Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-09 / 73. szám
TOLNAfiEŰYŰ DJSÁŰ 1940 október 9. szült az ősi föld visszafoglalásához szükséges véres küzdelemre. Ezt az előkészületet a határokra való kivonulás után is a legnagyobb lelki* * * ismeretességgel folytatták és hamarosan képesek voltak arra, hogy a román erődvonalat áttörhessék. Közben azonban a baráti nemzetek döntése Erdély északi részét visszaadta Magyarországnak és embereinknek egyelőre meg kellett elégedniök azzal, hogy 9 nap alatt 500 kilométert meneteljenek, hogy a kivonuló románoknak ne legyen idejük egészen kirabolni ősi földünket. Szekszárd és Tolna vármegye fiaiból álló dandár minden egyes embere a legkifogástalanabb harckészséget tanúsította, úgyhogy az előkészületi idő alatt nem tüzelni, de fékezni kellett őket. Emellett nemzetiségi szempontból is mindenki a legkifogástalanabbul viselkedett, mert ennek a vármegyének a népe érett politikai érzékénél fogva tudja, hogy ez az ország csak a szent- istváni politika révén boldogulhat. Midőn ezekről a tényekről büszke örömmer beszámolok, kötelességem hangoztatni, hogy csak az erős ember állhatja meg helyét. Ha eltes- pedünk, eltipornak bennünket, éppen azért állandóan fel kell készülve lennünk a háborúra. Katonák leszármazottai vagyunk, legyünk tehát katonák, mint apáink 1 A zászló megkoszorúzása. Szinte leírhatatlan visszhangja támadt vitéz Tőrök tábornok beszédének, amelynek elhangzása után vitéz Madi Kovács Imréné főispánné a vármegye, Vendel Lucyka, a polgármester leánya pedig a város szalagját kötötte fel az ezred Erdélyt megjárt diadalmas zászlajára. A hősi emlékszobornál. Az üdvözlés után az egész közönség levonult a hősök emlékszobráISKOLASZEREK füzetek, iró- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dús és jutányos beszerzési forrása o Molnár-féle Rt. könyv- és paplrkereskedése Telefon 37. Szekszárd, Kaszinóbazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük A két erdélyi Javaslat A képviselőház őszi munkásságát az erdélyi országrészek visszacsatolásával kapcsolatos törvényhozási teendőkkel kezdte meg. Erdély és az erdélyi problémák állanak ma nemcsak a. magyar élet, de a parlamenti munka középpontjában is s a Ház a visszacsatolás történelmi jelentőségének megfelelően osztatlan lelkesedéssel és egyhangúan fogadta el a keleti és erdélyi területeknek a Szent Koronához való visszatéréséről, valamint a keresztény vallásfelekezetek egyháznagy- jainak és képviselőinek felsőházi tagságáról szóló törvényjavaslatokat, amelyek közül az utóbbi szintén Erdély visszatérésével kapcsolatos és az erdélyi egyházak felsőházi képviseletét szabályozza. Pártközi megegyezés alapján a két erdélyi törvényjavaslathoz az egész magyar képviselőház nevében gróf Teleki Pál miniszterelnök szólt hozzá, mégpedig — amint beszédében hangsúlyozta — nem kormányelnöki minőségében, hanem mint a magyar képviselőház legrégibb tagja. Alig lehetett volna szebben és tömörebben jellemezni ennek a két erdélyi javaslatnak nemzeti és politikai jelentőségét, mint a miniszter- elnök tette, amikor beszéde elején azt mondotta: „Történelmet vagyunk hivatva törvénybe iktatni. Múló emberek, múló pártok vagyunk a nemzet életében, de egyek vagyunk a magyar történelem emberi örökkévalóságában !u A keleti és erdélyi országrészek vértelen visszatérésével kapcsolatban kiemelte gróf Teleki Pál, hogy ezt három tényezőnek köszönhetjük. Először a tengelyhatalmak barátságának, másodszor a magyar nemzet szorgalmas munkájának, kitartó áldozatkészségének, mellyel fokozni tudta saját gazdasági erejét és fel tudta építeni kitűnő hadseregét. De e két tényező nem lett volna elég az örvendetes eredmény eléréséhez ha nem működött volna a harmadik erő is: az erdélyi magyarság | lankadatlan és hűséges kitartása I a rettenetes szenvedések ellenére. Ugyancsak nagy értéket jelentett a magyarsággal együtt élő nemzetiségek sok tagjának, különösen az idősebb nemzedéknek visszaváró óhaja. Igen érdekes formában nyilatkozott a miniszterelnök e beszédében az Erdéllyel kapcsolatos nemzetiségi kérdésekről is. Helyesen állapította meg, hogy Erdélyben ma pontos néprajzi határokat megvonni nem lehet. Az ott élő népek egymással összekeveredve, szoros egymásrautaltságban és sorsközösségben élnek. Ezért fogadja vissza a magyarság a felszabadult területek minden rendű és rangú polgárát, namzetiségre való tekintet nélkül megbocsájtó szeretettel. A jövőben hivatásunknak megfelelően őrködni fogunk nemcsak a visszatért területek magyarságának sorsa, de a nemzetiségek sorsa felett is. Nemzetiségi politikánk jövő irányának jellemzéséül azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a magyar ma a sok csalódás és keserűség ellenére nem követel a maga számára előjogokat, csak azt kívánja, hogy ne kelljen a maga jogánál messzebbmenő előjogokat adni másoknak. A magyar haza huszonkét évi szén- védés után a szerető anya gondosságával öleli keblére visszavárt fiait. Ezek a kijelentések, amelyek a magyar törvényhozás előtt a magyar kormány felelős elnökének részéről hangzottak el, mindennél ékesebben cáfolják azokat a vádakat és rágalmakat, amelyeket az utóbbi hetekben a bukaresti propagandaközpont terjesztett a magyarságról, azt hiresztelvén, hogy a felszabadult Erdélyben a magyarok kegyetlen- kedtek az ott maradt románokkal. Emberiség, megértés és méltányosság jellemzi a magyar nemzetiségi politikát, amely az élet minden jogát A levitézlett oláh király kastélya Nem csak a környék, hanem a bentről idejövök érdeklődésének is a központja a laposnyai vadász- kastély, Károly volt román király kedves tartózkodási helye. Ide jött ki — úgy mondják — pihenni, ha Bukarestben túlságosan megfáradt a napi gondok őrlőmalmában. A román uralom alatt megközelíthetetlen volt ez a lak egyszerű földi halandó számára, — s csak messziről ólálkodtak körül kiváncsi emberek, regék és mende-mondák. Ma azután, hogy szabadon folydo- gálnak a volt király körül ezek a változatos medrü pletykapatakok, se vége, se hossza a regéknek. Maga a kastély csak áll egyforma komolysággal, — egykedvűen tűri, amint egymásután nyitogatjuk föl a legintimebb ajtajait is, a süppedő rekamiére, fotelek simák, hallgatagokSzászrégenből indulunk ki megtekinteni a gyönyörű vidéket, a gör- gényi havasok legbelsejét. Keskenyj vágányu vasút vezet ki innét egé- szén Laposnyáig. Nagy sebességgel • röpít ki bennünket a kicsi sinautó. Valóságos Istenkisértésnek érezzük a nagy sebességet a gyufaskatu- lyányi járművön s időbe kerül, amíg megszokjuk ezt a kísérteties száguldást egy lassan gyarapodó biztonságérzéssel. Sóakna mellett épp csak elszaladunk s elsőnek Görgény- szentimrén állunk meg. Legkedvesebb helye a Görgénypatak völgyeinek. Hosszan nyúlik el a völgyben község, közepén a kúpos erdős Rákóczi várral. Rudolf trónörökös vadászkastélya is itt áll még. Egy ideig Ferdinánd király használta, amíg föl nem épült a laposnyai vadászlak. Görgénypatak kristály- tiszta vize csobog el a község mellett. Ezernyi mázsás köveken, buktatókon csetlik-botlik lefelé a Maros felé ez a sietős kis patak. Libán- falván túl egyszerre feltűnik egy tenyérnyi alföldi táj, vízszintes kukoricatábláikkal és egy jó darab sík legelővel. E mögött a karcagi táj mögött azonban óriás fenyves kúpok sorakoznak és igy nem lehet teljes az illúzió. Kezdődő őszi hangulat mindenfelé. Egyik-másik sietősebb életű fa már teljes őszi pompájában terjeszti a téleleji hangulatot. Tarkák változatosan a hegyoldalak, csak a fenyők nyújtóznak ki itt-ott belőlük komoly gótikus tornyok gyanánt. Minél beljebb jutunk a havasok belsejébe, annál sűrűbben tűnnek föl a kúpos fenyőszálak. Libánfal- ván túl már egész hegyoldalak az övék. Szinte ünnepiesek ezek, más hegyek tarkasága után. Valami komoly vasárnapi hangulat és mozdulatlanság van rajtuk, széprefésült kúpjaikon. Laposnya előtt megnézzük a pisztráng tenyészetet. Hatalmas jne- dencék kristálytiszta vizében ké- nyelmeskednek most ezek a fürge halak. Komoly rabokként kezelik itt őket Drótháló van a medence tetején, a tápláló csatorna vize rácson szűrődik át, nehogy a félméternél nagyobb vízesésen át kiszökjenek a medencéből. Darált nyers húst dobnak be nekik, mire azután tömegesen jelentkeznek. — Kilós példányok is vannak közöttük. Egyet pusztán kíváncsiságból kihalásztunk egyik medencéből. Kényelmes dolog lenne itt a horgászás. A kis tücsköt egy pillanat alatt elkapják horgostól s már ficánkol is a hosszú zsinór végén, karcsú piros pettyes testével hintázik a szemünk előtt. Az egyéves példányokat kieresztik a nyílt patakba, azért bővelkedik a Görgénypatak pisztrángokban. Minduntalan meg-megvil- lannak a szemünk előtt, amint haladunk mellette. Innét már látni lehet a vadász- kastély épületcsoportjait. Egyébként is sejteni lehet közellétét, mert gon* dozottabb utak és díszes nyirfahidak következnek most. Kerítéssel van mindenütt körülvéve. A főépület előtt hatalmas park, amelynek egyéves fenyőfa szegélye árulja el, hogy uj itt még minden. Maga a vadász- kastély szép. Ha építészeti műremeknek nem is nevezhető, de ízléses és megnyugtató hatású épület. Karcsú tornyaival, fazsindelyes kúpos tetejével fenyőfából összje- szerkesztett oldalaival Tirolban éppúgy megállná a helyét, mint bárból Székelyországban. Az alsó kőéplt- ményei is díszesek, hangulatosakhoz, ahol vitéz Török tábornok e szavakkal koszoruzta meg az emlékművet : Megfogadjuk, hogy a polgári életben is mindig a katonai szellemet fogjuk ápolni, mert csak igy látjuk | biztosítva hazánk biztonságát. Kató- | nák voltunk, vagyunk és leszünk I | A megkoszoruzási aktus után a I csapatok diszmenetben vonultak be a laktanyába.
