Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-27 / 86. szám

TOLNMEflYEI DJSlfl újabb munkáskezeknek jelentenek foglalkoztatást. Természetesen van­nak nyersanyagok, amelyek csak tengerentúlról hozhatók be s mi­után ez elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, főleg ezeknél szükség lesz további takarékossági intézkedé­sekre, de bizonyos,* hogy Magyar- ország semmiféle tekintetben nincs hátrányosabb helyzetben, mint bár­mely más európai állam. Magyarország kereskedelmében is örvendetes fejlődés tapasztalható, főleg abból a szempontból, hogy a keresztényesités jelentékeny mérték­ben előrehaladt. Hogy csak egyet­len példát említsünk: a textilkeres­kedelemben, amely a legjobban el- zsidósodott szakmákhoz tartozott, az utolsó esztendőben közel ezer iparigazolványt adtak ki, csupa ke­resztény. kezeknek. A magyarság tehát ezen a területen is elfoglalja az őt megillető helyet s a keres­kedelem — a kormány céltudatos intézkedései következtében — rövid idő múlva már nem lesz idegenek kizárólagos vadászterülete. Varga József miniszter őszintén feltárta az ipar és kereskedelem nehézségeit, de beszédét és költ­ségvetéseit a bizakodás szelleme hatja át. Ebben a bizakodásban osztozik az egész ország közvéle­ménye, mert látja, hogy hivatott kezek éberen őrködnek a gazdasági élet fejlesztésén. étitek g--------------­Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Mennék hozzád ... Mennék hozzád, drága Erdély, mennék, Csak ha benned otthonomra lelnék, Ha ott várna az a meleg hajlék... Nem bánnám, ha aztán meg is halnék. Csak még egyszer nyithatnám az ajtót, Kívánhatnék magyar szívvel sok jót, — Adjon Isten 1 — Köszöntenék Hozzád .. . De vissza már nem köszön, csak fejfád. Temetőbe’ csendes a sír, hallgat,- Örömszóra nem nyílhat az ajkad, Pedig, hej be nagyszivesen szólnál S Erdély földjén te is leborulnál. Dr Radványné Ruttkay Emma. — Az „Erdélyért“ Országos Gyűjtöbizottság 63.600-as számú postakarékpénztári csekkszámlájára lapunk előfizetői az alábbi feltünte­tett adományokat juttatták: őzv. Szé- kelyi Józsefné Szekszárd 3, Krémer János Tabód 2, Ref. elemi iskola Pálfa f P. — Adomány a szekszárdi sze- retetház céljaira. A m. kir. belügy­miniszter a most épitett szekszárdi szeretetház berendezési tárgyainak beszerzésére háromezer pengőt adományozott. — Fehér megye uj főispán! titkárja dr Halasy-Rektőrisz Lajos tb. főszolgabíró lett, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt Szekszárdon végezte gimnáziumi tanulmányait. Iádban való primatusságát, a család­főnek Istentől rendelt sérthetetlen­ségét, majd arra kérte a liga tag­jait, hogy bátran dolgozzanak az élet kereszténnyé tételén, küzdjenek az osztályharcok, a züllő családi élet, a polgári házasság és válások, vallástalan nevelés és az Isten nél­küli politika ellen, legyenek fedd- hetlenségükkel a világ sorsának ala­kitói, küzdjenek a fáradságra való tekintet nélkül a legnagyobb szere­tettel Krisztus országáért. Végül arra a csodás tényre mu­tatott rá, hogy Jézus az ő fölséges tanai terjesztésére nem tudósokat, hanem egyszerű embereket válasz­tott ki. Szent Pétertől is, mikor az Egyház fejévé meg akarta tenni, nem azt kérdezte, hogy van-e tu­dománya, tekintélye hozzá, hanem háromszor ezt a kérdést intézte hozzá: „Péter, szeretsz-e engem?“ Nekünk is — végzé beszédét Gadl apátur, a legnagyobb szeretettel kell résztvennünk Krisztus tanainak ter­jesztésében és mint Krisztus lovag­jai a keresztség és a bérmálás által erre felavatottan életünk pél­dájával igyekezzünk az egész em­beriség javáért még akkor is dol­gozni, ha a saját indulatainkat kell legyőznünk. Mint a középkori lo­vagoknak, Krisztus zászlójával büsz­kén kell járnunk e világot, hogy az ő tanai beteljesedésére nyilvánosan is példát mutassunk. Gadl János apátplebános beveze­tője után a liga kiváló szónoka, Kovács Pál segédlelkész tartotta meg a modern élet különféle problémái­ról szóló lebilincselő konferenciájái folytatását. i i A Virág Ferenc pécsi megyés ' püspök által életre hivott Szekszárdi Katolikus Férfiliga nyári szünete után most újból megkezdte műkö­dését. Ez a mozgalom tulajdonkép­pen a katolikus értelmiség férfiai- nak hittudományi továbbképzésében, valamint abban jelentkezik, hogy az intelligens katolikus férfiak hitvalló magatartásukkal és az Anyaszent- egyház parancsainak nyilvános tel­jesítésével példát mutassanak a tö­megeknek. Ez a példaadás különö­sen azért szükséges, mert a nép nagy részét különféle oldalról és sokféle jelszóval elidegeníteni törek­szenek Krisztus tanaitól és azzal izgatnak, hogy a vallás csak az egyszerűbb emberek megtéveszté­sére való. A Szekszárdi Katolikus Férfiliga több, mint másfél évtizede szerényen dolgozó egyesülés és már eddig is igen szép hitéleti eredmé­nyekre tekinthet vissza. Most megindult ciklusát Gadl Já­nos apátplebános, a liga lelki gon­dozója mélyen szántó elmefuttatás­sal vezette be. Szent Péterre és Szent Pálra hivatkozva beszélt igen nagy hatással az emberi méltóságról, lel­kűkre kötvén a liga tagjainak, hogy ök bizonyos tekintetben az aposto­lok utódai és követői. Mint ilyenek Isten dicsőségére, saját üdvükre, mások megmentésére szorgoskod­nak, majd hangoztatta, hogy az ilyen működés eredményétől függ a csa­lád, az állam és az egyház jóléte. A szentirási idézetek hosszú soro­zatával bizonyította azután az Isten­nek az ember méltóságára vonat- j kozó rendelkezéseit. Meggyőző mó- I dón fejtegette az embernek a csa- | — Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete f. hó 26-án, kedden délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen letárgyalták a város 1941. évi költ­ségvetéséről szóló alispáni véghatá­rozatot, határozatot hoztak a II. városi orvosi állásra beérkezett pályázati kérelem felett, elhatároz­ták az állati rühösség elleni véde­kezésre szolgáló gázkamra felállí­tását, szabályrendeleteket alkottak a jéggyári és hűtőházi üzem ügy­viteléről és pénzkezelésről, valamint a szekszárdi szeretetházról, — be­helyettesítették a városi adóhivatali főnököt, a nyilvántartót és a tűzoltó­parancsnokot, tudomásul vették a városi testnevelési alap 1939. évi zárszámadását, kijelölték a m. kir. Mezőgazdasági Szakiskolába a város alapítványi helyén tanítandó növen­déket, póthitelt engedélyeztek a vá­rosi bérházaknál szükséges munká­latok elvégzésére és megállapították a szeretetházi gondozó nővérek munkadiját. A többi kisebb jelentő­ségű ügy volt. — Névnapmegváltás. Dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, kir. tan- felügyelő névnapját nem tartván meg, annak váltságát jótékony célra kül­dötte be. ICMÁNDI KESEROVÍZ minősége egyedüli — Simontsits Béláné emlék- ünnepély. A Szekszárdi Római Katolikus Óvodát és Gyermekmen- helyet fenntartó egyesület, Simontsits Béláné halála évfordulóján tartotta közgyűlését. És ezt megelőzően a szekszárd-belvárosi plébániatemp­lomban gyászistentisztelet volt a megboldogult lelke üdvéért. — Az Istentisztelet után volt a közgyűlés és 12 szegény óvodás gyermek fel­ruházása, mely alkalomból Gadl János apátplebános mondott kőny- nyekig megható beszédet arról, hogy mi örömet, reményt, vidám­ságot jelent a gyermek az emberi­ségnek, az Egyháznak, az ország­nak, a nemzetnek és arra kérte a megjelenteket, hogy ezt a minden ködön átvilágító sugarat ápolják, gyámolitsák az emberiség, az Egy­ház és a Haza üdvére. — Tolna vármegye Iskolán- kivüli Népművelési Bizottsága Szekszárdon, a vármegyeháza kis­termében 1940 december 2-án dél­előtt 10 órakor tartja közgyűlését az alábbi tárgysorozattal: 1. Az 1939/1940. népművelési évad be­számoló jelentésének tárgyalása. 2. 1940 november 27. Az 1940/1941. népművelési évad munkatervének megállapítása. 4. Elnöki és titkári előterjesztések. 5. Indítványok. — Az alispán Tamásiban. Szón- gott Edvin alispán hivatala több előadójával hétfőn Tamásiba utazott és a helyszínén tárgyalt a lakosság szociális megsegítését előmozdítani hivatott munkák programjának meg­állapításáról. — Vadászati tudósitói kineve­zés. A földmivelésügyi miniszter Tolna vármegye központi járásának vadászati tudósítói tisztségére kine­vezte dr Kunczer Jenő vármegyei tiszti főügyészt. — Halálozások. Meszlenyi Simon Rudolf pécsi kir. ítélőtáblái elnököt Pécs és Baranya megye társadalma előségeinek impozáns részvételével pénteken délután 3 órakor temették a pécsi központi temető ravatalozó terméből a családi sírboltba., A te­metési szertartást Virág Ferenc megyéspüspök végezte dr Komócsy Ferenc praelátus kanonok, dr Gálos László egyetemi magántanár, hit- tudományi főiskolai tanár, dr Er­délyi Gyula püspöki levéltáros és dr Csigi Imre püspöki titkár segéd­letével. A sirbatétel előtt a királyi ítélő tábla"'és az igazságügyi intéz­mények nevében dr Bojtos János tanácselnök mondott mélyen meg­ható búcsúbeszédet. A végtisztesség- tételen résztvett a pécsi tábla jog­hatósága alá tartozó több törvény­szék, kir. ügyészség és járásbíróság vezetője is. Lendvay Lajos szekszárdi városi üzemi tisztviselőt, katonai szolgálata közben elhunyt tartalékos hadnagyot katonai tisztességadással vasárnap délután óriási részvéttel temették a szekszárdi kórház ravatalozó ter­méből. A gyászszertartáson meg­jelent a tolnai tüzérosztály, valamint a szekszárdi helyőrség tiszti, altiszti és legénységi küldöttsége, a város tisztviselői kara és igen nagy kö­zönség. — Behivás a törvényhatósági bizottságba. A pincehelyi választó- kerületben megválasztott ifj. Egyed P. József felsőnyéki lakos elhalálo­zása folytán megüresedett törvény- hatósági bizottsági tagsági helyre Szongott Edvin alispán behívta Dá­vid Pál földmives, szakályi lakos póttagot. — Áthelyezés. A vallás-és köz- oktatásügyi miniszter Preiner Irén tengelic-szőlőhegyi áll. tanítónőt az ócsai áll. népiskolához helyezte át. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör közgyűlése. A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör folyó hó 21-én a vármegyeháza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdek­lődése mellett. A közgyűlést Sze- bényi Lajos elnök nyitotta meg ma­gas szárnyalásu beszéddel, rámu­tatva a kör 9 éves működésére. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a múlt ülés jegyzőkönyvét hi­telesítette a közgyűlés, majd Tóth Nándor ügyvezető elnök költői be­A Szekszárdi Katolikus Férfilíga

Next

/
Thumbnails
Contents