Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-19 / 76. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 október 19. felelő rendelkezések folytán nem lett volna kéznél, talán néhány vigasztaló szó, vagy egy éjszakai töp- renkedés megmentette volna őket az öngyilkossági kisérlet végrehajtásától és a végnélküli szenvedéstől, hiszen vannak betegek, akik évtizedek múlva jelentkeznek a kórházban ismételt nyelőcső szűkülettel. * Ha a szenvedések végnélküli láncolatát látjuk, önkéntelenül kereshetjük, mi volt az akadálya, hogy a lugkő a háztartásokból kitiltas- sék ? Elsősorban a népnek állítólag nélkülözhetetlen tisztítószere volt. Csodálatos, hogy a nagy kul- turállamok mégis nélkülözni tudják, sőt a hajdani Csehországban ki is volt tiltva a háztartásokból. Sajnos, szerepelt az indokok között a gyárak és kereskedelem érdeke is. Ezzel az érveléssel nem célszerű foglalkozni. Igen makacs ellenzők kerültek ki a gazdatársadalomból, melynek tagjai szappanfőzés céljából ragaszkodtak a lugkőhöz. Csodálatos, hogy nem gondoltak a fentemlitett országokra, ahol a mezőgazdaság mégsem ment tönkre lugkő nélkül. Az ország lakosságának, de különösen a gazdatársadalomnak a segítségére sietett az Országos Közegészségügyi Intézet és olyan szappanfőzési eljárást dolgozott ki, mely az agrárérdekeket is ki fogja elégíteni. Az orvosi rend több évtizedes küzdelme után örömmel üdvözöljük a megjelent rendeletet, mely bár nehezen, de mégis megjelent. Üdvözöljük a védtelen ártatlanok nevében és köszönjük a meggondolatlan munkáslányok érdekében. Ha pedig mégis lesznek, akik a szomorú múltat visszasírják, vagy a rendeletet kijátsszák, úgy sújtson le teljes szigorral a végrehajtó hatóság fajunk megmentése érdekében. Ezeket mondotta dr Treer István kórházigazgató főorvos, akinek értékes fejtegetései után az alábbiakban adjuk a Közegészségügyi Intézet által kidolgozott szappanfőzési eljárást: Mérjük le mérlegen pontosan a szappanfőzésre szánt zsiradék súlyát, mert minden további munkánk ehhez fog igazodni, enélkül a szappanfőzés nem sikerül. Bevásárlás Vásároljunk annyiszor 30 deka jóminőségü égetett meszet és any- nyiszor 42 deka ammoniákszódát, ahány kiló zsirból szappant akarunk fózni. Ha ammoniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódét vehetünk. A kristályszódából 1 kiló 12 deka szükséges minden kiló zsiradékra. Előkészítés Vegyünk elő egy elég nagy üstöt, amilyet mosásnál is szoktunk használni, az üst belsejét gondosan tisztítsuk ki, szódával súroljuk ki. Ha rézüstöt használunk, akkor különös gonddal kell megtisztítani a rézrozsdától (grünspan) és úgy súroljuk ki, hogy fényes legyen. Az üst olyan nagy legyen, hogy a zsiradék minden kilogrammjára legalább 6—7 liter viz férhessen bele. Lugkőpótló Készítsük el a szappanfőző folyadékot a következőképpen: a kitisztított üstbe annyiszor öt liter vizet öntünk, abány kiló zsírunk van. A vízbe beleszórjuk a szódát és ka- vargatással feloldjuk. — Közben az égetett meszet valamilyen tiszta edényben (bádogedény,^ vasfazék, esetleg fasajtár) megoltjuk óvatosan, vigyázva arra, hogy a szemünkbe ne freccsenjen. A mész oltását úgy végezzük, hogy annyi deciliter vízzel lelocsoljuk, ahányszor 10 deka égetett meszet kell a fenti számítás szerint felhasználnunk. (Vagyis ha 90 deka meszet fogunk elhasznáni, akkor 9 deciliter vízzel.) Mikor a mész megoltó- j dik, forró lesz, gőzölög és porrá szétesik. Ezt a megoltott meszet azután óvatosan beleszórjuk az üstben lévő szódás vízbe és az üstöt melegíteni kezdjük. Mikor az üstben | lévő folyadék éppen forrni kezd, vagyis kis buborékokat lök fel, akkor csendesen, gyengébb tűz mellett folytatjuk a forralást még egy negyedóráig. Ezután a tüzet eloltjuk és az üstben keletkezett fehér 3ort leülepedni, a folyadékot fel isztulni hagyjuk. Célszerű az Mentés alatt az üstöt fedővel befedni, le ha nincs fedőnk, a befedés nem okvetlenül szükséges. Pontos az, hogy az üst tartalmát ne keverjük, ne rázzuk, hanem hagyjuk magára körülbelül egy óráig, vagy amíg a fehér por. az üst fenekén összegyűl és felette a folyadék teljesen tiszta marad. Az ülepedés befejezése után nagy merőkanállal óvatosan leszedjük a folyadék tiszta részét. Ez a kész szappanfőző folyadék, amelyet egy külön edényben gyűjtünk össze. — Fontos, hogy a folyadék leszedésénél minél kevesebb fehér por keveredjen hozzá. Ha a merőkanállal a port felkevertük volna, úgy néhány percig megint hagyjuk ülepedni és csak azután folytatjuk tovább a leszedést. Esetleg ferdére állítjuk az üstöt, igy a folyadék jobban leszedhető. Ügyeljünk arra, hogy ez a szappanfőző folyadék ne kerüljön se testünkre {főleg arcunkra), se a ruhánkra és hogy ahhoz gyermek hozzá ne férhessen. Ha a folyadékot leszedtük, az üstben maradt sürü pépes maradékot öntsük ki olyan helyre, ahol az sem emberben (gyermekben), sem állatban, sem pedig növényzetben kárt nem okozhat. Ezt a maradékot semmire sem lehet felhasználni. Szappanfőzés Az üstöt ismét kitisztítjuk, óvatosan beleöntjük az összegyűjtött szappanfőző folyadékot, azután hozzáadjuk a felapritott zsiradékot. — Most elkezdjük a szappant főzni úgy, amint azt eddig is szoktuk, amíg azt lugkővel főztük. Vagyis az üstöt melegítjük, tartalmát felforraljuk és közben kavar- gatjuk is. Hosszabb-rövidebb főzés után a szappanfőző folyadék „megfogja" a tetején úszó zsírt, vagyis nem látunk már rajta külön megolvadt zsiradékot, hanem az egész folyadék egyforma, habszerü, sürü tömeggé lesz; ezt jól kavarva tovább forraljuk legalább még két óra hosszat. Néha előfordul, hogy hosszas főzésnél sem akarja a szappanfőző folyadék .megfogni“ a zsírt. Ez olyankor fordul elő, ha a szappanfőző folyadékból nagyon sokat elforraltunk s igy az üst tartalma nagyon besürüsődik. Ilyenkor úgy segítünk, hogy minden kiló felhasznált zsiradékra 2—3 liter forró vagy meleg vizet öntünk az üstbe, jól összekeverjük az üst tartalmát és igy főzzük tovább. A szappanfőzés akkor van befejezve, ha azt látjuk, hogy az üstből kavaróval kivett kis részlet egy pohár forró vizben elkeverve jól feloldódik, átlátszó lesz. Ha nem átlátszó, hanem tejszerü lesz a pohárban lévő viz, akkor a szappan még nem kész, tovább kell főzni. A kész szappant addig főzzük, amíg az elválik a víztől és a tetején összegyűlik. Aki akarja ezt az elválást konyhasó (kősó) hozzáadásával elősegítheti. Ez úgy történik, hogy állandóan jól kavargatva a főzetet, konyhasót (kősót) adunk hozzá, amíg csak a ka- varásnál jól látjuk, hogy a szappan a folyadék tetején összegyűl, sűrűn összeugrik, elválik és alul a sötét színű vizes folyadék elkülönül. Ha a szappan már magától elvált, konyhasót hozzáadni nem szabad. Mikor a szappan a folyadék tetején összegyűlt és kissé besürüsődik, merőkanállal a szokásos mó * 80 don, óvatosan, zsákdarabokkal vagy vászonnal kibélelt lyukacsos ládákba leszedjük és kihűlni, megkeményedni hagyjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy nem szedjük le a szappant a folyadékról, hanem másnapig ott hagyjuk teljesen kihűlni. Másnap azután egy darabban leemelhetjük a teljesen megszilárdult szappant. Az üstben visszamaradt vizes folyadékot öntsük ki, ügyelve arra, hogy az sem emberben, sem állatban kárt ne tegyen. Tudnivalók 1. A jóminőségü égetett meszet arról ismerjük meg, hogy elég köny- nyü, fehér, nem szürkés, nem agyagos és hogy ha belőle egy kis darabkát próbaképpen megnedvesi- tünk, azonnal vagy hamarosan melegedni ' vagy gőzölögni kezd és szétesik. 2. A szappanfőzéshez használt mosószódát a kereskedelemben ammoniákszóda és kristályszóda néven árulják. Az ammoniákszóda el- mállott, poralaku, vízmentes, a kristályszóda pedig darabos. Példa Ha 3 kg zsiradékunk van, amelyből szappant akarunk főzni, akkor venni kel: égetett mészből 3X30 dekát, tehát összesen 90 dekát, ammoniákszódából 3X42 dekát, tehát összesen 126 dekát, vagyis 1 kiló 26 dekát (ha ammoniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódából 3X112 dekát, tehát összesen 336 dekát, vagyis 3 kiló 36 dekát). Az üst legalább 21 literes legyen. Erdélyből kiűzött szerencsétlen magyar testvéreink megsegítésére vitéz Madi Kovács Imre főispán utján adakoztak: Kunffy Lajos Fácánkert 500 P, dr Csapó Dániel Alsótengelic 500 P, Szekszárdi Takarék- pénztár 300 P, dr Novák Miklós Szekszárd 200 P, Szekszárdi Kaszinó Szekszárd 108 P, dr Szakách Ernő Bölcske, Pétermann Jakab Bonyhád, Döry Frigyes Dörypuszta, vitéz Kom- lósy József Dörypuszta, vitéz Per- czel József Bonyhád, Dombóvári Villamos Rt., vitéz Madi Kovács Imre Szekszárd, Weidinger Imre Tamási, Zöld Márton Nyéki-puszta 100—100 P, Ráth István Nagykonda 80 P, Magyar Béla Dombóvár, dr Tóth Sándor Szekszárd, Püzy Ede Dombóvár, Schneider Gábor Szekszárd, Gróf Széchenyi Domonkos Nagydorog, Gauzer Ádám 50—50 P, dr Szily Géza Tolna, Papp Ferenc Nagyszokoly 30—30 P, dr Früh- wirth Jenő Tamási, dr Csányi László Szekszárd, dr Albersz Rezsó Szekszárd, Fekete Ödön Hencse-puszta, dr Lányi Márton Budapest, dr Bock- müller Miklós Bonyhád, dr Pesthy Pál Budapest, Wolf Antal Tevel, Schneider Péter Felsőpatlan, Kovács BangMill TnKnrékpfenztiir». T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatolt as 18C9. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket» betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2 S. Endre Gyapa-puszta 20—20 P, Tanfelügyelőség tisztikara Szekszárd 16.50 P, Komlósi János 15 P, Arnbach Mihály Dunaföldvár, dr Kun- ezer Jenő Szekszárd, dr Szebényi János Szekszárd, Hamar Lajos Ozora, Schmidt Jenő Gyönk, Hesz Endre Gyönk, dr Törők Ottó Szekszárd, Stockinger János Bonyhád, Hőrich Nándor Bátaszék, Padányi Henrik Kisvejke, Wéber Jakab Bonyhád, Blum János Kisdorog, Menyhey József Dunaföldvár, Fittler Béla Paks, dr Kenderessy János Tamási, László Aladár Szekszárd, Schlichtherle Lipót Tabód, dr Marx- reiter Alajos Szekszárd, dr Hauser Imre Bátaszék, dr vitéz Szentlőrinczy Géza Bátaszék, Blandl György Nagy- mányok, Kiss Lajos Pécs, Rücicl Sándor Varsád 10—10 P, Hayt Ferenc Szekszárd, dr Arbanasz Zoltán Gyönk, Michéli Mihály Bátaszék, Kovács Dávid Szekszárd, vitéz Tán- ezos Gyula Tamási, dr Tolnay Sándor Szekszárd, Braun István Paks, Egry Károly Szekszárd, vitéz Mező László Bátaszék, Müller György Iz- mény, Rothermel János Dombóvár, dr Gutheil Kálmán Dombóvár, P. Dömötör Sándor Dunaszentgyörgy, Torontáli Tamás Simontornya, Ba* ráth Györgyné Csibrák, Forster Zoltán Budapest, dr Leszley Alajos Szekszárd, Suri János Lápafő, dr Benedek János Bonyhád, Wolf Gyula Dombóvár, Varga Béla Kurd, Koch Fülőp Györköny, Hesz Lajos Paks 5—5 P, Kiss Lajos Pestszent- erzsébet 4 P, Bordács Sándor Pálfa, őszi Adorján Bátaszék, Majsay István Töttös Szekszárd, Fábián Gyula Dunaföldvár 3—3 P, Schmidt János Györköny 2.10 P, Szungel Henrik Jánosmajor, Kelemen Imre Szekszárd, vitéz Kopácsi Ervin Vörs, Szappanfőzés lugkő nélkül Az „Erdélyért" akdóra
