Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-05 / 72. szám
2 TOLNAMEGYEI DJSlfl 1940 október 5. ma Aradra s ha nem is borulhatunk le szabad magyar mártírok sirhantja fölé, az emlékezés múltat, jelent és jövőt összekapcsoló ereje láthatat- lan egység-csapatba vonja a virrasztó magyarság minden őrtálló fiát. Ma lélekben mégis csak elmegyünk Aradra, ha gyászruhásan is, ha fájdalomtelten is, de jövőt építő, Komáromot, Kassát, Munkácsot, Ungvárt, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és a többi drága várost felszabadító allelujás, boldog szent örömmel, rendíthetetlen hittel, hogy az ő sírjuk felett is megcsendül a feltámadást hirdető, sziveket átfogó ének nagyszerű akkordja. Hisszük, hogy szabad magyarok találkoznak a vértanuk szabad földjén. Azon a földön, ahónnan most vészes kürt riad s ahonnan fájó panasz-sóhajokat röpít a marosmenti szél. Az aradi tizenhárom hős kihűlt szivének porából uj virágok nőnek s mi meggyujtjuk ma a kegyeletes megemlékezés mécsét. Elzarándokolunk lélekben Hozzájuk. Ráborulunk drága sírjukra s elzokogjuk küzdelmes életünk és megnagyobbodott magyarságunk szomorúan szép, könnyes örömét, talán nyugodtabb lesz pihenésük, de elárvult hantjuk felett bízó magyarok virrasztanak. Gáncsov Károly Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának szeptember 30-án megtartott rendes közgyűlése . Október 1-én megjelenő számunkban megjegyeztük, hogy az 1940. évi szeptember hó 30-án megtartott törvényhatósági bizottsági gyűlésről részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Ígéretünket most beváltjuk. — Szemelvényeket és összefoglaló képet adunk Tolna vármegye alispánjának, Szongott Edvinnek jelentéséből: Erdély visszatérése. Erdély nagy része, a Székelyföld, Nagyváraddal, Kolozsvárral, Maros- vásárhellyel és a székely városokkal hazatértek Szent István birodalmába. Az országok és világnézetek küzdelmében, nagy nemzetek harca, eszmék születése és bukása idején nemzetünknek az igazságosztó Isten rövid időn belül immár harmad- izben a gyarapodást, a szebb jövő Ígéretét ajándékozta. Amikor már ellenségeink fojtó gyűrűje mind- szükebbre szorult köröttünk, a magyar föld hivó szava áldozatos munkára szólítja föl mindazokat, akik nem riadnak vissza a kezdet nehézségétől, akik éreznek magukban elég erőt a nemzetmentő munkára. Megmozdulnak, akik érzik magukban az elhivatást és az itt-ott mutatkozó kis lángokból hatalmas, uj élet támad: a Felvidék egy része, Kárpátalja és a közeli napokban Erdély északi része újra a magyar Szent Korona testének részévé vált. Vármegyei és községi igazgatás örömmel jelenthetem, hogy úgy a vármegyei, mint a községi tisztviselői kar, bár létszáma megfogyott s a teendők fokozódtak, a nagy és rendkívüli idők követelményeihez szabott hazafias áldozatkészséggel, teljes munkabírásának latbavetésé- vel s a m. kir. kormány célkitűzéseinek szem előtt tartásával szolgálta a gondozására bízott értékeket. A legnagyobb részben halasztást nem tűrő rendelkezések késedelem nélküli végrehajtására a legnagyobb súlyt helyeztem s a tisztviselői kar felfokozott kötelességtudásánál és kőtelességteljesitésénél fogva, a nehéz időkben — úgy érzem — közigazgatásunk ellen általában véve komoly kifogás emelhető nem volt. A vármegye tisztikarából dr Báts- megyey Lajos vm. aljegyző és dr Németh Gyula szolgabiró tb. főszolgabíró próbaszolgálatra a m. kir. belügyminisztériumba rendeltettek be. A m. kir. belügyi kormány több községben tisztviselői állások (segédjegyző, írnok) szervezéséhez — hozzájárult. Ezenkívül a népmozgalmi nyilvántartás vezetésére 41 községben engedte meg dijnoki ál* lás szervezését s 6000 pengő államsegélyt juttatott ezen teendők ellátása céljából kisegítő munkaerők alkalmazására. Kisdorog, Gyulaj, Tengőd, Bedeg- kér, Bátaapáti, Iregszemcse községek az elmúlt időszakban uj községházát, Felsőnyék és Értény községek uj jegyzői lakást építették. Regöly, Szedres, Medina, Váralja és Szakadát községekben az uj községházak, Koppányszántó községben pedig uj jegyzői lakás építési munkálatai folynak. Az építkezések a m. kir. belügyi kormány hathatós anyagi támogatásával voltak csak keresztülvihetők. Az árvízkárosultak támogatása Az olvadás és a tavaszi esőzések, valamint a Sió, Sárvíz, Kapos, Duna és Holtduna medréből kilépett víztömegek a vármegye 28 községében és Szekszárd m. város külterületén elöntötték a mélyebben fekvő részeket. A vármegye területén az árvíz által okozott károk folytán Báta, Bátaszék, Bonyhád, Bölcske, Dunaföldvár, Felsőnyék, Győré, Kocsola, Kölesd, Madocsa, Magyarkeszi, Medina, Mözs, Nagy- kónyi, Ozora, Paks, Pálfa, Pári, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Sióagárd, Simontornya, Szakály, Tamási, Tolna és Tolnanémedi községekben, valamint Szekszárd m. város külterületén összesen 196 lakóháznak újjáépítése és 250 megrongált épület helyreállítása vált szükségessé. Az árvízvédelmi országos kormánybiztosság a tolnavármegyei árvízkárosultak támogatására 250.000 pengő segélyt engedélyezett. Főispán ur Öméltósága részéről az árvízkárosultak javára megindított vármegyei gyűjtés f. évi julius hó 8. napjáig 86.768 P 03 fillért eredményezett. Az árvízvédelmi országos kormánybiztosság a Tolna vármegyei árvízkárosultak segélyezésére megállapított összeget 350.000 pengőre emelte fel, majd további 40.000 P segélyt engedélyezett. Az újabb gyűjtés folytán befolyt további — kereken 20.000 pengő adományok befizetése a gyűjtés befejezése után fog megtörténni. Így az árvízkárosultak támogatására összesen 430 ezer pengő fog rendelkezésre állni. Az előrelátható szükséglet 450.000 pengőt tesz ki. A mutatkozó hiányt a „Vármegyei Szociális Alap“-ból kívánom pótolni. Az építési munkálatok junius hó első felében megkezdődtek. Az építkezések helyi irányítását és ellenőrzését Paks, Dombóvár és Simontornya községekben alkalmazott egy-egy építési ellenőr látta el, mig a vármegye egész területén a munkálatok ellenőrzését és műszaki vezetését László Aladár ny. kir. műszaki főtanácsos, az építkezés tartamára alkalmazott műszaki tanácsadó végezte. Az árviz által lerombolt lakóházak létesítése során a károsult családtagjainak számához mérten egy vagy két szobából, valamint konyhából, kamrából és nyitott tornácból álló lakóházak épülnek, legnagyobb részt magyaros stílusban. Dr vitéz Bonczos Miklós államtitkár, árvízvédelmi országos kormánybiztos ur Öméltósága, Főispán ur Öméltóságával együtt folyó évi augusztus hó 9-én és 10-én az ár- vizsujtotta lakóházak újjáépítési és helyreállítási munkálatait kíséretemben Madocsa, Paks, Tolna, Mözs, Szakály, Dombóvár, Sárszentlőrinc, Tolnanémedi, Pincehely és Simontornya községekben megtekintette, a kivitelezés módjában az országban az élen halad. Ezt elsősorban a vármegye közönségének áldozat- készsége tette lehetővé. A 196 uj és 250 helyreállítandó lakóházból f. évi szeptember hó 14-ig 30 uj épület teljesen elkészült, azokat túlnyomórészt már lakásul is használják. Ezenkívül 102 uj ház már tető alá került, 7 házon pedig az építési munkálatok falegyenig jutottak. A megrongált lakóházak közül 152 épület helyreállítási munkálatai befejeződtek. F. évi augusztus hő 12-én átvonuló felhőszakadás következtében Dunaszentgyörgy községben nyolc Exportra kész hízott sertéseket vesz és szállít Szuprlcs Jenő földbirtokos, állatértékesltő vállalata Gerjen Telefon: Fadd 11. Központi iroda: DUNASZENTGYÖRGY Telefon: Táviratcím: Állatexport Dunaszentgyörgy lakóház részben beomlott, részben súlyosan megrongálódott. Ezeknek helyreállítása mintegy 10.000 pengő költséggel a „Vármegyei Szociális Alap“ terhére folyamatban van. Végül megemlítem, hogy az árviz- sujtotta lakóházakon kívül 5—8 gyermekes családok részére Tolna községben 12 uj ház építését megkezdettem Tolna vármegye Közjóléti Szövetkezete által nyújtandó hosszúlejáratú kamatmentes kölcsön terhére. Ezek a lakóházak szerény anyagi viszonyok között élő nincstelen, de támogatásra feltétlenül érdemes családok részére épülnek 300—300 négyszögöl kiterjedésű telkeken. A juttatottak a ház építési költségeit havonként kisebb részletekben fogják törleszteni. Szociális közigazgatás Előreláthatólag 365.000 P körül lesz az az összeg, ami 1940. év folyamán szociálpolitikai célokra rendelkezésre fog állni. A „Zőldkeresztes* tejakcióról tájékoztatásul tisztelettel jelentem, hogy ez év III. negyedében tejellátásban 390 terhes és szoptatósnő, 651 három éven aluli és 611 három—öt éves korú gyermek részesült. Az akció céljára azoknak a községeknek, amelyekben a tejakció folytatása szükségesnek mutatkozott, ez évben 31.280 pengő segélyt utaltam ki. A falusi lakosság táplálkozási színvonalának emelése céljából az 1940/41. téli idényben falusi főzőtanfolyamok tartását határoztam el. A tanfolyam vezetésére a múlt évi tanfolyamok vezetője: Lipka Mária főzőnő küldetett ki, akinek eddigi munkásságával a legteljesebb mértékben meg voltam elégedve. Az 1940/41. téli évadban az alább jelzett községekben és időpontokban főzőtanfolyam tartását határoztam el: Alsónyéken 1940 szeptember 15-töl október 15-ig, Tengelicen október 15-től november hó 15-ig, Kajdacson november 15-től december 15-ig, Tamásiban december hó 15-től 1941 január 15-ig, Tengődön január 15-től február 15-ig, Nakon február 15-től március 15-ig. Egy- egy tanfolyam négy hétig tart. A vármegyei közjóléti szövetkezet cégjegyzése a szekszárdi kir. törvényszéknél megtörtént s amint az árvízkárosultak — megsegítésének munkája befejezést nyert, a szövetkezet megkezdheti működését. Szól a jelentés a vármegye és a községek háztartásáról, a vármegyei alapok állagáróL A vármegye községeinek villamosítása A komlói m. kir. állami kőszénbánya a m. kir. iparügyi miniszter úrtól nyert engedélyokirat alapján a vármegye községeinek 1939. évben megkezdett villamosítását ez évben is folytatja.
