Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-09-14 / 66. szám
xxiL Malmi. SzeRszflrt, lm izíHmlm 14. (Szombat) 66. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Pf>i rmr ai 0« TÁpgAnAiMT ia> Szerkesztősig; is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 . BlOflzetisl d 11: Sgész évre _ 12 pérl£ő |[ Félévre_______6 pengő Felelős szerkesztő; . BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán is szombaton. Hl.rdetisck árait I Itis egy 60 sziles hasábon mlUlmitersoronkint 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak is hlrdétisék, valamint a lap szellemi részit Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzés!, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyílttér soronként 60 fillérbe kerü I. Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár Irta: Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő. Megadatott, hogy történelmi napoknak legyünk tanúi, birtokosai a nemzet iiágy, lélekbemarkoló örömének. A két évvel ezelőtt kézdő- dő'tt, fordulatokban gazdag, ése- ménydús Idők után, tovább folytatódott a trianoni igazságtalanságok jÓvátétéle, a két nagy baráti nemzet támogatásával, amelyek hatalmas küzdelmeik közepette is ríió- dot találták árra, hogy a délkeleteurópai kérdéseket napirendre hozzák és rendezzék még kellő idŐ- ben, mielőtt a béke Itt véglég fel- borult volna. Megadatott megérnünk nemzeti aspirációink jelentős részérték va- lóraváltását, amely a magyar rtép huszesztendős kemény küzdelmének gyümölcseként jut számúnkra és megadatott, hogy részesei legyünk e históriai időknek, mikor a legelső magyar ember, órszág- gyarapitó Kormányzó urunk honvédségünk élén bévonul Erdély ősi városaiba. Ezekben a napókban, úrikor szivünk csordultig telik lelkesedéssel, mihden magyar embér a trianoni határokon innen és túl, tekintetét a Dúna fölött magasodó Vár urához emeli és ha mindenki nem is lehet ott, hogy a felszabadító magyar seregek diadalmas bevonulásának csodálatos tényét láthassa, gondolatban ott kisérjük a nemzeti hadsereg menetelő katonáit, akiknek élén fehér lován vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója halad és elsőnek érinti meg azt a földet, amely elválaszthatatlan része volt a szent Koronának és a melyről soha egy pillanatra a magyar nemzet rtem mondott le. Ha egyszer a késői korok történetírói kötetbe foglalják a most múló évtizedeket, külön fejezet, dicsőséges rész jut majd a nemzeti felemelkedés, a magyarság feltámadását jelentő gondolatok nagyszerű valóraválásártak. Meg fogják Írni, hogy a szenvedésekben, nehéz országfenntartási küzdelmekben élő magyar nép számára 1938 őszén a Felvidék, majd Kárpátalja visszaszerzésével megkezdődött a nemzeti megújhodás korszaka és ennek a generációnak számára, amely két évtizeden keresztül roskadozott a trianoni kereszt súlya alatt, elKövétkeztek azok az idők, midőn a magyarok Isténe az éíé- tet fakasztó nap félé fordítottá a nemzet sokát szenvedett arcát. És írni fogják azt is, hogy alig ért inég még magasztosabb percekét a Kárpátok között élő nemzet, rtiínt amikor Észak után Keleten következett el áz igázságtevés nagyszerű pillánata. 1940 augusztus harmincadika, mikor Bécsben a baráti nagyhatalmak égy uj, becsületesebb és az eddigi bűnős európai nemzetközi politika helyébe a népek egymásközti viszonyának korrekt rendezését hozták és döntőbírósági Ítélettel Erdély jelentős részét visszacsatolták a csonka országhoz, a magyar nép ismét hatványozottan érezte, hogy az az ut, melyen a tragikus világháborús összeomlás után itt bent az országban elindult és az a külpolitika, amelyet Magyar- ország legjobb érdekeinek megfelelően először boldogult Gömbös Gyula teremtett meg, meg kellett, hogy érleljék ezeket a felejthetetlen napokat, mikor a szatmári, vá- radi, kolozsvári utcákon megreng a föld a magyar honvéd ütemes léptei alatt. Két évvel ezelőtt, mikor Kassa és a felvidék gyönyörű városai tértek vissza, ugyanezek a mámoritóan boldog érzések járták át a lelkünket, mint most, mikor a legfőbb Hadúr hadparancsának eleget téve, a honvédség virágesőben menetel a Keleti-Kárpátokig, az ősi föld ezeréves határáig ... Bizonyos, hogy az ünnep e felemelő napjaiban mindannyian egynek érezzük magunkat ebben az országban. Egy test vagyunk, melyben ma már 13 és fél millió magyar szive dobban össze. Ám a nemzeti egységnek ez az imponáló fölénye, mely a történelem e ragyogó napjaiban lerombol minden politikai válaszfalat magyar és magyar között, nem szabad, hogy elmúljon az ünnepi órákkal, nem szabad, hogy elmosódjék az egyesülés gyönyörű napjainak tovatünésé- vel, mert ahogy a miniszterelnök is mondotta, a magyar jövő Erdély hazatérésével nagy és súlyos kötelezettségeket ró az egész nemzetre. Valóban éreznünk kell, hogy a nemzet ügyét a legjobban akkor szolgáljuk és az ország érdekeit akkor helyezzük mindenek fölé, ha a munkás hétköznapok bekövetkeztével, a most összekovácsolódott és megacélozódott nemzeti egységet továbbra is megtartjuk. Jöjjön él már egyszer az az idő ebben az I országban, amikor magyar és magyar utjai nem ágaznak ezerfelé, Olyan legyen!... A magyar érzés szunnyad, de ha eljönni látja idejét, kitör — s túlharsogja robaját minden ítélet-időknek s erejétől halomba, romba dőlnek a hazugság tákolt falai... Most láncot szakítanak a »műveltek«, tolvajok rabjai: véreink, s csöngése a szívig ért átkos vasbilincsnek némul s megindul a könnyt fakasztó végtelen örömnek gyalázatokat elsodró, zúgó áradása----------— Hát >mü vélünk ides eggyek«, légyen most gondotok csak erre, ne [másra----------id őtök eljött* hujrázzatok mélyből, torokból eget rengetően úgy, hogy a köpj áfás ősi temetőkben a szunnyadók is felneszeljenek------s olyan legyen a fogadalom, az esküvés és — a boldog sikoltás, mint a hegydöntő förgeteg, hogy a rajtunk ösztpzók, hogy e szentséges földből csak úgy balkézzel ajándékozók, a mindég mellt verő, ma szánalmas levitézlők is megdöbbérijéhek — — — 1940 szept. 11-én, Kolozsvár uj piros ünnepének napián. -- , ~ Miklósi M. Ódon. de párhuzamosan törnek előre a csonkitatlan magyar birodalom megteremtéséhez . . . Jusson eszünkbe, mikor a magyar történelem e nagy sorsfordulatában pirosbetüs ünneppé varázsolódnak a napok, hogy a további felemelkedésnek elengedhetetlen záloga a nemzeti egység még erősebb, még elszakithatalanabb kiépítése. Azok a példák is, amelyek a két nagy tengelyhatalom nagyszerű felemelkedésében előttünk állanak, arra intenek bennünket, hogy a nemzeti nagyság eléréséhez csak egy biztus ut van: a nemzet megbonthatatlan egysége. Az isteni gondviselésbe vetett mélységes hittel nincs ebben az országban senki, aki át ne éreznék hogy a bécsi döntésben a nagy baráti nemzetek fellépése mit jelentett. De jusson eszünkbe az is, hogy a kormányzat külpolitikai vonal- vezetése térémtette meg az utat, amíg majdnem negyvennégyezer négyzetkilométer és közel két és fél millió lélek huszonkétévi elszakitás után vér nélkül hazatérhetett az anyaországhoz. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és C s á k y István külügyminiszterünk munkája — az egész magyarság elismerő ellen- jegyzésével találkozik. Amit az ország érdekében végeztek, azért a nemzet örök háláját és köszönetét érdemelték ki. De meggyőződésem, hogy a magyar nép felelős vezetői ezen a hálán és köszönetén kívül a legnagyobb örömmel azt veszik, ha ebben az országban legalább azzal a becsületes jószándékkal kísérjük a kormányzat munkásságát, mint amilyen jó szándék tölti el őket, mikor vállukra veszik a most már tekintélyesen megnövekedett és külpolitikai' értelemben közép- hatalommá erősödött ország ezernyi súlyos gondját. Lelkűnkben még sokáig élni fog az erdélyi bevonulás sokszáz gyönyörű képe. Az ünnepek azonban rövidéletüek s utánuk a munka végtelen napjai sorakoznak. S ha a valóságban, vagy lélekben ott álltunk a diadalmasan menetelő magyar honvédség mellett, mikor birtokba veszi az ősi földet: ugyanúgy ott kell állnunk a munkánál, de ott kell állnunk minden erőnkkel azok mögött, akiket bizalmunkkal az élre állítottunk. így nemcsak Szent István birtokállományának mai nagyságát fogjuk megtartani, de idővel teljessé I válik minden magyar álom .... .. Egyes szám ára 12 fillér
