Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-11-09 / 81. szám
XXII. évfolyam. SzekizM, 1940 november 9. (Szómba!) 81. sitin. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MIMINKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POTTiTgAI TlPRATIAI Jil LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Bgész évre _ 12 pengő || Félévre_____6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Alkoimányreform A Magyar Élet Pártja kedden este Budapesten értekezletet tartott, amelyen Kölcsey István alelnök megemlékezett a legutóbbi időközi vá- lasztás eredményéről és a párt győzelméről, majd bejelentette, hogy báró Vay László lemondott képviselői megbízatásáról és a párt országos elnöki tisztéről. Méltatta báró Vay László munkásságát, majd indítványára a párt köszönetét — jegyzőkönyvben örökítették meg báró Vay László iránt. Ezt követően gróf Teleki Pál miniszterelnök indítványára Bdrczay Ferencet pártvezérhelyettessé, mig Lukdts Bélát országos elnökké választották.. Lukdts Béla nagy tetszéssel fogadott beszédben köszönte meg a választást, majd hangoztatta, hogy a pártnak a szegedi programban lefektetett alapelvei minden kfil- államot megelőzve, az evolúciós módszerek alkalmazásával keresztény és nemzeti alapon népi és szociális politikát eredményeztek. Gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott ezután igen mély benyomást keltett beszédet és általános volt a vélemény, hogy a kormányelnök határozott és iránytadó kijelentései nagy hatást gyakoroltak nemcsak a kormányzó pártra, hanem az egész magyar politikai életre is. Különösen mély benyomást keltett beszédének az a része, melyben állást foglalt a kormány konstruktív, jobboldali politikája mellett és és a nemzeti élet egyes rétegeiben mutatkozó káros tüneteket élesen bírálta. Magyarországon nincs nemzeti gondolat kereszténység nélkül — mondotta—és nincs keresztény nemzeti gondolat nélkül. Az utóbbi időben a nemzeti élet egyes rétegeiben a beijedésnek olyan tünetei mutatkoztak, amelyek ha nem is ijesz- tőek, de szomorúak. Pedig valamikor éppen a bátorság tekintetében különbnek tartottuk magunkat más népeknél. A bátorság nemcsak a golyó elé kiállást jelent háborúban, hanem kitartást a nemzeti eszme mellett, bátor hitvallást mindenütt és nem beijedést, különösen pedig nem önbiztositást jobbra és balra, mert ez a magyar ember számára összeférhetetlen. Bejelentette ezután gróf Teleki Pál a nemzeti felvilágosítás nagy propagandamunkájának megindítását. Ez a munka nagyarányú szervezés keretében hamarosan megindul és az erre vonatkozó terveket a párt vezetősége dolgozza ki. Rendkívüli érdeklődést keltettek a miniszter- elnöknek az . alkotmányreformról mondott szavai, amelyek arra engednek következtetni, hogy a miniszterelnök alkotmányos életünk megreformálásának terveivel — elkészült és azt törvényjavalat formájában a Ház elé terjeszti. — Gróf Teleki Pál ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjáról az alábbiakat mondotta: „Világos“, hogy a parlamenti rendszer olyan mértékig elfajult, hogy nélkülözhetetlenné és sürgőssé vált egy országgyűlési, parlamenti reform, mint része egy — hogy ugy- mondjuk — alkotmányreformnak. Ez az alkotmányreform kifejezés azonban, minthogy az alkotmányreform nemzetközi kifejezéssé vált, nem alkalmazható tulajdonképpen itt ebben a formában és evvel a szóval, mert máshol, más államokban, különösen fiatal alkotmányu országokban az alkotmányreform gyakran egy tökéletesen más alkotmányformára való áttérést jelent. Ezt mi sohasem csináltuk és nincs is rá semmi okunk most sem, hogy ezt csináljuk. Mert teljesen megvan a mi érzésünkben, bensőnkben mindaz a biztosíték, amellyel az országot más, uj életformák között is továbbvezetni tudjuk. Az alkotmányreform nem jelent mást, mint alkotmányunknak a korhoz való megfelelő alkalmazkodását. Ez a kor gazdasági kor. A mai korban az állam az embereknek minden életnyilvánulásával és — minthogy ezek az életnyilvánulások legtöbbnyire gazdasági életrendiek — leginkább mindenféle gazdasági életnyilvánulásával is foglalkozik. A XIX. század individualizmusa mindent megengedhetett magának, mert ő volt a világ közepe, a világ bankárja, a világ kétharmad részének tulajdonosa és kizsákmányolója. Ennek az individualizmusnak, amely végeredményben emberek közötti gazdasági és társadalmi háborúvá is vált, a reakciója a közösségi gondolat. — A közösségi gondolat reakcióként majdnem forradalmi erővel keletkezett, de nincs még eléggé kiformálva. A társadalom nincs még eléggé átitatva a közösségi gondolat módszereivel, nem is találja még meg azokat könnyen és ! nem tud azokra társadalmi önerejéből egyhamar tökéletesen átformálódni. Ennek következtében addig, amíg a társadalom képes lesz ezeket a közösségi funciókat, amelyek valójában társadalmiak, teljesíteni, addig az államgépezet kell, hogy ezeket végezze. Az állam tehát egy átmeneti időszakra eszköz erre a munkára. De mindenesetre ezt a feladatot most, ezekben az előmunkáló évtizedekben az államnak kell teljesíteni. Az államot tehát be kell rendezni mindezekre a feladatokra és ennek következtében az országgyűlést is, — de anélkül, hogy elveszítsük a kapcsolatot azzal, ami magyar, hogy meglegyenek benne a magyar alkotmány folytonosságának elemei. Európában és Európán kívül is többet használunk a világnak ebben a kísérleti stádiumban azzal, ha a magunk dolgát a magunk módszereivel igyekszünk intézni. Munkámnak most olyan stádiumához értem el, amikor már nyugodt lelkiismerettel mondhatom, — hogy rövid időn belül valami konkrétumot és valami teljes egészében kiépitettet tudok előterjeszteni, amelyet átgondoltam. Mi nem olyat akarunk csinálni, ami pártunk örökkévalóságát szolgálja, hanem olyat, ami a nemzeti élet örökkévalóságát biztosítja.“ A miniszterelnök beszédét a legrövidebb. időn belül konkrétumok követik: fontos törvényjavaslatok, kormányintézkedések és a Magyar Élet Pártja széleskörű szervezési és felvilágosító munkájának megindulása. A miniszterelnök által vázolt munkatervbe szervesen beletartoznak azok a fontos szociális és gazdasági reformok is, amelyeket a ( költségvetés tárgyalásánál egyes j szakminiszterek fognak ismertetni. KSztlszlvIselAk nyugdíjasok vasúti Igazolványának érvényesítése A Magyar Királyi Államvasutak pécsi üzletvez^tősége közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik arcképes igazolványainak 1941. évre való érsényesitését f. évi november hó 15-én kezdi meg és 1941. évi január hó 31-ig folytatja. Az 1940. évre szóló arcképes igazolványok érvénytartamát 1941. évi január hó 31-ig meghosszabbította. Az arcképes igazolványok 1941. évre történő általános kicserélése elmarad és igy a jelenleg használatban levő igazolványok az 1941. évre is érvényesítési bélyeg beragasztásával lesznek meghosszab- bitandók. A tényleges közszolgálati alkalmazottakat és a katonai személyeket az arcképes igazolványok érvényesítéséhez szükséges tudnivalókról az üzletvezetőségek hivatali főnökségük utján részletesen tájékoztatta, a nyugdíjasok arcképes igazolványainak érvényesítéséhez pedig az alábbi tudnivalók szükségesek. Az arcképes igazolványok érvényesítését továbbra is a nyugdijat, kegydijat, vagy nevelési járulékot számfejtő hivatal által hivatalból megküldött nyomtatványok szabályszerű kitöltésével kell kérelmezni. Az utazási kedvezmény mérve és a 24 ar. P térítési dij, — amelyből a szoros értelemben vett állami és állami üzemi alkalmazottak a saját és feleségük után csak 8 ar. pengő összeget fizetnek, — továbbá a 2 ar. P kiállítási dij és 1 ar. pengő érvényesítési dij változatlanul megmaradnak. Az 1941 január 31-e után kért, illetve postára adott arcképes igazolvány érvényesítéséért még 3 ar. pengő külön dijat is kell fizetni. A kiállítási, térítési és érvényesítési dijak lerovására nézve az üzletvezetőség úgy rendelkezett, hogy azokat ne tételenként (személyenként) hanem az egyes kérvényekben feltüntetett összes igényjogosultak után egy összegben fizessék be a pécsi üzletvezetőség 34.230. számú csekkszámlája javára és a befizetést igazoló m. kir. postatakarékpénztár befizetési lap „Elismervény“ részét mindenkor a vonatkozó kérvényhez csatolják. A postatakarékpénztár! lap hátlapján (igazol.) megjelölés mellett tüntessék ki, hogy a befizetett összegből mennyi a térítési és mennyi az érvényesítési, illetve kiállítási dij. A kérvényhez arcképes igazolványok visszaküldéséhez megcímzett és felbélyegzett borítékot is kell csatolni. A közszolgálati alkalmazottak igényjogosult gyermekei részére a nyári évadra (junius hó 15-től szeptember hó 15-ig) kiállított arcképes igazolványokra vonatkozólag az üz- J letvezetőség 1941 május hó folya- I mán tájékoztatja az érdekelteket. Egyes szám ára 12 fillérJ
