Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-09-21 / 68. szám
no. tdiinpiL SzckHlrt, Uil iftWfclrt 11. (toktat) Sí. szto. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszém: 85 .. IlMJietí^l dl): Byész évre — 12 j?eny . J 1 oFéjéyre_ _____6 pengői Fele lős szerkesztő BLÁZSIK FERENC __ * lap tttüHtalk minden szerdán ZS szombaton. El őfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi rész« 1116181 valamin! közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | „vlttT---------^ - * ■ ■■ - n,r* ^ — - - ■ - — •rm Hirdetések Sráll A legkisebb hirdetés dl|a 1;50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUMINft I iSalaa tiSaékAn m Ilii m. Xt ama , |Q- fáim a.vw r^ttSVi . n IMIUSII szfties hasábon mlHImélersoronként .„ Allástkeresőknek fco százalék kedvezmény. Sfi "Ineiyezell reklám-, ellegyzésl, családi kta Inyilttér soronként 60 fillérbe kerti 1.1 ril (pé4HjeltáíáJ^uLcfalZéttty, falhitiAlá ^dély ér l / Ä Mindenható kegyelméből a magyar igazság utján ismét jelentős tépéssel jütbtííihk előbbre \ Erdély és Kelet-Magyarország égi) résszé Ms'sz'áiéH Sz,éht tetVáii birödűímáhúz. Á kéhérílMg kÖi\hj)eít az orom könnyei váltják Ä lelkesedésen. és örömkönnyeken tűi gondoljunk azokra is, akik a fefsz'abáau‘11 területeken támogatásra szorulnak. Nyújtsuk féléjük Segítő kezilh- kel, hogy elf éledjék á tnegpróbálTálásökkál téli ke- s*érvesz Kiét éütizé'a íúihdén szomorúságát. és nélkülözéséi, érezzék, hogy válóban hazajöttek. Ezt kívánja a hagyományos magyar becsület ! Ettől az érzéstől indíttatva fordátok Magyar- Ország nemzeti társadálmához, amely á szükség óráiban söhá séni tág ádja hi eg lelkes álddzáikész- ségét áz árja fászóríilóktól. Magyar szivünk egész melegével siessünk tehát azok meg segítésére, — akiknek önhibájukon kívül mostoha a sorsa. Támogatásúkra az egész ország területéti adó- iháúygyüjtési iúditöttuhk és érinek folytatására az ,,Erdélyértu Országos GyüjtŐbizoiíságot kértem fel. Kérem, hogy mindenki ehhez a Bizottsághoz juttassa el adományát, ezzet is kifejezve visszatért testvéreinkkel való Együttérzését. Minden adomány oá a magyarok Isteííénék áldása lesz ! HORTHY MIKLÓSNÉ Magyarország nagyasszonya félhét kérő szóval fordult a ihá- gyár társadalomhoz az erdélyi magyarok érdekében. Segíteni kéll rajtuk, mert a huszonkét- éves román uralom nyomán temérdek gond, mértéktelen szegénység maradt Er délyor szág egyek részein. Menekültek tízezreivel vannak tété az országutak fes ä varosok. Kenyértelenné vált, Bukarestből, Jassyből, Gáláéból kiüldözött magyar munkások várnák gyors ségttségét. A magyar közőitéég ‘eddig is felemelő példát mutatott ártól’, Viogy miképpen értelmezi á testvéri szolidaritást és á sórskö- zösség érzetét. Mégmuiattá, mutassuk, högjr széfétő édesanyjuk Magyarország, édestestvérük minden itteni magyar. Á Tolnamegyei Újság szerkesztősége a mai nappal megindítja a gyűjtést. Nem kér sokat, csak annyit, amennyit mindenki adni tűd és amennyit lelkiísmeréte szerint elégnek tart. Majgyár szívekhez szőlünk. te* üta-Bh-frifi&iBgí rfr fr* V ir» Erdélyért kétftflK! Bizonyosak vagyürlk befihe, hogy a rtiagyaf áidOzatkészsÉg ézúttal blyah méretekben fog mégnyilatkozni, mint eddig ttíé& sóba. * Lä^ürtk tegközéiebbl szántához csekklapot fogühk melié- kélhi, artiélyre már ihtíst felhívjuk Olvasóink figyelmét és kékjük, hogy adományaikat é£'éh i csekklapon Sziveskedjéhék be- I fizetni. Minimális munkabérek Üt Olasz mezőgazdaságban tení tad mindig, akár a téli ínség nyomorgóiról, akár a felvidéki magyarokról, akár pedig az árvízkárosultakról van szó. Úgy érezzük azonban, hogy áöha nem volt szükség olyan áldozatkészségre, mint most. Hiszen huszonkét éven át vártuk á percet^ amelyben szívünkre ölelhetjük Erdély magyarjait. Ígértük, hogy hüttdertt megteszünk érettük, ha egyszer visszatérnék. Most itt az ideje, hogy az ígéreteket tettekre váltsuk. Most m áz idéjé, hogy áz álfg szabaduld rabokkal megizleltessük áz ftthöhyi kenyér ízét és megEgyos ákáfti A minimális mezőgazdasági munkabérekét Olaszországban kollektiv munkaszerződések rögzítik le s a kollektiv szerződéseknek éppen ez egyik legfontosabb feladata. A minimális hluhkabér megállapítása elsősorban azért igazságos és eredményes, mert mindig az egyes vidékek sajátos mezőgazdasági viszonyaihoz alkalmazkodik és érvénye kiterjed kötelezőleg a szóban- lévő egész munkásrétegre. A munkabérminimumnak ezenkívül el kell érnie azt a hármas célt, amelyet a Munkaalkotmány pontosan megjelölt : biztosítania kell a munkás normális megélhetését, továbbá a termelés lehetőségét és a munka gyümölcsöző voltát. Tehát a munkabérek, amikor fokozatosan alkalmazkodnak a munka- képességhez, egyúttal a termelést is előmozdítják. Ezért, ha a mezőgazdasági termelés hozadéka növekszik, azok a munkások, akiknek munkája hozzájárult ehhez a növekedéshez, a jobb eredményből magasabb bérek révén arányosan és igazságosan részesülnek. Ha ellenben a mezőgazdasági termelés nehéz helyzetbe kerül, úgy a munkások nem követelhetnek meggondolatlanul béremelést, amely gazdasági Összeomlásra vezetne. — Sőt, néha ily esetben a kényszerű bércsökkentés módszeréhez kell fordulni De a munkásokat nem engedik át a gazdaságilag erősebb szerződő fél kényekedvének. — A helyzeted a munkások és munkaadók képviselői együttesen tanulmányozzák a nemzeti terihelés magasabb követelményei szempontjából. Ezenkívül a munkabércsökken- féstfék ^ely^egyébként már évek óta nem fordult elő Olaszországban s ehelyett inkább jelentékeny béremelések történtek — pontosan határt szab a Munkaalkotmánynak az a pontja, amely pa- rancsolólag írja elő, hogy mindig biztosítani kéll „a munkás normális megélhetését“. Minthogy pedig a munkás szükségletei a családtagok száma arányában változik, Olaszorságban már nem egyéni, hanem családi munkabér van érvényben. A munkások ugyanis az úgynevezett családi utalványok révén családjuk létszámával fokozatosan arányos munkabérpótlékot kapnak. Ez a családi pótlék olyan jelentékeny, hogy a hat-hét gyermekes mezőgazdasági munkások csaknem kétszerannyi munkabért kapnak, mint a gyermektelenek. — Egyébként Olaszországban mindinkább megnyilvánul az a törekvés, hogy a bérrendszer mellőzésével minél jobban összhangba hozzák a munkajövedelmet a termelés lehetőségeivel. Ezt felesbe vállalt munkával, részesedéssel és más hasonló megállapodásokkal érik el. Ilymődön a mezőgazdasági munkások a rögzített és korlátozott munkabér helyett közvetlenül és arányosan részesednek a mezőgazdasági üzem eredményéből, amelyet á földbirtokossal karöltve értek él. Csaknem kétmillióra tehető azoknak a mezőgazdasági munkásoknak p számé, akik ilyen értelmű szerződés Máföáh dolgoznak. Ott, ahol nem bizonyok a termelés kielégítő eredményének áz elérésé, gyakran minimális pénzbeli ellenszolgáltatást állapítanak I meg, ami megnyugtató biztosíték h [ munkások számára. árit 12 fillér
