Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-06 / 80. szám

TOLNAMEGYEI DJSlfl tataikat, illetőleg tegyék meg intéz* kedéseiket. Részletes megvitatásra került az anyagi és pénzügyi szükség­letek foka, igazodva a tájegység speciális feladataihoz. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a cél, a kellő anyagi feltételekkel nem rendelkező s egyébként arra érde­mes családok számára az anyagi eszközök biztosítása, olyan mértékben, hogy az állam­nak, vagy más közületnek gazda­ságpolitikailag önálló tagjai lehes­senek. Másszóval a nép- és család- védelmi alap gazdasági eszközök nyújtásával ki akarja emelni a lét­bizonytalanságból, a semmiből az egészséges egyedeket s ezeken ke­resztül a szociálisan elhagyatott ré­tegeket. A törvény tehát a szegény em­berek törvénye lesz Minden becsületes szándékú, tö­rekvő és dolgozni vágyó szegény ember számára így lesz lehetséges, hogy önálló exisztenciává emelked­jék fel, megszerezze a maga kis házát, telkét, belsőségét, gazdasá­gát, ami hozzátartozik a jobb élet­hez. Ezeknek az intézkedéseknek révén lépnek be a nincstelenek abba a nemzetközösségbe, melyben min­denki elfoglalhatja az őt megillető helyet. Mivel a gazdasági parazitizmust teljesen ki kell irtani, a segélyezés minden fajtája meg­szűnik s minden segítés ellen­értéke egy lesz: a munka. Egységes irányítással és elgondo­lással gondoskodnak a szociális felügyelők munkaalkalmakról, és­pedig a hozzájuttatástól a telepítésig megalakult vagy megalakítandó köz­jóléti, termelési és értékesítési szö­vetkezetek és vállalkozások utján. Ezért a szociális felügyelők feladata a munkaalkalmak minden módjának egyrészt a tudomásul vétele, más­részt lehetővé tétele, hogy eredmé­nyeként az illető tájegység adott­ságai szerint a lakosság egészséges fejlődése, gyarapodása biztosítható legyen. Megvizsgálják tehát a szociális felügyelők a gazdasági szervek be­vonásával, hogy csak példát mond­jak : milyen telepek létesítésére van le­hetőség, milyen módozatok kö­zött lehet az állatállomány fej­lesztését munkálni, milyen fel­tételek mellett lehetséges minta­gazdaságokat felállítani és a belterjes gazdálkodást minél in­tenzivebbé tenni és igy tovább. Itt gondja lesz a szociális felügye­lőségnek arra, hogy ilyen irányú munkájába szervesen bekapcsolja a gazdasági tanfolyamokon jó ered­ménnyel kitanult gazdákat, hogy az ő ismereteiket is felhasználja a gaz­dasági kultúra emelése érdekében. Természetesen a szociális felügye­lők nem nélkülözhetik feladatuk mé­reteinél fogva sem a szociális védő­nők, Zöldkeresztes nővérek, sem az egyesületek, sem az egyházak mun­kásságát. Ez utóbbiak segítségét az anyák, csecsemők, iskolásgyerme­kek védelmében veszik igénybe. A szociális felügyelők mintegy elké­szítik a munkanélküliek statisztiká­ját is, hogy megbízható adatok áll­janak rendelkezésre az orvoslásra váró feladatok méreteiről. neglndnlt a segítő, józan, belterjes mnnka Az első intézkedéseket a szociális követelményeknek megfelelőleg a szociális felügyelők hozzák meg. Megbeszélésükre sem idő, sem szük­ség nem volt. Mindenesetre az ér­tekezlet tárgyalásai során a hozandó intézkedések alapkövetelményeiként elhatározódott, hogy azoknak olya­noknak kell lenniök, amelyek azonnali megnyugtató hatással lesznek, anélkül, hogy túlzott re­ményeket keltenének’.j A megbeszélések arra irányultak, hogy a józan, belterjes munka meg­induljon. Az én szerepem és feladatom eb­ben az, hogy a szervezés munká­latait vezetem. Azért vállaltam ezt • a többletmunkát, mert több eszten­deje végeztem ilyen kísérleteket és most, amikor a kormány az alap létesítésével a nemzetépitő munkát lehetővé tette, nem vonhattam ki magamat s vállalnom kellett a ma­gam részét, mert kötelességemnek éreztem, hogy a munka végrehaj­tásában a törvény szelleme szerint részt vegyek. Ezek nagyjából a meginduló szo­ciális munka irányelvei. 1940 november 6. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Erdélyi utca ,. • Erdélyi utca, — mindegy, merre, hol van Csak álmodom s a szivem fájón dobban, főhet tavasz, vagy őszi alkonyat, Úgy nem fog sütni soha ott a nap. Mint akkor, mikor kéz a kézbe jártunk, Izzó szivünkbe szép csodákra vártunk; — Az ifjúság be messze szállt azóta S porló szivedből nó az őszirózsa. Erdélyi utcán most már mindörökké Csak emlék járhat. Én s te soha többé. De nagy az Isten s végtelen hatalma; Úgy legyen minden, ahogy Ő akarta 1 Rád vány né Ruttkay Emma. — Titkos tanácsossá nevezték ki a pécsi hadseregparancsnokot. A Kormányzó Ur Őfőméltósága Gorondy Novdk Elemér altábor­nagyot, a pécsi hadtest parancs­nokát m. kir. titkos tanácsossá ne­vezte ki. Írógép száraz kopogását. Mintha a halál járt volna közöttünk... Valami lankadatlan szorgalom élt benne, hatalmas, nemes kényszer a szüle­téstől a halálig, melynek hiányában még nagyobb betegnek érezte magát. S mikor dolgozhatott, betegségében is mosolygott ez a boldog arc s mi szégyenükén ismertük el törpesé- günket, megtorpanásunkat kicsinyes feladataink végzésében. Pár nappal, mielőtt emberi sorsa beteljesedett, talán úgy dűlt belé az autójába, talán láz emésztette, de boldog mosollyal búcsúzott barátaitól, hogy ott lehessen az Erdély visszatérését ünneplő magyar országgyűlésen. S ezf a diadalittas mosolyt még a ravatalán is megőrizte biztatásul utó­dainak, az építő magyar társada­lomnak. Mert lángolón szerette ha­záját és érte kemény, sőt vad tudott tenni. S ha úgy érezte, valaki aljasan bántani meri, nyíltan kiállt, csatá­zott érte. Nem utolsó helyen említem áldozat- készségét. Hatalmas Összegeket adott nemes célokért. Hiszen mások is adakoztak, mondhatjuk. Igen a gaz­dagok, a gazdagság kötelez, meg­szokott ridegségével. Pongrácz Lajos nem volt szegény, I de nem volt annyira gazdag, mint amennyire kötelezte magát. Oly nagyot haladt a világ és az ember lelke a végtelen felé mégis nagyobb utat tehet meg, mint a véges technika. S ebben az ideg- háboruban, amikor nemcsak egyik­másik nemzet, hanem az egyes ember is kétségbeesik, hogy mit hoz a holnap, amikor még ilyenkor is mindenki a maga kicsinyes jövő­jével foglalkozik . . . előttem áll a kép, hogy a mi hőn szeretett Pong­rácz Lajos barátunk mennyire más ember volt, mert ma is itt lehetne közöttük, ha gyarló ember lett volna, ha csak a saját kicsinyes bajával foglalkozik, ha orvosaira hallgatva, a tengerparton, a pálmák és narancs­ligetek között — távol az emberek érdekkörétől — keres önzőn beteg szivének nyugalmat. De Pongrácz Lajos nem volt gyarló ember 1 A művész érdeklődött és kérde­zett, mi lelki kényszerből feleltünk. A művész művészit alkot tudásából, ihletettségéből. A tudása nagy, is­merjük. Mi próbáltuk megihletni és reméljük, ebből az aranyos szívből és lélekből megfesti ennek a szent kettősnek látható képviselőjét: a szemet. Szép feladat, de nehéz! Mert ennek a meleg, barna szem­nek a tükréből annyi jóságnak kel­lene kisugározni, hogy annyi meleg szín nincs is egy festőpalettán... Földes László. TELEFON: 143 Szerdán, nov. 6. Csütörtökön, nov. 7. 9ILÁ6­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Floridai kaland Vígjáték egy milliomos ladyról és — egy szerelmes cowboyról Főszereplők: Gary Cooper és Merle Oberon Világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vs7 ésj/i9 órakor, vasér* és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. SV A terem kellemesen fűtve van! "VB — Az „Erdélyért“ Országos Gyűjtőbizottság 63.600-as számú postatakarékpénztári csekkszámlá­jára előfizetőink az alább feltünte­tett adományokat juttatták : Ferdi- nánd Lajos Budapest 5, Pári Tej­szövetkezet Pári 5, Hitelszövetkezet Kőlesd 2 P. Felkérjük előfizetőin­ket és olvasóinkat, hogy kiüldözött és kifosztott, földönfutóvá tett er­délyi véreink számára minél sür­gősebben adakozni szíveskedjenek. — Koncz Jenő pécsi törvény- széki tanácselnök. A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesz­tésére Koncz Jenőt, a szekszárdi járásbíróság elnökét kinevezte a pécsi kir. törvényszékhez tanács­elnökké. — Dr Bátsmegyey Lajos volt főispán! titkár, tb. főszolgabíró lapunk utján közli, hogy katonai leszerelése közben sürgősen felren­delted jövő szolgálati helyére, a belügyminisztériumba és legnagyobb sajnálatára nem volt ideje, hogy személyesen vegyen búcsút a szek­szárdi hatóságoktól, továbbá jóba­rátaitól és ismerőseitől) akiknek ez­úton mond Istenhozzádot. — A vármegye diszzászlaja. Tolna vármegye ősrégi diszzászlaja, melyet különféle ünnepi felvonulá­sok alkalmával a törvényhatóság küldöttsége előtt vinni szoktak, már annyira szakadozott, hogy céljának többé nem felel meg és csak mint emléket lehet a későbbi nemzedék­nek megőrizni. Helyette Szongott Edvin alispán uj selyembrokát zász­lót fog beszerezni és a művészi himzésü lobogó természetes nagy­ságú tervrajzát Miklósi M. Ödön, a kitűnő szekszárdi festőművész már el is készítette. — Megerősítés. A m. kir. bel­ügyminiszter dr Stockinger János m. kir. tiszti főorvost, szekszárdi földinket, az érsekujvárosi orvosi kamara elnöki tisztében megerő­sítette. — Táblai tanácselnöki kineve­zés. A kormányzó az igazságügy­miniszter előterjesztésére Boda Gé­zát, a kir. itélőbirák és ügyészek részére megállapított III. fizetési cso­port jellegével felruházott kir. ítélő­táblái bírót a pécsi kir. ítélőtáblá­hoz tanácselnökké kinevezte. Boda tanácselnök annak idején Szekszár- don kezdette meg hivatali pályáját és itt is nősült.

Next

/
Thumbnails
Contents