Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-27 / 86. szám

XII. évfolyam. II. szám. 1940 november 27. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA __________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Termelési versenyeket a kukorica hozam fokozására Szemünk előtt folyt le Mussolini hatalmas méretű buza-csatája, a »Battaglia del Grano“,melynek ered­ménye Olaszország búzaszükségle­tének csaknem teljes biztosítása lett Ott, ahol eddig a szükséglet felét behozatal utján tudták csak bizto­sítani. A nagy eréllyel lefolytatott búza-csata meghozta azt a kívánt eredményt, melyet a Duce maga elé tűzött és személyesen tűzte fel a kitüntetéseket azoknak a kiváló gazdáknak a mellére, akik odaadóan munkálkodtak közre e cél eléré­sében. Amerikában a múlt század nyolc­vanas éveiben folyt le hatalmas méretű termelési verseny, melynek célja a kukoricatermelés népszerű­sítése volt. Az amerikaiak hamar felismerték az óriási és sokoldalú értéket, amelyet a kukorica a mező- gazdaság számára jelentett és ezért ruházták fel „Com is kingM jelző­vel, a növények királyának rang­jára emelve azt, mert a kukorica magtermése, szára, lombja, csut­kája külön-külön jelentős szerepet tölt be a gazdaság háztartásában. Annak idején ott is mostoha- gyermek volt a kukorica, mint ná­lunk. Ennek oka igénytelensége, pedig azt a csekély Isten nevében adott munkát is meghálálja, amiben részesül s még ha jó előkészítést, kellő számú kapálást is kap, úgy igazán bőven fizeti vissza a reá fordított fáradságot. Ezt ismerte fel már régen néhány kiváló amerikai gazda. Felhívással fordultak a far­merekhez, termelő versenyre buz­dítva őket. Első évben pár ezren jelentkeztek, a második évben már több, mint ötvenezer farmer vett részt a versenyben, a további évek­ben pedig csaknem az összes far­merek versenyre keltek, hogy az évente rendezett nemzeti ünneppé fejlődött kukoricakiállitáson elnyer­hessék a nagydijat. Ezeknek a kukoricakiállitásoknak az eredménye az a nagy átlagter­més, amit Amerika kukoricatermő vidékén letörnek. Ez a termés teszi lehetővé az óriási számú állattar­tást és alapja a farmerek gazdag­ságának. Nálunk csak a múlt évben emel­kedett 11 métermázsára a kukorica kát. holdankénti átlagtermése, jól­lehet az adottságok nálunk sem hiányoznak ennek lényeges feleme­vénytermelési Szakosztálya, amikor foly év tavaszán Tolna vármegye központi és dunaföldvári járásaiban Báta, Alsónyék, Mőzs, Bogyiszló, Tengelic, Fadd és Nagydorog köz­ségekben tengeri kísérleteket állí­tott be mintegy 120 ezüst ésarany- kaíászos kisgazdánál, kik erre vál­lalkoztak. A szakosztálynak ezekkel a kí­sérleti parcellákkal a célja éppen az volt, hogy a gazdatársadalom szé­les rétegeinek figyelmét felhívja a A Tolnamegyei Gazda múlt havi számában ismertettük a földmivelés- ügyi miniszter rendeletét, melyben megtiltotta az egy évesnél fiatalabb üszőborjuk levágását általában és amely rendeletben a levágás enge­délyezését a vármegyei Állattenyész" tésl (Szarvasmarhatenyésztő) Egye­sületre bízta abban az esetben, ha a levágni szándékolt üszőborju te­nyésztésre alkalmatlan volna. Tekintettel arra, hogy a Várme­gyei Állattenyésztő Egyesületnek szervezete az egész vármegyét nem hálózza be még ezidőszerint és kö­zegei is csak havonként jutnak e la törzskönyvvezető községekbe, úgy­hogy az egyes községekben eset­leg levágásra kerülhető üszőbor­jukra vonatkozó engedélyek csak későn és jelentékeny költséggel vol­nának csak kiadhatók, a jövőben a m. kir. Vármegyei Gazdasági Fel­ügyelőséggel együttesen fog az ál­lattenyésztő egyesület az engedélyek kiadásában eljárni. Ha tehát valakinek olyan üsző­borja volna tulajdonában, amelyet nem akar továbbtenyésztésre fel­használni és levágásra el akarja adni, a levágási engedélyért nem­csak a Vármegyei Állattenyésztő Egyesülethez (Szekszárd, Vármegye­ház) fordulhat közvetlenül, hanem a A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései A Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezeténél beszerezhetők: Gazdaságok üzemanyagai: Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz­daságig kenőcsők. — Mindennemű mű­trágya. Erő takarmányok. Eternit pala. Épí­tési anyagok. Cséplési szenek. tengerinek, mint kapás növénynek jobb és okszerűbb megmunkálása által elérhető nagyobb eredményeire. A szakosztály díjazásban része­síti a kísérleti parcellákon legjobb eredményt elért ezüst kalászos kis­gazdákat, hogy ezáltal nemes ver­seny alakuljon ki úgy az egyes kisgazdák, mint az egyes községek között. Tekintettel arra, hogy az*egyes kísérleti parcellák eredményei még mind nem ismeretesek éppen az elkésett tengeri törési munkálatok következtében, azokról, továbbá az egyes díjazásokról következő szá­munkban emlékezünk meg. m. kir. Gazdasági Felügyelőséghez is, akik hivatalos kőrútjaik alkalmá­val gyakran érintkezésbe kerülhet­nek a tenyésztő gazdákkal. Meg­bízást kaptak az egyesület tejgaz­dasági ellenőrei is, hogy a levágás végett nekik bemutatott üszőbor­jukra a levágási engedélyeket ki­adhatják, ha azok továbbtenyész­tésre alkalmatlanok. Mindezen in­tézkedések azért történtek, hogy a tenyésztő gazda hosszabb utánjárás nélkül is hozzá juthassan a levágási engedélyhez. Amennyiben szükségesnek fog lát­szani, hogy vármegyében az enge­délyek kiadására még szélesebbkörü hálózat épüljön ki, intézkedés fog történni helyi megbízottak kijelölé­sére, akiknek névsorát annak ide­jén az egyes érdekelt községekkel, vagy gazdaságokkal közölni fogja az Állattenyésztő Egyesület. Tél a gyümölcsösben Az idei rendkívüli időjárási viszo­nyok erősen éreztetik hatásukat az egész gazdasági életben és nem­különben a gyümölcstermesztésben. A gombabetegségek, rovarkártevők elszaporodtak, a jég az ágakat meg­rongálta a védekezést keresztülvinni nem lehetett. A gazdák ilyenkor el­Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cik­kek: derítő-, szűrő-, savtalanitó anyagok. — Raffia nagybani elárusitása. — Radi- cicola tenyészetek mindennemű pillangós­hoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Ta­karmánymész raktárról. Szuperfoszfát, Péti-só és Káli-só raktárról kapható a Tolna- megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és ifj. Gözsy Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér). Kis tételekben is. léséhez. Ennek a nagyhorderejű kérdés­nek a fontosságát ismerte fel a Tol­namegyei Gazdasági Egyesület Nö­Míndenfóle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosítás­nál készséggel rendelkezésre áll a gazdák­nak egyesületünk biztosítási főképviselete. Az üszőborjuk levágását tilalmazó rendelet végrehajtására vonatkozó felvilágosítások l hanyagolják, a védekezési munkákat pedig ilyenkor megsokszorozva kell azokat elvégezni. Most, amikor a gazdák jobban ráérnek és itt van a védekezés igazi ideje, felhívjuk olvasóközönség figyelmét annak el­végzésére. A fák törzsét kaparóval erősen lekaparják, majd drót- vagy gyökér­kefével ledörzsölik azokat. A sebeket és a mézgafolyásókat a élő részig ki kell vágni és sebkátránnyal vagy sebfestékkel be keli kenni. Leszed­jük a fán száradt leveleket és mo­níliás gyümölcsmumiákat és a le­kapart héjrészekkel együtt elégetjük* Kiritkitjuk a. fák koronáit és levág­juk a letört ágakat és csonkokat Ha ezeket a munkákat elvégeztük és az időjárás nem túlságosan hidege legalább 6 C. fok meleg van, akkor jöhet a permetezés. Gombabetegsé­gek ellen 2%- bordói lével perme­tezünk, illetve ezt igen jó helyette­síti a téli higitásu mészkén-lé, mely­nek gombaölő hatásán kívül rovar­ölő hatása is van. A mészkén-lé határozata azért is indokolt, mert a rézgálic beszerzésére a téli per-v> metezéshez nem sok remény van<. A pajzstetvek elpusztítására hasz^ náljunk olajos permetező anyagot^, de a kipermetezésével várjunk far-- vaszig, mert könnyen perzselhetnek. Tanuljunk az elmúlt téli nyulkár- tételen és fáinkat kötözzük be. Erre', a célra.igen jól megfelel a tüskés, ág, nád és az újságpapír, de nem jó a szalma és kukoricaszár. Ha minden évben rendes termést várunk fáinktól, úgy a trágyázásról sem szabad elfeledkeznünk. — Azr istállótrágyán kívül használjuk a műtrágyákat és különösen a gyü­mölcstermesztésnél fontos szuper­foszfátot és kálit. Ezeket a műtrá­gyákat az őszi mély rögös ásás alkalmával juttatjuk a talajba. Az őszi mély, rögös ásásnak nemcsak talajporhanyitó, de növényvédelmi szempontból is nagy jelentősége van. Felhívjuk olvasóközönségünk fi­gyelmét, hogy mindennemű gyü- mölcstermesztési, védekezési, trá- gyázási stb. ügyben készségesen ad díjtalanul felvilágosítást és szak­tanácsot a Tolnavármegyei Gyü­mölcstermelők Egyesülete Szek­szárd, Vármegyeháza. — Díjtalan kiadványfüzetek 1 Szekszárdon, az uj kórház mellett, Benczur- utca 27. szám alatti HÁZ mely áll 3 szohából, konyhából és mellék- helyiségekből, présházból, beépített sertés- ólakból, istállóból, nagy félszerből, 900 □ öl szőlővel, eladó. — Érdeklődni lehet a fenti cim atatt. 56ó Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents