete Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Hová lelt büszkeséged? Hová lett büszkeséged? Hisz egyszerű vagy; tiszta víz kenyér. Még néha sír benned egy elnyomott hang; a büszkeség? Mert 6 még meg nem ért. De már kenyér vagy. Illat, lélek, jóság . ,. S az oltárról naponta felragyog jézus szeme, Erőd az áldozó rács 1 Még nekilendülsz ezerfelé titokban — (úgy hasonlítunk ebben Te meg én,) de erűidet Krisztus összefogta s kristállyá szépülsz Isten tenyerén. Gímesi József. — Thuránszky László kitünte­tése. Vármegyénk széles köreiben is bizonyára őszinte örömet kelt a hir, hogy a jugoszláv állam kor­mányzó tanácsa a kiskorú király nevében dr vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnöknek, a mi­niszterelnökségi sajtóosztály főnö­kének, Tolna vármegye közszeretet­ben állott volt kitűnő főispánjának a jugoszláv korónarend csillagok­kal díszített középkeresztjét adomá­nyozta. Ez a kitüntetés annak a munkásságnak az elismerésre, ame­lyet dr vitéz Thuránszky László diplomáciai szolgálata alatt Belgrád- ban a magyar—jugoszláv jóviszony megalapozása körül kifejtett és amelyet e barátság fejlesztése ér­dekében, mint miniszterelnökségi sajtófőnök tovább irányított. — Gróf Apponyi Károly, báró Fiáth Tibor és dr őrffy Imre nagy elismeréssel fogadott, nagy tárgyismeretre és elmélyedésre valló Megérkeztek o karácsonyi játékűruk nagy választékban Fekete Játék üzletébe Szekszárd, Kaszlnóépület Ing — Harisnya — Divatáru — Rövidáru tagadhatatlanul küzdelmesebb és felelősségteljesebb, mint a városié, mert ránehezedik egy*egy kisebb- nagyobb közület minden gondja- baja. A falun élő embernek nem lehet megbújni a kaszárnya-házak labirintusában. Köz- és magánélete tárva nyitva áll mindenki előtt. Élete a sorozatos napok álodathozatala. Falusinak lenni kiválasztottság és felelősség. Gróf Teleki Pál mondotta, hogy ne azt keressük, ami szétválaszt, ha­nem azt, ami összehoz bennünket. Ehhez pedig az szükséges, hogy legalább annyi becsüléssel közeled­jünk a falu és a „falusi“ felé, mint amennyi becsülést elvárunk városi portánkon, a magunk számára. Tóth Nándor. beszédeket mondtak a felsőház múlt- heti költségvetési vitájában. Igen sok fontos kérdésre hívták fel a törvényhozás figyelmét és mind­nyájan kitértek a Siószabályozás sürgős és alapos megoldásának a sürgősségére is. Különösen széles tárgyköröket ölelt fel őrffy Imre másfélórás beszéde, melynek, ismer­tetésére egyik következő számunk­ban még visszatérünk. — Uj tűzrendészet! felügyelő. Dr Rébtr Tibor tb. főszolgabíró, a simontornyai járás tűzrendészeti fel­ügyelője szolgálattételre a földmive- lésügyi minisztériumba helyéztetvén, vitéz Madi Kovács Imre főispán az igy megüresedett simontornyai já­rási tűzrendészeti felügyelői állásra kinevezte dr Borbás Gyula tb. fő­! szolgabirót. — Az „Erdélyért“ Országos Gyűjtőbizottság 63.600-as számú postakarékpénztári csekkszámlájára utján teleki Barna kir. műszaki ta-' nácsos (Szekszárd, államépitészeti hivatal) 5 pengőt fizetett be. — Árvizsujtott egyének lakó­házai. Vármegyénk területén állami támogatás mellett 8 uj ház épült Bátán, 2 Bogyiszlón, 1 Bölcskén, 37 Dombóváron, 4 Dunafőldváron, 1 Győrén, 1 Kocsolán, 1, Kölesden, 21 Madocsán, 2 Medinán, 2 Mözsőn, 1 Nagykónyiban, 3 Ozorán, 34 Pakson, 6 Pálfán, 5 Pincehelyen, 2 Sárszentlőrincen, 7 Sióagárdon, 26 Simontornyán, 5 Szakályban, 16 Tolnán, 6 Tolnanémediben, 3 Szek- szárdon. Az akció folyamán helyre­állított, újból lakhatóvá tett házak száma: Bátán 33, Bátaszéken 9, Bonyhádon 1, Dombóváron 100, Dunafőldváron 12, Dunaszentgyör- győn 11, Felsőnyéken 1, Madocsán 8, Medinán 1, Nagykónyiban 1, Pakson 47. Páriban 1, Pincehelyen

Next

/
Thumbnails
Contents