Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-11 / 90. szám
lett a szellemvilággal.. . Csak a jegyet kell megváltani és már mehetünk is. Nem kell más, csak elhinni azt, hogy Prohászka, aki nagy tudós és szent ember volt, ilyen badarságot mondjon a házasság- lörésről és elhinni azt, hogy Lon- ginusznak a legnagyobb és legsür gősebb teendője volt otthagyni az örökkévalóságot Nak miatt, mert itt van a legjobb nohabor. Nem kell más, mint megváltani a menetjegyet, vagyis egy nagy adag emberi hiszékenységgel leborulni a szécsényi zárda eltávolított egykori újonca előtt. Bárd Ferenc. 1940 december 11. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG Jíüek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — Dr Őrffy Imre beszéde a felső ház pénzügyi bizottságában. A felsőház pénzügyi bizottságaszom* baton a belügyi, igazságügyi, honvédelmi, vallás* és közoktatásügyi valamint a pénzügyminiszter részvételével tartott ülésen letárgyalta a Jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, melyet Czettler Jenő előadó ismertetett. A javaslathoz az ismertebb politikusok közül Hegedűs Lóránt, gróf Bethlen István és -dr Őrffy Imre kincstári főtanácsos, Tolna vármegye felsőházi tagja szólott hozzá. — Közigazgatási bizottság. Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével kedden délelőtt tartotta ülését vármegyénk közigazgatási bizottsága, melyen a hivatalos minőségükben megjelenteken kivül részt- - vettek : Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Michéli Mihály, Schneider Gábor, Tóth Lajos és Vértesy László választott bizottsági tagok. Távol- maradásukat kimentették: Bernáth Béla és báró Schell József. Az el nöklő főispán bejelentette, hogy e hó 4-én a Sió és Balaton érdekeltség öt főispánjával küldöttségileg járt a földmivelésügyi miniszternél, kérve a Sió végleges szabályozását ás hajózhatóvá tételét. Ezt megelőzte a parlamentben vitéz Makray Lajosnak e tárgyban mondott nagyhatású beszéde. A földmivelésügyi miniszter Ígéretet tett a kérdés mielőbbi rendezésére, azonban ezzel á törvényhatóságok mozgalma nem fejeződött be, mert a Sió és a Balaton -ügyében hetenként felkeresik a minisztereket. A közigazgatási bizottság e jelentést örömmel vette tudomásul. A szakelőadók időszaki jelentéseit a bizottság egyhangúan tudomásul vette. Csupán D'óry Frigyes és báró Jeszenszky József szólaltak fel a m. ktr. gazdasági felügyelőség jelentésének ama megállapításai ellen, hogy egyes uradalmak tulalacsony napszámbéreket fizetnek. A két felszólaló azt hangoztatta, hogy a bérek nem lehetnek alacsonyak, mert munkáshiány van. Eordögh Zoltán ~vm. m. kir. gazdasági felügyelő válaszában újból felolvasta jelentésének kifogásolt részét, megállapítva, hogy nem általánosított és hogy kiemelte az ilyen esetek szórványosságát. A plenáris ülés után a szak- bizottságok üléseztek. — Az „Erdélyért“ Országos Gyűjtőbizottság 63.600-as számú postakarékpénztári csekkszámlájára lapunk utján Titte József Szekszárd 5 pengőt adományozott. — Eljegyzés. Scherer József oki. középiskolai tanár, a Szekszárdi Takarékpénztár tisztviselője és Tóth Márta jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — A Szekszárdi Kaszinó Szilveszter estje. A Szekszárdi Kaszinó, mint minden évben, úgy az idén is megtartja szokásos Szilveszter esti táncmulatságát, amely iránt máris nagy az érdeklődés. — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Szekszárdi Csoportja december hó 12-én délután 4 órakor tartja a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését az alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Szövőszakosztály jelentése. 4. Számadások előterjesztése. 5. Pénztári jelentés. 6. Indítványok, felszólamlások. 7. Részleges tiszt- ujitás. 8. Elnöki zárszó. — A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének közgyűléséről múlt hó 30 án megjelent beszámolónkban azt irtuk, hogy ott többek közt tejvállalatok és tejkereskedők is résztvettek. Mint utólag értesülünk, a közgyűlésnek azok a résztvevői, akiket mi tejvállalati képviselőknek néztünk, a szomszédos vármegyék tejszövetkezeteinek vezető előkelőségei voltak. Egyébként ez a közgyűlés a szövetkezeti élet belső ügyeit tárgyalta és ilyen gyűlésen tejvállalatok sem most, sem máskor nem is vehettek részt. JűMÁNDI KESERŰVÍZ minőségé egyedüli Előadás a szekszárdi Szeretet- ház javára. Megírtuk, hogy a szegénygondozó nővérek a Szeretetház még hiányzó berendezési tárgyainak beszerzési alapja javára a Szekszárd Szálló nagytermében december 15-én este 6 órakor jótékony- célú előadást tartanak. Az előadás műsora a kővetkező: 1. Glória szálljon a mennybe fel... Énekli a vegyeskar. 2. Prológ. Elmondja Gömbös Sasa. 3. Karácsony. Színmű 3 felvonásban. Előadják: Diczenthy Judit, Fábián Edit, Gömbös Sasa, John Panni, Légrády Ili, Saárossy Ili, Szabados Juci, Székelyi Klári. Felvonások közben szavalnak: Köhler Anni, Palágyi Mária, Fekete Bogi. 4. Betlehemi bölcsődal. Hegedűn játssza Bakó Jenő, harmoniummal kiséri Raffay Sándor, énekli Légrády Ili és Gömbös Sasa. — Állami segély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dombóvári közs. iparostanonciskola 1940— 1941. évi kiadásainak részbeni fedezésére 1000 pengő állami segélyt engedélyezett. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Páli György harci rk. elemi népiskolai helyettes tanítót mostani állomáshelyén rendes tanitóvá léptette elő. — Halálozás. Ekécsi Bereczk István, Simontornya nyug. községi főjegyzője, a Simontornyai Takarék- pénztár v. vezérigazgatója, számos tiszteletbeli állás betöltője, a magyar érdemrend lovagkeresztjének, a hadiékitményes Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényének és egyéb kitüntetések tulajdonosa december hó 6-án életének 81. évében elhunyt s 8- án temették a simontornyai temetőben lévő sírboltban. Az engesztelő szentmiseáldozatot a simontornyai plébánia templomban mutatták be. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Szabó Margit simontornyai rk. elemi iskolai kisegítő tanítónőt segélydijas állami tanítónővé nevezvén ki, őt a mátra- nováki állami népiskolába rendelte szolgálattételre. A gépjárómükerületek uj beosztása folytán a 28. kerület a „Szekszárdi gép járómű kerület“, melyhez Tolna vármegye, Veszprém vármegyéből az enyingi s Fejér vármegyéből a sárbogárdi járás tartozik. Székhelye : Szekszárd. — A karácsonyfa mellett álló betlehem minden évben élettelivé és lelkiekben kifejezésre jutóan hatásossá teszi előttünk Krisztus Urunk születését. — Helyénvaló és kívánatos, hogy a szent éjszaka történetének ábrázolását láthatóan varázsoljuk szemeink elé és igy érzékelhetően, plasztikusan, képszerűen hozzuk magunkhoz közelebb. — Egy ünnepet sem érzünk lelkűnkhöz oly közel, mint szent karácsony ünnepét, amikor a legkérgesebb szívben is kinyílnak a szeretet virágai és legjobban érezzük Krisztus iránt való ragaszkodásunkat és hálánkat. De karácsony ünnepének összes szokásai, az ajándékozás, a fenyőfa stb. nem utalnak a kezdődő megváltás magasztos tényére. Erre csak egy a karácsonyfa mellé helyezett betlehem emlékeztethet. — Karácsonykor, amikor majdnem mindenki ajándékoz, mindnyájan egyformán kapjuk a legnagyobb ajándékot, Krisztus Urunk és Megváltónk születésének adományát. Ha szükségesnek tartjuk, hogy a mi ajándékainkra emlékeztessünk egy fényben úszó karácsonyfával, miért nem akarunk a mindnyájunkat érő legnagyobb ajándékra egy ha még oly szerény betlehemmel emlékeztetni ? • — Minden óvódás, 10 és 15 éves gyermek orvosi vizsgálat alá esik. Az uj egészségvédelmi törvény 1941 január 1-én lép életbe. A törvény értelmében bejelentési kötelezettség alá esik minden gü- mőkóros beteg. Január 1-től kezdődőig minden gyermeket az óvodába való felvételkor, továbbá 10. és 15. életévben gümőkór szempontjából orvosilag kell megvizsgálni. Ugyancsak orvosi vizsgálat alá esik valamennyi iskola tanszemélyzete, a gyermekvédelemben alkalmazottak, azonkívül valamennyi | egészségvédő. A nemibetegeknél a | rendelet előírja a kötelező gyógy- j kezelést. Az orvosoknak a betegekkel nemcsak a betegségüket kell közölniük, hanem a rendelkezések be nem tartása miatt kapható büntetéseket is. — Kulturestély Bonyhádon. A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör folyó hó 7-én Bonyhádon tartott kulturestélyt, mely alkalommal a kát. kör nagytermét nagy és előkelő közönség töltötte meg. A kulturestélyt jákfai Gömbös Miklós gimnáziumi tanár nyitotta meg mélyen szántó gondolatokban gazdag s tartalmas beszédjével. A tetszéssel fogadott költői szárnyalásu megnyitó után a Bonyhádi Cipőgyári Dalkör Schnell József karnagy vezetése mellett, szép hangszinezéssel, adott elő egy régi magyar nótákból ösz- szeállitott dalcsokrot s befejezésül az Erdélyi indulót, nagy sikert 8 sok tapsot aratva. A kulturestély középpontja dr Toporczi Emilnek, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának s a Vas Gereben Irodalmi Kör tagjának „A magyar gondolat Európa életformáló tényezője* címen tartott nagy történelmi s külügyi ismeretekben gazdag előadása volt, aki a régi és mai Európa nemzeteinek kapcsolatát tárta a hallgatóság elé, a magyar szent korona összefogó erejét, a szentistváni gondolatot s a közép Duna medencében élő népek testvéri ezeréves együttélését tárva fel, látnoki szemekkel mutatott rá a testvéri együvé- tartozás s egymásra utaltság nagy erejére s a magyarság jövőbeli szükséges megerősödésére. A mindvégig élvezetes és tanulságos előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta s végeztével sokáig lelkesen ünnepelte a tudós és kiváló előadót. — Kuliffay Margit vitéz Zerinvdry János művészi zongorakisérete mellett énekelt 3 műdalt s behízelgő, iskolázott hangja s művészi előadása annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy két ízben is visszacsalta a színpadra s újabb ráadásokkal tovább gyönyörködött a kitünően előadott kedves énekekben. — Merész Konrádné Hajnal László, Boros Sándor, Rumy Erzsébet és Szép Ernő költeményeiből szavalt nagy előadói művészettel, szinte a hallgatóság elé varázsolta magának 3 költőnek a lelkét. A közönség lelkes hosszas ünneplése volt osztályrésze. — Ismét a Bonyhádi Cipőgyári Dalkör lépett ezután a színpadra s Schnell József karnagy vezetésével egy székely rapszódiát s Váradi: Szerenádját adta elő szép kidolgozásban, sok-sok tapsot és lelkes ünneplést aratva. — Befejezésül dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, kir. tan- felügyelő, a Vas Gereben Irodalmi Kör diszelnöke mondott mindenlk szereplőnek köszönetét a magas színvonalú közreműködésért s Erdély visszatérése alkalmából megemlékezve az erdélyi magyarság szívós kitartásáról, szeretetteljes együttélésre buzdította a megjelenteket s költői szárnyalásu beszédjével a sokáig feledhetetlen kulturestélyt berekesztette.
