Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-06 / 89. szám

TOLNAMEGYEI DJSlfi

1940 december 6.

szép reményre jogosító készségét s máról-holnapra átvedlenek kishiva- taliVagy városi gyakornoki tinta- nyalókká. A kishivatali, a gyakornoki állást úrinak tartják s megvetik eddigi foglalkozásuk folytatóit. A fixfizetés ördöge elvakitja szemüket, mint csalóka esti fény a lepkét, amely addig repked körülötte, mignem szárnyaszegetten hull alá a porba. Ki gondol arra, hogy ezzel a Iámpafénykörüli röpködéssel odavész a szabad pálya sok változatosságot Ígérő öröme, férfias erőfeszítése, lelki nyugalma s jön a függő viszony, a cifranyomoruság, az adóssággal takart szegénység s akárhányszor a nyomában fellépő elégedetlenség, boldogtalanság.

Mindig elszorul a szivem, amikor látom, hogy életrevaló, derék iparos és kereskedő fiuk kapva-kap- kapnak egy egy hivatali szoba sovány kenyeret ígérő alkalma után s szegre akasztják addigi készülődésük és küzdelmük immár kiharcolt és teljesedésbe menő sok drága emlékkel átitatott eredményét csak azért, mert a lateiner az ur s ha nem az, a fix és a nyugdíj — ferde gondolkodása szerint -7* azzá teszi és ehhez semmi különösebb erőfeszítés és uj erők latbavetése nem szükséges.

Néhány évvel azelőtt, amikor érettségizett fiatalemberek is utcát söpörtek, havat lapátoltak és villamoskalauzokként jegyeket lyukkasz- tottak, ez nem volt olyan nyilvánvaló, bár teljesen akkor sem tudott szabadulni a lateiner pálya csalogató, csábos gyönyöreitől s inkább evett titokban újságpapírból tepertőt s kis, vagy semmi tehetséggel szaporította a munkanélküliek számát, semhogy hirtelen és erős kézzel fordított volna egyet sorsa kerekén s mondta volna: hazamegyek s gazdálkodom apám 14—15 holdján, csinálok belőle 20 holdat s vasszorgalommal, akarattal paradicsommá teszem az ősi ugart. — Vagy azt mondta volna: beállók édesapám üzletének pultja mögé s kiszolgálom a vevőket úgy mint az, aki batyuval a hátán kezdte meg a bérpalota építését, mert nem átal- lotta tollal, ronggyal és ócskavassal kereskedni, amikor a magyar középosztálybeli vagy egészen egyszerű családból származó gyermek a szűk határok és állástalanságok közepette is arról álmodozott: hogyan lépjen egy fokkal feljebb, hogy elérje a lateiner pálya fényes csarnokát, amelyhez az úri fogalom tapad. Mi lett az eredmény?

A saját családjától, társadalmi osztályától elszakadt, a felső társadalmi réteg nem fogadta be körébe s lett egy önmaga helyét nem lelő, elégedetlen diplomás munkanélküli, aki olthatatlan gyűlölettel tekint a gyákorlati pályák felé, s inkább sétált üres gyomorral mun- kátlanul semhogy egy szerinte ala- csonyabbrendü munkát becsülettel betöltött volna. Mindezt miért? Mert nem tudta legyőzni a társadalmi felfogás ferde nézetű szellemét, mely

fladlenUkművek. orszúszűszlúk, templamtelszerelések

művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — k e d v e z 5 fizetési feltételekkel

Hulschenbacher Ödön és Fia ( Mutechenbaoher Jenő)

kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára 5

Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18.

Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd

szám

5

megvetéssel sújtotta azt, aki módja mellett nem „ur“-nak megy. Az ipar, kereskedelem, gazdálkodás lenézett foglalkozás volt — s részben sajnos, ma is az, — amelynek folytatóit lenézéssel, kiközösítéssel kell büntetni. így történt aztán az, hogy a jobb sorsra nem érdemesített foglalkozási ágak lassan átcsúsztak idegenek kezébe s ő ennek az idegen tőkének a szolgálatába állott és kishivatalnokai voltak ennek a tőkének azok, akiknek a lába* alól kicsúszott a talaj s akiknek a legtöbb jussuk lett volna, hogy közvetlenül élvezzék a természetes hasznot, nem pedig közvetve és adagolva ideg- és tüdőőrlő munka árán kapják meg a biztos fixet.

Az elmondottakat figyelembevéve sürgősen tisztázni kell az „úri* pálya és az fogalmát s a szerényebb, de vállalkozással, szorgalommal, egyéni rátermettséggel és leleményességgel elérhető boldogulás megbecsülésére kell ránevelnünk népünk minden rétegét, mert az urhatnámság, a fix-állás utáni sóvárgás mindenkiben benne van és igen jcáros és a nemzetre iy^zve veszedelmes felfogás kap így lábra, amely megveti az országra oly hasznos és értékes gyakorlati irányú pályákat. Súlyossága e téves felfogásnak még abban van, hogy nem mindenütt a legmegfelelőbb embereket állítja az élre s így ez nemcsak az egyénnek, de sokszor a közösségnek is hátrányára és kárára van. Meg kell tanulnia ifjúságunknak azt az örökérvényű alapigazságot, hogy ur az, aki becsületesen a maga két keze munkájával keresi meg a kenyerét s nem kell feltétlenül hivatalban ülnie, hogy ezt az eredeti értelméből annyira kiforgatott díszes jelzőt kiérdemelje, tehát nincs foglalkozási ághoz kötve, — mint ahogy a becsületesség és a jellemesség sem tapad szükségszerűen a vasalt nadrághoz. Ennek a lelki átalakulásnak meg kell történnie, hogy megváltozzon az a hibás közgondolkozás, amely a foglalkozási ágak szerint méri az emberek értékét s feledj, hogy az igazi ur más tulajdonságok és adottsá- J gok fémjelzésének eredője.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi

A Nagyúr nevenapján

A megnagyobbult ország minden tája Ma mintha szent örömtől zengene.

S csodásán olvad e harmóniába Ős, kincses Erdély szíve dobbanása, Mint édes-bájos kísérő zene.

És száll a dal, mint bűvös harangjáték, Száll hódolattal a Nagyúr felé.

Száll, mint szép, zengő névnapi ajándék, Hirdetve: él magyar s ős Buda áll még S érette minden érdem Istené!

Hazát mentő s országot gyarapító Nagy Horthy, néped áldva néz Reád. Néked szól ez a lelket mámoritő S minden magyart új hitre bátorító, Hozsannázó, szent magyar szerenád.

BABAY GÉZA.

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 november 28—december 4-ig.

Hőmérséklet

maximum : 6‘3 C° november 28-án,

| minimum: 3*1 C° december 3-án.

Csapadék;

hó 3'2 mm november 29-én, hó 3'1 mm november 30-án.

Összesen 6‘3 mm

Az idei november középhőmérséklete 8*6 C° s ez a 17 év átlagánál 0'9 C°-al több. Az elmúlt hó tehát a normálisnál melegebbnek mutatkozott; ezt támogatja még az a megfigyelés is, hogy a légáramlatokban a déli szél volt az uralkodó.

Bár novemberben 16 napon át volt mérhető csapadék, az egész havi 673 mm-es csapadék a 17 év átlagához viszonyítva csak 6'0 mm felesleget tüntet fel, tehát e tekintetben sem rendellenes.

— Ünnepi mise. E hó 6-án, pénteken ünnepe volt az egyetemes magyarságnak. Ezen a napon ülte névnapját vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. E napon a szekszárd-belyárosi róm. kát. plébánia templomban hálaadó ünnepi istentisztelet volt, melyen a hagyományokhoz híven résztvettek vitéz Madi Kovács Imre főispán vezetésével a vármegye vezetősége, a katonai és polgári hatóságok, az

Bomimi ToRnrékpénzttlr 8. T.

a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete

(Alaplllatett az 1869. évben)

A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kőlcsSnökety betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágival, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2

egyesületek, testületek és a nagy- közönség. Hasonló ünnepi misék voltak a vármegye összes plébániatemplomaiban és ünnepi istentiszteleteket tartottak a vármegye területén levő összes különféle felekezetek templomaiban.

— Kitüntetések. A Kormányzó Ur Őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére a Vitézi Rend húszéves fennállása alkalmából a Vitézi Rend érdekében önzetlenül kifejtett értékes, hazafias működésükért elrendelte, hogy vitéz Madi Kovács Imre, Tolna vármegye főispánja, a vármegyei vitézi társadalmi bizottság elnökének, vitéz Sztankovánszky Pál földbirtokos, vitézi hadnagy, alsómocsoládi lakosnak, vitéz Tán- ezos Gyula tamási népiskolai tanító, körzeti felügyelő, vitézi hadnagynak legfelsőbb elismerése tudtul adassák.

— Főispánunk és alispánunk a belügyminiszteri közellátási értekezleten. Az országnak közszükségleti cikkekkel való ellátása Ügyében szerdán a belügyminisztériumban gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetésével törvényhatósági értekezletet tartottak. Az értekezleten megjelent vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Varga József ipar- ügyi és kereskedelemügyi mibisz^ tér, grój Teleki Mihály földmivelés- ügyi miniszter, Kacsóh Bálint államtitkár, az árellenÖrzés országos kormánybiztosa, Bonczos Miklós, Bár- czay János államtitkárok és Bárányos Károly miniszteri osztályfőnök. Áz értekezleten többek közt vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szon- gott Edvin alispán beszámolták Tolna vármegye közellátási helyzetéről. Sorra vették a gabona, liszt, zsír, cukor, tűzifa, petróleum és a többi közszükségleti cikkek elosztásával kapcsolatos kérdéseket. Főispánunk és alispánunk által előadott ügyekben a jelenvolt miniszterek személyesen adták meg a szükséges felvilágosításokat és közölték azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a közellátás biztosítása érdekében elhatározott.

— Vármegyei közgyűlés és kis- gyűlés. Tolna vármégye törvény- hatóságának folyó havi kisgyűlését folyó hó 17-én, kedden tartják meg, míg a törvényhatósági bizottság téli rendes közgyűlése az ezt követő napon, 18-án lesz.

— Orvosi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr Ákos József kétyi kőrorvost a dőryzombai körbe körorvossá nevezte ki.

— Szekszárd nagyarányú szociális programja. Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester Összeállította a város 1941. évi szociáfís munkatervét. Ezt bemutatta a Budapesten tartott miniszteriális értekezleten, ahol a program jóváhagyást is nyert. Ennek megvalósítása során hamarosan nagyszabású közmunkák indulnak meg és házhelyhez juttatások is lesznek. Á közellátással is kapcsolatos szociális kérdések megvalósítása 152,000 pengős munkaalkalmat jelent maid a rászoruló népnek.