Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-10-23 / 77. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ nil Wnlmm.

_____________ttekafM, 1940 október 23. (kérdő)

n. sión.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETEMKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ TFRFSZltNT POirmrai tHo támítut mt 119

Szerkesztőség' és kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 EJőflzetősl dII:

Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő

_____________________ LAF

Pe

lelős szerkesztő I Hirdetések árai:

BLÄZS1K FERENC I A legkisebb hirdetés dlIa 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I h084J?,On mllllmétersoronként 10 fillér.

... . I Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a

közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 nilérbe kerti 1. .

Alkotmányfejlődés

Szakszerű törvényalkotás — egyszerű közigazgatás.

„Ha.tekintetbe vesszük, hogy 22 év óta hova emelkedtünk, senkinek sincs joga kishitűnek lenni azzal szemben, ami jöhet. Gróf Teleki Pál miniszterelnök tette ezt a megállapítást annak a beszédének a végén, melyben a magyar közélet legközelebbi jövőben időszerűvé váló prob-, lémáiról szólt. Olyan nemzet, amely hatalmas történelmi múltra tekinthet vissza, sokszor meríthet erőt a fölötte átviharzott esztendőkből. A magyar életnek is eleven teremtő ereje a múlt, — s most már, amikor lezárult a világháború utáni Magyarország legsúlyosabb korszaka, az elmúlt huszonkét esztendőt is odaszámithatjuk nemzeti létűnk nemcsak legnehezebb, de leg- felemelőbb korszakához. A magyarság újra kiállta a legnagyobb próbatételt s nem egyszerű vegetativ élettel vészelte át a reá nehezedő időket, hanem tudott jövőbe nézni s uj alapokat építeni, amelyek az ország gyarapodásához vezettek. — Nincs joga tehát senkinek a kishitűségre a jövendőre sem. A magyarság olyan hatalmas energiákról tett bizonyságot huszonkét esztendő alatt, amelyek hatni tudnak és fognak ezután is az országépitő munkában. — Világos azonban, hogy ugyanolyan erőfeszítésekre, fegyelmezettségre és munkahűségre lesz szükség ezután is, mint két évtizeden keresztül volt. Az események száguldva rohannak felettünk s egy percet sem lehet elvesztegetni nemzeti életünk fejlesztésében.

Ennek a gondolatnak jegyében foglalkozik gróf Teleki Pál miniszter- elnök alkotmányos életünk továbbfejlesztésének kérdésével. E fejlődés alatt nem alkotmányfelforgatást, nem ezer éven keresztül bevált intézményeink elpusztítását, nem bizonytalan kísérletezéseket, nem idegen példák szolgai lemásolását kell' érteni. Ilyenre csak politikailag iskolázatlan, éretlen s a magyar lélektől távol állók törekedhetnek. Ellenben szükség van alkotmány- fejlődésre a modern idők kívánalmainak megfelelően, mert a magyar alkotmány sohasem megcsontosodott intézmény, hanem élő, fejlődő, a mindenkori idők követelményeihez alkalmazkodó organizmus volt.

A miniszterelnök főleg két irányban jelölte meg alkotmányos életünk fejlődésének irányát. Egyik a parlamentárizmus vonala, ahol nagyobb teret kíván biztosítani a szakszerűségnek. Parlamentáris életünket tehát az érdekképviseletek intézményére kell felépíteni, amelyben méltóképpen jelentőségéhez és súlyához viszonyítva, kap helyet minden foglalkozási ág.

Másik vonal, amelyen alkotmányos életünk reformjára szükség van, a közigazgatás. A miniszter- elnök itt is a kérdés elevenjére

tapintott, amikor a közigazgatás korszerű fejlesztését a felelősségre j való nevelésben jelölte meg, amely- lyel egyszerűsíteni lehet az időrabló költséges és hosszadalmas bürokratikus eljárásokat.

Az országgyűlés hatékonyabb és szakszerűbb munkáját s közigazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja tehát szolgálni az alkotmányos élet reformja megvalósításával még több bizalommal nézhetünk a nemzet jövő fejlődése elé.

Adományok az Erdélyi akcióra

A főispán által vármegyénkben | indított erdélyi segitőakcióra újabban az alábbi adományok érkeztek: Elöljáróság Lengyel 52650 P, Virág Ferenc pécsi püspök 300 P, báró Fiáth Tibor és neje Szedres 200 P, Sipos Ernő Dunaföldvár 130 P, Elöljáróság Pálfa 116-66 P, Vizsoly! Gusztáv Gerenyás 100 P, Füzy Ede Dombóvár 50*50 P, vitéz Borza Béla Szekszárd 30 P, Bern- rieder József Kölesd 30 P, Gőzsy Tibor dr Alsóhencse 25 P, Szeghy

Sándor Szekszárd 20 P, dr Madi Kovács Ferenc Budapest 20 P, R. kát. el. iskola Nagymányok 11*94 P, vitéz Makray Ferenc Budapest, id. Reich György Mihálydomb, Cserti István Ozora, Berkes József Nagyszékely, Schleier Henrik Bonyhád

10—10 P, Gyenis István Felsőpél, Marth Ferenc Szekszárd, Déckmann Radó Bátaapáti 5—5 P, vitéz Har- gittay Károly Bonyhád 4 P, Baumann Károly 2 pengő.

[

JAKAB LÁSZLÓ

ny. miniszteri tanácsos-pénzügyigazgató

]

Vasárnap reggel futótűzként terjedt el és mély megdöbbenést keltett Szekszárdon a váratlanul megrendítő hir, hogy Jakab László ny. miniszteri tanácsos- m. kir. pénzügyigazgató a Szekszárdi Népbank elnök-igazgatója, a szekszárdi ref. egyház főgondnoka, a Tolnámegyei Református Egyházmegye világi tanácsbirája, tartalékos vadászhadnagy, a „Signum Laudis* tulajdonosa a szekszárdi kórházban rövid szenvedés után meghalt. Pár nappal előbb még tekintélyes kora dacára is délcegen rótta mindennapi hosszú sétáin a szekszárdi uccákat és senki se hitte volna, hogy igen súlyos betegség rágja élete fáját. Váratlan halála éppen azért keltett igen mély meglepetést.

Jakab László miniszteri tanácsos, aki négy és fél évtizeden keresztül volt Szekszárd és a vármegye társadalmának köztiszteletben állott, tekintélyes tagja, a világháború után kezdett betegeskedni. Akkor jelent- j kezett vérzéssel járó gyomorfekélye, I amely az egészségügyi előírások

szigorú betartására javult ugyan, de amelyből kigyógyulni nem tudott soha. Hallatlan önuralommal viselt betegsége végül is legyőzte és amikor a műtőasztalra került, akkor már emberi számítás szerint nem volt számára segítség. — Elmúlása mindenfelé igen mély és őszinte részvétet keltett, mert nemes egyszerűségében eltöltőit, de eredményekben gazdag élete alatt csak tisztelőket és barátokat szerzett magának. Temetése, melyet Gilicze Sándor kajdacsi lelkész, a Tolnai Református Egyházmegye esperese végez a szekszárdi ref. papság segédletével, 22-én délután lesz a Horthy Miklós-közkórház ravatalozó helyiségéből, ahonnan a szekszárdi alsóvárosi családi sírboltba kisérik örök nyugalomra.

A megboldogultat gyászolják: özvegye sz. kisdabasi Kecskés Antónia, fiai: ifj. Jakab László honvédőrnagy, Jakab József oki. gépész- mérnök, min. műszaki tanácsos és Jakab Barnabás honvédszázados, továbbá Jakab József, Szathmáry

Dánielné sz. Jakab Róza és Jakab Dezső testvérei, ifj. Jakab Lászlóné sz. Hommer Rózsi, Jakab Józsefné sz. Sadrossy Magda menyei, Jakab Ági, Jakab Berci unokái.

Jakab László nyugalmazott miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatő 1870-ben született Nyirbogdányban. A gimnáziumot a sárospataki református kollégiumban, jogi tanulmányait pedig Debrecenben, az akkor még református jogakadémián végezte.

Közhivatali pályáját 1896-ban kezdte a nyíregyházai m. kir. pénzügyigazgatóságnál, mint fogalmazógyakornok. A következő évben Szek- szárdra helyezték, mint pénzügyi fogalmazót. A zilahi pénzügyigazgatóságnál 1904-ben teljesített kéthónapos szolgálatától eltekintve, egész szolgálati idejét Szekszárdon töltötte. 1922-ben, mint pénzügyi főtanácsos pénzügyigazgatóhelyettes lett, majd a kővetkező évben a Kormányzó Ur Őfőméltósága miniszteri tanácsossá és pénzügyigazgatóvá nevezte ki.

A világháborút követő idők leromlott pénzügyi viszonyai — mint pénzügyigazgatót — nehéz feladat elé állították. Mégis — közel egy évtizedes működése alatt — széleskörű tudásával és rátermettségével a szekszárdi pénzügyigazgatóságot az ország egyik legelső igazgatóságává fejlesztette.

Az ő kezdeményezésére épült a szekszárdi pénzügyi palota, a dombóvári és bonyhádi m. kir. adóhivatalok épülete s ő szerzett a paksi és a tamási m. kir. adóhivataloknak uj, megfelelő székházat.

Puritán, igazságos ember volt. Ezért nemcsak tisztviselői szerették, hanem felettes hatósága is megbecsülte. — Kiváló egyéniségével a pénzügyminisztériumban is igen nagy tekintélyt szerzett.

Szolgálata alatt többszőr magas elismerésben részesült, nyugalomba- vonulása alkalmából pedig a Kormányzó Ur Őfőméltósága legfelsőbb elismerésével tüntette ki.

Igen tekintélyes szerepet vitt Szekszárd társadalmi életében és az egyéniségét körülövező tisztelet és bizalom emelte a Szekszárdi Népbank elnöki székébe.

A megboldogult, mint egyházának hűséges fia, buzgó, hitvallásos életet élt és régóta bekapcsolódott a szekszárdi református egyház életének vezetésébe. Az 1927. évben

Egyes szám ára 12 fillér