Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-07 / 9. szám
2 TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1940 február 7. tehát újévünket s kérjük Istennek segítő áldását további békés, uj országot építő, szebb jövőt teremteni hivatott munkájára. A lendületes bevezető után elmondotta ezután a jelentés, hogy a Kaszinó leleplezte a kormányzónak Miklósi M. Ödön által festett arcképét, mely alkalommal dr Szakdts István közjegyző mondott ünnepi beszédet, mig Bodnár Istvánnak ugyanekkor elhangzott »Horthy“ című ódájáért kabinetirodája utján köszönetét nyilvánította az államfő. Majd megemlítette a jelentés, hogy tagyosi Csapó Dániel dr földbirtokos, gazdasági főtanácsos igen értékes, neves mesterektől származó 24 darab bekeretezett művészi rézkarccal és fametszettel ajándékozta meg a Kaszinót. Elmondotta ezután Bodnár István, hogy az elmúlt évben előkelő vendégek keresték fel a Kaszinót. Itt járt: Kunder Antal akkori kereskedelmi és ipari miniszter, gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter és vitéz Sónyi Hugó a honvédség fő- parancsnoka. Ismertette ezzel kapcsolatban a Kaszinó helyiségeinek a renoválását és átalakítását is és lelsorolta az ezekre fordított tekintélyes költségeket. A Kaszinó anyagi helyzete is világosan rajzolódott ki a jelentésből, amelyből megtudtuk, hogy az egyesület állami beruházási hozzájárulás cimén 2544 P 52 fillért fizetett a múlt évben ingatlana után. Az 1939. évi 21.110 P 50 fillér boltbérlettel szemben 15.813 P 63 fillér állami adó, 6123 P 62 fillér házfenntartási és tatarozási költség, 637 P át nem hárítható víz- és csatornadíj, 1000 P üzleti W. C. gondozó szolgabér, kezelési és szemétfuvarozási költség, teljes összegében 23.574 P 25 fillér tényleges kiadása volt az egyesületnek. így az elmúlt évben a Szekszárdi Kaszinó, a boldognak tartott háziúr, nem számítva a házba befektetett, az adóbecsléssel 152.334 P-re értékelt tőkéjének kamatát 2463*66 pengőt fizetett rá sokak által irigyelt házbérjövedelmére. Az előirányzatok és az alapok ismertetése után melegen emlékezett meg a jelentés Bezerédj Istvánról azzal kapcsolatban, hogy a Kaszinónak 30.000 aranykoronás Bezerédj István szoboralapja hadiköl- csönben devalválódott. Meleg szavakkal parentálta el az intéző-igazgató a Kaszinó multévi halottait. A könyvtár ügyét is részletesen ismertette a jelentés, közölve, hogy az év folyamán megjelenik a dr Hadnagy Albert, könyvtáros által készített katalógus és a szépirodalmi könyvtár végleges állományát csak akkor lehet majd megállapítani. A tudományos könyvtárban 4772 kötet szerepel. A Kaszinó a könyvtárra az elmúlt évben 1861 P 24 fillért költött, azonkívül 61 hírlapot, képes és tudományos folyóiratot járatott 1256*93 pengő költséggel. A közgyűlés a jelentés elhangzása után melegen ünnepelte Bodnnr István intéző-igazgatót, majd az ováció elcsitulta után Szongoit Edvin alispán indítványára Ck Z jegyzőkönyvi köszönetét szavazott neki azért a fáradhatatlan és szeretetteljes gondoskodásért, amellyel a Szekszárdi Kaszinót, a vidék legtekintélyesebb ilynemű | egyesületét oly gyönyörűen fejlesz- ' tette. | HÚZD CIGÁNY! ma farsang utolsó napja van, . . . lapos melledből vérmozditó hang sikoltson, És nevessen, mint a kék ég és mint a felleges sírjon a hegedűd I-----Ka pd be a pezsgőt, az észbontó nedűt 1 Légy ma nyak g te is, a tejfelbe’ jóba’ — hisz nincs mindég ünnepi . . . és szorítsd be lelked a mikrofónba, mert te vagy ma közepe e csörgősipkás éjnek, melyen harmattól ékesek és túlérett, patinás vének járják a bolondját-----Húzd cigány 1 Húzd, hogy száraz fád zengjen, recsegjen, egyik szemed sírjon, a másik nevessen! Nevessen, könnyezzen, kacagjon, sirjon — Húzd cigány I------És ón majd itt messziről, a rádiót átölelve — üt öm a taktust veszettül és nagyokat iszom és járom — egyedül . . . Húzd hát, húzd, hisz nincs mindég ünnep, csak hébe, hóba... És — dalolj, kiálts, ordíts falsul is — mert hamis az élet —a mikrofonba, úgy, hogy — mint a szív, ha ütés éri — száz felé repedjen, hogy lámpásaim — e pisla mécsek — kialudjanak----------[Miklósi M. Ödön. A paksi Szent Vince Szeretet EMIet közgyűlése A múlt hónap 28-án tartotta a paksi Szent Vince Szeretet Egyesület évi közgyűlését dr Korniss Istvánná elnök, Pálinkás Etelka irgalmas nővér társelnök és Braun István kormányfőtanácsos apátple- bános, igazgató vezetésével, a pártoló és működő tagok szépszámú részvétele mellett. Bevezetésül a r. kát. el. leányiskola énekkara „Himnusz a szeretetről“ cimü éneket adta elő, majd Braun István apát- plebános megtartotta magasszárnya- iásu, meggyőző erejű megnyitó beszédét. Beszélt a sajtóról, mely lehet jó és nemesitő, vagy romboló és mérgező, de mindenképpen nagy véleményirányitó. Necsak a magunk olvasmányait válogassuk meg, — úgymond — hanem amint azt az egyesület alapszabályai is előírják, szoktassuk embertársainkat is a keresztény sajtótermékek olvasására. Értsük meg és értessük meg mindenkivel, hogy minden fillér, amit rossz sajtóra kiadunk, csak arra jó, hogy keresztény vallásunkat s következőleg a keresztény Magyarországot szétrombolja. Farkas Matild titkár felolvasta évi jelentését. A lelki élet mélyítésére a tagok legalább havonkint a szentségekhez járultak, résztvettek a karácsonyi lelkigyakorlaton. — A karitativ munka főbb teljesítményei: 220 első áldozó megvendégelje, ugyanakkor 7 gyermek fehérbe öltöztetése, szegénylátogatás 920 esetben; szent Erzsébet napján és karácsonykor szeretetcsomagok kiosztása, a kiosztott ruhanemüek megvarrása. Az elmúlt évben kiadott összeg ruhára, cipőre, élelemre, orvosságra, gyorssegélyre összesen 1968 P 39 f, mely összeget tagdíjakból, a Szent Antal perselyből és egyesek nagylelkű adományaiból fedezték. Állandó segélyezésben részesült 37 család. Az egyesület tagjai gondozzák a kát. I templomi ruhákat és ügyelnek arra, ' hogy az oltárokon mindig tiszta térítők, friss virágok legyenek. Megemlékezett ezt kővetően a titkári jelentés arról, hogy március 27-én eltávozott Paksról és így az egyesület kötelékéből Gaal János apátplebános, egyl. igazgató és Gaal Ilonka egyleti pénztáros. A titkári jelentés a legmélyebb tisztelet és szeretet hangján és hálás köszönettel emlékezik meg itteni áldásos működésükről. 1939. évi augusztus 8-án megtért Teremtőjéhez Máthé Viktória irgalmas nővér, az egyesület egyházi gondnoka. Halála a szó szoros értelmében pótolhatatlan vesztesége a szegényügynek. Négy évtizeden keresztül annyi áldást, enyhülést, vigaszt szórt szét embertársai között, mint Pakson senki más. Utóbbi években már betegen, kőszvénytől kínozva járt házról-házra és gyűjtött, koldult a szegények számára. Napokig járta a pusztákat, tűrte a kocsirázást, hideget, meleget, éhséget és emberi gorombaságot, de mindezért kárpótolva érezte magát, ha hazatérve átadhatta a tele kosarakat, zsákokat. Halálhíre ezreket döbbentett meg, ravatalánál ott állt a község apraja-nagyja, ur és paraszt, szegény és gazdag és sírva- zokogva kisérték utolsó útjára. A megárvult gondnoki tisztségre a szeptemberi gyűlésen megválasztották Rigó Eugénia irgalmas nővért, a ki nagy buzgalommal fogott e nehéz munkához. Segítőtársai az áldozatos lelkű Pummerschein Mi- hályné és Fuchs Vilma. Ugyanezen a gyűlésen jelent meg először az egyesület uj igazgatója; Braun István apátplebános, kormányfőtanácsos, aki azóta az egyleti tagok jóságos lelki vezetője, s akinek közvetlen, szeretetreméltó személyét őszinte tisztelet és hálás szeretet övezi. A figyelemmel hallgatott nagyhatású titkári jelentés után megválasztották a tisztikart. Uj tagok lettek Fuchs Vilma fársgondnofc és Nagy Istvánné pénztáros. A tisztikar köszönetét az egyesület riieg- értő szivü, ügyszerető elnöke^ dr Korniss Istvánné tolmácsolta. Farkas Matild titkár felolvasta gróf Hunyady Józsefné országos elnök köszöntő levelét és P. Köhler, Ferenc országos igazgató távolmaradását kimentő táviratát. A Szent Vince Szeretet Egylet közgyűlése a pápai himnusz elénekléséyel ért véget A munkabérek Mialatt Európában, sőt talán maholnap a világ négy sarkán a nagyhatalmak vívják döntő harcukat, Magyarországon a rendkívüli körülmények ellenére hangoskodás nélkül folyik a keresztény, népi politika belső építő munkája. Nem előzte meg politikai hírverés és nem is követte hangzatos propaganda annak a törvényjavaslatnak a benyújtását, amely a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szól s mezőgazdaságunk jelentős területén hoz nagy változásukat a dolgozó szegényemberek javára. A régi magyar patriarkális felfogásból ered az a megállapítás, hogy a gazdasági cseléd, részes- munkás, a napszámos és a szak- mánybéres együtt sir és együtt nevet a gazdájával. ; { A gazdasági válság éveiben) valóban erőteljes és néha megható bizonyítékát láttuk ennek.' Amikor a búza ára mélyen az önköltségi ár alá zuhant, nem egy helyen önként is lemondott a gazdasági,cseléd járandóságainak egy részéről s amióta a kormány termelési és értékesítési poiitikája következtében az árak javultak és mezőgazdaságunk helyzete számottevően megerősödött, a munkabérek tekintetében is elég gyors ütemben javulnak a viszonyok. Mindez legfeljebb csak azt bizonyítja, hogy a magyar föld embere együtt érez akár gazdáról, akár pedig munkásról van szó, nem változtatja meg azonban a szociális igazságtalanságot és nem állhatja útját annak, hogy rideg szivü és szociális érzékkel ipem bíró kivételek előfordulhassanak. A minimális mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat éppen ezért intézményesen valósítja meg a minimális munkabéreknek az iparban oly jó bevált rendsze* rét. Az elmúlt hónapokban már ebben az irányban is történtek kezdeményező lépések: megállapították a kubikusok minimális munkabérét és a mezőgazdasági napszámosok mintegy 65 százalékának járandóságait rendezték. Az uj törvényjavaslat azonban sokkal széle- sebbkörü. Most már bármilyen mezőgazda- sági munkabért, — tehát csejéd- bért és részes munkabért is — minimálhat a munkabérmegállapitó bizottság. A készülő törvény ezenfelül felhatalmazza a földművelés- ügyi minisztert arra, hogy az egyes munkabérekre vonatkozó rendelkezést kötelezővé tegye. A munkabérmegállapitó bizottságban messzemenő közreműködést és befolyást biztosit a reform a munkavállalóknak, szigorú ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy a minimális béreket valóban megtartsák és büntetéssel sújtja azokat a munkaadókat, akik a legkisebb munkabérnél kevesebbet fizetnek. Az illetékes körök a javaslat elkészítésekor figyelemmel voltak JSOlDninW A tisztujitás során jórészt az előző évi tisztikar és választmány kapott újból megbízást.
