Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-30 / 79. szám
1940 október 30. 4 okok indítják a tudós testületet arra, hogy a dijakat, vagy a dijak odaítélését szüneteltesse. Ez a tény azonban senkit se hatalmaz fel arra, hogy diadalittasan állapítsa meg a helyzet bukását, személyeket sértsen, nemzeti érzületében bárkit meg bántson. A nobeldij a világ értékmérője volt és ma is az. — Szentgyörgyi professzor nobeldija fényt hozott foglalkozására, dicsőséget jelentett a magyar nemzetnek, annak a karnak, amelynek tagja. S az a kar, az a nemzet, fokozatosan emelkedik értékében, tudományos elké- szültsége erősödött, kutatásai elmélyültek s az orvosi tudomány hazánkban a világon páratlan színvonalra emelkedett, emberek százezreinek ad életet. Igen sok orvos ma is megérdemli a kitüntetést és az ezzel járó elismerést Érdekes az, hogy az irodalmi nobeldij hazánkban a legkívánatosabb volt. Úgy állították be, mint amelyik állandóan esedékes, levében lóg, egyszercsak beüt... — S most lám, a nagy káröröm, hogy dehogyis 1 Általában az volt a nézet, hogy hazánk szellemiekben nem szegény, az irodalom egyenesen világfeletti, gazdag, hatalmas, méltó arra, hogy ezt a nobeldij megpecsételje. Nem így történt. Állítólag. A bizottság nem találna a dijakra, közelebb az irodalmi díjra érdemeseket. Sehol. Mi az irodalom ? Az irodalom az emberi szellem örök, mindenkit érintő és érdeklő megnyilatkozása. Életünk "vonásait, mindenre kiterjedő mozdulásait teszi az irodalom maradandóvá. Szellemi kép arról, ami az emberiség életében lejátszódik. Ez a meghatározás mérték is. A szemét, a plakát és puskaporos, dühöses uszító és indulatosan gán- csoskodó, zavaros korszellem által felszínre dobott piszok, ha írás is, nem irodalom. Az isteni vonások irodalomban való megnyilatkozásai változatlanul érdekesek, lebilincselő közkincsek. Viszont néhány sajtószülemény idétlen ficánkolása kit érdekel, kire tartozik s ki talál bennök mást, mint felháborítót ? A nobeldij szelleme akkor buknék meg, ha egyáltalában ügyet vetne azon termékekre, amikre az üdvrival- gók gondolnak. Itt irodalomról beszélni, az értéket felismerni, azt megbecsülni és kiemelni, egyértelmű azzal, mintha valaki annak idején a Róma égése felett ódázó Nérónak azt monta volna : őrült. Óh, csak ő és csak egyedül ö a méltói Emlékszem, hogy a kommun tébolyodott figurái a kommun nevében minden mást aljas burzsuj gaziratnak minősítettek, ellenben a népbiztosok szinműirodalmi tevékenysége egekig ért. Rachmanova leírja a bolsevista vajúdás idejét s abban egy színpadi tevékenységet rajzol meg, amikora cseka emberei játszottak képtelenül ostoba módon elképesztően buta valamit színmű helyett, aminek nem örülni egyértelmű volt a halállal. Előttem vannak a nobeldijas írók I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG művei. Némelyiket háromszor is átolvastam. Előttem van a mai, kor Írott dolgainak egyrésze. Azok is, akikre a kárörvendők gondolnak, mint dicsőkre és azok is, akik hallgatnak. Mig egyfelől szembetűnő az, hogy egy nobeldijas munka se olyan, hogy rá lehetne fogni, hogy nem érdemli meg a nagyszerű koronát, addig másfelől szembetűnő az összehasonlítás eredménye a mostani alkotások hátrányára s ha valaki ezeket tenné a tudós társaság elé, akkor annak meg kellene tébolyodni, ha a dijat eféle műnek kiadná. — Semmi, semmi és semmi I Ez az, amit korunk nyújt. A katonát agyon lehet lőni, ha nem engedelmeskedik. De egy tudóst, ha az igazi, nincs hatalom, amely arra kénysze- rithetne, hogy a szamár homlokára Korltsánszky Öltő u]abb kitüntetése Nemrég megemlékeztek róla a fővárosi lapok, hogy Schmierer Albert német gyógyszerészvezér — egyben a 600,000 főnyi Birodalmi Lövész Szövetség vezérhelyettese a Szövetség válogatott csapatával baráti lövészversenyre Budapestre érkezett. Ez alkalommal kartársi és baráti fogadtatás volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület szék házában, ahol a Budapesti Gyógyszerész Testület és az alkalmazotti egyesület vezetői is megjelentek. Az üdvözlés után Schmierer Albert meleghangú beszédben válaszolt, majd a továbbiakban elismeréssel szólott megyénkben földinknek, — Koritsdnszky Ottónak, a Magyar- országi Gyógyszerész Egyesület ügyvezető igazgatójának, a nemzetközi gyógyszerészet terén három évtizeden át kifejtett lelkes munkásságáról, amellyel nemcsak a magyar gyógyszerészet színvonalát ismertette meg a Nemzetközi Szövetségbe tömörült államokkal, hanem amelynek során a német gyógyszerésze- tért is eredményesen dolgozott. A német gyógyszerészség tiszteleti rásüssze azt a bélyeget, amely azt értelmessé tehetné. Káröröm helyett inkább gondolkodjunk. A nobeldij elnyeréséhez három dolog kell. Az egyik az, hogy a jelöltet jelöltté valamely hazai irodalmi társaság (egész nemzetet felölelő), vagy nobeldijas személy ajánlja. A másik, hogy az ajánlatot a nobelbizottság elfogadja, a harmadik a jelölt értéke. Tehát a harmadik a jelölt értéke. S kit fog ajánlani egy rabszolgaszellemü rabszolga, nem egyszer ostoba és elfogult testület ?... Kebelbelit... Mindezek ellenére van irodalom és a nobeldijjal, vagy nélkül betölti hivatását. Azt se jutalommal sarkalni, se fenyegetéssel elhallgattatni nem lehet. De a nobeldij is elérkezik, csak türelem. tagsággal rója le Koritsdnszky iránt elismerését és tiszteletét, amelyet a kartársi nagy nyilvánosság előtt hirdetett ki. Egyben bejelentette azt is, hogy — a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség keretében való szoros együttműködésük és bajtár- siasságuk alapján — a délkeleteurópai gyógyszerészet kérdéseiben Koritsdnszkyval kíván együtt dolgozni olyképpen, hogy őt kéri fel, hogy nevében és helyette ezen államok gyógyszerészeiének ügyeivel foglalkozzék. örömmel adunk hirt kitűnő földinknek erről az újabb kitüntetéséről és úgy véljük, hogy ez a tiszteleti taggá választás talán folyománya annak, hogy az északeurópai és számos más európai országok gyógyszerész egyesülete már régen levelező, vagy tiszteleti taggá választotta. A Délkeleteurópára kiterjedő szakmegbizás újabb munkát jelent ugyan Koritsdnszkynak, de jól tudjuk, hogy ő az ilyen terhet, ha a magyarságnak használhat vele, mindenkor szívesen vállalja. Dr Fehér LŐrincet elitélte a pécsi királyi tábla Dr Fehér Lőrinc volt szekszárd- palánkpusztai bérlőt, jelenleg bajai ügyvédet, vitéz Vendel István és társai ellen folyamatban volt fegyelmi ügyben Pápai Károly feljelentésére a vizsgáló biztos megkeresése folytán Baja város polgármesteri hivatala, tanúként kihallgatta. Dr Fehér Lőrinc ez alkalommal azt a vallomást tette, hogy az 1920. évben a képviselő- testületi ülésen az alispánhoz adott Írásbeli beadványában kifogásolta, hogy a túsz-szedésben vitéz Vendel István is részt vett. Ezt a vádját — úgymond a vallomás — az alispán felhívására írásba foglalta és azt az alispánhoz beterjesztette. Erre a vallomására dr Fehér Lőrinc Baján esküt is tett. Amikor vitéz Vendel István polgármester 'értesült a vallomásról, az alispántól felhatalmazást kért a bűnvádi eljárás megindítására és az meg is indult. A bajai kir. ügyészség dr Fehér Lőrinc ellen, hamis tanuzás bűntette miatt vádinditványt terjesztett elő, amelyre Baján 1940. évi május hó I. napján tartott főtárgyaláson őt a bajai törvényszék a Btk. 221. §• a és II. Bn. 5. § 2. bekezdése 2. tétele alapján a Btk. 92. § alkalmazásával 100 korona pénzbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A kir. ügyész az ítélet ellen súlyosbításért, vádlott pedig bűnössége megállapítása miatt jelentett be fellebbezést. A felebbviteli főtárgyalás a pécsi kir. ítélőtáblán 1940. évi október hó 25-én volt, amelyen a kir. ügyész fenntartotta az ügyészség által bejelentett semmiségi panaszt és az ügy tüzetes ismertetése után a kir. ítélőtábla megváltoztatta a bajai kir. törvényszék ítéletét és dr Fehér LŐrincet a Btk. 221. §-a alapján II. Bn. 4. §-ának felhívásával Ítélte 200 pengő pénzbüntetésre, amely behajthatatlanság esetén 20 napi fogházra változtatandó áL A büntetés végrehajtását tehát nem függesztette feL Az ítélet ellen, mivel a vádlott ismét csak gondatlanságból elkövetett hamistanuzás vétségében lett bűnösnek kimondva, az ügyész fellebbezett, de fellebbezett dr Fehér Lőrinc is. így ebben az ügyben végső fokon a kir. kúria ítélkezik. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Két szög a falon. (Schneider Jánosnénak küldöm szeretettel.) Mért nem tudok elmenni innen ? Mondják, ha mennék, elkerülném A bánatot, mely itt lakik velem. A bánat.. . nem kívánatos lakótárs, De nekem ő lett most már mindenem. Araszra túl, köröskörOl falak, A falak mögött élnek, alszanak, Napok kánkánját járja mind az ember S az én ajkam suttogni sem mer Nehogy elűzzem élű árnyadat... — Lesz*é majd ember, — elmúlásom árán, — Ki úgy, mint én, leikével szenved itt S leikéből szórja könnye gyöngyeit? Ki úgy, mint én, ha elnéz erre-arra, Minden mögött egy komor ravatalra, Amelynek éke két lehunyt szemed .. . Elgondolom:— mi lesz mindez majd másnak? Embernek, szélnek, vagy az elmúlásnak... Könyv, kép, karosszék, némult zongora, Felrótt betűk papírok garmadáján S a szfvaek, hangok elpendült dala ... Nekem, lám, az is kincs, mi másnak semmi. Két csillogó szög. — Az egyiken sárgult papír: E jegyzetek kezed vonásai. Hitték, várták a holnapot. A másikon a képed, mintha várnál: — »Most, most leszek a megálmodott vártán.1« Elérem végre vágyott vágyamat. ■— — A falban két szög, — fgy egymás alatt, Hozzám beszélnek, én értem csupán. S lábujjhegyen a múlt mig elvonul, A könny elindul s hull, hull, egyre hull. Radványné Ruttkay Emma. — Lapunk legközelebbi száma november hó 5-énf kedden délben jelenik meg. A kiadott kormányrendelet értelmében ugyanis folyó hó 31-én, november 1-én és 2-án a lapok nem jelenhetnek meg. Az emiatt elmaradó lapszámért közönségünket mai újságunk nagyobb terjedelmével kárpótoljuk. — Az „Erdélyért“ Országos Gyfijtöbizottság 63.600-as postatakarékpénztári csekkszámlájára lapunk utján legutóbb az alábbi adományok érkeztek : M. kir. 12. honvéd dandár törzs tisztikara Bony- hád 30, Kamarás Józsa és Jolán Szekszárd 10, Horváth E. Szekszárd * 2, Heidt Dömötör Szekszárd 2, Koritsánszky János Kölesd 5 P. Kérjük, hogy a lapunkhoz mellékelve volt postatakarékpénztári befizetési ' lapokon szerencsétlen erdélyi véreink megsegítésére mielőbb adakozni kegyeskedjenek. — Dr Rajniss Ferenc a dombóvári kerület országgyűlési képviselője, aki a MÉP-ből már régeb- ban kilépett, most csatlakozott a vitéz Imrédy Béla volt miniszterelnök és Jaross Andor volt felvidéki miniszter vezetése alatt alakult Magyar Megújulás Pártjához.
