Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-19 / 76. szám
nil. Mginm. Szekszdrd. 1940 oMő&er 19. (Szónkat) 10. szín. Szerkesztősé? és kiadóhivatal : Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetósl dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pele lós szerkesztő . BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'M pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Álltstkeresőknek SO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I, Gazdaságunk uj utjai A magyar-német mezőgazdasági egyezményről kiadott hivatalos.köz- l^mények meglehetősen szűkszavúan és csak nagy áltanoss ágban ismertették a megállapodás lényegét. Az egyezmény jelentőségével természetesen tisztában volt a magyar agrártársadalom, amely azonban annak fontosságát és értékét csak most látja teljesen tisztán, amikor vitéz gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter tanulmányszerü cikkben vázolta ezzel kapcsolatban a magyar mezőgazdaság uj útjait. A földmivelésügyi miniszter ismertető sorainak elején hangoztatta, hogy a magyar-német együttműködés biztosítását célzó mezőgazda- sági egyezmény az érdekek kölcsönös és állandó figyelembevételével köttetett és mindenképpen alkalmas arra, hogy mezőgazdaságunk fejlődését élénkebbé tegye és fokozza a két ország között az árucserét. Az egyezménynek — hangoztatta a miniszter — külön értéke, hogy magyar-német agrárkapcsolatainknak kedvező fejlődése e réven több évre biztosítva van. Magyarország és Németország között, a hagyományos politikai barátságon túl, igen mély és hasznos agrárkapcsolatok vannak. Emlékezünk még arra az időre, amikor a magyar búza ára mélyponton volt és csak nagy barátaink megértésének köszönhetjük, hogy a hét pengős búzaártól elérkezhettünk olyan árig, amely a világparitásnál magasabb volt. Tökéletes harmónia van etekintetben Magyarország és Németország között, aminek természetszerű feltétele az, hogy a magyar mezőgazdaság bizonyos mértékig alkalmazkodjék legnagyobb felvevő piacának igényeihez. Ezt az alkalmazkodást, termelésünknek bizonyos mértékű átállítását segíti elő, könnyíti meg a magyar-német gazdasági egyezmény, amelyet annál is inkább örömmel és megnyugvással kell fogadnunk, mert hiszen legnagyobb vevőnk Németország mezőgazdasági feleslegünknek 60— 62 százalékát veszi át már évek óta.. Az egyezmény teljes mértékben a tengelypolitika alapján áll, amit bizonyít a megállapodás zárószakasza is. Ennek értelmében ugyanis Olaszországgal mezőgazdasági téren azonos, vagy hasonló módon állapodhatunk meg az együttműködés tekintetében. A német-magyar mezőgazdasági egyezmény, amint azt külön nyomatékkai hangsúlyozta a földmivelésügyi miniszter is, a magyar agrártermelés minőségi fejlesztésére is nagy súlyt helyez. Németország erre való tekintettel hajlandó az eddiginél nagyobb mennyiségben átvenni magtermelésünket és kivált nagy lendület vár az olajmagvak termesztésére. Éppen igy minőségi és mennyiségi fejlődés előtt áll állattenyésztésünk, ami a talajerő fenntartása szempontjából is igen nagyfontosságu. Közős munkának a kölcsönös érdekek szem- előtt tartása mellett való biztosítása ez az egyezmény s a kísérleti és kutató intézetek összmunkája a magyar mezőgazdaság javát szolgálja mindenképpen. Vitéz gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter minapi cikkében pontos részletezéssel sorolta fel mezőgazdaságunknak azokat az ágait, amelyeket közelről érint ez az egyezmény s rámutatott arra, hogy uj, békés korszak következik a háború befejezése után, amely békés korszaknak áldásait minden erőnkkel igyekeznünk kell kihasználni. Az eljövendő béke áldásait, hangsúlyozta a miniszter, az az ország élvezheti legjobban, amely idején előkészül a reá váró feladatokra. Magyarország minden vonatkozásban felkészül s e felkészülésnek egyik megnyugtató és örvendetes ténye, a magyar-német mező- gazdasági egyezmény. esősen összeszoritott fogsoru, vérző ajkú, csak néha bőgő s inkább mélyen hörgő és könnyező, kisirt vörös szemű apróságok hirdetik a lugmérgezés szomorú tényét. Ezek a szivettépő jelenségek nemcsak a kicsinyek rettenetes fájdalmát sugározzák ki, hanem annak a magas kultúrájú kornak és rendszernek a lelkiismeretfurdalását is jelentik, mely nem tudta legázolni, összetörni a lugkőellenes mozgalom elgáncsolóit és évtizedek kellettek ahhoz, hogy a mai népi szociális irányzat megvédje a magyar népet a lugmérgezés lehetőségeitől. Pontos adataink nincsenek a lug- mérgezések számáról, mert szerencsére vannak könnyebb esetek is, melyek nem is kerülnek feljegyzésre, hiszen bejelentési kötelezettség soká nem is volt. 1900—1905-ig 2285 esetet jegyeztek fel ésebböl 337 volt halálos kimenetelű. Ezzel szemben Európa többi kulturállamaiban csak elvétve fordult elő egy-egy lugmér- gezéses halál. Ebben az időben egész Franciaországban és összes gyarmataiban egy év alatt egyetlen lúg- mérgezés sem fordult elő. Megrendítő a szomorú statisztika. Ezeknek az idegen országoknak az orvosai csodálkozva figyelték nálunk a lugmarás gyógymódjait. A magyar orvos megsemmisülve volt kénytelen állni akényszerzubbonyba, lepedőbe csavart, szájterpesztővei kifeszitett szájú ordító gyermek előtt és végezte a szondázás életveszélyes nehéz műveletét. Szive sajgott, mert érezte szükségességét a most megjelent rendeletnek, melyért az orvosi rend évtizedek óta küzdött. Ezek a szegény gyermekek többnyire a megdöbbentően gondatlan hozzátartozók vagy gondozók áldozatai. Sajnos, azt is mutatja a tapasztalat, hogy túlnyomóan az erősebb, értelmesebb és minden után érdeklődő gyermekek estek az évtizedes szenvedésekkel járó mérgezés áldozataivá. De nemcsak ezeknek a parányi emberkéknek a soraiban okozott a lugkő szenvedést és fájdalmat, hanem ugyancsak a legszegényebb és legelhagyottabb cseléd- és munkáslányok között is, mert közülük került ki az öngyilkosok nagy része. Ezek a szerencsétlen, támasznélküli, többször meggondolatlan fiatal lányok csalódás, vagy szerelmi bánat folytán ragadták meg a lug- követ, vagy oldatának poharát abban a hitben, hogy majd elájulnak és szépen hamar meghalnak. Természetesen sejtelmük sincs arról, hogy milyen borzalmas szenvedés vár reájuk és már a tettüket követő első félórában rimánkodnak ismét az életért. Sokszor nem is aköny- nyelmü, léha, hanem az érzékeny- lelkű, vagy önérzetes egyének nyúlnak egy meggondolatlan pillanat- I ban a méregpohárhoz, mely ha megVirág Ferenc pécsi püspök Szekszárdon Mint azt már előre jeleztük, az Actio Catholica pécsegyházmegyei vezetősége a Pécsett 14-én tartott értekezlete után e hó 15 én, kedden Szekszárdon rendezett a környékbeli papság számára tájékoztató előajdást a Katolikus Legény- egylet helyiségében. Az összejövetel fontosságát emelte, hogy megjelent azon Virág Ferenc pécsi megyés püspök is. Excel- lentiája dr Hajós György tb. kanonok, az Actio Catholica pécsegyházmegyei igazgatója és. Csigi Imre püspöki szertartó kíséretében autón kedden reggel 9 órakor érkezett Délelőtt 1*0 órakor kezdődött a gyűlés, amelyen körülbelül harmincöt pap vett részt. Az első előadást dr Dsida Ottó ny. kir. tankerületi főigazgató, az Actio Catholica országos alelnöke tartotta és előadásának tárgya volt az idei, 1940/41. évi munkaprogram megbeszélése. Utána dr Hajós György tb. kanonok tartott előadást. A fejtegetésekhez többek közt hozzászóltak: dr Hauser Imre bátaszéki esperes, Berta Antal mözsi és Hoffmann Kálmán németkéri plébánosok. Végül Virág Ferenc megyés főpásztor mutatott irányt a papságnak a jövő program megvalósítására. Délben közős ebéd volt a Kát. Legényegyletben és az ebéden részt vett Virág püspök is, aki délután 3 órakor autón Budapestre utazott az őszi püspöki konferenciára. Másnap, 16-án Dombóváron volt hasonló előadás és ott ugyancsak dr Dsida Ottó és dr Hajós György tartottak a papsággal megbeszéléseket. Eltűnik a lugkő a háztartásokból Szinte beláthatatlan fontosságú rendeletet adott ki a kormány, amikor a borzalmasan sok ártatlan áldozatot követelő lugkövet méregnek nyilvánította és használatát szigorú büntető következmények terhe mellett megtiltotta. A nagyfontosságu esemény alkalmából felkerestük dr Fördős Dezső vármegyei m. kir. tiszti orvolt, aki viszpnt dr Treer István kórházigazgató főorvoshoz utasított bennünket. A kórházban dr Treer osztályán ugyanis több, mint két évtizeden keresztül rengeteg lugmérgezéses eset fordult meg és ő, aki egyik követelője volt a lugkő méreggé nyilvánításának, évtizedes közvetlen tapasztalatok alapján a legilletékesebb felvilágosításokat adhatja ebben a kérdésben. Felkérésünkre a kórházigaz- igazgató főorvos az alábbiakat volt szives a közönség felvilágosítására mondani: Dr Treer István kórházigazgató főorvos a lugmérgezésekről Több, mint negyven esztendeje annak, hogy az orvosok a folyton szaporodó lugmérgezéses esetekre felhívták a közfigyelmet. Az utolsó évtizedekben már a napi sajtó is sűrűn foglalkozott e szomorú problémával s egymást érték a felterjesztések, ankétok, amelyek szüntelenül ostromolták a kormányt és ismételten kérték a lugkőnek méreggé való nyilvánítását és a háztartásokból való kitiltását. Az orvosok voltak, akik érezték a most megjelent rendelet hiányát és ők néznek különös reménnyel áldásos hatása elé. — Negyvenesztendei állandó harc három rendeletet eredményezett. Ezekből kettő csak félmegoldás volt és igy a gyakorlatban eredményt nem tudott felmutatni. Most azonban a m. kir. kormány 41.701—1940. számú rendeleté méregnek nyilvánította a lugkövet és kitiltotta a háztartásokból. Csak az orvos ismeri azokat a fájó és szivettépő jeleneteket, amikor kórházba hozzák a kicsiny, alig gőgicsélő, de minden után érdeklődő és mindenütt lábatlankodó gyermeket. A felmart szájú, görEgyes szám ára 12 fillér
