Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-22 / 60. szám
1940 augusztus 22. 3 TOLNAHEM tJJSÁfl nyében levő veszélyes kanyar kiküszöbölése 1000 P költséggel. Az utak fenntartásának, fedanyag beszerzésének, hidak ] a vitásának, személyi, dologi stb. kiadásai 1,249.974 pengővel vannak előirányozva. Az útfenntartási és henger- lési kavics dologi kiadása 50*438 km szakaszon 852.419 P. A sokgyermekes anyák jutalmazása i és kitüntetése A Magyar Anyák Nemzetvédő Bi-i| zottsága, amely az 1928. év óta | minden év Szent István napján sz£-j mos sokgyermekes családanyát. ki-i tüntetett és megjutalmazott, az idén is többszáz községben és városban többezer anyát részesített kitüntetésben és jutalomban. Szekszárdon a Szociális Misszió Társulat Anya- és Csecsemővédő szakosztálya a Stefánia Szövetség-: gél karöltve vasárnap délelőtt ked-j vés és mélyen megható ünnepség; keretében adta át hat sokgyermeI kés szekszárdi anyának a kitüntető | érmet, valamint a pénzjutalmat. A magas nivóju ünnepi beszédet Püspök Pál szekszárd-belvárosi róm. kát. segédlelkész mondotta és szívhez szóló szavakban kérte az anyákat, hogy gyermekeiket Isten félelmére és az imádott Haza szerete- tére és szolgálatára [neveljék. Ezt követően dr Piróth Endréné, a szakiosztály ügyvezető igazgatója átnyújtotta a boldog édesanyáknak a pénzjutalmat és a szép kitüntetést. ítéletidő Szekszárdon s környékén Szent István ünnepének kora dél- ; utánján borzalmas felhők tornyosultak Szekszárd és környéke fölött.: A déli verőfényes időt csakhamar; borulás követte és tizennégy óra után. északnyugat felől mindegyre jobban sötétedő felhők közeledtek; a város felé. Csakhamar esti szűr- I kületszerü lett [az idő és rövidesen jégeső, majd felhőszakadás zúdulta a városra. A lakosság ijedten mé-' nekfilt fedél alá és akik lakásuk ablakain át figyelték' az időjárás gyors változását, meglepődve konstatálhatták, hogy a zápor olyan tömegben zúdul a földre, hogy a sürü esőtől 20—30 méternél, tovább nem lehetett látni.. A felhőszakadás vize a. szőlőhegyekről nagy iramban rohant le az utcákra és a Sédbe, úgyhogy alig egy negyedóra alatt csaknem szinültig megtelt szennyesf árral a várost kettészelő Sédpatak és agya- , gos sárga lé hömpölygőit a3Wá-| téren, Garay téren, a Szent István; utón át, a város keleti rés?e. felé.jAz ár egyébként több heiyerifkí-j csapott a Séd medréből és nébá|iy] utca járdáját eí is öntötte.. Mindezt bömbölve tomboló szélvihar mérte 1 és az orkán nemcsak h hé^e^Déii, de a város belterületén is száípós fét csonkított meg, vagjr tört deiféftá. A vihar hamarosan elült: es az aránylag rövid MÖ aláft jes^m^t viz útját szánalmas nyömok jefez-j fék. A város főtere paí, kő-, tégla- és^kSífanáirápőK- kal, amelyeket a magasabbáti fekvő utcákon felszaggatóff ’él ’ölfnan lesodort az-ár. ^ ibölmöjfenub A felhőszakadással vegyes jégeső katasztrofális pusztítást végzétt^ a szekszárdi szőlőhegy ntetméáében, mert jimibéa. szőlőtőkéké» * aß péíö- noszpóra még meghagyott*! ázt füftíd elverték a mögyofó, toágf- ságu jégdarabok. ká£'míh* óén mezőgazdasági mert például a tengerit í?a^egföbb! helyen úgy megpaskolta a jég, hogy a szárakon csak a csövek maradtad meg és kétséges, hogy ezek a nagy százalékban sérült csövek beérnék-e. Hasonló vihar pusztított Szálkán, tfakasdon, Sióagárdon, őcsényben, Dedsen és a Dunaerdöben is. — Őslényben — mint az lapunk hírrovatában olvasható — halálos áldozata is volt az Ítéletidőnek. Ugyanott az orkán leszakította a katolikus templom tornyának süvegét és súlyosan megrongálta a templom fedélzetét is. Sok fát kidöntött a borzalmas erejű szél Szálkán, a Dunaerdöben és Kakasd határában. A Gondviselés különös kegyelmének tudható be, hogy a felhőszakadás. Szekszárd vízgyűjtő területén aránylag rövid ideig tartott. Ha ugyanis a szinte elképzelhetetlen tőniegü zápor még tíz percig hull alá/ akkor a Séd nem birta volna már befogadni a vizet, medréből -^iéfeapott volna az ár és nagy károkat- okozva elönti a város alsó Mákéit. hi5A Kakasd határában dühöngött bV«P orkán megrongálta a Hungária ^fÉamossági R.-T. máza—szászvári ^töfömos központjának távvezetékét •^amelynek több oszlopát kidön- h®&é. Emiatt már 14 óra után megsül» a szekszárdi áramszolgáltatás *és «Szekszárd az ünnep estéjén és "fjeién világítás nélkül maradt, mert Hungária csak hajnali 3 óra felé i-állitotta helyre a vezetéket. Ez an- >nál kellemetlenebből érintette Szek- i szárd lakosságát, mert a petróleum- i hiány miatt a legtöbb helyen sötétében maradtak. * A Hungária R.-T. késedelmes * helyreállítási munkája nagy kárt ‘ökozott a szekszárdi vendéglőknek ‘ és cukrászdáknak, de a legnagyobb 1 kárt szenvedte a Világ Mozi, amely |1 áram hiányában az Ünnep délutánján {« egy pompás magyar film négy elődadásának bevételétől esett el. Köztudomású, hogy ai ORION-gyár évek óta a rövid* hullámú rádiózás népszerűsítése érdekébeit úttörő munkát végez. Az idén Is a rövid« hullámú rádiózás terén nagyjelentőségű úfí" tással leptük meg a közönséget. Cz az újítás a »sávnyujtó«. Az ilyennel felszerelt készülékeknél a rövidhullámé -állomások beállítása ugyanolyan könnyű, mint akár középhullámon és az állomás-skálán pon-> fosán ra|ta van, hogy a rövidhullámú adók. hol jelentkeznek. , . Új alapokra fektettük a telepes rádiózást Is, az árarih* fogyasztás rendkívüli csökkentésével. A tele* pék hosszabb ideig használhatók, vagy sokkal kisebb — tehát olcsóbb telepek szükségesek. Ennek az eredménye ez f4# hogy az utazóközönség számára nagytól« jesítményű, kissúlyú bőrönd-készüléket hab« tunk piacra. Vtlágstérte csodálatot és elismerést keltettek a mutt évben kisszuper-készülékeink. Az új, 1941*ei sorozatban a klsszuper még tökéletesebbé fejlődött és égést családdá bővült ■ ez OmOlé középszuper és az ORION kis zenegép e rádiósok régi vágyát valósítja meg. Minden- vonatkozásban újat, szépet és jót jelentenék^ az új ORION rádiók és ami igett fontos I- • minden Igénynek megvan e megfelel# -s ORION rádiója. ♦ 3 r e 'if D "«rmTácd sasd ORIONUlDli lövő évi szölőkötözö anyag kérdéséről í t Irta: Hayt Ferenc ny, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő. Nemcsak a jelen, de a jövő lév elején várható helyzet arra enged következtetni, hogy a szőlő hajtásainak kötözésére eddig használt raffiát Afrikának keleti részén elterülő Madagaszkár szigetéről nem tudjuk majd behozni. A külföldi államokban az idei évben megmaradt készletek a szükségletet nem tudják fedezni és ennek olyan magas ára lesz, hogy azt nem lehet majd megfizetni. A raffiának más alkalmas anyaggal pótlásáról ezért jól felfogott érdekében szükséges jó előre gondoskodni minden szőlősgazdának. Az aratás után különösen ott, ahol sok rozsot termelnek, rendelkezésre áll annak szalmája, a zsupp. Ezt megnedvesitve háromnégy szál összefogva, jól megcsavarva tartós, igen olcsó,' régen ismert kötöző. Mocsaras helyekén termett sás, csuhi, gyékény, káka, amelyek lekaszálálásának és gyűjtésének most van az ideje, szintén 1 alkalmas. Ezeket vékony rétegben terítve meg kell szárítani és cső* mókba kötve padláson használatig eltartani. Kötözés előtt vízben áztatva három-négy szál Összefogva és sodorva igen jó rugalmas, erős szőlőkötöző anyagot szolgáltat, fi gyékényt, kákát mindig széthasó- gatva vékonyabb szálakban használjuk fel. Azon a vidéken, ahol rozsot nem termelnek, zsuppszalma Sincs, vagy ha mocsaras területek nincsenek és az említett vizet kedvelő növények nem teremnek', igen jó tartós, régóta ismert és bevált kötözőt adnak a tengericsövekét takaró levelek. Ezek hosszirányban szétrepegeive, két ilyen szalagot hegyükkel Összefogva és jól megsodorva nedvesen, 20—30 cm hosz- szuságu kötözöt adnak, amelyeket készítésük után megszárítva, százas csomókba kötve tartjuk száraz, szellös helyéin felhasználásukig, A nyolcvanas évek elején nálunk
